Kis Ujság, 1930. augusztus (43. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-01 / 173. szám

4 Polgár bácsi a válaszúton­ ­• Csak épp hogy a falba nem veri a fejét Polgár bácsi, a világjáró nyugal­mazott n­akkeres, mert most olyan nehéz kérdés elé jutott, hogy az rettentő. Tudvalevőleg Polgár Sámuel taxisoffőr lett a saját gépkocsiján és újra be akarja járni a világot. Erre az útra szép leányzókat visz magával, akik magyar paprikát, magyar tarho­nyát és magyar bort kínálnak az idegen nációknak, akik — régi dolog — nem tudják ma se, mi a jó. A nagy útra ez­­ideig kétszáztizenhat leányzó jelentke­zett — az asszonyokat nem számítva. Hát ez az a rettentő eset, hogyan válasszon ki hármat a kétszáztizenhat közüli — ilyen kérdés előtt Napóleon se állott talán, — véli Polgár bácsi hom­­lokráncolással. Nem igen, a veszede­lemről nem is szólva. Pedig a ki­szabott föltételek kegyetlenül súlyosak: nem szabad festéket használni az orera, meg kell növeszteni a hajat, piros rámás csizmát kell húzni, prusz­­lik, párta satöbbi, és gyönyörűen kell táncolniok a leányzóknak a csárdást. Ami a legmeglepőbb, mind a kétszáz­­valahány demnó elfogadta e súlyos pár­­bajföltételeket, bandázs nélkül, végki­­merülésig. Na tessék! Szegény Polgár bácsi már épp el akart inalni a sok nő elől, mert nem tudta megoldani a kérdést, hogyan válassza az útra kijelölt szerencséseket. Azonban elszánt kísérője, egy mérnök­feltaláló azt ajánlotta, hogy zsűri vá­lassza ki a három legényt a városligeti vendéglőben. Ki is választják őket, re­méljük, közmegelégedésre. Aztán kez­dődik a világkörüli út, annál is in­kább, mert Polgár bácsi kiheverte azokat a fájdalmakat, amiket kapott, amikor autójának nekiment a vil­lanylámpaoszlop. (Ha lesz újabb balhé, majd hírt adunk. De bizonyos, hogy Polgár bácsi üstökön ragadja a szerencsét és ezt se rejtjük véka alá.) Nagyarányú áthelyezések a társadalombiztosítónál Az Országos Társadalombiztosító In­tézet személyzeti kérdésében érdekes intézkedések történtek. Végleges döntés történt a hónapok óta vajúdó áthe­lyezések ügyében, már meg is kezd­ték az áthelyezésről szóló határoza­tok gépelését. A kiszivárgott hírek szerint igen nagyarányú személyi változásokról lesz szó, közel kétszáz tisztviselőt fognak Budapestről vidékre és vidékről Bu­dapestre áthelyezni. Akik Pestről Bécsbe jártak lopni A bécsi rendőrség rádióüzenetére csütörtökön reggel egy ligeti padon két furfangos tolvajt fogott el a buda­pesti rendőrség. Steigerwald József , 27 éves napszámos és Skisa János 22 éves hajóslegény a két elfogott tolvaj, akik június elején ravasz ötlettel indultak el egy kis külföldi utazásra Pestről. Elhatározták, hogy mindenáron ki­jutnak Bécsbe. Útiköltségük azonban nem volt. Kimentek tehát a Duna­­partra, sikeresen fosztogatták a gyü­­mölcsösbódékat, később néhány kerék­párt is elemeltek az utcán s amikor együtt volt az útiköltség, felültek a vonatra és meg sem álltak a határig. Itt kapával, kaszával a vállukon úgy tettek, mintha a földjükre mentek volna dolgozni és egy óvatlan pillanat­ban átszöktek a határon. Bécsbe ér­kezve, betörtek egy divatáruüzletbe, a lopott áruból kiöltözködtek, pénzt sze­reztek és kétheti bécsi kirándulásuk után, ladikot lopva a bécsi Duna­­parton, megindultak