Kis Ujság, 1932. október (45. évfolyam, 220-245. szám)

1932-10-01 / 220. szám

róság", akiknek vallomása a vádlott le­gény rossz tulajdonságait tárta a bíró­ság elé. _ i __i". .1 | . Ma estére várnak ítéletet Botoczky Dezső törvényszéki orvos­szakértő felolvasta a boncolási jegyző­könyvet, amely szerint Papp Arzén halá­lát hasszúrástól keletkező hashártyagyul-­ladás okozta. A gyomorban szeszesital­nak nyomát sem találta. Hőnigsfeld Jenő dr. törvényszéki el­meszakértő hangoztatta, hogy bár Vá­­radi mértéktelenül szokott inni, tettét jó­zan állapotban követte el. Este nyolc órakor fejezték be a bizo­nyítási eljárást. Tóth Dezső tanácselnök ekkor félbeszakította a tárgyalást és folytatását délelőtt tíz órára tűzte ki. A mai tárgyalás az iratok ismertetésé­vel­ kezdődik, majd délelőtt tizenegy óra tájban kerül sor a vád- és védőbeszédre. Ítélet pedig az esti órákban várható. ®®®®®®®®®©®®®©©®®®®®®®®®©®@ Négy n­­api fogházra ítélték a gázoló színésznőt­ ­ Három hét előtt, mint emlékezetes, Szilágyi Klári budapesti színésznő az autóvezetés tanulása közben a buda­pesti Klauzál­ utcában előbb fellökött egy utcaseprőt­, az­után halálra gázolt egy öregembert. Szilágyi Klárit és tanítóját, Béri Endrét a főkapitányságra üttek, onnan mindket­ten az ügyészség Markó­ utcai fogházába kerültek. Ott várták, hogy ügyük főtár­gyalásra kerüljön. Pénteken fogházőrök vezették a tár­gyalásra a színésznőt, ahol az utóbbi há­rom hét alatt idegbeteg lett és tizenöt kilót fogyott. Ugyancsak fogházőrök kö­zött érkezett Béri Endre is. Béri Endrét hallgatták ki először. Azt vallotta, hogy foglalkozása magánhiva­talnok és csak kedvtelésből tanította autóvezetésre a színésznőt. Azzal véde­kezett, hogyha fiatalabb ember került volna már a lefékezett autó elé, az min­den bizonnyal félre tudott volna ug­rani. Ezután Szilágyi Klárit hallgatták ki. Siró hangon mondotta, hogy csak az utcaseprő elütésében érzi magát bűnös­nek. Az utcaseprőt csak akkor látta meg, amikor közvetlenül a gépkocsi elé lé­pett. Ekkor a lábával lefékezte az autót, de a sárhányó mégis fellökte. Rendkívül megijedt, azt hitte, hogy halálra gázolta, "minden elsötétedett előtte és csak kia­bálásra eszmélt fel. — Kérem, nem mond igazat — szólt az elnök — mikor azt állítja, hogy min­den elsötétedett maga előtt. Mondja meg az igazat, hogy történt? — Kérem ez az igazság — válaszolt sírva a vádlott. — A rendőrségen egész mást vallott, pontosan el tudta mondani, hogy történt a szerencsétlenség. — A rendőrségi kihallgatáson egyik ájulásból a másikba estem­ és egy összefüggő mondatot sem tudtam mondani. A törvényszéki orvosszakértő mondot­ta azután el, hogy az áldozatul e­ett öreg­ember, ha fiatalabb lett volna, kihe­verhette volna a sérüléseket. Szilágyi Klári gyenge szervezete miatt nem alkal­mas autóvezetésre. Sánta István, az elütött utcaseprő azt vallotta, hogy a gépkocsiban Szilágyi Klári és Béri vitatkoztak, a következő pillanatban a sárhányó fellökte őt. Több szemtanú hasonlóan vallott. • A perbeszédek elhangzása után a bíróság Béri Endrét nyolchónapi fogházra, Szilágyi Klárit négyhónapi fogházra ítélte gondatlanságból oko­­i­­­v­zott emberölés miatt. A büntetésből eddig huszonegy napot töltöttek ki. Megállapította a bíróság,­­ hogy a balesetért Béri és a színésznő­­ közösen felelősek. Ezután a védők ké­résére mindkét vádlottat szabadlábra he­lyezték. • ®®®®®®®®®®S©®®®®®®®®®®®®®о­ Hitler titokban Ausztriában járt. Hitler Adolf, a német nemzeti szocia­lista párt vezére a napokban a legna­gyobb titokban automobilon