Kis Ujság, 1931. május (44. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

4 Sürgősen megkezdik most már a két Dunai építését Budapest székesfőváros törvényhatósági tanácsa csütörtökön délután ülést tartott, melyen különböző kisebb jelentőségű ügyek letárgyalása után napirendre került a két új Dunahíd építésének ügye is. A két híd építési költségei 30 millió pengői tesznek ki. Ebből 20 milliót a főváros. 10 milliót az állam viselne és a költségek fedezetére a városi ingatlan vagyonátruházási illetéket másfél százalékról két és fél százalékra emelik fel. Ez azonban nem lesz elég a közel kétmillió évi hozzájárulás fedezetére és ezért elhatározták, hogy küldöttségileg kérik a kormányt, hogy az évi hozzájárulást 1.600.000 pengőben állapítsák meg. Mindenesetre, elhangzott az a kívánság, hogy a két Dunahíd építési munkálatait mielőbb meg kell kezdeni, hogy a munkanélküliség ezzel enyhíttessék. Mit kell tudni a földszanálásról? Április 23-án jelent meg a földteher rendezésről szóló törvény végrehajtási utasítása, ez azonban egyelőre még nem szüntette meg az érdekelt gazdák bizonytalanságát. A Kis Újsághoz rengeteg levél érkezik, amelyekben az érdekeltek azt kérdik tőlünk, hogy mitévők legyenek, ha a földszanálásban részesülni akarnak. A kérdezősködőknek röviden a következőket feleljük: A földszanálási eljárás akkor kezdődik meg, amikor kinevezik a végrehajtással megbízott Országos Bizottság tagjait. Ez néhány nap múlva megtörténik. A bizottság elsősorban is osztályozza és a sürgősék sorrendjében elintézésre előveszi a már eddig beérkezett kérvényeket. A sorrendet az szabja meg, hogy mikorra tűzték ki az árverést. Ugyancsak szétküldi a bizottság a községek elöljáróságához azokat a nyomtatványokat, amelyeken a további kérvényezők kérhetik adósságuk rendezését. Ezeket a nyomtatványokat türelemmel be kell várni. Az Országos Bizottságnak nem lesz módjában a rövidlejáratú kölcsönöket átalakítani hosszúlejáratú kölcsönökké. Ezt tehát a gazdák ne is kérjék. Általában csak azokat a birtokokat szanálják, amelyeknek adóssága meghaladja a föld forgalmi értékének 51 százalékát. ‘Ezen kívül csak azoknak a gazdáknakaz adósságait rendezi a bizottság, akik olyan nagy kamatot fizetnek, hogy a birtok jövedelméből azt ’ csak nehezen lehet fedezni. . Egyéb esetekben a bizottság nem léphet közbe. K riasztott 610 pengőt a vági gabonakereskedő Vág sopron megyei községben néhány évvel ezelőtt letelepedett Stern Miksa t11 éves vegyeskereskedő. Stern gabonavásárlással is foglalkozott. A Kaufmanni Ignác pápai cégtől felvett 6500 pengőt, hogy annak fejében gabonát szállítson Pápára. A cég hiába várta a megígért gabonaszállításokat. Stern a kézhez vett összeget saját céljaira fordította. Miután közben kiderült, hogy fedezet hiányában a békés kiegyezés lehetetlen, a Kaufmann cég a pápai rendőrségnél bűnvádi feljelentést tett Stern Miksa ellen, akit azután le is tartóztattak. Kihallgatása után a veszprémi ügyészség fogházába kísérték. KIS ÚJSÁG 19., május 1 Zavaros székesfehérvári polgármestert és Vargha főtanácsost hivatalvesztésre ítélte a fegyelmi választmány A súlyos ítéletet azzal indokolják, hogy egymást támogatva, a legnagyobb tervszerűséggel haszonszerzés céljából követték el a visszaéléseket Közel egy éve már, hogy Scitovszky Béla belügyminiszter Zavaros Aladár székesfehérvári polgármestert és Vargha Elemér műszaki főtanácsost a közmunkákkal és közszállításokkal kapcsolatban észlelt szabálytalanságok miatt állásuktól felfüggesztette. Ugyanakkor megindult a két városi főtisztviselő ellen a bűnügyi vizsgálat is. A fegyelmi vizsgálattal, amely közben kiterjedt Zavaros polgármester és Vargha Elemér egész hivatali működésére, Vojnich Ferenc bajai polgármester vizsgálóbiztost bízták meg, míg a bűnügyi vizsgálatot kezdetben a székesfehérvári majd a budapesti ügyészség irányította. Vojnich Ferenc dr. öt bajai tisztviselővel utazott