Kis Ujság, 1931. október (44. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

4 Izgalmas életmentés a sínek közt a robogó vonat előtt ! A Cegléd melletti csemői vicinális vonat előtt egy idősebb ember a si­ttekre feküdt. A közelben posztolt Ma­darász Lajos rendőr, aki odaugrott és el akarta vonszolni a sínekről.­­A vonat egyre közeledett s izgalmas viaskodás keletkezett a rendőr és az öngyilkos között, aki mindenáron meg akart halni. A vonat — bár egyre fé­kezett — már egy lépésnyire közelítette meg a viaskodókat, mikor a rendőrnek sikerült az elszánt embert elrán­tani. A kihallgatáskor megállapították, hogy az öngyikosjelölt Molnár József piaci árus és nyomora miatt akart meg­halni. Miután megígérte, hogy szán­dékáról lemond, elbocsátották a rend­őrségről. Zogu albán király merénylői a bíróság előtt Emlékezetes az a merénylet, amelyet Bécsben Zogu albán király ellen kö­vettek el ez év februárjában. A bécsi Opera előtt rálőttek a merénylők a ki­rályra, de minisztere és a kíséretében lévő őrnagy sebesült meg. Az utóbbi bele is halt sérüléseibe. A király sér­tetlen maradt. A főtárgyalást nem Bécsben, hanem egy ausztriai városkában tartják meg, mert Albániában még nem halt ki a vérbosszú s tartani kell attól, hogy Topolai őrnagy hozzátartozói vérbosz­­szúra készülődnek. A biróság zárt tár­gyalást rendelt el az ügyben, mert az egyik vádlott olyan hangnemben be­szélt Zogu királyról és családjáról, amely nem való a nyilvánosság f­elé. A tárgyalás további sora elé nagy iz­galommal néznek. Valószínűleg több napig is eltart, mert IC tanút idézett meg a bíróság. . . Cegléd pere Törtei és Jászkarajenő községekkel Cegléd városa beperelte Törtei és Jászkarajenő községeket, mert nem fi­zették meg azt a hozzájárulást, ame­lyet a gazdasági kisvasút építésekor vállaltak magukra. Pest megye alispánja egyezkedésre szólította föl a peres fe­leket és ez az egyesség most remél­hetőleg létre is jön. Jászkarajenő 150 ezer pengő, Törtei község pedig 110 ezer pengő hozzájárulást hajlandó fi­zetni 17 év alatt. Cegléd városa még nem fogadta el az egyességet, de min­den remény megvan, hogy ez létrejön és a további pereskedés megszűnik. Egy magyar nő revolveres merénylete Párizsban egy néger ellen Párizsban kedden este egy nő há­romszor rálőtt Winkfield néger istálló­mesterre. A néger csak könnyebben sebesült meg. A merénylőnőt elfogták. Mikor a rendőrségen kihallgatták, kiderült, hogy Heumann Klárának hívják, öt év előtt Budapestről került Párizsba. Gyermek­korában ismerte meg a négert, aki ré­gebben az ő apja mellett dolgozott egy magyarországi versenyistállóban. Ismeretségüket tavaly újították fel Párizsban és igen jó barátságba kerül­tek, de nemrégiben összevesztek. Heu­mann Klárát — aki egy idő óta nagy nyomorba jutott — kedden kitették a lakásából. Ezért keseredett el annyira, hogy merényletet követett el a néger ellen. ia leljön Pestre, éréssé lei­seiíngert, ahol valódi svájci Rosskopf zsebóra, 3 évi jótállássá 5 pengi so­lilér, Doublé óralánc, olyan mint, az­ arany 2 zengő 80 fiúér,­ szállítás utánvéttel. Alapittatott 834 LEI-INGEHÓrás és ék­­szerész, Budapest. Kálvin-tér 3 eary raktár arany és ezüst órák. . . " lian és ékszerekben KIS ÚJSÁG Mit mond a szénbánya-érdekeltség? Chorin Ferenc, a Rimamurányi— Salgótarjáni Rt. elnöke elfogadja a­ javaslatot, mert a valutára szükség van a nyersanyagok beszerzésénél. A belföldi termelés fokozásával új mun­kásokat lehet foglalkoztatni és a szünnapokkal dolgozó bányá­szok részére hat munkanapot biz­tosítani. Ismertette azokat a törekvéseket, amelyek a világ széntermelésének kar­­tellrozására irányulnak. Majd azt mondta, hogy mivel a darabos szén termelésénél keletkező nagymennyiségű alma- és porszén eladhatatlan, ezzel a fokozott széntermelés kedvezőbb ha­tása elmarad. Meg van győződve arról. 