hazafelé. Egy osztrák csendőr a határ köze­lében elfogta őket. A kitűnő társas­cég azonban megtámadta a csendőrt és megszökött és szerencsésen meg­érkeztek Budapestre. Itt már elhagyta őket a szerencse. A bécsi körözés alapján csütörtökön hajnalban rendőrkézre kerültek egy ligeti padon, ahol nyugodtan tervez­gették a legközelebbi külföldi kirán­dulást. KIS LIJLA: 1930 augusztus 1 Meghamisították a munkabérjegyzékeket, szabálytalanul vezették a könyveket Kecskemét város fatelepén Megírta a Kis Újság, hogy a kecske­méti polgármester névtelen levelet ka­pott, amelyben arról volt szó, hogy a városi fatelepen súlyos visszaélések tör­téntek és a fában nagy hiány mutat­kozik. A névtelen levél alapján a pol­gármester a városi fatelep ügyében vizsgálatot indított. Megállapították, hogy a városi fatelep fakészletében 50 vágón hiány mutatkozik. Müller Viktor, a fatelep kezelőjét fel­függesztették állásától, Bakay József, a bugaci vasút igazgatója ellen pedig el­rendelték a fegyelmi vizsgálatot. Később miniszteri kiküldöttek vizs­gálták át a kecskeméti fatelep ügyét és megállapították, hogy nem­ 50 vágón, hanem csak 3,5 vá­gón hiány mutatkozik az elszára­­dási mennyiségen kívül. Ezután a fegyelmi hatóságok áttették az iratokat az ügyészségre. Az ügyészség nagy eréllyel kezdte meg a nyomozást ebben és több ira­tot és könyveket foglaltatott le. A vizs­gálóbíró most kihallgatta a gyanúsítot­takat, akiknek kihallgatása kilenc órá­tól éjjel fél tizenegyig tartott megsza­kítás nélkül. Müller azt vallotta, hogy nem volt mindig a fatelepen és a fa kiszolgálta­tása a távollétében folyt és amellett a telepet csak könyvek alapján és nem lemérlegelés után vette át. Bakay Jó­zsef és Fodor Vince erdőmérnök, azt adták elő a vizsgálat során, hogy nem vették fel helyesen a beszáradási százalékot, ami a kecskeméti nyárfá­nál igen magas. Hivatkoztak vallomá­sukban arra is, hogy a fatelepen több lopás történt és a munkabérek elszá­molása körül is eltérések voltak. A nyomozás során azután kiderült, hogy a munkabérjegyzőkönyveket már három év óta hamisan állítják ki. Több munkaórát vettek be a jegyző­könyvbe, mint amennyiért a munká­soknak fizetést adtak. Az ekként elő­állott összeg igen tekintélyes, a pon­tos megállapítás most van folyamat­ban. " Eladó a gróf Károlyi-család őfi várkastélya Asci! Damjanics és Lak­ner vérlanuik alusszák őri álmukat Hogyan leltek tünkre az oláhok egy nyolcezer holdas mintagazdasága! Az erdélyi ujságoknak hetek óta megjelenik egy furcsa kis apróhirdetés. Szóról-szóra igy hangzik: ELADÓ KASTÉL­Y. Arad megyé­­ben eladó 100 holdas park kö­zepén arisztokrata­ család mo­dernül átalakított hatalmas kas­télya. Érdeklődés lehet a kiadó­­hivatalban. Szokatlan, hogy főúri családok úgy hirdessenek egy ősi kastélyt, mint a leépített kishivatalnok, aki kenyérre akarja bevallani felesége , jó kárban levő, keveset használt* varrógépét. Ezelőtt másképen történt az ilyen nevezetes birtokcsere. Kelevérek, buzo­gányok csattogtak a zsoldos csapatok vértjein a várért való küzdelemben, daliás vitézek lovagi tornákon hajigál­­ták ki egymást a nyeregből érte, fi­nom, fehér grófkisasszonyok nászaján­déka volt egy-egy várkastély, felhevült urak hajnal tájban füstös kártya­szobá­­ban tették