Kis Ujság, 1932. február (45. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-02 / 26. szám
1932 február 2 Hálás lesz a szomszédod a moziban, ha KALIMENT gyógycukrot szopogatsz, mert nem zavarod őt az előadás alatt krákogásoddal. A MEGHŰLÉSNEK nálad nincs esélye, ha Kalimentet szopogatsz. MIELŐTT GYERMEKEDET iskolába küldöd, tegyél a zsebébe Kalimentet. Ha KÖHÖGSZ, KRÁKOGSZ, akkor is használ a Kaliment, ha köhögésed régi eredetű. HA DOHÁNYZOL és a nyelőcsöved száraz, füstös, nikotinos, felfrissíti, kitisztítja a Kaliment. HA ROSSZ AZ EMÉSZTÉSED, egy Kaliment elszopogatása nagy szolgálatot tesz neked. LEFEKVÉS ELŐTT tégy a szádba egy Kalimentet és egész éjjel szolgálni fog téged. A faliment olcsó, hogy mindenki használhassa 1 doboz (30 drb) 70 fillér, 1 családi doboz (100 drb) 1.80. Bethlen a főnemesség szerepéről beszélt a Szétbei Halomán A magyar arisztokrácia otthonában, a Nemzeti Kaszinóban Bethlen István gróf nagy beszédet mondott vasárnap, amelyben a főnemességnek a közéletből való kiszorulását és az új nemzedék könnyelmű életmódját tette szóvá. Szerinte a világ napirendre tért mindenütt a történelmi osztályok kizárólagos vezetőszerepe fölött és új emberek, új, eszmék, új szenvedélyek vívják a maguk csatáit a közéletben. Kívánatosnak tartja, hogy a fiatal mágnások ne hajszolják az élvezeteket, hanem tanuljanak és dolgozzanak, különben a megmaradt kevés befolyás is kisiklik a kezükből. A grófokra, bárókra akik jelen voltak, mély hatást tett Bethlen beszéde. Hétfőn inkei birtokára utazott a volt miniszterelnök. Ma megnyitja!!, de rögtön elnapolják a leszerelési ferenciát A leszerelésivilágkonferenciát keden, délután nyitják meg Genfben, de a tanácskozást nyomban a megnyitó ülés után felfüggesztik egy hétre, avégből, hogy a tanács tovább foglalkozhassék a kínai—japán viszállyal. A megnyitó ülésen Henderson angol munkáspárti vezér, a konferencia elnöke mond beszédet, amelyet rádión közvetítenek. A hét végére több vezető európai államférfi érkezését várják. A Genfben élő angolok a leszerelési konferencia sikeréért könyörgő istentiszteletet tartottak, amelyen York érseke beszélt a háború ellen. A franciák csak abban az esetben nyújtják be a fegyverkezések korlátozására irányuló javaslatukat, ha kidolgozzák a nemzetek kölcsönös segítségrendszerét. Magyarországot Apponyi Albert, gróf és Tánczos Gábor lovassági tábornok képviseli. El akarjál pncsölni az ősszerkellyi cégpilol Sok nógatásra elkészült a kormány a képviselőkre és köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi törvényjavaslattal, illetve még csak "a tervezettel amely eltiltja a törvényhozókat az állammal és egyéb közhatóságokkal való üzletkötésről, továbbá szabályozza azt a rég tisztázásra váró kérdést, hogy volt köztisztviselők mikor léphetnek oly vállalat szolgálatába, amellyel hivatalnokkorukban érintkeztek és megszünteti a képviselőkké választott köztisztviselők előléptetését. Az ügyvédképviselők bizonyos tevékenységét is korlátok közé szorítja a javaslat. Az érdekeltek mindent elkövetnek, hogy a szigorúbb rendelkezéseknek kihúzzák a méregfogát. Akik az üzleteiket, zsíros részvénytársasági jövedelmeiket, közhivatali összeköttetéseik kihasználását féltik, meg akarják torpedózni a javaslatot. A parlamentnek azok a tagjai, akik nem ülnek nyakig mindenféle összeférhetlenségben, most ellenmozgalmat indítottak, nehogy durva magánérdekből elegáncsolják azt a fiszíítópiunkát, amelynek az új javaslat csak a szerény kezdetét jelenti