Kis Ujság, 1933. június (46. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-10 / 130. szám

Zékk fo­rdián ofd­reatiiMkft A Kis Újság olvasóinak a grafo­lógia kiváló mestere, Dr. Bendetz professzor a lapban írásfejtést, ana­lízist ad. Aki kiváncsi a saját írá­sának v­olt akárki más kézírásának jelentésére, az küldjön be vonatozat­­lan, sima papiroson tintával irt né­hány összefüggő sort. Írja alá a ne­vet, az életkort és a betűt, vagy jeligét, amely alatt az írásfejtést­­ a lapban közöljük vele. Minden levél­hez mellékelni kell kezelési költség fejében 5 darab 10 filléres levélbé­­liséget. Áld nem a lapban akar választ kapni, hanem külön levélben részle­tes jellemrajzot és lélekelemzést kí­ván,­ annak 5 darab 20 filléres bé­lyeget kell beküldenie. A leveleket így címezzük: Kis Újság Grafológia, Budapest 4. I­ mmmiiimiiimiiiiiii Egy fiatal amerikai Hó legyőzte Schmeln­ plágbajnokot Newyorkban csütörtökön este mérkőzött Schmeling német boxvilágbajnok amerikai ellenfelével, a fiatal Max Baer boxolóval. A meccs, amelyet több, mint 65 ezer ember nézett végig, nagy meglepetést hozott, amennyiben a fiatal amerikai a tizedik menetben ki­ütötte a német bajnokot. A mérkőzés rendkívül heves és elkeseredett volt. Az utolsó előtti menetben az óriási tömeg percekig éltette az amerikai boxolót, s ez annyira feldühösítette Schmelinget, hogy teljes erejével támadott. A menetet azon­ban Baer nyerte meg. A stadionban leírha­tatlan izgalom uralkodott, mikor az ellen­felek a tizedik menetre felállottak. Mindjárt az első percekben Schmeling súlyos jobb horogütést kapott az állára, úgy hogy földre zuhant. Mégis hamarosan felegyenesedett és vad dühvel támadt, de egy újabb iszonyú csapás ismét földre terítette. A biró számlálni kezdett, Schmeling csak a kilenc után állott lábra. Látszott azonban, hogy alig tud mozdulni, a biró tehát félbe szakította a mérkőzést és Baert győztesnek jelentette ki. Max Baer boxolót Dempsey készítette elő a meccsre. Ez volt az egykori világbajnoknak első tréneri bemutatkozása. Schmeling a balsikerű mérkőzés után kijelentette, hogy egyelőre nem fog bok­szolni. Ezzel szemben július első nap­jaiban valóra váltja régi szándékát és házasságot köt Anny Ondrával, a híres filmszinésznővel. Gyomor-, bél- és anyagcserebetegsé­­geknél a természetes­­ Ferenc Józsefi keserűviz az emésztőszervek működését hathatósan előmozdítja s igy megköny­­nyiti, hogy a tápláló anyagok a vérbe kerüljenek. Orvosi szakvélemények hangsúlyozzák, hogy a Ferenc József víz különösen ülő életmódnál igen hasz­nos gyomor- és bélszabályozó szer. Schmering KIS UJS­A­G 1933 június 10-i A rákospalotai Sárgavi-ház véres titkát a rendőrség még mindig nem tudja kideríteni Nincs nyoma a rablógyilkosoknak - A megölt nyugdíjas kis villáját lepecsételték, kertjébe is tilos a bemenet Egy hónapja elmúlt, hogy Rákos­palotán Sárgavi István 74 éves nyug­díjas államvasúti kárpitost Mária­­utcai kis villájában megölték és ki­rabolták. A nagy izgalommal folytatott nyomo­zás során Vizi István Máv. nyugdíjast, Dobó Lajosnét, a meggyilkolt Sárgaúi első feleségét és Novelinka Aranka ház­mesternőt tartóztatták le. Ezekre azon­ban csak azt sikerült rábizonyítani, hogy magukhoz vétték a vérében holtan fekvő Sárgavi pénzét és értéktár­gyait. A gyilkosság állítólagos elkövetője, a rejtélyes szőke fiatalember, akit a ház­beliek a villa körül láttak ólálkodni — nincs sehol. A Kis Újság tudósítója most újra kiment Rákospalotára, hogy beszámol­jon, mi történt ott egy hónap óta, mióta a nyomozás holtpontra jutott. A Mária­ utca 47. számú ház elcsen­desült. Az egész környékre nyomott hangulat ereszkedik. A szomszédok va­lamennyien nagy részvéttel beszélnek a meggyilkolt