Kis Ujság, 1931. december (44. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

1931 december 1 KIS ÚJSÁG A hatalom erőszakos birtokbavételére készült az ártalmatlanná tett politikai kalandortársaság Hivatalos jelentés szerint tömeges merénylet, rablás és gyilkosság volt a letartóztatott szervezet programjában.El akarták foglalni a közpénztárakat, a bankokat és középületeket Egyetlen magasállású személy sincs az elfogottak közt Merényletre készültek Horthy Miklós kormányzó, Gömbös és Bethlen ellen Azt az ideges nyugtalanságot, amely a különféle puccshírek nyo­mán az egész közvéleményen erőt vett, a kormány erélyes intézkedé­sei gyorsan lecsillapították és le­szerelték. A rendőri és katonai nyomozás megállapította, hogy a múlt hét végén összefogdosott ka­landortársaság zavaros politikai jel­szavak alatt tömeges merényletre, rablásra és gyilkosságra készülő­dött s anélkül, hogy akár a legiti­mistákkal, akár bárm­lyen ország­­gyűlési párttal összeköt­etésben lett volna, a kormányrendszer meg­döntését és a hatalom birtokbavé­telét tűzte ki célja gyanánt. Pro­gramjukban — hivatalos jelentés szerint — a­ pénzszerzés állt első helyen. Állami pénztárak és ban­kok erőszakos megszállásával akar­ Az ártalmatlanná tett szervezkedéssel kapcsolatban hétfőn délelőtt órákhosz­­szat tartó tanácskozás volt a miniszter­elnökségen. Ezen a megbeszélésen Ká­rolyi Gyula gróf miniszterelnökön, Ke­­resztes-Fischer Ferenc belügyminisz­teren, Gömbös Gyula honvédelmi és Zsitvay Tibor igazságügyminiszteren kívül résztvett Csáky István gróf, a külügyminisztérium és Hlatky Endre z­r., a miniszterelnökség sajtóosztályá­nak főnöke, továbbá Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda vezetője. A tanácskozás befejezése után a kö­vetkező hivatalos jelentést adták ki. Az államrendőrség a nyomozóható­ságokkal karöltve körülbelül egy év­­óta figyelemmel kisért egy szerve­t­ke- A m. kir. posta a sajá­t pénz­ár a zálogüzletágában felvett, de lejáratkor nem rendezett zálogtárgyakat mindenkor részben Árve­rési Csarnokában (IX., Lónyay­ utca 30 - 32), rész­ben pedig zálogkölcsön­­fiókjaiban kényszerárverésre bocsátja. Árverésre kerülnek: arany-, ezüst- és ékszertárgyak, szövetek, selymek, fehérnemű­­anyagok, új és használt férfi és női ruhák, fehérnemű, ágy- és asztalnemű, szőnyeg, szőrme, varrógépek, írógépek, kerék­párok, hangszerek, könyvek, fényképezőgépek, látszerek, bú­torok és lakberendezési tárgyak. Az árverésre kerülő tárgyak az árverést megelőzőleg megtekint­hetők. .: Az egyes árverések sorrendjét a naponta megjelenő Árverési Közlönyünk tartalmazza inf. Kérje legközelebbi zálogkölcsön­fiókunkban az árverésekről kiadott nyomtatott Tájékoztatónkat c­ tak pénzhez jutni. Ugyanakkor ve­zető államférfiak ellen merényle­teket terveztek. Mindezt azonban hihetetlenül kalandos módon akar­ták végrehajtani november 28-ika éjszakáján, vagyis egy nappal ké­sőbbi időpontban, mint amikor a rendőrök rajtukütöttek és úgyszól­ván egyenként kísérték be őket a margitkörúti katonai fogházba. Megállapítható, hogy az elfogot­­tak között egyetlen magasállású, vagy jelentékeny közéleti" szerepet játszó személy sincsen. A belügyminiszter kijelentései és a hatóságok közlése után az egész országban helyreállt a nyugalom, amelyet a létért való küzdelem legsúlyosabb óráiban bolygatott fel az ártalmatlanná tett puccsszövet­­kezet. Móst, amely a közvélemény felé ha­zafias jelszavakkal dolgozolt, rejtett céljai azonban, amint az mindig job­ban és jobban kiderült, olyan termé­­szetűek voltak, amelyek részben a meglevő társadalmi rendet veszélyeztették, részben pedig közönséges bűncselek­ménynek voltak minősíthetők. Néhány héllel e­­löli ez a mozgalom, amely eleinte még igen szétfolyó volt, határozottabb formát öltött és ekkor a rendőrségnek felhívás jutott kezébe, amelyet állítólag meglevő, az ország­­gyűlésben­­azonban nem képviselt poli­tikai pártok ferében, adtak ki, amely­nek hangja nyilvánvalóan a jelenlegi politikai és gazdasági rendszer ellen irányult. A hatóságok tudtak arról, hogy a legutóbbi hetekben már végre­hajtó-bizottság is alakult amely hi­vatott lett volna a mozgalmat vezetni és annak sikerét biztosítani. Ennek a végrehajtó-bizottság­nak Vannay László gazdászati tiszt, Molnár Ferenc útbiztos, Raab Árpád magántisztviselő, Tóth Ferenc vívómester, Ko­vács Sándor kőműves, és Pó­lyák Jenő elektrotechnikus voltak a tagjai. Ezek az egyének a forradalmi időből emertek, egy részük már büntetett elő­életű. Amint az eddgi vallomásokból kitűnik, tervük az volt, hogy hamisított parancsokkal befér­kőznek a honvédség és a rend­őrség laktanyáiba, ott fegyve­reket