Kis Ujság, 1930. december (43. évfolyam, 274-294. szám)

1930-12-02 / 274. szám

196. december 1 Ismét 4000 hadikölcsöntulajdonos adott be segély iránti kérvényt A hadikölcsöntulajdonosok­­segélyezé­sére annak idején a törvényhozás évi hatmillió pengőt állapított meg, amely­ből évi ötmillió pengő a népjóléti tárca rendelkezésére jutott, évi egymillió pengőt a belügyi tárca használt fel segélyezésre. Miután a segélyakció ál­landósult, a jelentkezők száma is meg­növekedett. Ezzel szemben nem lehetet a teljes­­segélyezési keretet kihasználni, mert már eddig is­ mintegy ötszázezer pengő­sel szállították le a kiosztható összeget, sőt szó van arról, hogy az új költség­­vetéssel kapcsolatban még esetleg to­vábbi csökkentés is következik be. Je­lenleg tizennyolcezerre tehető a folya­matos segélyezésben részesülők száma, de újabban ismét négyezren kérték megfelelő igazolásaik alapján a segé­lyezésben való részestetést. Az újabb kérvények elbírálása után tárgyalások indulnak meg aziránt, hogy a segé­lyezési akciót megváltoztassák, amely­nek szükségességét az új népjóléti mi­niszter hangsúlyozta is. Az újítás főleg abban az irányban fog történni, hogy olyan kisebb va­gyonú hadi kölcsön tulajdonosok is ré­szesülhessenek a segélyezésben, akik eddig a segélyezésre igényt egyáltalá­ban nem tarthattak. Keresztényszocialista bányamunkások szervezkedése Salgótarján—somlyóbányatelepi bá­nyamunkások november 30-án, vasár­nap megalakították a keresztény bá­nyamunkások helyi csoportját. Az ala­kuló gyűlést a salgótarjáni keresz­­tényszocialista vasmunkások dalárdája által, Sztankovics János karnagy-igaz­gató vezetése mellett előadott Magyar Hiszekegy vezetett be.. Ezután Sztrém­i Ist­ván vájár elnöki megnyitójában a gyűlés célját vázolta, mely után Tamás József a salgótar­jáni keresztényszocialista vasmunkások üdvözletét tolmácsolta. Papp Péter vájár az elmúlt évtized szakszervezeti tapasztalataira utalva, a munkásságnak keresztényszocialista el­vek alapján való szervezkedésének szükségességére mutatod rá. Élénk helyesléssel fogadod fejtegeté­sei után az alapszabályok ismertetése következett s a helyi csoport megala­kulását kimondot­ták. Elnök Papp Péter­, alelnök Szir­cmi István, jegyző l­angauer József, pénz­táros Korber Lipót, ellenőrök Csontos Imre és ifjú Korber Lipót lettek, mert nem ijedtem meg a saját árnyé­komtól! Azt az embert szeretném én látni, akitől én megijedek! Ebben a pillanatban kopogtak a segédjegyző úr lakásának egyik utcára néző ablakán. —• Ki az'?'. — kiáltotta a segéd­jegyző az ablak felé. — Én vagyok kérem. Sóvágóné. — rülött be az ablakon át, egy siránkozó nő hangja. — Nincs itt az én drága­­latos uram'?. A kocsmában azt mond­ták, hogy idejött a tekintetes jegyző úrhoz... — Igen, itt van beim! — kiáltotta az ablak felé a segédjegyző. — Tessék szíves lenni megmondani néki, hogy rögtön jöjjön haza, mert ha nem, hát még olyan cifra világot nem látott, amilyet máma fog látni ! — Sóvágóné ennek a mondatnak az első felét, — mert az a segédjegyzőnek szólt — kérő hangon mondotta, de a második felét parancsolóan, sőt fe­nyegetően, mert ez már az urát, illetve a férjet illette. — Ha az ánliját, itt az anyukám!... — kiáltott fel Sóvágó bátyánk s az imént még egészségtől, bortól piros arca sárga lett, mint a kikirics. — No hiszen lesz itt máma haddelhadd!... — Megyek már, megyek! — kiáltotta az ablak felé. — Megyek, csak ne kiabálj. Ment alázatosan, lehajtott fejjel, míg a többiek bámulva és kacagva néztek utána. Ment a vitéz, aki minden fron­tot­ végigharcolt! Akinek egy tucat ki­tüntetése van! A rettenthetettfiú hős... KIS ÚJSÁG Felderítette a rendőrség, hogy ki követte el a szolnoki kettős rablógyilkosságot Országos körözőlevelet adtak ki Kremmer Antal lakatossegéd ellen Súlyos bizonyítékok Krasnyánszkyné »jó ismerőse« ellen Augusztus 3-ikáról 4-ikére virradó éjszaka, — amint a Kis Újság megírta, — Szolnokon borzalmas rablógyilkos­ság történt. A Bástya­ utcában a lakásán­ vad­­álmatós kegyetlenséggel