Kis Ujság, 1931. augusztus (44. évfolyam, 173-196. szám)
1931-08-01 / 173. szám
Botrányok ©© Aki végigolvassa a képviselőház pénteki üléséről szóló , tudósítást, velünk együtt nyilván összecsapja a kezét és így kiált fel: Hát nincs egyéb dolguk a törvényhozó uraknak? Nincs más gondjuk ma, éppen ma, ezekben a zaklató órákban, mint az, hogy egyik képviselő a másiknak a fejére olvassa a múltbeli köpönyegforgatásait, ilyen meg olyan politikai ballépéseit, elszólásait és hogy aztán a másik képviselő durva sértésekkel, csapszékbe valóhangon válaszoljon? Nincs sürgősebb dolguk, mint rég elfelejtett, elporladt rut emlékeket kiásni a sírjukból és a Ház asztalára lenni olyan piszkosan, maszatosan, hogy az orrunk elfacsarodik és a sovány napi tálat is kifordul a szánkból?... Hát miről van szó tulajdonképen, tisztelt honatyák? Arról-e, hogy kinek volt igaza, 1921-ben, meg 1926-ban, vagy pedig arról, hogy kinek van igaza ma, amikor az országot egy párját ritkító gazdasági válság szeléről kell visszarántani? Arról van-e szó, hogy X képviselő úr találta-e föl az előrelátás és bölcseség puskaporát, vagy pedig arról, hogy a körmünkre égett pénzügyi krízisből kivezessük ezt a rengeteg bajjal sújtott, Trianon és Trianon után új, meg új csapások alatt görnyedő nemzetet? . • Szégyenpír futja el arcunkat,amikor a parlamenti viharok és izgalmak kavargásából kiharsogó alpári sértegetéseket, mosdatlan durvaságokat halljuk. Fejünk fölött ég a ház és azok akiknek a lángokat serény kézzel kellene, oltani, a nemzet hivatott tűzoltói egymás hajába esnek, otthagynak csapatpapot és sorsukra bízzák a szerencsétleneket, akik remegő lélekkel várják a segítséget a felcsapó lángnyelvek között. Most kaparásznak az egymás politikai múltjában, közéletibecsületében, most,amikor az ördögnek is meg kellene bocsátani, ha r mentőövet tudna dobni felénk. Nem, tisztelt képviselő urak Ezt a könnyelmű, ezt a nagyon visszataszító játékot nem lehet folytatni Hagyják odakint a személyeskedés, az elfogultság, a gyűlölködés hangjai s úgy lépjenek be a törvényhozás csarnokába mint a keleti igazhivő a templomába: oldott saruval, tiszta kézzel, engesztelékeny szívvel. Aki sebet kapott odakint, aki sérelmet szenvedett, várjon még egy ideig és ne akarjon a nemzet jóhírnevének selyméből tépést csinálni a maga sebére és ne tegye magáévá egy régen elvallott világnak azt a lelkiismeretlen elvét, hogy: legyen igazság és pusztuljon el avilág! Aki a maga kis ügyében igazságra vár, meg fogja azt találni, majd ha elvonultak fejünk felől a villámterhes fekete felhők és lefolytak lábunk alatt az idő vészesen megdagadt sötét vizei... Várjanak!... Tegyék jégre az egyéni ügyecskéiket, kapni olcsó műjeget ebben a nyári melegbel is. . •• A botrányok viharzásának második parlamenti napján egy-két komolyabb képviselőben megszólalt a “ lelkiismeret és így kiáltottak fel: Hát ezért küldöttek bennünket ide?« Ezek a képviselők ezúttal a közvélemény hit tolmácsai voltak. .Valóban, nem ezért küldte őket a választópolgárság a márványos, aranyeirádás, pompázatos országházába. Sem ezért, sem periódis azért, hogy gondolat, ötlet és tanács nélkül, segédkezzenek a kormánynak a pénzügyi ésgazda-, rósági rendcsinálás nehéz mulygájár '-ban. Hanem azért, hogy: erelődés, izék a kormány minden mozdula- tát, minden lépését, hogy hangot -s adjanak az őszinté-’ leplezetlen s háj kell: kiméletien ibirálannák'. Hogy ti akO’P mármvalv amíg Tehet,és. x kormány béken, be kell, megvédő* ,1 mezzel? a"sanyargatott kisemberek millióit..hogy Több^és. biztosabb-éR .1 hetést vívjanak ki:száltfull‘#a, Ezé.i't" i s küldték be őket, Tisza vidéki t KIS UJSA. Példátlan viharokat idézett fel a Házban Szilágyi Lajos támadása Gaal Gaston ellen A biharmegyei választás üfóhangjai-Pírt mondtak a független kisgazdapárt kortesei - Gaal Gaszton éles ellentámadása - Személyes sértések pergőtüzében elsikkadt a felhatalmazási törvény vitája A szocialisták nem vesznek részt a 33-as bizottságban Pénteken