átkelt az osztrák határon és Kufsteinba látoga­tott el. Hitler kíséretében három polgári ruhába öltözött nemzeti szocialista volt. A vezér és párthívei néhány órai tar­tózkodás után ismét visszatértek Mün­chenbe. Hitler titokzatos látogatásának fk­re csak másnap terjedt el Ausztriá­ban és izgalmas érdeklődést keltett az osztrák nemzeti szocialisták körében, akik most készül­tek kongresszusukra. ü JS A G m®mssaifsmsufnir:- mnimn1932 október 1 Véres zendülés Mandzsúriában a japánok fenhatósága ellen A lázadók meggyilkolják a japán tisztviselőket Utcai harcokban megverték a Kikelik a japán sereget és elfoglalták Mandzsera várost Ismeretes, hogy a japánok a termé­keny Mandzsúriát leszakították Kína tes­téről és független államnak nyilvánítot­ták. Mandzsúriát azonban, mint önálló államot, még nem ismerték el a hatal­mak. Sőt az Egyesült Államok vezetésé­vel tiltakoztak az erőszakos japán hó­dítás ellen. Mert hiszen az nji Mandzsú­ria valójában Japán hűbérese. Elárasztották japán katonasággal, ja­pán tisztviselőkkel és Kína befolyá­sát teljesen megszüntették. A kínaiak valósággal szent háborút folytatnak Mandzsúria miatt. Fölkelő csapatok nyugtalanítják a japánokat és emiatt Japán már a kínai városok meg­szállásával fenyegetőzik. De ez sem használ. A mandzsúriai fölkelés most hatalmas lángra lobbant. Északmandzsuriában félelmetes zen­dülés tört ki a japánok fenhatósága ellen.­­­­ A vasúti forgalom teljesen megbénult és a zendülők magasrangú japán tiszt­viselőket elraboltak. A fölkelő kiím­i vasútvédelmi csapatok nagy területeket szálltak meg Mandzsuria és Hailar között. A fölkelők mindenütt letépték a mandzsuriai zászlót. A vám-, posta- és táviróhivatalok a fölkelők ke­zén vannak. A Mandzsuria határállomá­son levő nagy vámhivatalt a föl­kelők kifosztották. Ez alkalommal több japán hivatalnokot megöltek, a többieket elfogtak. Több kormányépületet feldúltak. Mind­ezt véres utcai harcok előzték meg a felkelők és a kormányhű mandzsúriai csapatok között. A határvárost végül a japánok nagy vérveszteségük miatt kénytelenek voltak kiüríteni. A város a kínaiak kezére ju­tott, akik Csara ezredest, a japán ka­tonaság parancsnokát foglyul ejtették, több magasrangú japán tisztviselő csa­ládjával együtt.­­ A lakosság körében leírhatatlan a rémület, de senki sem menekülhet, mert a vasút forgalom szünetel. A mandzsuriai japán konzul a szovjet­­konzultól kért oltalmat a japán lakos­­ság számára. A japánok azt állítják, hogy a fel­kelés nem ellenük irányul,­­hanem a ki nem fizetett zsold miatt tört ki. A mukdeni japán főhadiszállás új, általános offenzívát rendelt el az északmandzsu­riai szabadportyázójő ellen. Ugyanekkor az orosz hatóságokkal érint­kezésbe léptek, hogy megegyezést hoz­zanak létre a katonai intézkedések ügyé­ben. A mandzsúriai hatóságok ötezer főnyi lovascsapatot indítottak a felkelők ellen. Országszerte keresik Éder bűntársát A pesthidegkuli rablógyilkos, mint is­meretes, kivégzése előtt a siralomházban töredelmes vallomást tett és elmondta azt is, hogy harmadmagá­val indult véres Sebe elkövetésére. Állítása szerint a gyilkosság előtt két nappal, szombaton a budapesti Bécsi­­úton, az ürömi határban két rosszul öltö­zött csavargót látott feküdni az árok­parton. Az illetőkkel szóba elegyedett de a nevüket nem kérdezte meg, csak annyit tudott meg róluk, hogy az egyik Győrbe, a másik Sopronba való. Vallomása szerint a csavargók 30—32 év körüliek lehettek. Közülük az egyik adta át revolverét Édernek, azután együtt mentek vele Pilisborosjenőre, majd