meggyilkol­ták özvegy Krasnyánszky Jánosnét és a nála alvó Berta Jánosáét, az­után a lakást rájuk gyújtották. A rendőrség azonnal a legnagyobb eréllyel indította meg a nyomozást és több gyanúsítottat hallgatott ki, akik közül egyet le is tartóztatott. Miután ezeknek sikerült alibit igazolni, a gya­nú Mester Jánosra, az augusztatelepi gyilkosra irányult, aki a nyáron több­ször megfordult Szolnokon. Mester Já­nosnak azonban a rendőrségen sike­rült bizonyítania, hogy a gyilkosság időpontjában másutt tartózkodott és így a szörnyű vérengzést nem ő kö­vette el. Hosszas nyomozás után döntő fordulat A sorozatos nehézségek után a rend­őrség még fokozottabb lendülettel fe­küdt a nyomozásba, amely most vá­ratlanul meglepő eredményre vezetett. Olyan adatok kerültek a rendőrség bir­tokába, amelyek úgyszólván minden kétséget kizáróan igazolják, hogy ki követé­k el az augusztusi kettős gyil­kosságot. Ezeknek alapján a következő körözvényt adta ki a szolnoki rendőr­ség : Kremmer Antal alaposan gyanúsít­ható azzal, hogy 1930 augusztus 3-iká­ról 4-ikére virradó éjjel a Bástya­ ut­cában ő gyilkolta meg özvegy Kras­­nyánszky Jánosnét és alvótársát, öz­vegy Ber­tánét, a lakásból pedig a ször­nyű tett elkövetése után 800 pengőt elrabolt és a borzalmas bűncselekmény nyomait azzal akarta eltüntetni, hogy a szobát felgyújtotta. A lakás beren­dezése azonban nem fogott tüzet és így másnap reggel már fölfedezték a rablógyilkosságot. Kremmer Antal 1907 június 27-ikén született Buda­pesten, vallása római katholikus, nőt­len géplakatos. Haja fekete, 1153 cen­timéter magas, a bűntény elkövetése­kor is fekete bajuszt viselt. Apját Kremmer Józsefnek hívták, mozdony­­vezető volt. A gyanúsított géplakatos segéd Szegeden szolgált, mint folyamőr, majd P­isvörösváron bányamunkásnak szerződött, később pedig cukorka áru­sítással foglalkozott. Megfordult Romá­niában és Toront­ál meg­y­é­ben, honnan azzal távozott, hogy Algírba megy. Már az is megállapítást nyert, hogy a gyil­kosság elkövetése óta idegen vezeték­nevek alatt felváltva Balázs és Gáspár keresztnevekkel bujkál az országban. A magyaron kívül még két nyelven be­szél, románul és ném­etül­­. Rejtélyes román katonaszökevény Krasnyánszkyné házánál Dorobács dr. szolnoki rendőrfogal­­m­azó a döntő fordulattal kapcsolatban a következőket mondotta a Kis Újság munkatársának­­. Adataink, melyek most kerültek a rendőrség kezére,­ csaknem teljes va­lószínűséggel igazolják, hogy a "gyilkos nem lehetett más, mint Kremmer An­tal. A lakatossegéd a nyáron Szolno­kon tartózkodott. Krasnyánszkyné egyik délután kinl ült a ház előtt, midőn váratlanul odament hozzá egy fiatalember és elmondatta, hogy román katona­­szökevény, állás nélkül van és annyi pénze sincs, hogy a szüksé­ges mindennapi kenyeret megve­hesse Azonkívül elhelyezkedésnél fényképre is volna szüksége, de­ ilyen körülmé­nyek között azt sem tudja megcsinál­tatni. Krasnyánszkyné megsajnálta a fiatalembert, adott neki pénzt, később pedig már, midőn mind gyakrabban for­dult meg a háznál, vacsorára is meg­hívta. A rejtélyes fiatalember, amint a bizonyítás megállapította Kremmer Au­lal volt, aki Szolnokon a városi istál­lóknál kapott alkalmazást. Itt napon­ként eldicsekedett, hogy van a város­ban egy jó ismerőse­, aki annyi pénzt ad neki, amennyit csak akar. ” Kremmer a gyilkosság napjáig ál­landóan a városban tartózkodott, utána azonban nyomtalanul eltűnt és álneveken ismeretlen helyeken buj­kál. A szolnoki rendőrség az országos kö­­rözvény alapján reméli, hogy mielőbb elfogják Kremmert és végre teljes fény derül az augusztusi kettős ráblógyil­­kosságra. Egy francia lap feliltatő cikke a keleteurópai szövetségről Magyarország$$vBi®if­elismerte volna a szovjetet A Paris Midi című lap vezércikke szerint Litvinov milánói útjának fő célja az volt, hogy Magyarország is­merje el a szovjetet­. Ez az elismerés rendkívül megerősítené Moszkva hely­zetét a Balkánon. Idáig közvetlen tár­gyalásokra nem kerülhetett sor. Itália a közvetítő szerepét