igyekeznek szerezni, ezek segítségével megszállják a karha­talmi központokat, a középülete­ket, a postát, lávirdát és rádiót, azután diktatúrát, még­pedig valami­lyen szovjet­ rendszerű állam­berendezkedést léptetnek életbe. Az anyagi eszközökről úgy akartak gondoskodni, hogy lefoglalják a Nemzeti Bank és a magánbankok pénztárait, de tervrajzokat találtak olyan kereske­delmi és magánházakról is, ahol a mozgalom szervezőinek nézete szerint pénzre lehetett volna szert tenni. A rendészeti hatóságok értesülése szerint a mozgalomnak november 21-én kellett volna kitörn­e, de elhalasztották, mert a mozgalom szervezői úgy vélték, hogy nincs még minden kellően elő­készítve. Közben neszét vették, hogy a hatóságok fig­elik őket és ezért el­határozták, hogy a kísérletet november 28-án minden körülmények között végrehajtják. A kormány a szükséges és ilyen ese­tekben szokásos óvóintézkedéseket már pénteken megtette s hozzálátott a moz­galom vezetőinek és résztvevőinek le­tartóztatásához, már csak azért is, mert egyrészt elejét kellett venni annak,hogy tájékozat­an elemeket hazafias jelszavak ürügye alatt bűncse­lekményekre csábítsanak, másrészt, hogy minden rendzavarásra irányuló kísérlettel szemben kijózaní­­tólag hasson az a g­yrs és erélyes elhatározás, amellyel a kormány meg­mutatta, hogy a jogrendet és biztonságot min­den zavaró kísérlettel szemben meg tudja védelmezni. Az eddigi kihallgatásokból is meg­állapítható, hogy a résztvevők mögött nem állottak tömegek és hogy nem tartoznak az országgyű­lésben képviselt egyik politikai párthoz sem. A letartóztatottak között egyformán találhatók olyanok, akiket 1920-ban a szélső jobboldalhoz számítottak s olya­nok, akiket most a szélső baloldalhoz tartozóknak számítanak. A letartóztatottak száma 46, akik közül kelet szabadonbocsátottak és valószínű, hogy még további sza­­badonbocsátások történnek. Eddig tíz égven­ halhattak ki. A vallomásokból megállapítható, hogy a hat tagból álló vezérlőbizottságon kívül mintegy 150—20­1 személyre becsülhető csoport állott a mozgalom ve­zetői mögött, akik azonban nem ismerték a vezetők terveit. A vezérlőb bizoltság azonban úgy látszik, mindenre el volt szánva, mert egyes vallomások szerint rabláson és gyilkosságon kívül több vezető jobb- és baloldali politikust akartak őrizetbe ven­ni, vagy meggyilkolni. E tekin­tetben a további nyomozás hi­vatott a tényállást tisztázni. A letartóztatottak között Vannay, László gazdászati tisztet kivéve, katonai személy nincsen és a nyomozás adatai szerint ilyenekre gyanú nem is eshetik. A kihallgatások folyamatban vannak. Merényletek egész sorát akarták elkövetni, közhivata­lk és bankok megszállását tervezi­k A polgári és katonai nyomozó ható­ságok megállapítása szerint az össze­esküvés terve széles keretek közt moz­gott és sokkal messzemenőbb politikai célokat tűzött ki, mint ahogy kezdet­ben hitték. Beavatott helyen lazításra való szervezkedésnek mi­nősítik a cselekményt, amely a le­leplezés folytán a kísérlet állapotá­ban maradt. Az eddig kihallgatottak nagy része be­ismerésben van. A vallomásokból meg­állapítható, hogy a szövetkezésnek ma­gasabbra törő célja volt, még­pedig a kormányhatalom átvétele. Csak arra nézve nem volt, úgy lát­­szik, megegyezés közöttük, hogy kik és hogyan "vegyék át a hatalmát. A rendőrhatóság megállapította, hogy merényletet terveztek Horthy Mik­lós kormányzó, Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, Keresztes- Fischer belügyminiszter és Beth­len István gróf ellen. Tervezték továbbá ékszerüzletek és olyan közhivatalok megtámadását, ahol közpénzek kezeléséről tudtak. Minde­nütt a pénztár azonnali lefoglalása volt tervbe véve. Miután ezeket a súlyos megállapítá­sokat tette a rendőrség, Gömbös Gyula és Keresztes-Fischer Ferenc miniszte­rek Károlyi Gyula gróf miniszterelnök hozzájárulásával elhatározták, hogy le­csapnak a bűnszövetkezetre. Mivel mind katonai, mind polgári hatóságok hónapokon keresztül a leggondosabban figyelték ezeket az izgága elemeket, pontos értesülések alapján részletesen a kormány kezeibe jutott az a terv, amellyel a kigondolt programot végre akarták hajtani. A köznyugalom meg­óvása érdekében a megelőzés eszközé­hez kellett nyúlni s ezért a tervezett lázadás éjszakáját meg­előző éjszakán a rendőri és kato­nai hatóságok együttes közremű­ködésével őrizetbe vették a részt­vevőket. A nyomozó hatóságok most a lég­ Hivatalos Jelentés a lázadás vezéreiről és a letartóztatásokról NE VEGYEN NAPTÁRT, ne adjon ki pénzt fölöslegesen a mai nehéz időkben, mert ingyen kapja a KIS ÚJSÁG NAGY KÉPES NAPTÁRÉ-­ karácsonyi ajándékul a KIS ÚJSÁG minden előfizetője és olvasója!

Next