Kis Ujság, 1933. február (46. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-01 / 26. szám

4 Hamis felárral fizette Moszkva a bukaresti kémeket A bukaresti rendőrség megállapította, hogy a főpostán leleplezett szovjet kémszervezet vezére egy Tekelev nevű román kalandor volt. Tekelev már szintén a bukaresi rendőrség foglya. Megállapították, hogy Oroszországból időnként hatalmas összegeket kapott és a román fővárosban fényűző életet élt. Két marokkal szórta a pénzt, amelyből a kémkedő postatiszteknek is juttatott-Kiderült, hogy a moszkvai ügyes kémiroda dollárokkal fizette a kémszervezet tagjait. A dollárna nagyon jól sikerül! , a nisitányok voltak, úgyhogy azokat mindenki szívein elragadta. Eddig körülbelül ötven embert tartóztattak le Bukarestben a kémkedési botrány ügyében. A házkutatások alkalmával rengeteg eredeti katonai okmányt is találtak, amelyeket a kémek Moszkvába akartak kiküldeni. Tekelev nemcsak a kémszervezet munkáját irányította, hanem titokban kommunista terrorcsapatokat is alapított. Egyik bukaresti asztalosműhelyben 50 darab buzogányt találtak. A buzogányoknak olyan belső szerkezete van, hogy ütés közben golyókat röpítenek a megtámadott ellenfél teszi ke. Ezekkel a gyilkos eszközökkel akarták a vörösök a román poncikusok egész tömegét kivégezni. Ki akarjál árverezni a budapesti lilát A budapesti Apponyi Albert Poliklinika a főváros egyik legszebb és legmodernebb kórháza, melyben szegény betegek tízezrei kaptak és kapnak állandóan ingyenes orvosi kezelést és ápolást. Ennek a nagyszerű intézetnek telkére és két épületére most árverést kértek a hitelezők és a bíróság az árverést február 28-ra ki is tűzte. Vagy 150.000 pengő adósság miatt tűzték ki az árverést a hitelezők kérelmére. Az adósságok úgy keletkeztek, hogy a nép, a miniszter 3 pengő 80 fillérben állapíotta meg a Poliklinika napi ápolási költségét, ezzel szemben a kórháznak napi 5—5.20 pengőjébe került naponkint minden egyes betege. Most már 5.60 pengőt kap a kórház naponkint és így a hiány lassan kint el fog tűnni. Kilátás van arra, hogy az intézmény vezetősége meg tul majd állapodni a kifejezőkkel és nem kerül sor az árverésre. Egyébként az egyesület vagyona jóval több, mint az adósságok összege, jóllehet 12.600.000 aranykoronát kirévő vagyonát hadikölcsönbe fektette. 9 A m. kir. Bála a áré pénz ár a zálogüzletágában felvett, de lejáratkor nem rendezett xétegtármzsda( mindenkor részben Árverési ( sarnok bán IIX., Lónyay uca 30 - 32), részben pedig zálogkölcsön-Székjalbai kényszerárverésre bocsátja. Árverésre kerülnek: arany-, ezüst- és ékszertárgyak, szövetek, selymek, fehérneműanyagok, új és használt férfi és női ruhák, fehérnemű, ágy- és asztalnemű, szőnyeg, szőrme, varrógépek, írógépek, kerékpárok, hangszerek, könyvek, fényképezőgépek, látszerek, bútorok és lakberendezési tárgyak. Az árverésre kerülő tárgyak az árverést megelőzőleg megtekinthetők. .. Az egyes árverések sorrendjét a naponta megjelenő Árverési Közlönyünk tartalmazza - Kérje legközelebbi zálogkölcsönfiókunkban az árverésekről kiadott nyomtatott Tájékoztatónkat! KIS ÚJSÁG 1933 február 1 Szándékos emberöléssel vádolják Littkénét Az ügyészség szerint lőtte agyon Ruttkay századost Február 20-án kezdik meg a szenzációs bűnper