Kis Ujság, 1931. november (44. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-01 / 249. szám

1931 november 3 HÍREK Milyen idő lesz? Hazánkban csak az ország keleti ré­szein volt derült az idő, ahol a hő­mérséklet nappal a 7—8 Celsius fokot is elérte, m­íg"egyedült inkább borult időjárás mellett " a hőmérséklet alig emelkedett 5 fok Celsiusig. Csapadé­kot nem jelentettek. A felhőzet ez el­oszlásának következménye, hogy este 7 órakor a Dunántúlon még plusz 4 Celsius körül volt a hőmérséklet, el­lenben Debrecenben derült ég mellett mínusz 2 fok Celsius. Budapesten hétfőn délben 4 fok volt a hőmérséklet. Keddre ez az időjóslás: Főleg ke­leten erős éjjeli fagy és általában reg­geli ködök. Nappal lassan enyhülő, csendes idő, esetleg jelentéktelen csa­padékkal. Vízállás A Duna Linz—Bécs és Esztergom— Paks között apad, máshol árad, Pak­­sig alacsony, lejjebb közepes vízállású. A Tisza Záhonyig apad, lejjebb árad, magas vízállású. Halálos d diákszerencsétlenség egy fővárosi iskolában Szombaton délután a budapesti Altita­­filia 103. szám alatt lévő iskolában az óra közötti szünetben a diákok a folyo­són játszottak. Közben Zipper István 13 éves diák, a Városmajor­ utcai fiú­­árvaház egyik lakója, felugrott a har­madik emeleten a lépcső korlátjára és azon le akart csúszni. A korláton elvesztette egyensúlyát és a földszintre zuhant. Értesítették a mentőket, akik az új Szent János-kórházba szállították a kisfiút, de már nem tudtak rajta se­gíteni. Az esés következtében koponya­­alapi törést, agyrázkódást és súlyos belső sérüléseket szenvedett, úgyhogy vasárnap hajnali négy órakor meg­halt. Haldoklása közben édesanyját kívánta látni a kis Zipper István. A kórház­ból értesítették is a szerencsétlen kis­fiú ,Anyját, aki vidéken lakik, Károlyi miniszterelnök adomá­nya. Széchenyi Viktor gróf főispán hétfőn megjelent Székesfehérvár pénz­táránál és Károlyi Gyula gróf minisz­terelnök, fehérvári képviselő megbí­zásából 3000 pengőt fizetett be­ az insegakció javára. t­ftO.OOo £ S|$sss p&g KIS ÚJSÁG Cseresznyefát ültetett egy somogyi gazda a megfojtott kisfiú sírja fölé •1 i ■■­­ Tízévi­­egyház a 13 év előtti gyermekgyilkosságért 1918 júliusában a somogymegyei Csököly községben eltűnt­­Molnár Já­nos 9 éves kisfiú. Még abban az idő­ben jelentették a hatóságoknak, hogy a kisfiút Tamás Sándor zsákonyi f­öldmives tette el láb alól. A nyomozó hatóságok feladatták Ta­más Sándorék háza környékét, de nem találták meg a kisfiú holttestét. Most, 13 év múlva azután sikerre vezetett a nyomozás. A csendőrséghez újabb bejelentés érkezett, amely pon­tosan megjelölte azt a helyet, ahová Tamásék elásták a meggyilkolt kisfiú holttestét. Azonnal újabb ásatást ren­deltek el és Tamás Sándor házának ajtajától három méternyire meg is találták a meggyilkolt gyermek csontvázát. Tamás beismerte, hogy ő gyilkolta meg a kisfiút. Elmondotta, hogy Mol­nár János az ő akkor tízéves József nevű kisfiával játszadozott. A két kis­fiú cukros vizet készített, Molnár Já­noska azonban véletlenségből lugkőol­­datot ivott. Erre ő nagyon megijedt, a habzószájú kisfiút bevitte a kamrába, ott megfojtotta és holt­testét éjjel elásta. Az elásott holttest fölé azután cse­resznyefát ültettek, melynek termését minden nyáron b­evitték a kaposvári piacra. A kaposvári törvényszék hétfőn tár­gyalta a bűnügyet. A bíróság előtt Tamás Sándor visszavonta a csendőr­ségen tett vallomását és tagadott Ta­más Sándorné is. Kihallgatta a bíró­ság Tamás Józsefet is, aki elmon­dotta, hogy cukrosvizet ittak, de hogy azután mi történt, azt nem tudja. Olyan tanúk is voltak, akik előtt Ta­más Sándor évekkel ezelőtt szintén beismerte, hogy­ ő gyilkolta meg a kisfiút. A