játszotta és Ma­gyarország a párizsi lap szerint­­­elvben elfogadta a szovjet elismerését. Litvinov az elismerés módozatainak rendezése céljából ment volna Milá­nóba, amely után most már Romániát a Balkánon a bekerítés veszélye fe­nyegeti. A török külügyminiszter a lap szerint a görög-olasz-török hár­mas szerződés megkötése céljából járt Rómában. Ennek a szerződésnek, mely kizárja az Égei-tengeren minden más állam politikai érdekét, tulajdonkép­peni rendeltetése az, hogy Románia után Jugoszláviát is bekerítsék. Róma arra törekszik, hogy a Közel-Keleten elnyomja azokat az államokat, ame­lyek Franciaország szövetségesei. Ké­sőbb majd Németország is társulhat a most készülő csoportosuláshoz. Eb­ben az esetben hatalmas revíziós blokk alakul ki, amely Lengyelországot és Csehországot is gyűrűbe zárja. Szo­morú úgymond a lap­­, hogy en­nek a gyászos következményekkel fe­nyegető politikának a franciák volt szövetségese, Itália a kezdeményezője. Illetékes helyen újból határozottan hangsúlyozzák, hogy a magyar kor­mány minden híresztelés ellenére sem változtatta meg a szovjettel szemben a miniszterelnök által pontosan körül­írt álláspontját. ­ Egymásnak rohant két kispesti villanás Vasárnap délután súlyos villamos összeütközés történt Kispesten, az Ül­­lői­ úti villanytelep előtt. Egy villamos­kocsi, amely a Kispest irányában haladt, hibás váltóállítás következtében belerohant a vele szembe jövő kocsiba. Az összeütközés ereje mindkét kocsit összezúzta és az ablakokat cserepekre törte. Juhász Lajos 32 esztendős ka­lauz, aki a 12-es kocsi hátulsó peron­ján állott. Gross Sándor 11 esztendős ékszerész és Fehér Erzsébet­­ 10 esz­tendős iskolásleány az úttestre zu­hantak. A szertehulló üvegcserepek sok utast arcán és kezén sebesítettek meg többé-kevésbé súlyosan Az összeütközés színhelyén nagy tö­meg verődött össze. A mentők két kocsival vonultak ki és az utcán fel­­állított segélyhelyen első segítségben részesítették a sebesülteket. Juhász La­jos a villamoskalauz bordatörést és agy­rázkódást, Gross Sándor agyrázkódást és külső sérüléseket, Fehér Erzsébet pedig agyrázkódást és zúzódásokat szenvedett. A mentők mind a hár­mukat a Szent István-kórházba vitték. Itt az orvosok megállapították, hogy valamennyiök sérülése súlyos és életveszélyes. A könnyebben sebesült utasokat a mentők első segítség nyújtása után ré­szint lakásukra szállították, részint út­jukra engedték. A rendőrség megindította a vizs­gálatot és kihallgatta a két kocsi ve­zetőjét, akik egybehangzóan azt val­lották, hogy az összeütközést hibás váltóállítás okozta A rendőrség most azt igyekszik tisz­tázni, hogy" kit terhel a felelősség a hibás vállóálu­lásért. 3 Javul Krászt népjóléti miniszter állapota A szombaton megoperált Erü­szt Sán­dor népjóléti miniszter állapota az or­vosi jelentés szerint javul, ítélte magát a fehérvári zálogház tulajdonosa . Megdöbbentő öngyilkosság tartja iz­galomban Székesfehérvár lakosságát. Hétfőn délelőtt Halász Károly nyugalmazott vasúti tisztviselő, Székesfehérvár­­egyetlen zálogházá­nak tulajdonosa lakásán forgópisz­­tolyával halántékon lőtte magát és az orvosok megállapították, hogy nem leh­et már rajta segíteni. Halász Károly igen ismert ember volt Székesfehérváron. Tagja volt a város törvényhatóságának és mint Za­varos Aladár volt polgármester egyik leglelkesebb hívét ismerték. Az utóbbi időben különböző zava­rok mutatkoztak a zálogház ügy­kezelésében. Nemrég történt, hogy egy őrnagy fel­jelentést tett Halász ellen. Előadta, hogy egy értékes ékszert zálogosított el nála és amikor ékszerét ki akarta váltani, a zálogházban luszták-halasz­­tották a kiváltás idejét A székesfehérvári rendőrség délelőtt 11 órakor lezárta Halász Károly zálog­házát és a nyom­ozás nagy eréllyel fo­lyik, hogy megállapítsák, milyen sza­bálytalanságok történ­te­k ­ KÖZPONTI TEJCSARNOK összes fióküzleteiben a tej leszállított ára Kannából kimérve 1 liter 32 fillér Palackozva 1 liter ... 40 fillér Költségmentesen házhoz szállítjuk.

Next