KIS ÚJSÁG Hosszú évek embertelen szenvedése után vetemedett férjgyilkosságra a karcagi Tóth Andrásné Leányát akarta megvédeni a szívtelen családapa fidegeitl Újabb megrendíti részletek a karcagi gazdacsalád sötét történetéből Csak most tárulnak föl teljes szörnyűségükben azok az előzmények, amelyek fejszét adtak az elgyötört életű Rácz-Tóth Andrásné karcagi asszony kezébe, hogy férje életét egy önkívületi pillanatában kioltsa. Az 56 éves férjgyilkos asszonyt, aki tette elkövetése után a helybeli csendőrörsön nyomban önként jelentkezett, szombaton már a szolnoki ügyészség fogházába szállították. Tóth Andrásné, a vézna és töpörödött, teljesen ősz asszony egészen apatikusan fogadta letartóztatását. A Kis Újság munkatársának alkalma volt Karcagon az áldozat hozzátartozóival beszélni s amit ők a gyilkosság előzményeiről és Tótth András családi zsarnokságáról mondanak, ugyanazt az egész város megerősíti. A gonosz apa és férj A város legdíszesebb helyén, a Kossuth tér egyik szögletén fekszik R. Tóthék mintegy 20 ezer pengős értékű portája, rajta egy elhanyagolt ócska épülettel. Itt lakik unokáival és dédunokáival az áldozat 92 éves apja is, akit azonban még mindig nem értesítettek a tragikus eseményről. R. Tóth Sándornak, az áldozat öccsének előadásából teljes kép bontakozik mz előttünk a meggyilkolt ember életéről. — Bátyám 12 holdon gazdálkodott, — beszéli el, — de munkájának soha nem volt semmi látszatja. Isten- és embergyűlölő volt. Az igazi munkát mind a leányai végezték. Az egyik asszony lánya úgy dolgozott neki, mint egy béres. Szántott és kapált, várlap buzászsákokat cipeltés trágyát hordott ki a mezőre. Nem akarta a családját ruházni, sem pedig élelemmel ellátni. Ezelőtt mintegy tíz évvel a disznóknak kiőrölt korpadaráját disznói helyett a családjával étette föl. Önmagával szemben is a végletekig szigorú volt. Aratáskor is csak sós-paprikás kenyéren élt. Húsz darab hízót nevelt, de mindet eladta, hogy a családjának ne jusson belőle. A felesége hitelbe élt, pedig egyik lányuk kiházasítása érdekében a saját vagyonából volt kénytelen férjének 12 haldat eladni, hogy leányát, kislaikozhassa. A családtagok további leírásából kiderül, hogy a zsugori öregnek nem volt egyetlen barátja, vagy bizalmasa sem. Az egész város ismerte azt a lélekgyötrő életmódot, amelyben Tóth András felesége és gyermekei kínlódtak. Egyik 22 éves fiát 13 esztendős korában elűzli az apai házból jómódú gazda létére valóságos boáim sorban tartotta gyermekeit. — Apánkat, a 92 éves öreget, állandóan vén kutyának szidta, — mondja az öccse. — A feleségének 36 év alatt egyetlen békességes napja sem volt mellette. Az asszony nem bírta ezt az életet, állandóan válni akart tőle. — Utánad megyek és rángyújtom a házat, de nem szabadulsz meg tőlem! — ez volt állandó szavajárása, meg fogsz halni. — ordította az apa és azzal rárohant leányára s teljes erőből fojtogatni kezdte. Ekkor lépett közbe a gyönge és ványadt asszony, hogy leányát a bestiális apa kezéből kiszabadítsa. A gyors cselekvés ideges ösztöne szinte önkéntelenül adta kezébe a kéznél levő baltát, hogy halálosan lesújtson vele urára. A nagy riadalomra befutott a szomszédos istállóban tartózkodó fiatalabb, 16 éves leány is. Amikor apját vérében fetrengve, széthasított koponyával holtan találta, kétségbeesésében a kútba akart ugrani. Ők hárman voltak tehát mindössze szemtanúi a végzetes drámai jelenetnek, így tehát a bíróság ítéletében csak a vádlott hitvesre és az érdekelt két