Székesfehérvárra és négy hónapon keresztül vizsgálta felül a hatalmas hivatali anyagot. Vizsgálata eredményét átadta Bernhardt Sándor dr. bajai városi tiszti főügyésznek, aki annak alapján elkészítette vádindítványát. A vádindítványra úgy Zavaros polgármester, mint Vargha Elemér védőik útján megtették észrevételeiket. Ezek után április 21-ikén kezdte meg ügyük tárgyalását bisztrai Balka Gyula főispán elöklésével a bajai fegyelmi választmány. A tárgyaláson, amely nagy érdeklődés mellett négy napig tartott, Vargha Elemér személyesen jelent meg, míg Zavaros Aladár ügyvédjeivel, Erdélyi Gyula és Halász Lajos dr.-ral képviseltette magát. Puskás Dezső helyettes polgármester ismertette a 198 oldalra terjedő előadói javaslatot. Már a múlt hét péntekjén ítéletet vártak, Balku főispán azonban kihirdette a fegyelmi választmány határozatát, hogy — tekintettel a vizsgálati anyag nagy terjedelmére és bonyolultságára — ítélethirdetés csak most, csütörtökön lesz. Szombattól keddig tanácskozott a fegyelmi választmány, mire meghozta ítéletét. A tanácskozáson az elnöklő főispán kérdéseket intézett a fegyelmi választmány tagjaihoz, hogy helyesnek találják-e a vizsgálati anyagot, nem akarnak-epótvizsgálatot, helyénvalónak tartják-e, hogy határozatot hozzanak a büntetőbíróság ítélete előtt, majd ismertette az új közigazgatási törvény hat pontját, amelyek szerint fegyelmi vizsgálat indítható a köztisztviselők ellen. A feltett kérdésekre a fegyelmi választmány tagjai fehér és fekete golyókkal szavaztak. Mikor a szavazások után megállapították, hogy az ítélethozatalnak nincs akadálya, Zavaros polgármester és Vargha műszaki tanácsos ellen a fegyelmi választmány meghozta ítéletét. A nagy érdeklődéssel várt ítéletkihirdetésre csütörtök délután 4 órakor jelent mega városháza tanácstermében Balkó Gyula főispán a választmányi tagokkal együtt. Jelen volt Bernhardt Sándor dr. tiszli főügyész is, míg Zavaros Aladárt Fischl Ferenc dr. bajai ügyvéd képviselte. Halálos csendben hirdette ki az ítéletet a főispán, mely szerint a fegyelmi választmány Zavaros Aladár polgármestert családi illetményeinek érintetlenül hagyása mellett hivatalvesztésre, mig Vargha Elemér műszaki tanácsost hivatalvesztésre és összes illetményeinek megvonására ítélte. Az ítélet maga 14 oldalt tesz ki, mig az indokolás 280—300 oldal terjedelmű. Az indokolásban a fegyelmi választmány megállapítja, hogy úgy Zavaros polgármester, mint Vargha Elemér műszaki takácsos visszaéléseiket 1923-tól 1939-ig folytatólagosan, egymást támogatva, a legnagyobb tervszerűséggel jogtalan haszonszerzés céljából követték el. A hét év alatt a várost nagy összegekkel károsították meg, közpénzeket saját céljaikra fordítottak és a jó erkölcsökbe ütköző eljárásaikkal megingatták a tisztviselői tekintélybe vetett bizalmat. Éppen ezért a fegyelmi választmány azt a közvádlói indítványt, hogy a két főtisztviselő három év előtt elkövetett fegyelmi vétségeit az ítélet megállapításánál mellőzzék, továbbá, hogy úgy Zavaros, mint Vargha Elemér ellen csak a bűnvádi eljárás befejezése után hozzanak ítéletet, elvetette, mert a megállapított szabálytalanságok, sorozatos kihágások és súlyos fegyelmi vétségek, a város érdekeivel ellentétes hivatali működésük haladéktalanul szükségessé tette a közszolgálatból való azonnali eltávolíttatásukat, tekintet nélkül arra, hogy a büntetőbíróság milyen ítéletet hoz velük szemben. A fegyelmi választmány megállapítása szerint Zavaros polgármester nemcsak hivatali működését hanyagolta el, hanem tervszerűen megakadályozta az ellenőrzést is, kijátszotta a számvevőség felülvizsgálatát és az ellene emelt vádak ellen anélkül, hogy magát tisztázta volna, helyt adva a gyanúsításoknak, minden igazolás nélkül kitért közcélokra fordítandó városi pénzeket eltulajdonított és hivatali eljárásai során a városi tanácsot állandóan félrevezette. Ugyanakkor pedig, midőn a visszaéléseknek