fel egy lapra... Erdély egyik legszebb várkastélya el­adó, nem szépasszonyért, lóért, kár­tyáért, pénzért, hozzá még potom áron. A mácsai Károlyi grófi kastély az, amelyet a napi­apák hirdetési rovatá­ban eladásra kínálnak. A nyolcezer holdas Károlyi-urada­lom közepén, száz holdas gyönyörű parkban áll a büszke várkastély, amely­­ minden elfogadható áron vevőt keres. A várkastély udvarán, százados ősi fák árnyékában, mauzóleum áll. Ki­derül, hogy a szabadságharc két vér­tanúja alussza örök álmát a kastély udvarán. Az emlékoszlopon ez áll: DAMJANICS LAHNER 1849. október 6. Alacsony cementkerítésen merev vas­lándzsák glédája őrzi a vértanuk nyug­vóhelyét. A sír 10 lépés szélességben és 30 lépés hosszúságban van­ elke­rítve. — A gróf ur kikötötte, hogy ez a kis földdarab az ő tulajdona marad, ha a parkot eladják, — mondja egy öreg magyar, aki a távollevő gróf nevében mutogatja a várkastélyt. Az egész mácsai uradalomból csak a sír­­kert marad a Károlyi grófoké... Csak ez marad, ha elkél a kastély is, mert az oláhok m­ár elrabolták és fölparcellázták a 8000 holdas minta­­birtokot. Gazdag oláhok kapták a nagy­birtokból és előkelő urak kerestek százezreket a közvetítéssel. Szétszór­ták a vagyont a bocskorosok, csak azért, hogy tönkretegyék a magyart. Még szép, hogy a vértanuk sim­át­­ föl nem dúlják! Müller Viktor kihallgatása során elismerte, hogy hamisan állította ki a munkabérjegyzőkönyveket, azzal védekezett azonban, hogy ez Ba­­kay József utasítására történt. Bakay József a súlyosan terhelő vak­­lomására vonatkozóan azzal védekezett, hogy a hamis munkabérjegyzékekre azért volt szükség, mert az erdőhivatal részére a város igen csekély összeget bocsátott rendelkezésre. A költséges va­dászatokat, az erdők rendben tartását, a hajtók fizetését, különösen pedig a bu­gaci vasút nagy deficitjét mással nem­ lehetett fedezni, mint meghamisított munkabérjegyzékkel. A nyomozás megállapította azt is, hogy a fatelepi könyveket is­ hamisan vezették. Müller Viktor erre vonatkozóan is be­ismerő vallomást tett és elmondotta, hogy már régebben észlel hiányokat, ennek ellenére azonban a könyveket utasítására továbbra is úgy vezették, mintha az egész készlet meglett volna. tál.­, hogy a sajtó képviselőinek bár­mil­yen információt is adjanak. Gassner Béla miniszteri tanácsos, aki a földmivelési minisztérium több tiszt­viselője ellen a fegyelmit megelőző vizsgálatot vezeti, arra kérte az ügyész­ség vezetőit, hogy amíg a földművelési minisztériumban folyó fegyelmi vizs­gálatot nem fejezik be, ne tegyenek lépéseket az ügyben. Az ügyészségen­ ezután úgy döntöttek, hogy csak a fe­gyelmi vizsgálat befejezése” után hatá­roznak arról, hogy a minisztériumi tisztviselők ellen bűnvádi eljárást indít­­sanak-e vagy sem. A földművelési minisztériumban egyéb­ként most soronkívül kirendelt szám­tisztek, összeadógépek segítségével el­lenőrzik évekre visszamenőleg a kü­lönböző bevásárlások számadásait. Az ügyészség csütörtökön előter­jesztette véleményét Vay Kázmér kaució ellenében való szabadlábra­helyezési kérelmére vonatkozólag. Mint ismeretes, Vay Kázmér vizsgá­lati fogságba való helyezése után sza­­badlábrahelyezését kérte. Bejelentette, hogy egyik rokona, Vay Gábor gr­óf felajánlotta bármilyen összegű