délelőtt a képviselőház folytathvsi felhatalmazási törvény vitáját. Napirend előtt Mojzer János ■ (független k kisgazdapárti) szólalt fel és a földreform által juttatott váltságföldek árának leszállítását követelte. Ha a leszállítás ,nem történik meg, meghiúsul a földreform ■egész eredménye. Szilágyi Lajos (kormánypárti): Gaal Gaszton volt a kormánypárt elnöke, amikor ezt a rossz földreformot csinálták. Mojfrta János: Az emberek százezreinek érdekeiről van szó. Van község, ahol 95 pengőt kell fizetnie katasztrális holdanként a váltságtörtekért, más községben pedig több mint 100 pengőt. Nem szabad csaknem két emberöltőn át szinte rabszolgaságba dönteni a fölhözjuttatottakat. Wekerle Sándor pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy mindent elkövet a bajok orvoslására. Eddig még senkit sejti mozdítóttak ki földjéből, noha sokan nem fizetik a váltságdíjat. Sok ember nem is akarja fizetni. Ezektől előbb-utóbb kénytelen lesz a kormány visszavenni a földet. Ezrével vannak továbbá olyanok, akik nyerészkedés miatt tovább adták földjüket- és ma már a föld nem azok kezében van, akiknek eredetileg juttatták. Kun Béla,: Kénytelenek voltak elradni a földet. Krüger Aladár (kereszténypárti) terjesztette be ezután a mentelmi bizottság jelentését Fábián Béla,(szabadelvű) ügyéről, akit a szerdai ülésen az elnök a mentelmi bizottság elé utasított, mert Éber Antal beszédét közbeszólásokkal zavarta. Krüger jelentése szerint Fábiánt a Ház megkövetésére ítélték. Óriási erővel tört ki a zaj Krüger beszéde közben, a szónok minduntalan kénytelen volt félbeszakítani beszédét. ,,Tessék sarokba állítani Fábiánt! Le kell fejezni !” Ilyen kiáltások hangzottak el, végre a Ház elfogadta a jelentést és Fábián Béla az ellenzék fülsiketítő lármája közben megkövette a Házat. Tárja fel a helyzetet a Kormány! Lázár Miklós (pártonkívüli): Én mint népképviselő, atat egyedül választóim bizalma küldött a Házba, tiltakozom az ellen, hogy a parlament ellenőrzési jogát ■kisemmizzék és így nem adok felhatalmazást a kormánynak, hogy gazdasági dikta- túrára rendezkedjék be. Az általános közódaj erkölcsi ereje parancsolja, hoggy a költségvetést csökkentsék, ez alól nincs többé kibúvó, ezt az országos követelést elodázni, kijátszani nem engedjük (Viharos helyeslés balról és a középen.) A bizalmatlanság igazi forrása a kormány csődbe jutott gazdaságpolitikája és az őszinteség és nyíltság teljes hiánya. Tárják föl végre az ország helyzetét, hogy tisztán lássunk, amíg nem késő, amíg az ár nem csap össze a fejünk fölött! Amíg nem állnak elénk egy új gazdasági programmal, amellyel felépíthetjük mindazt, amit ez a rendszer rombadöntött, nincs bizalom, nincs felhatalmazás!, és Zápsy) Mi nem kívánjuk az eresz alót bevárni, amíg a vihar elvonul. Közveszedelem idején a kibontakozást és megoldást a parlamenttel kell letárgyalni és nem titkos konventikulumokban. Hányszor követeltem a Házban az erkölcsök tisztaságát, a takarékosságot, hányszor szóltam a tékozlás, erőszak és önzés ellen ? Azt hiszik, hogy kedvünk telik benne, hogy mint a temetőbogár, folyton a rothadásban turkáljunk! Ez a kötelességünk, mint a nép igaz képviselőinek ebben az országban, amelynek polgárságát politikai jobbágyságban tartja a hatalom. (Taps.) Kiuzsorázzák a körzetek és koldusbotli juttatja az igazságtalan antiszociális adózási rendszertre a bakról, tisztelt kormányzat! A fölösleges intézményeket egy tollvonással kell eltörülni,s nincs már idő a hallózásra. A túlzott iparfejlesztés helyett a mezőgazdasági termelés korszerű átszervezése lesz soron, a kisgazdatársadalom kiemelése mai nyomorúságából, az új politikánk, a nagyobb tömegek nagyobb boldogsága felé törekvés. Ne legyenek itt boldog, dúskáló örökösök és kitagadott koldusok! Boldogok azok a népek, amelyek alkalmazkodnak az uj idők szelleméhez, anélkül, hogy nemzeti hivatásukból egy betűt is engednének. Boldogtalanok vagyunk mi, magyarok, mert megkapasz- Todnunk a rohanó idő szekerének