Kis Ujság, 1932. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

ALKU — Hát adna kölcsön kétszáz pengőt ? — Kérem leh­et róla beszélni, de előbb tudakozódnom kell ön felöl. — Úgy? Hiszen az pénzbe került . •— Bizony, belekerül három pengőbe. — Tudja mit, ne tudakozódjék Le­mondok a kölcsönről, de adja nekem is, három pengőt. .. BIZTOS TÜ.NET — Ja, az asszony nagyon szerethette­k boldogult lírát. — Miből következtet erre? — Egyszerre három gyászkalapot vett. BCVeSZ Miből élsz, pajtás, ebben a rossz időkben? — Átvározó m­űvész vagyok. ~ Hol? — Hát a kávéházaklwti. Bemegyek télikabát nélkül és kijövök finom téli­­kabát­ban.* VADÁSZATON —­ Ez atár a tizedik nyírtam, amit elejtek. — Mióta vadászik? — ma óta.* SZÍNÉSZNŐK EGYMÁS KÖZT — Milyen az új szereped? — Semmi különös. Egy szép höl­gyet kell adnom. —­ Borzasztó, micsoda nehéz dolgo­kat követelnek manap egy színésznőtől. X BUEK! BUEK! BUEK! W. Persze, hogy az uj esztendő különb lesz, mint a tavalyi! Hoz örömet ele­get. Csak az a baj, hogy csupa gyász­­szál kezdődik. Az újévi üdvözletekkel. Hogyan lehet a gyászt elkerülni? Vé­dekezni kell ellene, avagy’ mulatni rajta, Az alából következő írások tanúsága szerint, a­ Újévi öröm Midőn újév napján reggel Kinyitom a szememet. Agyam mellett megpillantok Egy piciny kis névjegyet. Kicsi névjegy... Ki küklk­ene? Forgatom és látom ám, Hogy a házmesterem, aki Boldog Újévet kíván,­­ utána jönnek sorba Hentes, pék és a tejes S B. U. É. K.­ csatakiáltással Nyújtja markát a szenes. Elrohanva otthonomból, Villamosra szálltam én, de ekkor már anyagilag Szörnyen rosszul álltam én.­­ Szakaszt' — szóltam meggyötör­ten S a kalauz ehelyett Átnyújtott egy rózsaszínű, Kicsi B. U. O. K. — névjegyet beugrottam és utamat Gyalog folytattam tovább. Egyszerre csak megtorpantam. Felkiáltva, hogy *X«l»ál!... Mert az Erzsébet-tér táján lígyik fáról egy veréb Szintén leküldte énhozzam Csiripelve — névjegyét. Újévi borravaló Védekezési módok az újévi borravaló­vadászok ellen­­. Vörös cédulát tenni az ajtóra: vi­gyázat, ragályos beteg. 2. Csengőt leszerelni. Kilincsre mo­hát vagy pókhálót tenni. 3. Cédulát függeszteni az ajtóra: vi­gyázat, harapós kutya. S ha valaki csönget, bentről vészes kutyaugatást hallatni. 1. Alszakáttal fogadni az érkezőket és igy szólni hozzájuk: a megboldo­gultat keresik? Tegnap lömet­tök. Ép vagyok , végrehajtó. 5. A saját ajtónk előtt álldogálni és borravalóért kopogni. ti. Kidobni az illetőket, szintén jó­ Újévi szótár Arcátlanság. Újévkor ,sörön használt kifejezés. Például mikor a részletügy­­nök beszedi tőled utolsó vasadat s utána boldog újévet kíván. B. u. é. k. Újévkor portyá­zó va td bordák csatakiáltása. A buckozó egyén olyan, mint a nyikorgó ajtó: meg kell kenni, hogy elhallgasson. Írás. Halaknál és szilveszteri mu­­latozóknál dívó szokás. Jazz-Band. A Szilveszterkor dúló fül­­siketülő lárma egyik fölemlékője. Kéményseprő. Barátságtalan ember. Még Szilveszterkor is sötét arccal néz maga elé és feketén bólongat, mint az eperfa lombja. Levélhordó. Az egyetlen ember, aki­nek az újévi kártyákból haszna van. ((esztendő. Olyan, mint egy minisz­terelnök. Eleinte mindenki szereli, de a vége felé már alig várják, hogy menjen. Szilveszter. Az év legtűrhetőbb napja. llesz Ftratc­ hkandál gendalatai Leveszem kalapomat