Kis Ujság, 1932. november (45. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-01 / 246. szám

4 Zsolból telitek A Th­ököly-úti végállomástól 12 percnyire 50—120 négyszögöles házhelyek, csatornázva, 3 évi részletfizetésre kaphatók. Érdek­­lődni: Magyar Tisztviselők Takarék­pénztáránál, XX., Mester­ utca 15. Telefon­­ 1. 461-56, vagy Hajcsár- út 75., sz. alatt lévő irodákban. Ki volt az oka a magyar tengeri hajó halálos katasztrófájának ? Beszámolt a Kis Újság arról, hogy 1931 január 17-én a Tátra nevű magyar tenger­járó gőzhajó a görög partok közelében szerencsétlenül járt és személyzetéből hatan : Szabó János, a hajó első tisztje, Winson János kor­mányos, Szabó Kálmán és Elekes Ist­ván fűtők, Thomson Artúr másodgé­pész és Türk Richárd — nagyobbrészt magyarok — elpusztultak. A hajó személyzetének többi tagja Vál­­lay József kapitánnyal egyetemben partot ért. Mivel a hajó magyar lobogó alatt járta a tengereket, a szerencsétlenség ügyében a magyar tengerészeti hivatal is vizsgála­tot indított. Megállapították, hogy a sze­rencsétlenséget véletlenség okozta és az életben maradt tisztek ellen megszüntették a további eljárást. Később azonban a hajó­legénység több tagja jelentkezett és tanúvallomást akart tenni arról, hogy a hajón az előírt óvatossági rendszabá­lyokat nem tartották be. Érthetetlen módon a jelentkező tanukat nem­ hallgatták meg. A Tátra legénysége közül erre többen a budapesti főkapitányságra mentek és feljelentést tettek volt kapitányuk, Váslay József ellen. A feljelentés lényege­ az, hogy a Tátra, amely a Transoceánia szabadtengerhajó­zási részvénytársaság hollandiai és Rot­terdamban székelő cég tulajdona volt, harmincegy éve járt­­már a tengeren. Gé­pei olyan gyengék voltak, hogy a nyílt tengeren gyakran megálltak. Mielőtt a hajó elhagyta volna a trieszti kikötőt, Hajnal nevű első gépész közölte Váslay kapitánnyal, hogy nem tanácsos elindulni, mert a gépek nincsenek rendben, de a kapitány megmaradt az indulás mellett. Négy nappal azután nyilt tengeren fel­robbant az egyik gőzhenger s a hajó meg­állt. Ekkor a kapitány — a feljelentők sze­rint — Jedlicska József hajómester­nek azt a parancsot adta, hogy a hajó raktárait árassza el vízzel, mert a hajót el fogják sülyeszteni. Jedlicska teljesítette is a parancsot és a hajó valamennyi tengeralatti szelepét ki­nyitotta egynek kivételével. Ez az szelep' a'kazánházba szolgált. A kapitány azt pa­rancsolta Jedlicskának, hogy az utolsó szelepet is nyissa ki, de a hajómester von­a­' kodtatt, mert tudta, hogyha a kazánházba víz tódul, a kazán felrobban és a hajón­­tartózkodók valamennyien odavesznek. Horváth Gyula, a hajó második tisztje, nevetve azt mondotta erre Jedlicskának : — Ne törődjék maga a hajó sorsával, félóra múlva úgyis csónakba székjünk és elhagyjuk a hajót. A hajómester erre kinyitotta a kazán­­házba szolgáló szelepet is, amiután rövi­desen kiadta a kapitány a parancsot, hogy a legénység hagyja el a fedélzetet. A vízrebocsátott men­tőcsónakok is olyan rossz állapotban voltak, úgy hogy hat ember a tengerbe veszett. Mielőtt azonban a legénység elhagyta volna a hajót, a gépészek becsukták a kazánház szelepét, így a hajó nem sülyedt el. A feljelentők szerint a »Tátra» kapitánya megfontolt szándékkal akarta elsülyesz­­teni a hajót, amely biztosítva volt. Ugyan­csak a feljelentők szerint a hajónak nem volt hajózási engedélye és az indulás előtt nem is vizsgálták át hivatalos szakértők. Ezért kelhetett útra a »Tátra» rozzan, mentőcsónakokkal és korhadt mentő­övekkel. Ezek a hiányok okozták azután a hat szerencsétlen magyar tengerész ha­lálát. A feljelentés ügyében a budapesti rend­őrség vizsgálatot indított, amely azonban hosszabb ideig fog tartani, mert a hajó tanúként megmenekült matrózai külön­böző hajókon járják a tengereket és ezért kihallgatásuk nagyon körülményes. T fil m­e­r Magyarország legré­gibb sofföriskolájában lan­süt] 10 pengő Budapest. Vm. Ka­prondem­­ u 20. Tél.: 412-46. KIS ÚJSÁG 1932 november 3 Titokzatos gyilkosság áldozata lett Csepelen egy bolgár kertész felesége A