Kis Ujság, 1931. november (44. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-01 / 249. szám

1931 november 3 KIS ÚJSÁG Halálra ítélte a gyulai rögtinitélőbíróság az orosházi vasút merénylőjét ............ ■ I Wl—B—■mmrn■ ■ ■ | Elhalasztották a kivégzést, mert a törvényszék az elítélt kegyelmi kérvényét felterjesztette a kormányzóhoz Lázas izgalomban volt hétfőn Gyula, a békésmegyei nagy földmivesváros. Már vasárnap elterjedt a híre az egész környéken, hogy a gyulai törvényszék, mint rögtönítélő bíróság, mond ítéletet az orosházi motoros vonat merénylői felett. A nagy szenzáció hírére óriási tömegek lepték el már korán reggel a törvényszék épülete előtti teret és nagy számmal vonultak ki a kiváncsi emberek a vasúti pályaudvarra is, mert várták Kozarek Antalnak, az állami ítéletvégrehajtónak és segédeinek érkezését. Kozarek Antal meg is érkezett Segédeivel együtt és egyenesen a törvényszéki fogház épületébe ment, ahol készenlétben várta a statáriumi tárgyalás lefolyását. Hogy történt a merénylet? Jelentettük már, hogy az Orosháza- mezőhegyesi motoros ellen október 28-áról 29-ikére virradó éjszaka kísérelték meg a merényletet. A csendőri nyomozás során őrizetbe vették Laki István 23 éves szemetornyai munkást,aki beismerte, hogy a vasúti jelzőoszlopot a sínekre fektette, mert ki akarta siklatni a motorost. Azt vallotta, hogy a merényletre egy 19 éves szentetornyai földmíves fiú, Héjjas Mihály bujtotta fel, akinél ő munkában volt. Szerinte már 1929-ben biztatta őt a fiatalember, hogy siklassa ki a motorost, mert a motor dudája nem hagyja nyugodtan aludni. Laki annak idején a földmíves fiú szüleinél szolgált. Akkor nem engedett a rábeszélésnek, most azonban — ahogy újból összehozta őket a sors — a legény bujtogatni kezdte a merénylet elkövetésére, mire ő haza ment, pálinkát ivott, majd végrehajtotta a merényletet. A csendőrség kihallgatta Héjjas Mihályt is, azonban tagadta Laki vallomását. A m. kir. postatakarékpénztár a zálogüzletágában felvett, de lejáratkor nem rendezett zálogtárgyakat mindenkor részben Árverési Csarnokában (IX., Lónyay utca 30-32), részben pedig zálogkölcsönfiókjaiban kényszerárverésre bocsátja. Árverésre kerülnek: arany-, ezüst- és ékszertárgyak, szövetek, selymek, fehérneműanyagok, új és használt férfi és női ruhák, fehérnemű, ágy- és asztalnemű, szőnyeg, szőrme, varrógépek, írógépek, kerékpárok, hangszerek, könyvek, fényképezőgépek, látszerek, bútorok és lakberendezési tárgyak. Az árverésre kerülő tárgyak az árverést megelőzőleg megtekinthetők. .. Az egyes árverések sorrendjét a naponta megjelenő Árverési Közlönyünk tartalmazza tvr~ Kérje legközelebbi zálogkölcsönfiókunkban az árverések"!)! kiadott nyomtatott Tájékoztatónkat ! A nyomozás során megállapították azt is, hogy csak hajszálon múlott a katasztrófa. A rögtönítélő bíróság előtt Délután három órakor nagy tömeg gyűlt össze a gyulai királyi törvényszék előtt, hogy jelen lehessen Laki István és Héjjas Mihály bűnperének rögtönítélő tárgyalásán. A tömegnek csak egy részét tudták bebocsátani a tárgyalóterembe, amely zsúfolásig megtelt. Pontban három órakor vonult be a rögtönítélő bíróság élén Szakolczay Lajos elnökkel Ivulitzy Béla, Ungváry János, Vályi-Nagy István és Csatáry László törvényszéki bírókkal, mint rendes tagokkal és Nánay Lajos törvényszéki bíróval, aki mint a tanács póttagja szerepelt. A vádat Tompa Gyula dr. ügyészségi elnök és Grette László királyi ügyész képviselik. Laki István védelmére a törvényszék Keszt Zoltán dr. ügyvédet, a másodrendű vádlott, Héjjas Mihály védelmére pedig Schriffert Ferenc dr. ügyvédet rendelte ki. AM A tárgyalás megnyitása