1931 október 1 Kenéz miniszter szerint nem lesz széniiség a télen ! ■■■■■­ A 33-as bizottság megszavazta a szánrendeletet - Csak engedéllyel lehet behozni külföldi szenet - A szándrágítás ellen sürgős intézkedésre van szükség A 33-as bizottság szerdai ülésén mutatta be Kenéz Béla kereskedel­mi miniszter a szénellátásról szóló rendelet tervezetét. Eszerint bizo­nyos fajta kőszenet, barnaszenet, brikettet és kokszot Magyarország­ba behozni csak miniszteri enge­déllyel szabad. Az ország szénel­­látásának szabályozása végett mi­niszteri biztost neveztek ki, aki a MÁV szénügyét is intézi. A mi­niszteri biztosnak helyettese is lesz. Két hónapig terjedhető elvárással büntetendő, aki a rendeletét meg­szegi, vagy kijátssza; a pénzbüntetés legmagasabb mértéke 8000 pengő. Elkobzásnak is helye van kihá­gás esetén. Az elkobzott készletet az insegakció céljaira kell fordí­tani. Temesváry Imre előadó ismertette, a rendeletet, hangsúlyozva, hogy a múlt évben több mint 80 ezer vagon szenet hoztak be külföldről, fontos tehát, hogy a hazai széntermelést fokozzuk. A kormány mindenkép megakadályoz­za a szénárak emelését. A háztartási szénellátást nem korlátozzák, z ő vásárlása fejében a szegényebb ház­tartások is megszerezhessék. A közön­séget pedig kioktatjuk majd a hazai szén megfelelő használatára. Ezért a legközelebbi napokban fűtési ki­állítást rendezünk. A közönségnek el kell viselnie a ké­nyelmetlenséget a hármas nagy cél: a kereskedelmi mérlegünk javítása, va­lutakészletünk megkím­élése és a ma­gyar munkáskezek ezrének foglalkoz­tatása érdekében. Végül hangsúlyozta a miniszter, hogy kötött széngazdálkodásra egyáltalán nem gondol, de erre nincs is szükség,­ mert a szükséglet teljes mértékben fe­dezve van. Kenéz minisz­er a rendeletről Kenéz Béla kereskedelmi miniszter kifejtette, hogy külkereskedelmi mérle­günk egyik legterhesebb tétele a kül­földről behozott szén és koksz. A múlt évben 88 ezer vágón szenet és 38 ezer vágón kokszot hoztunk be 48 millió pengő értékben. ' ’E’z hetit'mehet''így tovább. Először is nincs elég külföldi valutánk, az­után meg minden, vágón külföldi szén­ből legalább 10—1,5 munkás napszám* ját, fizetjük meg, nálunk pedig ugyanakkor sok­ ezerre nő a munkanélküliek száma. Ezért kellett a külföldi szén beho­zatalát korlátozni. Hazai széntermelé­sünk elegendő és minőségre is alkal­mas a pótlásra. A mezőgazdaságnak, közműveknek és közlekedésnek egyál­talán nincs szüksége külföldi szénre. Az iparnál is legalább 2000 vágón belföldi szenet használhatunk fel. Pó­tolható a 47 ezer vágón külföldi ház­tartási szén is, illetőleg most már csak 36 ezer, mert 11 ezer vágón már be­érkezett. Itt nehezebb a pótlás, mert darabos szénre van szükség, már­pedig a hazai szénnek az a sajátságos természete, hogy jó része elporlik. Ez a portás csak kis részben érté­kesíthető, de megoldják a feladatot, még­pedig úgy, hogy napi 360 vagon hazai darabos szénnel többet kell termelni a bá­nyáknak, a brikettgyártást fokozni kell, a MÁV mozdonyaiban naponként eltüzelt 350 vágón szénből pedig kirostálják a 40 milliméternél durvább szenet. A hazai szénbányák napi 278 vágón s­zén több­­termelését vállalják. Lesz tehát ele­gendő szenünk, de a minőség nem egé­szen tökéletes és innét van a közönség idegenkedése. Ez azonban a miniszter szerint megokolatlan, s főleg onnan származik, hogy a közönség nem tud bánni a ma­gyar szénnel, részben pedig onnan, hogy nem meg­felelő kályhákat használ. Vannak azon­ban olyan magyar kályhák, melyek nemcsak a magyar szenet, de még a legsilányabb lignitet is olyan tökélete­sen égetik el­, hogy a szobában semmi füst ,és bűz nem keletkezik. . — Gondoskodni akarok ,­ arról, •— mondotta a­ miniszter, — hogy ezeket a kályhákat csekély bérösszegért, vagy csupán bizonyos' fajta égitek kötele­Szterényi József báró volt az első felszólaló. Azzal kezdte, hogy elvi el­lensége minden kötött gazdasági rend­szernek s aggályai vannak a rendelet­tel szemben, amely beleütközik a külföldi államokkal kötött kereskedelmi szerződésekbe és megtorlásokra ad okot és megnehezítheti újabb szerződések kötését. Ami a valutáris szempontot illeti, az helytálló, mégis azt indítvá­nyozza, hogy a szénbehozatalt csak a valuta (és deviza) korlátozás tartamára kössék engedélyhez. Gondoskodni kell róla, hogy ne lehessen entelni a hazai szén­árakat. Biztosítékot