budapesti rendőrség vasárnap délután óta rejtélyes gyilkosság ügyé­­­ben folytat n­yomozást. Vasárnap délben Csepelen a villamos végállo­mástól négy kilométernyire, az Erdő­sor­ utca végén rejtélyes gyilkosság történt. A környéken a lakóházak meglehető­sen távol állanak egymástól és a földe­ket bolgár kertészek bérlik. A Strurapf­­i féle földük egy részét egy éve Todoros Gergely bolgár kertész, Vlasznik István nevű társával együtt bérelte. A konyha­kertészet közepén állott a kertészek há­za, amelyben a két férfin kívül To­­dorot 34­ éves felesége született Gardi­­anszky Ilona lakott. A szomszédok tudtak arról, hogy Todorotné többizben összeszólalko­zott Viaszaikkal azért, mert ő külön részt kér a kertész­üzem közös hasznából, azzal az indoko­­lásssal, hogy ő is kiveszi részét a mun­kából. Vlasznik nem akarta teljesíteni az asszony kérését, de különös módon ellene volt maga Todorof, a férj is. Vasárnap hajnalban Todorof kocsiján Vlasznikot zöldségárukkal bevitte a cse­peli piacra. Azután ő tovább ment a kocsival Kőbányára, az ottani piacra. Vlasznikkal abban állapodtak meg, hogy Kőbányáról visszajőve­, délben érte megy a kocsival és a csepeli piacról őt is hazaszállítja, im mikor aztán délben a ko­csi, amelyet Fekete János kocsis haj­tott a kertésztelep közelébe ért, Todoros leugrott és egy mellékösvé­­n­yen előre sietett "a házhoz. Rövid idő múlva Vlasznik és Fekete is odaért a kocsival és ekkor ijedten szaladt ki Todoros a házból, azt újsá­golva társának, hogy a feleségét meggyilkolva, holtan találta. Vlasznik azt mondotta erre a férjnek, hogy véleménye szerint az asszony ön­gyilkos lett. Todoros közben fellármázta a szomszédokat, akik értesítették a rend­őrséget és a mentőket. A mentők meg­állapították, hogy az asszony még délelőtt meghalt, revolverlövés ölte meg. Nem sokkal azután megérkezett a rendőri bizottság, amely megállapította, hogy a halálos lövés a szoba asztala mellett ülve érte Todorojnét, továbbá, hogy valami éles tárggyal koponyáját is bezúzták. A rendőrség egy véres baltát talált a házban, a revolver azonban eltűnt. To­­dorof és Vlasznik azt mondották, hogy a baltával csirkét szoktak ölni, attól vé­res. A rendőrség nyomban az országos vegyvizsgáló intézetbe küldte a baltát, hogy megállapítsák, valóban csirkevér tapadt-e rá. Todoros­és szomszédja, Bene Jánosné délelőtt 10 órakor még látta az asz­­szonyt a k­útnál, de 11 órakor, amikor káposztát akart vásárolni tőle, a ház ajtaja be volt téve és zörgetésre sem nyitották ki. Azt hitte hogy Todorovné elment hazulról, ezért nem is kereste tovább. Ezek szerint a gyil­kossági délelőtt 10 és 11 óra között törlésthetett. A gyilkos személyére vonatkozóan a rendőrségnek még nincs biztos adata, de több mint valószínű, hogy a véres tettet Todorafék valamelyik ismerőse kö­vette el. Erre vall az, hogy a kertészeti telepen vad, harapós kutya van, amely bizonyára megugatott és megtámadott volna minden idegen embert. A rendőrség Viar­nikot, Todorafot és a kocsist, Fekete Jánost a főkapi­tányságra vitte, hogy állandóan kéz­nél­ legyenek, ha ki akarják őket hallgatni. Mivel több tanúvallomásból megálla­pították, hogy Vlasznik az utóbbi idő­ben nem egy alkalommal veszekedett Todorojnéval, mindenekelőtt ő került gyanúba. A kertész azonban azt állí­totta, hogy vasárnap hajnalban Todorof­­fal együtt távozott el hazulról és csak a gyilkosság felfedezése után, délben érkezett vissza. Kedden jelentkezett egy tanú a rend­őrségen, aki állítólag vasárnap délelőtt 11 óra tájban látta Vlasznikot a kertészeti­­ telepen. Vlasznik ezzel szemben is hangoztatta ártatlanságát és azt vallotta, hogy vasár­nap hajnaltól délig nem mozdult el a csepeli piacról. Állítását több­­ környék­beli gazdával kívánta igazolni. Ezeket csütörtökön fogja kihallgatni a buda­pesti főkapitá­­yság. Ugyancsak alibit akar igazolni Todorof is, aki azt állí­totta, hogy hajnaltól délig a kőbányai piacon tartózkodott. Csütörtökön az ő tanúit is kihallgatják. Miután a rendőrség megállapította, hogy Todorofék lakásából semmilyen értéktárgy sem tűnt