tárgyalását Február 20-ára tűzte ki a budapesti törvényszék Littke Kálmánná bűnügyének tárgyaltát, az ügyészség pedig kedden készítette el a bűnper vádiratát. A vádirat szerint Littke Kálmánné, született Merzai Rozáliát, Littke Kálmán Amarckpénztári igazgató 37 éves elvált feleségét szándékosemberölésenetté e! vádolják, mert »...1932. év május 10. napján délután 6 órakor Budapesten, a Szent János-tér 2. szám alatti lakásán Ruttkay Gábor koronaőrszázadost szándékosan, de anélkül, hogy e szándékát előre megfontolta volna, megölte, úgyhogy a lakásából begombolt köpennyel, tisztsapkával kezben távozni készülő Ruttkay Gábort jobboldalról fejéhez, a jobb fül fölött három centiméternyire érintett pisztollyal fejbelőtte...« A vádirat ezután részletesen ismerteti Littkéné és Zrutkay ismeretségének történetét. Littkiné 1920-ban Pécsett ismerte meg Ruttkay Gábort. Ez az ismeretség 1923-ban megszakadt, mert Littkéék Kaposvárra költöztek, ahol Littke Kálmán takarékpénztári igazgatói állást vállalt. Közben Ruttkay Gábor megnősült. 1930 végén Ruttkayt a koronaőrséghez osztották be. Ekkor már két gyermeke volt. Ugyanekkor Littke Kálmánná is felköltözött Budapestre — miutn válópert indított férje ellen — s itt találkozott Ruttkay Gáborral ismeretségüket felújították. Littkiné a koronaőrség mellett, a Szent János-tér 2. szám alatti házban bérelt magának kétszobás lakást. Littke Kálmánná és Ruttkay Gábor ezidőtől kezdve úgyszólván nap-nap után találkoztak. igy vallották a nyomozás során — előzőleg már megígértette a koronaőrszázadossal, hogy ha nem tud más megoldást találni és valóban főbelövi magát, akkor az ő lakásán lesz öngyilkos, hogy az ő karjaiban haljon meg, hogy az utolsó percig együtt maradhassanak. Egész délután keservesen panaszkodott Ruttkay, hogy felesége kínozza, sok az adóssága, nincs más hátra, öngyilkosnak kell lennie. Emiatt keservesen sírtak. Délután hat órakor a százados hirtelen az órájára nézett s kijelentette, hogy el kell mennie. Az asszony könyörge neki, hogy ne menjen el, vacsorázzanak együtt vagy menjenek színházba este, de Ruttkay kitartott terve mellett. Gyorsan felöltözködött. Közben Littkéné kiment a fürdőszobába, hogy rendbeszedje magát és egy vizes zsebkendővel tért vissza, hogy azzal letörölje Ruttkay Gábor arcáról is a könnyek nyomát. Ruttkay ekkor már indulsra készen a hálószoba ajtajánál állott, teljesen begombolt köpennyel, kezében tisztisapkájával, jobbszemén monoklival, felcsatolt karddal. A hálószobaajtótól jobbra lévő íróasztal és az ajtófélfa között állt. Littke Kálmánné a vizes zsebkendővel háta mögé lépett, kivette a férfi szeméből a monoklit s arcát vizes zsebkendővel végigtörölte. Aztán a monoklit visszaillesztette jobbiszemére, e pillanatban Stuttkay Gábor megrogyott és a földre zuhant. Az asszony igyekezett magához ölelni a századost, de — vallomása szerint — nem tudta zuhanását feltartóztatni. Egyszerre csak azt látta, hogy a százados homlokából zuhog a vér. Hogy mikor történt a lövés, nem tudja. De bizonyos, hogy amíg ő a fürdőszobában járt, azalatt lőhette magát főbe Ruttkay Gábor és amikor ő kijött, akkor rogyott össze. Az ügyészség azonban nem fogadta el Littkéné vallomásának ezt a részét. Különböző tanúvallomásokból és a vizsgálat