külsőjébent (Naev tans) " Naplemente Dalmáciai emlék, irta Szántó Ferenc Féloldalt gomolyogva, eresztve a füstöt, fütyülve, sistergő gőzzel siklott be a nagy fehér hajó a kikötőbe. Egyik tengerésztiszt aranyszalagos sapkájához emelve a kezét, tisztelgett valakinek, míg a hajó kikötött. Csupa mozgás, zsongás, élénkség volt az egész kikötő s örömhangok, búcsúszavak zajában veszett el a hordárok kinálkozása. .5. v A tisztelgő tengerészt, szőke dalmataszépség várta a parton és. szerelmesen simulva egymáshoz, hagyták el a kikötőt, az érkező és távozó utasok tarka seregét. — Illa,. Júlia... — mondta a tiszt szenvedélyesen., mintha már megkezdett beszélgetést folytatna, — gondoltál rám? A- -ik mindig — válaszolta a leány. Sét* rövid pár szóban elmeséltek minident, amit két szív’suttoghat egymástnak , az, öröm első pillanataiban. Kezüket szorosan átfogva haladtak -szótlanul.*. Csak otthon, jól ismert,örökzöld kjesike kertben nyílt szóra taz .ajkuTfe-ismét.Ahogyegyütt ültek a ciprusok között, megeredt a szavuk uj■T'r Mind gymafisugár- üzenet volt-fe■Kíléd.' rhinderi kisvévék. emlék-: az esti iSzerFó fegjánSSss, Tfók -: ,ten-^ ger Te ne kt tien^mélységével a, mi .örülT szerelmünk. Színes csöppjeiben ott láttalak téged, morajlása boldogságunkról regélt és viharában az átlőtt vigaszt, hogy téged majd újra láthatlak, így áradozott a tiszt. — Meghalnék, ha nem láthatnálak többé, — sóhajtotta a leány kipirult arccal. — Ha odavesznél, utánad mennék, ha elhagynál, utánad vesznék... Ugye, nem hagysz el, soha? — Soha — felett a tiszt és karjába zárta a leányt. ' -így ültek boldogan, szerelmesen. — Üljünk csónakba —, ajánlottakésőbb a tiszt. — Alkonyat van s kellemesen hullámzik a tenger. Néhány perc múlva a vizen ringatták magukat. .Szerelmes delfinek követték a csónakot hajlékony testükkel odasimulva ajárműhöz. Ilia, mig az evezőt’ forgatta, andalító nótába, kezdett:. . .Volt egyszer egy fehér hajó, ’ ' Fehér hajón olasz legény. Meglátta egy szőke leány' Holdas, esten, • holdas éj nél. Szívül* s szereleráre gyűlt," ■ Es még-aThold meg sem ujult, , jt Ecsymdiie itt "l'égeig ' és' láng ... Dalmai lány... — Kitől tanultad a dalt? — kérdezte liszt. —' A szerelem tanitott rá, tudom még tovább is — felelte csillogó szemekkel a lány. Együtt járt a legény és lány Nyári éjben, holdas estén. Boldogságról regélt a hab : S a viz színén A csábos szirén. Nap ha lement vagy hogyha kelt, Egymás ölében üdvre lelt És csókot kért a csók után: Szép olasz legény, ' Dalmata lány.... ' — Maradjunk meg a boldogságnál — csengett a férfi és karjába zárta a lányt. ... Együtt virradt fel a dalmata lány s az olasz legény s nagyon boldogok voltak egészdélutánig, amikor eszükbe jutott az elválás. A tisztnek ismét tovább kellett mennie.., A nap a viz szine felé közelgett hatalmas-tüzes korongjával, a hajót útra készítették. Ismét megkezdődött a sürgés-forgás ,a parton i s élénk, mozgalmasvolt a móló. Anagy fehér hajó szedte a horgonyait. Aranyszalagos sapkájához emelve kezét, ott állott tisztelegte, sápadtan a hajóhid előtt a tengerésztiszt s kézf.e a szép.-Tszök.e. dalmata, lányt, alfogy könybebőrultts?° U Jekkel„kiséri »"hajó minden ’ mozdulatát. A nagyi, mozgaluknsagba ígató tetteink 1áidalom meg 493]augusztus 1 Szilágyi Lajos beszéde közben kitör a tomboló vihar Szilágyi Lajos szólalt fel ezután és azzal kezdte beszédét, hogy a törvényt megszavazza. Ha olyan szomorú "a helyzet, mint ahogy Gaal Gaszton mondotta, “hogy golyó van a nemzet testében, akkor szavazatomat annál inkább a miniszterelnök mellett kell leadnom ennél a javaslatnál. Állíthatom, hogy az ellenzéki pártok közül egyik sem élvez több bizalmat a nemzetnél, mint a kormánypárt. A pártközi konferencián is úgy vettem ki, hogy maguk az ellenzéki vezérek tiltakoztak az ellen, hogy a miniszterelnök otthagyja a helyét. Ha Gaal Gaszton volna a magyar miniszterelnök, még a parlamentet sem tartaná együtt. Gaal Gaszton: A képviselő úrral sohasem küzdöttem együtt, csak szem-