el, nem valószínű, hogy rablógyilkos­­ság történt. A rendőrségről szerdán délben elbocsá­tották Todoros Gergelyt és kocsisát, Fe­kete Jánost, míg Vlasznik továbbra is a rendőrségen maradt. Vlaszniknak szerdán éjszakáig még nem sikerült kimutatnia, hogy hol sütt vasárnap délben féltizenegy órától 12 óráig. A rendőrség egyébként új nyomokon is kutatást kezdett a gyilkos úton. Több csepeli tanú jelentkezett ugyanis, akik vasárnap, a gyilkosság ideje után ismeretlen fiatalembert láttak sietni a Csepelről Tököl felé vezető ország­úton. Erről a magas, göndör, feketehajú, szú­­rósszemű fiatalemberről annyit tudnak, hogy szintén bolgár nemzetiségű és ker­tészkedéssel foglalkozik. Azelőtt több­­ször látták Todorosék házánál megfor­dulni és nem tartják lehetetlennek, hogy köze van a gyilkossághoz. Ki lesz Amerika új elnöke ? November elején két nagy napja írsz a világtörténelemnek. Hatodikon tesz­nek a német birodalmi választások, amelyek Európa legközelebbi sorsát döntik el és két nap múlva, nyolcadérom választ új elnököt az északamerikai ha­talmas köztársaság, ami viszont Ame­rikára nézve sorsdöntő esemény. Síét jelöli át­ szemben egymással: a köztár­sasági párti Hoover,­ a mostani elnök (baloldalt alól) és a demokrata Roo­­sevelt Franklin, akinek mosolya mintha záloga terme a valószínű győzelemnek. A felső torban az Egyesült Államok ed­digi legnagyobb elnökei (hatról jobbra): Washington György (1789 1797), aki ki­harcolta Amerika függetlenségét, to­vábbá Lincoln Ábrahám (1869—1885), a rabszolgaság eltörlője. Roosevelt Tiva­dar (1901—1909), aki az amerikai vi­lágkereskedelem megalapítója és Bit­an Woodrow, aki Amerikát b­­eelekergette a világháborúba és aki II pontjával meg­­­tévesztette a világot. d9®®®Ü©©©®®®@0®@@®®®®®®®®®®^ [gégéita csepai szeszfűző A szolnok megyei Csépa községben , vasárnapról hétfőre virradó éjszakán ki­gyulladt a községi szeszfőző, amelyet a helvétiai szőlőgazdaság bérel. A tüzet Andor Mihály, a szeszfőző vezetője vet­te észre és nyomban fellármázta a tűz­oltóságot és a község lakosságát. Szeles volt az idő és a tűzoltók mun­kája elsősorban arra s­zorítkozott, hogy a veszedelemnek a szomszédos h­ázakra való átterjedését megakadályozzák. Ez hajnalig tartó megfeszített munkával si­került is a tűzoltóknak, a szeszfőző azonban porig leégett. A szeszfőzdének nemcsak az épülete hamvadt el, hanem egész belső berende­zése is leégett. Gépei hasznavehetetlenné váltak és tíz hektoliter szesz is kárba­­veszett benne. Harmincezer pengőre becsülik a ká­rosodást, amely Csépa községet érte. A község az utóbbi időben úgy elszegénye­dett, hogy a tűzbiztosítási­­dijakat nem tudta fizetni a szeszfőző után és így a nagy kár nem térül meg A­­ ooooooooooooooooooo&oooo«o« Vérliftt rendezett és agyonlőtte magát a vecsési Illles Vasárnap este tíz óra tájban borzal­mas vérfürdőt rendezett, majd önmagá­val is végzett egy részeg ember Üllő község, határában. A község határáb­an lévő vendéglőbe az esti órákban három ember tért be: Munger József 35 éves vecsési földmű­ves, Vasadi János 21 éves ócsai föld­­mives és Zubor Gyula 25 éves ócsai napszámos. Mind a hárman sok bort fogyasztottak s ittasságukban összeszó­lalkoztak, amikor a vendéglős távozásra szólí­totta fel a hangos társaságot, bele­kötöttek a vendéglősbe és a vendé­gekbe is. Erőszakkal szorították ki a három em­bert az utcára, ahol tovább folytatták a veszekedést. Munger reggel­ veszekedés közben a hátsó zsebéből revolvert rántott elő és azzal rá­lő­tt a közelben álló Vasadi Já­nosra. A fatal földmi­ves eszméletlenül rogyott össze, a földön, mire Zubor Gru­­sielett hozzá, hogy ideiglenesen bekö­­özze. Mungler ekkor két újabb lövést adott le. Az egyik golyó célt tévesztett, a másik azonban Zubor Gyulát szi­vén találta és a szerencsést ús em­ber azonnal megü­­lt. A vérengző Munger József, az utolsó pillanatban tettének tudtára ébredt és az utolsó golyót saját mellébe irányi­­totta. A golyó szivét járta kereszt­fn­ és ő is nyomban meghalt. Vasadit életveszélyes állapotban szállí­tottak­ a mentők Budapestre

Next