a nagy tudós elött, aki bebizonyította, hogy a ma­­gassarkú eijbitől olyan idegesek a nők Az anyósom például olyan magassa­rkú ..pót visel, hogy én szinte úgy látom, valósággal lóhátról beszél velem. He bajunk van ám a nők maga-­sarkú c­ipőjével nekünk is, szegény férfiak c lak. Ne gondolj rosszra, nyájas ol­vasóm, nem az éjszakai hazaballagás­­nál. Az agy is négykézláb történik. A baj, az idegesség okozója más. En­gem majd elmegyógyintézetbe kellett várni a női cipők magas sarka miatt, h­ogy t miért lettem ilyen nagyon ide­ges? Mert szeretett nőm­ egyszerre hat pár magassarkú cipőről szóló számlát nyújtott át újévi üdvözletül, i. áááliiHáttérrelN ♦ IDŐK MÚLÁSA •­­ Apusf­ám, ne haragudj rám, de kénytelen vagyok bevallani, hogy sze­re­tm­es vagyok Mizzy Lizzybe, a nagy művésznőbe. Miért haragudnék, fiam? Mikor olyan idős voltam, mint te, magam is szerelme, voltam hété. * AZ OK Mama: De Petiké, miért verted meg szegény kis testvérkédet? Petiké: Nina néni az oka.­­ Nina néni: Oh, te kis hazug! Hát­­nem azt mondtam neked, hogyha meg­vered a testvérkédet, sohasem csókol­jak meg többet? Pétiké: Hát éppen Ez, azi KAVUHÁZ­BAN Nagysága: Jaj, mit csinál?... Leön­­­tött . .. Nézze, az egész ruhám csupa kávé.. . Pincér: Oh, bocsánat, csakugyan, a nagysága csokoládét rendelt. ♦ MEGOLDÁS — Nem, fiacskám­, a torta nehéz élet gyerekek számára. — Nem haj, mama, majd két kézre fogom.* EVELGES Miért vágsz olyan keserves ölj— rázatott — Remene'­esen fáj a fogam. -- Nem is tudod, m­* abban a jó — Ugyan mi? Az, h­ogy nem nekem fáj. * Alibi Nézze, Kohó, magának ebben a h­árom évvel ezelőtt történt bűnügy­ben kell vallomást tennie. •— Igenis, bíró úr. — Mondja meg tehát, mit csinált­­!)28 november 7-én délután 5 óra­kor. Emlékszik, vagy nem? — Hogyne emlékezném, kérem. Ott­hon ültem az asztalnál és egyik sze­­memmel a naptárt néztem, a másik­kal pedig az órát... 1932 jut.n­ár ) AZ UJ INAS — Méltóságos uram, valaki ellopta az autót a h­áz­ elöl. — Miféle alak volt? Megfigyelte? — Az illetőt nem nagyon figyeltem, ellenben óvatosságból feljegyeztem a kocsi számát... * SPORT­­-MŰ­KUK Fin: Sok szép emléktárgyam az kiéi teti sportszezont­ól. leány: Mifélék? Fin: Három serleg és két érem. Leány: Szép. Nekem is van,néhány emléktárgyam­ a téli sportszeremből. Fin: Mifélék? Leány: öt jegygyűrű. 1932 január 1 a­­bue t&awdöt&t íi. No, aszongya a jegyző úr, ritka szép­nek kell lennie az újévnek a tavalyi csúnya év után. llát ,szippantok rá. Hürge sógor is, amikor hazafelé igye­kezett a lumpolásból, zárva talátta a kaput. Pedig úgy­ vágyott a sáros utcáról a tiszta udvarba, mint mi az óévből Vágyakozunk az újév felé. Kulcsa nem volt, zörgetni nem mert, elkezdett befelé mászni. De ahogy föl­ért, visszaesett. Másodszor is neki vesel­kedett. Most már átvetette végre a lábát a kapun. De eközben nagyot puffant, leesett. Harmadszor is neki­vágott a dolognak. .Sikerült minden: leereszkedett rendesen. És akkor fel­hődül!. Mert újra az­ utcán tette ma­gát. Tudniillik, mikor másodszor má­szott át, nem kifelé esett, hanem be az udvarba. És ő nagy fáradsággal kimászott az utcára! Hát mi is így járhatunk: az újévvel az utcán találhatjuk magunkat. Aggyik az Isteni Kevereci wMmx — Miért véred Azt * gyerekét? v— íze ásarom szofcsszov » verekedésről.

Next