kaució letétbehelyezését, ha őt szabadlábra helyezik. Vay Kázmér kérelme Nagy Pál dr. vizsgálóbíró elé került, aki mielőtt a vádtanácshoz vette volna át az ügy ira­tait, véleményezésre szólította fel az ügyészséget. Az ügyészség válasza már több mint egy hét óta késett és így a vizsgálóbíró a kauciós kérelmet nem küldhette el a vádtanácshoz. Csütör­tökön azután megérkezett dr. Nagy Pál vizsgálóbíróhoz az ügyészség válasza, amely szerint az ügyészségnek az az ál­láspontja, hogy semmiféle óvadék elle­nében nem járul hozzá Vay szabad­­lábra helyezéséhez, azt a leghatározot­tabban ellenzi. A vizsgálóbíró most az iratokat az ügyészség elutasító vé­leményével együtt a vádtanácshoz kül­dötte, amelynek elnöke, Otrubay De­zső dr. kúriai bíró a hét végére tűzte ki az ügy tárgyalását. Szabalábra helyezését kérte csütörtö­kön az építkezési panamák egy másik letartóztatottja, Auguszt József építész is, akinek védője kérelmet terjesztett elő, amely szerint 10.000 pengőt ajánl fel Auguszt szabadlábrahelyezése ese­tére. A kérelem hangoztatja, hogy amennyiben Auguszt 10.000 pengő elle­nében nem volna szabadlábra helyez­hető, akkor az államot ért bármilyen összegű kár fedezését garantálja és a tízezer pengőn kívü­l a kárigénynek megfelelő összeget ugyancsak hajlandó letétbe helyezni. Ellanyh­ult a panamaügyek nyomozásának tempója Auguszti építész fülű­ pengol óvaszéftot afánlol! I®! Az az élénk tempó, amely eddig az ügyészség nyomozását az építkezési pa­namák ügyében jellemezte, egy-két nap óta váratlanul ellanyhult. Meglássuk a nyomozás menete és míg két nappal ezelőtt az volt a helyzet, hogy a Vali­ü­g­y újabb gyanúsítottjait órákon belül kihallgatásra idézik az ügyészségre s a szabadlábon levő gyanúsítottak elé tárják, az eddigi nyomozás terhelő adathalmazát, ma a Vay-ügyben tel­jes szélcsend uralkodik. Ezt azzal ma­gyarázzák, hogy nem volt, aki a kihall­gatásokat végezze. A Vay-ügyben nyo­mozó ügyészségi detektívcsoport ugyan­is a takarmánypanama vizsgálatával van elfoglalva és a csoport vezetői ál­landóan jelentést tesznek az újabb fej­leményekről Auer ügyésznek a Kele­men—Duray—Lühnsdorff-féle takar­­mányszállítási ügyek előadójának. A kihallgatások csütörtökön is elma­radtak, ellenben az ügyészség vezetői magukhoz kérették az ügyészségre be­osztott tíz detektívet, ezek­ vezetőit: egy detektívfelügyelőt, egy rendőrfogalma­zót, valamint a panamaügyek ügyé­szeit is. Az ügyészség vezetőinek szo­bájában hosszas tanácskozás folyt és azon a kiszivárgott hírek szerint az ügyészség vezetői a leghatáro­zottabban megtiltották a jelen­levőknek, hogy az építkezési és a takarmányszállítási panamák ügyé­ben akárcsak a legcsekélyebb és legjelentéktelenebb részleiről is in-­ formációt adjanak. Ezután az ügyészség tisztviselőit és az altiszteket rendelték be a szobába és nekik is állásvesztés, illetőleg fe­gyelmi vizsgálat terhe alatt megtiltott Meghalt tetanuszm­érgezésben a mező­­berényi fiú. Megírtuk, hogy Winter József I6 éves mezőberényi fiút sú­lyos állapotban szállították be a békés­csabai közkórházba. Winter az udva­ron dolgozott és egy fadarab fölhasí­­totta a lábát. Tetanuszmérgezést kapott és, hiába követtek el mindent az orvo­sok, a szerencsétlen ifjú borzalmas kí­nok után meghalt.

Next