Solymáron át Pesthidegkutra. Va­sárnapról hétfőre virradó éjjel a két csavargóval együtt aludt Eder a Malom­csárda mellett egy szemétdombon. Az­után, hogy a csárdába betért, nem látta a csavargókat. A csendőérség most országszerte ke­resi Éd­er két bűntársát. Ugyancsak keresik a kivégzett rabló­gyilkos kéziböröndjét is, amelyet val­lomása szerint a solymári erdő egyik sűrű bozótjába dobott el. Éder a si­ralomházban rajzot is készített arról, hogy a kéziböröndöt hol hagyta. A gyilkos holttestét pénteken reggel a bonctani intézetbe szállították. Bonco­lás után valószínűleg ma, szombaton fogják elhantolni a temető árkába. Még mintül nem találják az öngyilkos szegasszoly Lispesten rejliző férjét Laczkó Slermannt, akinek feleségét pénteken temették el, egész Budapes­ten keresik a főkapitányság detektívjei. Biztos tudomása vant ugyanis a rendőrségnek arról, hogy Laczkó Budapesten bujkál. Csütörtökön este Duschovszky Károly budapesti ügyvéd levélszekrényében géplo­­rrásos levelet talált, amelyet Laczkó írt. A levélben súlyos vádat emelt egy országgyűlési képviselő, egy bankigaz­gató és egy ügyvéd ellen Beismerte a levélben azt is, hogy előző házassá­gát még nem bontották ugyan fel tör­vényesen, mégis feleségül vette az ön­gyilkossá lett Latzky Adolfinet. A le­vél szerint a képviselő is tudott kettős házasságáról és megígérte, hogy abban az esetben, ha kiderülne a dolog, min­dent el fog követni, hogy ne büntessék meg. A levél szerint az illető képviselő 5600 pengőt kapott a hallgatásért. Laczkó szemrehányással állapította meg a levelében azt, hogy mégis cserbenhagyta a képviselő, amikor bajba került. Mikor a pénzt kérte a képviselőtől, az megtagadta a kérés teljesítését és azt mondta neki, ha nem hallgat, följe­lenti kettős házassága miatt. Azt állí­totta a levélben, hogy mostohafiának a pénzét nem is ő, hanem az illető kép­viselő és a bankigazgató együttesen vet­ték fel és most az ügyvéddel együtt mindennel őt vádolják, mert azt ilittéli, hogy öngyilkosságot követett el. Arról is írt Laczkó, hogy­­ a három megvádolt személy be­szélte őt rá arra, hogy öngyilkossá lett feleségével házasságot kössön, ellenére annak, hogy tudtak róla, hogy még nem vált el törvényesen feleségétől. Az ügyvéd a levelet Laczkó mostoha­fia gyámjának, Moskovits Miklósnak adta át, aki a rendőrségre juttatta. Ott nem adtak ugyan hitelt Laczkó vádas­kodásainak, mégis kihallgatták a levelé­ben megnevezett személyeket. A kép­viselő elmondotta, hogy L­aczkót csak néhány napig ismerte, mert azután, hogy a Házépítő Szövetkezet megala­kult,­­ megbetegedett, mire felgyógyult, Laczkót már elbocsátották állásából. A bankigazgató véletlenül tudta meg azt, hogy Laczkó kettős házasságot kötött, az ügyvéd pedig elmondotta, hogy a levélben foglalt v­ádak teljesen alapta­lanok. Pénteken délben jelentkezett a rend­őrségen Vajda Frigyes tisztviselő, aki régebben ismeri Laczkót. Vajda elmon­dotta, hogy nem tudott arról, hogy ismerősét keresik. Csütörtökön délután a budapesti Akácfa­ utcában találkozott vele. Laczkó négy pengő ötven fillérrel adósa volt Vajdának és ezt az összeget talál­kozásukkor ki is fizette, azután eltávo­zott. Jelentkezett még egy tanú a rend­őrségen, aki ugyancsak az Akácfa­ utcá­ban találkozott pénteken délelőtt Lacz­­kóval. Pénteken egy bécsi gyáros föl­jelentése is beérkezett a budapesti fő­kapitányságra. Laczkó a följelentés sze­rint 1200 dollárral, vagyis 7200 pengő­vel károsította meg a gyárost. Süllyed a szaloniki félsziget Újabb szörnyű felindulások Görögországban