nyomára bukkantak, a beismerésnek, a megbánásnak a legkisebb tanyjelét sem adta. Alárendelt tisztviselőjének, Vargha Elemér műszaki tanácsosnak szabálytalan eljárásait leplezte, az így nyert jogtalan anyagi előnyökből éppen, ezért részesedést kért magának. Csupán betegségére, fogyatékos testiállapotára és ártatlan családjára való tekintettel mérsékelte a fegyelmi választmány vele szemben a legsúlyosabb büntetést, mibőn akként fosztotta meg hivatalától, hogy a családjának járó illetmények elvonását nem mondotta ki. Vargha Elemérről megállapítja a fegyelmi választmány indokolása, • hogy hivatali működése körében • sohasem a közérdek lebegett a szeme elől?, állandóan egyéni érdekeiért, jogtalan haszonszerzés céljából járt el. A városi építkezések során a szabálytalanságok sorozatán keresztül súlyos összegekkel károsította meg Székesfehérvár lakosságát. Közmunkákat adott ki , anélkül, hogy nyilvános versenytárgyalást tartott volna. A Palotai-utcai iskolaépítés kivételével az összes többi építkezéseimél a legdrágább ajánlattevőknek adta a közmunkát. A Palotai-utcai iskolaépítésnél ezenkívül még 18 millió koronát utaltatott ki jogtalanul. A tanács tudta nélkül pótmunkákat rendelt el 400 milliós költséggel és 395 milliós összeggel szabadkézből végeztetért különböző munkálatokat. Az építkezések során nemhogy teljes lelkiismeretességgel gyakorolta volna az ellenőrzést és a felügyeletet de ajándékokat fogadod el, sőt követelt a vállalkozóktól. Mindezek alapján, miután kétségen kívül megállapítást nyert, hogy eljárásai során állandóan csak a maga önző meggazdagodási éraéke lebegett szeme előtt, a fegyelmi választmány szükségesnek és meg okoltnak tartotta vele szemben a legsúlyosabb ítélet alkalmazását, éppen ezért a hivatalvesztés kimondásán kívül összes családi ,és nyugdíjilletményeitől megfosztották 15 évi fegyházra ítélték a sajóvárkonyi gyermekgyilkos anyát Izgalmas tárgyalás a miskolci törvényszék előtt Csütörtökön került a miskolci tör-vényszék elé Kovács Fele Etel 23 éves borsodmegyei, sajóvárkonyi aszszony, akit gyermekgyilkosság bűntettével vádolt az ügyészség. Kovács Pétetel vadházasságba lépett Fodor János bányamunkással. Eleinte nyugodt életet éltek, később azonban Fodor János udvarolni kezdett az egyik ottani fiatalasszonynak, Simon Erzsébetnek és emiatt házastársát mindinkább hatalmába kerítette a féltékenység. A múlt év végén már arra határozta el magát, hogy elteszi láb alól vetélytársnőjét. December 20-ikán elment a lakására és hízelegve kérte, hogy menjen el hozzá éjszakára, mert a férje nem lesz otthon és fél kislányával egyedül aludni. Vetélytársnője azonban roszszat sjtve, nem fogadta el a meghívást. Kovács Péte Etel ekkor dühében hazament és valósággal lefejezte saját 5 éves kislányát. Ezután felakasztotta magát, hazatérő házastársa azonban még idejében levágta a kötélről. A tárgyaláson, amely elé az egész környéken nagy érdeklődéssel néztek, a vádlott asszony zokogva tett beismerő vallomást. — Meg akartam ölni — mondotta — azt az asszonyt, mert láttam, hogy miatta megbomlott nyugodalmas családi életünk. És úgy gondoltam, ha az uram madgunkra hagy bennünket kisleányommal, a legnagyobb nélkülözés várhat csak reánk. Ezért határoztam el, hogy elteszem láb alól. Mikor azután ez nem sikkerült, úgy gondoltam, hogy az lesz a legjobb, ha most már saját kislányomat és magamat emésztem el. Elnök: Nem sajnálta megölni alvó gyermekét? Nem tartotta vissza a szörnyű tettőt az anyai szeretet? Vádlott az elnök kérdéseire maga elé mered, azután zokogva folytatja a vallomását: — Úgy gondoltam, hogyha magamat is elemésztem utána, úgy megbocsátják szörnyű tettemet. A vallomás után a perbeszédekre került a sor, majd a bíróság meghozta ítéletét, mely szerint Kovács Péte Etelt gyermekgyilkosság miatt 15 évi fegyházra ítélte. Az ítélet, miután Kovács Pele Etel megnyugodott benne, azonnal jogerőre emelkedett.