kér arra nézve, hogy az új háztartási fűtőberendezések kö­rül nem lesznek visszaélések. Schandl Károly azt az aggodalmát fejezte ki, hogy a külföldi szén be­hozatalának korlátozását a mezőgazda­­sági kivitel fogja megszenvedni. Sokkal helyesebb lenne a hazai tüzifatermelés fokozását előtérbe helyezni. A hazai erdők többévi t­úlhaszná­latát kell megengedni. Ezáltal, a...falusi munkások ezrei jut­nának a téli hónapokban kenyérhez, a földbirtokosok adóssága csökkenne és rengeteg külföldi valutát takaríta­nánk meg. Őrffy Imre után, aki te rendelet mel­lőzését ajánlja, Nagy Emil elfogadta a rendeletet, már csak azért is, mert eddig kifelé mindig gavallérok voltunk és semmit sem kaptunk. Legyünk, ha kell, kíméletlenek, mert ezzel többre megyünk, de a kormány a belföldi hatalmas érdekkörökkel szemben se finom­kodjék. A javaslatot csak úgy fogadja el, ha a hazai szén jóval olcsóbb lesz, mint a külföldi. A hatalmas széntermelő körökkel szemben ne legyen gyenge a kormány. Csak akkor tudja megmen­teni az­­országot, ha kíméletlen erélyt mutat. Rubinek István ellene van minden gazdasági korlátozásnak. Csak akkor fogadja el a javaslatot, ha a hazai szén­árak lényegesen leszállnak. Csiz­madia András attól tart, hogy a gyár­ipar a jövőben is olcsóbban szállít külföldre, mint ahogy­­a belföldön áru­sít. Olcsón kell adni a hazai szenet, akkor majd vásárolni fogják, hogy a magyar bányák a mai hely­zetet nem fogják drágításra felhasz­nálni. Szükségesnek tartja, hogy a ke­reskedelem eddigi szerveit ne mellőz­zék a szénellátás lebonyolításánál. • Wolff Károly háborús izó intézke­désnek tartja a szénrendeletet. Inti a bányatulajdonosokat, hogy ne emel­jék az árakat. Biró Pál, a Salgótarjáni Rt. vezérigazgatója, szükségtelennek tartja a szénbehozatalnak külön en­gedélyhez való kötését. Azt a szenet, amelyre a hazai iparnak szüksége van, okvetlen be kell hozni. Hoyos Miksa­ gróf, Esterházy Móric gróf és Papp Géza báró felszólalása után Kenéz kereskedelmi miniszter vála­szolt az észrevételekre, kifejtve, hogy a behozatal korlátozása semmiféle kereskedelmi szerződésünkbe nem ütközik és nem kell tartanunk külföldi megtorlástól. Attól sem kell tartani szerinte, hogy, a belföldi szén drágább lesz, bár nem mondta meg, hogy milyen megtorlással él, ha ez a re­ménye nem válik valóra. A rendelettel a közönséget kívánja megnyugtatni a kormány. Legyen olcsóbb a hazai szén, mint a külföldi! 75 ezer vagon Külföldi tűzifa Ivády Béla földmivelési miniszter az ország" tüzifaszükségletét tette szóvá. Kétszázötvenezer vagonra van szüksé­günk s ebből a magyar termelés csak 175 ezer vagont tud biztosítani, a többi 75 ezret külföldről kell behozni. Min­­­dent elkövet a kormány, hogy itthon minél többet termeljenek. Ezt a célt elérik anélkül, hogy az erdőtőkéhez nyúlnának, ha bizonyos mérsékelt tula­ használatokat engednek és ezt szétoszt­ják a vágásfordulókra. Ezzel a rend-,­szerrel az egy-egy évre eső hányadot alig fogja a kitermelés megérezni. Ezután elfogadta a bizottság­i ren-­­ deletet, Szterényi Józsefnek azzal a m­ódosí-­ tásával, hogy a szénbehozatali korlá­tozás csak a valuta (és deviza) forga­lom korlátozásának idejére történjék. A bizottság ma ismét ülést tart, amelyre a földmivelési, miniszter exportprog­ramja van kitűzve. Erzsébet királyné unokájának mondja magát egy filmszínésznő Az amerikai Hollywoodban, az ame­rikai filmipar középpontjában nagy szenzációról rebesgetnek. Elissa Lands nevű új filmprimadonnáról van szó, aki nemrég tűnt fel és máris szép si­kerei voltak. A filmcsillag édesanyja bécsi szüle­tésű, ahol Carolina Kaiser­­ néven is­merték. Azt állítja, hogy életében gyakran meglátogatta őt Erzsébet ki­rályné és ebből Hollywoodban azt kö­vetkeztetik, hogy a "császárné leánya, Elissa Kaiser anyja könyvet adott ki, amelyet Olaszországban és Francia­­országban betiltottak és amelynek­­. A császárnő titka­ a wifje. Az ostoba mesét sokan elhiszik Ame­rikában, pedig nem szolgál egyéb célt, minthogy reklámul szolgáljon Elissa Lapdinak, aki Erzsébet királyné ,uno­­kájáának adja ki agglt.­­ *

Next