után az elnök maga elé szólítja a vádlottakat. A személyi adatok bemondásánál kiderül, hogy Laki István 1998-ban született, evangélikus vallású, nőtlen, két elemi iskolát végzett, gyengén tud írni-olvasni, répaszedő napszámos, hadiárva. Héjjas Mihály 1913-ban született, félárva, édesanyja birtokán gazdálkodik. Kihallgatásuk után az elnök megesketi Zöldy János nyugalmazott tisztifőorvos és Szórádi Béla kórházi főorvos orvosszakértőket, majd felszólítja a vád képviselőit a vád előterjesztésére. Az ügyészek Laki István elsőrendű vádlottat mint tettest, Héjjas Mihályt pedig mint felbujtót, közveszélyes rongálás bűntettével vádolják. A vádbeszédek végén mind a ketten a legsúlyosabb büntetés kiszabását kérik a bíróságtól. Földed pálinka után... — Laki István álljon elő — szól most az elnök. A vézna, beteges külsejű, fáradtnak látszó fiatal legény a bíróság elé áll. Egykedvűen vall: beismeri bűnösségét. Azzal védekezik, hogy Héjjas Mihálynál szolgált és Héjjas bérelte fel arra, siklassa ki a vonatot, hogy ne zörögjön. Éjjel két órakor indult el hazulról Héjjasék tanyájára. Féldeci pálinkát ivott és két és félóra múlva elérkezett a vasúti sínekhez, amelyek Héjjasék tanyája közelében vezetnek. — Akkor eszembe jutott — mondja a vádlott, — hogy Mihály mire bujtogatott. Most megcsinálom — gondoltam — hiszen Mihály 260 pengőt ígért, ha kisiklatom a vonatot. — Flallott-e Biatorbágyról? — kérdezi az elnök. — Igen, hallottam répaszedés közben. — Kommunista elemekkel érintkezett-e? — Nem. Egyedül Héjjas Mihály rábeszélésének engedtem, amikor elkövettem. Héjjas Mihály tagad Héjjas Mihály másodrendű vádlott kihallgatása következett. Mindent tagad. Nem igaz, hogy pénzt ígért Lali Istvánnak. Éppen ellenkezőleg, ő volt az, aki a bűnösnek hamar nyomára vezette a hatóságok Állítása szerint ő hívta fel a csendőrök figyelmét Laic Istvánra, mert neki kora reggel azt mondta, hogy Szentetornyáról nem a vasút felől jött a köves után, hanem a földeken keresztül. Ezt említette ő a csendőröknek, akik nyomban gyanút fogtak és felkeresték Laki Istvánt, aki rövidesen bevallotta tettét. Neki semmi köze sincs a merénylethez. Az elnök most szembesítette a két vádlottat. Mit mondanak a tanuk? Ezután megkezdték a tanuk kihallgatását. Elsőnek mtitorcs György orosházi állomásfőnököt hallgatták ki. Előadja, hogy a bűncselekményről a vonat befutása után értesült, azt azonnal jelentette a csendőrségnek, amely megkezdte a nyomozást. Csak szerencsés véletlenen múlt, hogy a merénylet nem került huszonhét ember életébe. A kisiklás következményei kiszámíthatatlanok lettek volna, mert a motorosvonat teljes sebességgel haladt, s okvetlenül motorrobbanás következett volna be, ám az egész vasúti kocsit lángba borította volna. Körülbelül 15 liter benzin volt a tartályban és ha ez szétömlik, mindenki porrá égett volna. Molnár János motorvezető szerint egy légy sem menekült volna a vonatból, ha robbanás következik. A bűnjelként a bíróság előtt fekvő 3 és fél méter hosszú és 5 centiméter átmérőjű vasrúd alkalmas lett volna a vonat kisiklatására Nagy Mihály vonatfékező elmondta, hogy a gonosz tett elkövetése idején sötét volt, esett ez eső és állandóan megfeszített, figyelemmel kellett a pályát nézni. Ennek köszönhető, hogy még 111 méterrel az akadály előtt észrevették a síneken keresztül fektetet vasoszlopot és azonnal fékeztek. Még így is 80 métert futott a vonat és észrevették a zökkenést, midőn a első kerékpár összelapította a rudat és átugrott rajta. . Jeney Lajos rendőrfogalmazó, aki elsőnek hallgatta ki a vádlottakat, elmondja, hogy őt megkérdezte Lakitól, hallotta-e, mi történt Biatorbágynál. Laid azt felelte, hogy hallotta, hogy ott egy vonat leesett a hídról és azután összetört. Midőn azt mondta Lakinak: »Fiam, neked ezért kötél jár, nem tudtad te ezt?