Görögország számos helyén és a szalo­niki félszigeten folyton megismétlődnek a földlökések. Szalonikiből menekül a lakoság. Apolloniai fürdőhely nagy ki­terjedésű tava eltűnt a föld alá. Némely vidéken hét méterrel sülyedt a talaj. A földindulás­­helyein óriási a hőség és kénes gázok terjengenek. A szalo­niki félszigeten a tengertől számított hat kilométeren szakadék támadt. A félszi­get elválóban van a szárazföldtől és előreláthatóan a tengerbe fog sülyedni. A tudósok szerint az eddigieknél na­gyobb földrengéstől kell tartani. G Gömbös a jövő héten rádió-szózatot intéz a nemzethez Gömbös Gyula miniszterelnök j­övő hét elején a rádióban szózatot óg intézni az ország népéhez. A miniszterelnök ebben a szózatban ismerteti programját, amely száz pontból áll! A program főkép néppolitikai kérdéseket tartalmaz. Kiterjeszkedik a külpolitikai teendőkre és ismertet­­azokat az intézkedéseket, amelyeket az új kormány a mezőgazdaság és általában a bajban levő dolgozó néposztályok érdekében sürgősen meg akar valósítani. A huszonnegyedik magyar miniszterelnök Magyarországon 1867 óta 27 kormány­változás volt és 23 miniszterelnök. Wekerle Sándor három, Khuen-Héder­­váry gróf és Tisza István gróf két ízben volt a kormány élén. A miniszterelnökök közül 13 főrangú volt, még pedig 10 gróf, 3 báró, kimondottan dzsentri Tisza Kálmánt is beleértve — 4, polgári származású 6, nagybirtokos 17, katona egyedül Fejérváry báró volt, a tiszt­viselők sorából ketten emelkedtek fel: Wekerle és Lukács. Egy biró volt: Be­­rinkey, egy ügyvéd: Simonyi-Semadam, főiskolai tanár költő: Teleki gróf és Lukács László, aki jogtanár volt, mi­előtt a pénzügyi szolgálatba lépett Gé­pészmérnök volt Friedrich István és ta­nító Huszár Károly. Tizenketten már előzőleg miniszterek voltak, de kettő ki­vételével valamennyien már előbb szere­pet játszottak a politikai életben. _ A két kivétel Berinkey és Friedrich, akik elő­zőleg az országgyűlésnek sem voltak tagjai. A leghosszabb ideig volt miniszterel­nök Tisza Kálmán, 11 és fél évig, utána Bethlen István következik 10 év és 4 hó­nappal. A békeévekben Tisza Kálmán után a leghosszabb ideig idősb Andrássy Gyula gróf és Bánffy Dezső báró volt miniszterelnök, mindenik négy éven fe­lül A legrövidebb ideig tartott Esterházy Móric gróf hivataloskodása: 66 napig, azután Berinkey, aki 69 napig tartotta magát. A száz napon aluli miniszter­­elnökök közé tartozik 72 nappal Károlyi Mihály gróf és ugyanannyival Wekerle Sándor harmadik megbízatása idején, mig Simonyi-Semadam 95 napig viselte a legmagasabb hivatalt. A békeidők leg­rövidebb miniszterelnöksége Khuen-Hé­­derváry grófé volt első megbízatása ide­jén: 128 nap. Átlagban a 65 év alatt minden minisz­terelnökre, illetve minden kormányala­kításra 880 nap, vagyis 2­ év 5 hónap jutott volna. Ezzel szemben csak nyol­can érték el, vagy haladták meg ezt az átlagidőt. Huszonhárom miniszterelnök volt ed­dig, Gömbös Gyula a huszonnegyedik. Változások az államtitkári állások körül Mint értesülünk, több minisztérium­ban kicserélik a politikai államtitkáro­kat. A földmivelésügyi államtitkári állást felajánlották Marschall Ferencnek, az egységespárti kisgazdacsoport egyik ve­zetőjének, aki egyelőre még nem döntött, vállalja-e az államtitkárságot. A belügyi ■ és kereskedelmi államtitkárságnak még ■ nincs jelöltje. A közoktatásügyi politikai államtitkár, Petry Pál távozik helyéről,. ■ Ezt az államtitkárságot Kelemen Kor­nélnak ajánlották fel, aki szintén nem ■ döntött még arról, vállalja-e a megye bizatást.

Next