során felmerült adatokból az ügyészség szerint amikor Littkéné a vizes zsebkendővel Ruttkay mögé állt, egyik kezével letörölte az arcát, másik kezével a zsebkendő alá rejtett revolverét a százados halántékához illesztette és elsütötte. A százados nyomban a földre zuhant. Lilikéné egy törülközővel betakarta Ruttkay Gábor fejét, azután teleonon felhivta Ruttkaynak a bristol-szádóban lakó barátját, miléz Fömötör Józsefet s miuán nem talta otthon, behivta takaróasszonyát. Minden felindultság nélkül azt mondotta neki, hogy egy levelet vigyen Fömötör alezredes lakására s mondja neki, hogy jöjjön el azonnal hozzá. Egy levélboritékra irta a cimet. De sem a takarósasszonyunk nem mondotta meg, mi történt Ruttkay századossal, sem orvosért, sem más segítségért nem sietett. Csak később, negyedhét óra tájban hívta fel telefonon háziorvosát, Kornis Nándor doktort azzal, hogy azonnal jöjjön hozzá, mert lakásában valami baj történt. „A mentőket ne!...“ Az orvos fél óra múlva érkezett csak Littkéné lakásába, Ruttkay Gábort vértócsában, szuszogva és hörögve találta. Az ablak előtt álló kis kártyaasztal sarkán, a vérben fekvő Ruttkaytől két méterre meg -alantott egy pisztolyt. Tovább nem nézelődött, hanem kigombolta Ruttkay Gábor állig becsukott köpenyét zubbonyát és megállapította, hogy Ruttkay Gábor már legalább háromnegyed órája feküdt a vérböcsi híre. Lemosta fejéről a vért, — eközben Littkéné jajveszékelve mondogatta, hogy ne bántsa, ne kínozza a századost, csak a pisztolyt tegye el... Az orvos megállaította, hogy Ruttkay még életben van, a mentőket akarta hívni. Littkéné szenvedélyes hangon kezdett sikoltozni. Tiltakozott az előtt, hogy az orvos mentőket hívjon, ilyen az orvos ne csináljon nála, mert ebből botrány tesz!... Az orvos mégis telefonálni akart, mire Littkéné birkózni kezdett vele és kényszerítette, hogy ne a mentőket, hanem Fömötör alezredesnek telekonáljon. Amikor ez megtörtént, az orvos erősítőszert akart a százados szívébe fecskendezni. Ebben azonban Littkéné megakadályozta. Közben az orvos egy asztalon a százados sapkája mellett látta Ruttkay bőrtárcáját, ezüst cigaretta tárcáját és óráját is. Ekkor érkezett meg Fömötör József alezredes, akivel Lilikéné az előszobában német nyelven szenvedélyes hangon vitatkozott, majd a szobában átadott neki egy levelet, mondván, hogy ezt Ruttkay értéktárgyai melett találta. Ezt a leveletaz orvos addig nem látta, noha ő is látta az asztalon Ruttkay százados értéktárgyait. Fömötör a levelet felbontotta, elolvasta, ma d zsebre tette és tartalmáról csupán Littke Kálmánnénak beszélt, akitől — felháborodva a levél tartalmán — az előszobában megkérdezte, hogy a levélben foglal nyugtán szereplő 2400 pengőre igényt tart-e, mire Littkéné rögtön kijelentette, hogy igen, igényt tart, mert ő szegény asszony. Egy órával később viskly százados meghalt. Ami azután történt, már köztudomású. A nyomozás során Littkénét lelátózatták, majd szabadlábra helyezték. A vizsgálat mégis tovább folytatták ellene és az ügyészség most pontban sorakoztatja fel a gyamokokat, amelyek a vádirat szerint, kétségtelenné teszik Littkéné bűnös voltát. Negyven tanút hallgatnak ki az egyes vádpontokra vonatkozóan. Littkéné védője csaknem ugyanannyi lánuval igyekszik ma bizongani a lönényszék előtt védence áriatlanáll, úgy hogy a nagy érdeklődéssel várt tárgyalás előreláthatóan egy hétig fog tartani. Ruttkay a feleségét féltette Lilkénétől Az 1931 év októberében Ruttkay Gáborné is felköltözött két gyermekével Budapestre. A fiatalasszony itt megtudta, hogy férje nap-nap után Li Liáné lakásába rózsodik. Ezt könnyű volt észrevenni, mert lakásukból könnyen szemmel lelvetett tarani Littkéné lakásának ajtáját. 