« Laki azt felelte, »Nem baj.« Szalkay Imre csendőrörsparancsnok elmondotta, hogy Lakit úgy ismeri, mint becsületes, " szendtermészetű fiút, aki sohasem garázdálkodott, nem szerette az italt és nem járt felforgató elemek társaságába, sőt még a munkásotthonba sem. Igen nagyon meglepte ezért, midőn Laki előtte azt állította, hogy olyat akart csinálni, mint a biatorbágyi merénylet volt és azért fektette a vascsövet a motorvonat elé. Ezután az elmeszakértőket hallgatták meg. Mind a kéten megállapították, hogy a vádlottak épelméjűek s nem esnek korlátolt beszámíthatóság alá. „Példás büntetést kér az ügyész.. Grotto László dr. királyi ügyész vádbeszédében megállapította, hogy bár 13 esztendeje véget ért a világháború és a nemzet azóta lankadatlanul fáradozik a múlt romjainak eltakarításán, ez az idő mégsem volt elegendő ahhoz, hogy eltüntesse a háború káros erkölcsi hatásait. Ezt még ma is érezzük és ezért kellett újból elrendelni az egész ország területére a statáriumot. Nem állítja, hogy a két vádlott az állami és társadalmi rendet felborítani készülő elemekkel szövetkezett, de ha csak egymásukban, saját elhatározásukból követték el a bűncselekményt, ezzel a cselekedetükkel tápot adtak a felforgató elemeknek arra, hogy hasonlót cselekedjenek. Ezért szigorú, példás ítéletet kér. A védőügyvédek kérték, hogy utalják rendes bíróság elé az ügyet. A bíróság 7 óra előtt 10 perccel ítélethozatalra vonult vissza. Az ítélet nyolc óra tíz perckor ért véget a biróság tanácskozása, ekkor megnyílt az ajtó és beléptek a biróság tagjai Szakolczay törvényszéki elnök vezetésével. Dermedt csend van a teremben, amikor megszólal az elnök: — A magyar Szent Korona nevében! A biróság ítélete szerint Laki István bűnös vaspályán elkövetett közveszélyes rongálás bűntettében és ezért a bíróság halálra ítélt. Laki István halálsápadtan hallgatta az ítélet kihirdetését és ajkai megmozdultak, mintha mondani akart volna valamit, majd halkan sírni kezdett. Közben az elnök folytatta az ítélethirdetést. A biróság Héjjas Mihály másodrendű vádlottat felmentette a vád alól és elrendeli azonnali szabadlábra helyezését. Ezután az ítéletet jogerősnek mondotta ki Szakolczay elnök és ezzel a kérdéssel fordult Laki Istvánhoz: — Óhajt-e kegyelmet kérni? Laki István előrelépett és kötiszer mondotta erős hangon: — óhajtok! óhajtok! Keszt Zoltán védő rögtön át is nyújtotta az írásbeli kegyelmi kérvényt az elnöknek, aki kijelentette hogy a törvényszék zárt ülésen kegyelmi tanáccsá alakul át. Elhalasztják a kivégzést Negyed tíz óráig tanácskozott a bíróság. Közben többszáz főnyi izgatott tömeg várakozott a törvényszék folyosóján, a teremben és a törvényszék előtt. Kozarek Antal állami ítéletvégrehajtó a törvényszékkel szomszédos épületben volt készenlétben segédeivel. Ugyancsak itt várakozott Follman János törvényszéki katonaorvos és az evangélikus lelkész is. "Negyedtíz után hivatta Szakolczay elnök Tompa Gyula ügyészségi elnököt és közölte vele a tanács határozatát. Az ügyészségi elnök nyomban a fogházba sietett, ahol közölte Laki Istvánnal, hogy a kegyelmi tanács felterjeszti kegyelmi kérvényét a kormányzóhoz. Egyben értesítette az ítélet végrehajtásának elhalasztásáról az orvost, a lelkészt és az állami ítéletvégrehajtót. 8 TELKEK 5 P-től □alonkiént 3 évi részletre a máriaremetei templomnál, közlekedés a hűvösvölgyi 83-as villamossal. Kérjen ismertetőt! Pestkörnyéki Takarék Telefon 35-62 VII., Erzsébet-körút 27. Alapítási éve 1909 .