lányvallomására támaszkodhat. A letartóztatott Tóth Andrásné azok közé a ritka gyilkosok közé tartozik, akire szűkebb pátriájában senki nem vet követ. Karcagon mindenki ismeri az ő és családja szánalmas életkálváriáját. Beszélik, hogy különösen az utóbbi időben ez a rettenetes életmód az aszszony idegeit annyira felőrölte, hogy voltak pillanatai, amikor szinte eszelősnek lehetett tartani. Egy ilyen pillanatára hivatkoznak többen. Szilveszter éjjelén a sok nélkülözéstől és hajszoltságtól tzetve gyalog kiment a négy kilométer távolságra eső kunhegyesdülői tanyára s másnap arról beszélt az embereknek, hogy lidérccel találkozott. — Tűz lobbant föl az után előttem s ahogy haladtam, a tűz egyre táncolt. Úgy félek, hogy ez valami rosszat jelent... üyben — visszafelelt neki. Rácz-Tóth András hosszú kést rántott elő és azzal ugrott a lányára, leteperte az ágyra, majd fojtogatni és öklözni kezdte, úgyhogy a lánynak eleredt az orra vére. A lármát hallotta az udvaron foglalatoskodó Rebeka nevű 15 éves lánya is, aki sikoltozva szaladt be a konyhába. Tóthné ekkor felkapta a fejszét és kétszer rásujtott férje fejére, majd harmadszor egy tompa ütéssel tántorította meg férjét, utána pedig egy éles fejszecsapást mért a homlokára. Rebeka nevű lánya sírva rohant ki az udvarra és jajgatására figyelmes lett Rácz-Tóthék bérlője. Majd a szomszédos Oláh-tanyára szaladt az ijedt kislány, hogy elujságolja apja szörnyű halálát. Rácz-Tóth András — az asszony szerint — egy búzás zsákra rogyott, ő pedig rongyot vett elő és le akarta törölni a borzalmasan szétroncsolt fejről a vért. Ekkor azonban már belépett a szomszédos tanya gazdája és azt tanácsolta, hagyjon a helyén mindent és jelentkezzék a csendőrségen. Az asszony erre kendőt kapott magára és sírva-remegve jelentkezett a csendőrségen. Előre megfontolt szándék ? A vizsgálóbíró kérdésére, hogy miért gyilkolta meg ilyen borzalmas módon a férjét, azt mondta, hogy az első két csapása után azért sújtott rá harmadszor is, mert attól félt, hogy ha netalán meggyógyulna az ura, kiirtja feleségéétől együtt az egész családját. Mert rettenetes ember volt. Eddig tartott Rácz-Tóth Andrásné vallomása, amellyel szemben különösnek tűnik a nyomozó hatóságok megállapítása. Sípos Lajos tiszthelyettes, Boga József és Halász Sándor csendőrök az asszony jelentkezése után nyomban a helyszínre mentek és — jelentésük szerint — az ágyon, ahova Tóthné szerint Mária leányát teteperte az apa, nyoma sem volt a dulakodásnak. Az orvos megvizsgálta Máriát is, akinek a nyakán semmi hajtogatásnak jele nem volt, sőt a csendőrök megállamlólsal; azt is, hogy az ember aznap tényleg kora hajnalban ért haza, de 8 és 9 óra között érte őt a gyilkosság öltözködés közben. A vizsgálóbíró hétfőn Tóth Máriát is maga elé rendelte kihallgatásra és a lány ekkor bevallotta, hogy sem a fojtogató, sem a késes jelenet nem igaz...: ezt csak már közvetlenül a gyilkosság után találták ki anyjával együtt, amikor kisebbik leány testvére síkon gr. rohant ki a konyhából. Anyja vallomását annyiban erősítette meg a leány, hogy Rácz-Tóthné napok óta sírva panaszolta neki, hogy nem bír tovább élni a rettenetes ember mellett. Rácz-Tóth Andrásné a kihallgatás után cellájába vonult, ahol állandóan zokog. ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®@®®®®®®© | A gyilkosság rémségei R. Tóth András állandóan kint élt a kunhegyesi dűlőben, a tanyán. Az istállóban, a vackon aludt és feleségén kívül két lánya és a legkisebb fia lakott vele az istálló mellett egy kamrában. Az emlékezetes péntek reggel itt történt a halálosvégű tragédia. Az öreg az előző napi hetipiacon 11 bábat adott el és felesége éppen az ebből befolyt pénzre tett célzást, amikor az öreget elöntötte dühe és a szokottnál is hevesebben kiállott az ágyon ülő lányára: — A te hozományodra akarjátok a pénzem, de én egyetlen krajcárt sem adok! Itt fogsz továbbra is élni velem, mert a beleegyezésem sem adom meg a házasságodba. — Akkor megcsinálom maga nélkül! — kiáltotta ingerülten a fiatal 18 éves leány. — Hát akkor meg is döglesz! Még ma Intő szózat a sír fölött Egyébként a szerencsétlen véget ért Tóth Andrást vasárnap délután temették.... A karcagi temető halottasházában fölravatalozott halott temetésére mintegy ezer főnyi törmeg gyűlt egybe. Sztrmbáthy István református lelkész a négy tömeg között alig tudott a koporsóhoz jutni, hogy gyászbeszédét megtarthassa. — Itt a sir előtt, — mondotta a pap mély megrendüléssel — ahol megszűnik a harag és az irigykedés, mert itt csak a csöndes hantok beszélnek, lássátok embere!, ide juttok mindnyájan. Aki vet a testnek, a testből arat veszedelmet. Amikor a férj és apa megtagadja apai kötelességét, a megsanyargatottak kétségbeesett cselekedetekre ragadtatják magukat. A halotti beszéd mély megrendülést váltott ki az összeverődött hatalmas tövnségben, akik élénken vitatták távozóban a nagy kérdést, hogy a szolnoki törvényszék várjon milyen ítéletet mond a bűnös hitvesgyilkosság ügyében. om nap alatt teljesem megőszült . Rácz-Tóthné Rácz-Tóth Andrásnét vasárnap délelőtt szállította be Szolnokra a karcagi csendőrség. Két csendőr kísérte a gyilkos feleséget. Kezén nem volt bilincs , és az asszony az egész úton szünet nél-kül sirdogált. A csendőrök elmondták egyébként, hogy amikor Rácz-Tóthné önként jelentkezett a csendőrségen, mégi barna haja volt, csak itt-ott szürkült , elő néhány ősz hajszált Vasárnap reggelre a szerencsétlen asszony teljesen megőszült. Hétfőn délután hallgatta ki őt a vizsgálóbíró és az asszony folytonos sírás ,ezben bevallotta szörnyű tettét. Mit mond a gyilkos asszony — Nem bírtam már tovább mellette az életemet és az utolsó napokban már azt sem tudtam, mit teszek — mondta. Vallomásában előadta azután, hogy Mária leányának férjhezadásáról és a szükséges kelengyéről beszélgetett lányával pénteken reggel, amikor az uraháromnapi távollét után belépett a konyhába. Ő ekkor követelni kezdte, hogy hozományt adjon lányának. Az apa azonban dulakodni kezdett a lánynyal, mert ez ingerült szóváltás köz Az esztergomi főispán lemondott Esztergom és Komárom vármegye főispánja, Huszár Aladár lemondott állásáról. Lemondásának hivatalos közlése az új főispán kinevezésével egyidőben fog megtörténni. Az új főispán kinevezését a primás városban igen nagy érdeklődéssel vár-ják. Eddig több főispánjelölt neve került forgalomba. A polgárság körében az a határozott óhajtás hangzott el, hogy az új főispán teremtse meg a legteljesebb egyetértést a prímási udvar és a város között, minthogy az utóbbi időben többször fordultak elő súrlódások. Főispánjelöltnek emlegetik Gróh József prímási jogtanácsost, aki teljes mértékben bírja a hercegprímás bizalmát Emlegetik még Széchenyi György grófot is, a magyar katholicizmus harcos irányzatának egyik vezetőjét, továbbá Lingauer Sándor nyugalmazott pénzügyminisztériumi miniszteri tanácsost, Lingauer Albin képviselő öccsét és Zichy Ernő grófot. Az új főispán kinevezését az esztergomiak a közeli napokra várják. H