bíróság a perbeszédek elhangzása után bűnösnek mondotta ki Tamás Sándort szándékos emberölés bűntet­tében és ezért lízévi fegyházra ítélte. Tamásnét a bíróság bizonyítékok hiá­nyában fölmentette.. Károly király emlékezete Baján. Vasárnap volt tizedik évfordulója hogy Károly király második visszatérési kí­sérlete után az antant Tihanyból Ba­jára kísértette az uralkodót," aki itt szállt föl a­­Glooworm angol hajóra, amely azután a Dunán, a Fekete- és Földközi-tengeren át Madeira szigetére, Funchallba szakí­totta. Azon a helyen, ahol a király hajóra szállt, vasárnap terméskőből készült nagy emlékkövet állítottak fel. Az ünnepi beszédet Barta J­énárd dr. cisztercita tanár mondotta, utána Bárdos Amália elszavalta ez al­kalomra írott költeményét, végül pe­dig megkoszorúzták az emlékkövet. A muzsikáta üregkésette a szí­nészt. Székesfehérvárott vasárnap délelőtt az ezidőszerin­t ott játszó Or­szágos Kamara Színház egyik jónevű művészét, Poór Ferencet a színház épülete előtt Gyallay József dzsessz­­bend-prímás zsebkésével a nyílt ut­cán leszúrta. Poór állapota súlyos. Gyallay ellen súlyos testi sértés miatt eljárás indult. Agyonlőtte magát egy váci sza­kaszvezető. Artler Sándor, a váci kerékpáros zászlóalj egyik szakaszve­zetője reménytelen szerelem miatt ön­­gyilkosságot követett el. A Duna part­ján találtak rá. A kezében revolver volt, mellette egy papírlap, amelyen halála okát irta meg. Elkészült az ítélet a népjóléti panama ügyében Közel egy esztendeje már­, hogy a parlamentben szóvátették a népjóléti minisztériumban elkövetett szabályta­lanságokat. Nemsokára ezután megin­dult a vizsgálat, melyet a legfőbb ál­lami számszék folytatott le. Mint isme­retes, már a vizsgálat tartama alatt szabadságra ment Mankó Elemér miniszteri tanácsos, az elnöki és Angyal Kálmán miniszteri taná­csos, a hadirokkant-osztály veze­tője. A számszék jelentése alapján megin­dult a fegyelmi eljárás. A pénzügymi­nisztérium fegyelmi bizottsága, amely hónapokon keresztül folytatott kihall­gatásokat, a napokban adta át­ előter­jesztését Ernszt Sándor kultuszminisz­ternek. Hír szerint a pénzügyminisztérium fegyelmi bizottságának előterjesztése Mankó Elemér miniszteri taná­csosra vonatkozóan állásvesztést, Angyal Kálmán miniszteri taná­csosra nézve partig súlyos fegyelmi büntetést javasol. A fegyelmi bizottság jelentésében ezen­kívül még több népjóléti minisztériumi tisztviselőre­­ vonatkozóan javasol fe­gyelmi büntetést. ­ HIE vasúti merényletek Az Újdombóvár—Lepsény közötti vonalon, a felsőnyék—fürgedi­ állomás­tól nem messze fekvő petekuti őrház­nál a Lepsény felé haladó vonat ellen merényletet kíséreltek meg. Ismeretlen tettesek egy 6 centiméter vastag betonoszlopot és 4 centiméter szélességű vasdorongot helyeztek a sí­nekre. Szerencsére idejében észrevették a merényletet és katasztrófa nem tör­tént. A Somogyszobról Bars felé közle­kedő személyvonat ellen Barstelep közelében akartak merényletet el­követni. Az állomástól 400 méterre lévő 1 mé­ter hosszú és 12 centiméter széles ce­­mentoszlopot kidöntötték és ráhelyez­ték a sínekre. A gyors fékezés azonban szerencsére megakadályozta a vonat ki­siklását. A Budapest felé közlekedő 801. számú gyorsvonatot is ki akarták siklatni. A bánhidai vasútállomás előtt, a be­járati jelzőnél ismeretlen tettesek egy 9 méter hosszú és 3 centiméter vas­tag acélrudat helyeztek a sínekre. A gyorsvonat az acéltudra ráfutott és nyomban megállt. Sebesülés vagy meg­rongálás nem történt. A tetteseket a csendőrség mindenütt a legnagyobb eréllyel keresik. A Békésföldvár és Békés között el­húzódó MÁV vasútvonal mentén is­meretlen tettesek kilenc darab sín­összekötő csavart és hat darab sín­szeget