1932 .ebruárjában Ruttkay Gábor ba , akiak unszolására már szakítani akart Lilikénével. Felesége előtt is beismerte, hogy Lilikénével meleg barátságot tart fenn, de ■ürelemre kérte feleségét, aki felajánlota férjnek, hogy váljanak el. Ruttkay azonan ragaszkodot feleségéhez és gyerekeihez, megígérte, hogy Littkénétól szakít, de azt hangozhatta, hogy nagyon óvatosnak kell lennie, mert Litkéné erőszakos természetű aszony és ő fél a botránytól. Ruttkay arra is figyelmeztette felesége, hogy ne menjen le a Szent János-térre vezető kis sikátoron, mert Littkené lelövi, mint egy verebet, sőt egy alkalomma azt is elpanaszolta, fél, hogy Litkéné, aki állandóan eélbalosi tanul, egyszer agyon fogja lőni. Elmondta Ruttkay feleségének azt is, hogy Littkiné, ha a szavazást szóbahozza előtte, rendkívül igdott lesz, átszad a másik szobába s ilyenkor úgy Tűnik fel neki, mintha revolverét keresné. A múlt év május 10-ikén Ruttkay megígérte feleségének, hogy okvetlenül szabit Litkénével. Likásáról délután három óra tájban átment Littk néhez. A lakásba Buján Gyuláné takarsnő engedte be. Ruttkay" ott letette kabátját, kardját, sapkaát s bement az asszonyhoz. Együtt töltötték az egész délutáni. Lilikéné szerint a következők történtek: Az utolsó órák Ruttkay Gábor elkeseredetten panaszkodott, hogy nem tud elválni a feleségétől, teljesen megromlott az élete, öngyilkos lesz. Lilikénél legalább is A biatorbágyi szörnyeteget felesége és leánya is elkíséri Budapestre Megírtuk, hogy a vonatrobbantó Matuska Szilvesztert rövidesen Budapestre hozzák. Azzal kapcsolatban annak is fkre terjedt, hogy Matskáné szintén el fog jönni Magyarországra, hogy itt a 3 hétig tartó vizsgálat idején férje közelében legyen. A vona robbantó gyilkos felesége a napokban meglátogatt a fogházban" férjét. A látogatás után azt állította, hogy Matuska örül, hogy Magyarországra jöhet, mert be fogja bizonyítani, hogy Leó szellem követte el a biatorbágyi merényletet. Emlékezetes, hogy annak idején Matuska azzal a mesével védekezett, hogy a biatorbágyi rémtett alkalmával öntudatlan állapotban volt és szörnyű cselekedetét egy Leó nevű ember irányította. Ez a Leó, akit Matuska rossz szellem gyanánt emlegetett, állítólag Bécsben él és annyira hatalmába kerítette a gyönge idegzetű Matuskát, hogy valósággá delejs álomban tartotta és ebben az öntudatlan állapotban vakon cngedelm©5ke*Út gonosz parancsainak. Ugy látszik, hogy a Matuskában férje és kisleányának apját féltő Matuska Sziveszterné maga is hisz már a tiokzato Leó, szellem létezésében. Pedig a vitagálát során már megállapították, hog ez a szellem csak Matuska képzeletébe él. Matuskáné egyébként kisleánya is együtt útrakészen várja azt a nap, amelyen Budapest felé indítják a férjét. Akkor gyermekével együtt az aszszony is azonnal Budapestre indul.