a sínekből kiszedtek. A békési csendőrörs megállapította, hogy a sint busz békésföldvári pász­torgyerek pajkosságból, játszás közben rongálta meg. A csendőrség a gyulai ügyészségnek jelentést tett. Bérjavulást kérnek a pécsvidéki bányászok. A Dunagőzhajózási Tár­saság pécsvidéki bányatelepének mun­kásai mint azt a" Kis Újság meg­írta sztrájkba léptek. A munkások még október 20-án memorandumot ad­tak át az igazgatóságnak, amelyben rámutattak arra, hogy amikor 1924-ben a készpénzkeresetre áttértek, akkor még a megélhetésük némileg biztosítva volt, de azóta a vállalat lényegesen csökkentette a keresetüket. Fő követe­lésük az, hogy a régi, 1924-es munka­béreket állítsák vissza. 1924 után köz­vetlenül nem fizettek lakbért, ezzel szemben ma lakfenntartás címén ha­vonta 6-­16 pengőt vonnak le kerese­tükből, ami lényeges bércsökkentésnek felel meg. Azelőtt a szénjárandóságot a pénzben is fölvehették, míg most­ a vállalat már csak "szenet utal" ki, és aki a szettet" n­em­­ veszi át, az Pénzt nem kap. "­­ ______________________________3­ wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 'faJcaAdÁsotf­ ha Kathreiner Kneipp maláta­kávét valódi Franck kávé­­szesítővel használ. Elítélték az Orczy-úti MáIókat Megírta annak idején a Kis Újság, hogy Máté István, Bóta Lajos és Bar­nák József péksegédek behatoltak öz­vegy Berendich Győzőn­ének a buda­pesti Orczy-út 42. szám alatt lévő trafikjába és­ a tulajdonosnőt ártal­­matanná téve, pénzt raboltak. Az egyik tettest nyomban elfogták, a másik kettő is kézrekerült még aznap. Szombaton tárgyalta a budapesti törvényszék a trafikrablók ügyét. Elő­ször Barnákot hallgatták ki, aki azt vallotta, hogy munka nélkül volt és az utcán sétálva, találkozott Bótával és Mátéval, akiket, régebben ismert. Ők Máté Béla vették rá, hogy ilyen módon pénzt szerezzenek. Máté István azzal védekezett, hogy a nyomor kényszerítette a rablásra, amely Béta terve volt. Bóta Lajos tagadta, hogy egyedül ő tervelte volna ki a dolgok A törvényszék több tanút hallgatott ki, majd a perbeszédek után a vádlottakat öt-öt évi­­egyházra ítélte, figyelembe véve, hogy még nem vol­tak büntetve és mindhárman nyomo­rogtak. Az ügyész és a vádlottak fel­lebbeztek az ítélet ellen. Agyonsújtota a kidöntött fa. Né­hány évvel ezelőtt a tolna megyei Hő­­gyész közelében lévő Szállási-erdőben fairtás közben egy hatalmas szálfa agyonsujtotta Halmi János földmivest. Most fiát érte utol ugyanilyen körül­mények között a halál. A hőgyészi erdőben egy kihű­lő fa úgy sújtotta, fejbe, hogy az 56 éves Hahn Henriket holtan húzták ki társai a fa alól. Nagy havazás Gyünkön. Egy­napi heves északi szél után­­Tolna­­megyében, Gyönk környékén novem­ber elsejére virradó éjjel megindult a havazás és reggel teljesen fehér téli tájképet nyújtott a vidék. A kertekben a nyári szárazság után az őszi eső­től fölüdült violák és verbénák még teljes pompában virágzottak, amikor ellepte őket a hótakaró. Pontosan öt­ven évvel ezelőtt, 1881-ben történt ezen a környéken utoljára, hogy Minden­szentek napján a temetőben hóba dug­ták a gyertyákat. Azóta nem volt e napon hó, sőt november első felében is ritkán. Leégett a velencei Miru gyer­tyagyár. A világhírű velencei Alb­a gyerty­agyár a hétfőre virradó éj­szaka leégett. A tüzet csak akkor vet­ték észre, amikor már az egész gyár­­tömbre kiterjedt. A gyár egyik­­igaz­gatója, aki a tűz kitörése idején a központi irodában dolgozott, az utolsó pillanatban tudott csak menekülni. Masával vitte­ a főpénztárban őrzött többszázezer'' líra, készpénzt és a fon­tosabb üzleti­ könyveket ‘is. ‘Az’ oltási munkálatok­­soszátt egy matróz Sülyén megsebesült. Az anyagi kár töb­bmi­n líra.

Next