Sárgaviról és érthetetlennek tartják, hogyan történhetett a gyilkosság fé­nyes nappal, anélkül, hogy csak va­laki is komoly nyomot tudna szol­gáltatni a hatóságok számára. Akik ismerték a meggyilkoltat, egy­öntetűen azt mondják, hogy a helyszíni viszonyokkal ismerős követhette el a borzalmas rablógyilkosságot. Olyan va­laki, akinek érdekében állott, hogy az öreget el­tegye láb alól és pontosan tudta, hogy értékei hol vannak. Chipig István nyugalmazott állam­­vasúti altiszt Sárgásdnak éveken át la­kója volt és a következőket mondotta a Kis Újság tudósítójának: — Hosszú ideig laktam a meggyilkolt­nál. Május 1-én költöztem ki lakásom­ból azért, mert az új bérre vonatkozóan nem tudtam Sárgavival megállapodni. Utánam költözött be Majomé, aki csak három napig lakott ebben a szeren­csétlen »sárga« házban és akkor tör­tént a gyilkosság. A gyilkosság után, amikor az ál­dozatot eltemették, Majomé önként máshová költözött. — A házat lepecsételték, a hatóság oda nem enged be senkit. Azóta úgy áll elhagyatva és oda senki nem tette l­e a lábát. — Ami pedig a szőke fiatalembert illeti, személyleírását a Kis Újságból ismerem. Nem is tudom, hogy ki le­hetett, aki ennyire ismerte a járást és tudta a szokásokat, mert hiszen az áldozat délidőkben rendszeresen egye­dül volt. Én csak egy ilyen fiatalem­bert ismerek, aki a személyleíráshoz hasonló. Az pedig annak a tejesnek a kifutója, aki évek hosszú során­ál Sárgavinak és Dobónéinak hordta a tejet. Más ilyen szőke fiatalembert nem is­merek. Viszont ez a fiatalember köny­­nyen megtalálható és valószínű, a de­tektívek már ki is hallgatták. Hiszen a tejes meg tudja mondani, ha már nem állna szolgálatában, hogy hol van és a kérdéses napon abban az időben hol tartózkodott. Chipig azzal fejezte be szavait, hogy mindenki messze elkerüli a kellemet­len emlékű házat. A rendőrség feltevése az, hogy ket­ten vagy hárman végeztek az áldozattal. Több tanú jelentkezett, akik látták a gyilkost, a gyanús szőke férfit a villa környékén ólálkodni. A nyomozásnak ebbe az irányba kell terelődnie és meg kell állapítani, hogy ki az a gyanús fiatalember, akivel a kertben közvetlenül a gyilkosság után találkozott Major Erzsi. Csak ezután a megállapítás után le­het fényt deríteni a szörnyű bűnügyre. A Mária­ utcában most az elhagyott ház sárga falai szomorúan meredeznek a pompázó kert közepette az arra járó idegenre. Belépni tilos. Utcai tűzharc Brassóban A kommunisták megütköztek a karhatalommal Csütörtökön este véres kommunista tüntetés volt a román megszállás alatt levő Brassóban. A rendőrség már napokkal ezelőtt tudomást szerzett arról, hogy a kommunisták a király visszatéré­sének évfordulója alkalmából tün­tetésre készülnek. A városban detektívek és megerősített rendőrőrjáratok cirkáltak, de tüntetésre csupán este került sor, amikor egyik mellékutcában fiatalemberek lázító tar­talmú röpcédulákat kezdtek osztogatni. Muntean és Popa detektívek el akar­ták kobozni a röpiratokat, de a fiatal­emberek megtagadták azok kiszolgáltatá­sát. Dulakodás kezdődött, majd a de­tektívek szorult helyzetükben revolve­rüket akarták használni, de akkorra a tüntetők már segítséget kaptak, sú­lyosan megverték a detektíveket, majd felvették a harcot az oda siető rendőr- és csendőrjárőrökkel is. A tüntetők az utca kövezetéből ba­rikádokat emeltek, vad tűzharc kö­vetkezett, melynek során két rendőr és három tüntető megsebesült. A tűzharc egy óra hosszat tartott. Végül nagyobb rendőri osztag kerítette be a tüntetőket, akiket megadásra kényszerí­­tett. Húsz kommunistát, köztük Balázs Antalt, a brassói kommunisták ismert vezetőjét letartóztatták. Az arad megyei Ternova községben 17 fiatal vasgárdista jelent meg, hogy a pártnak tagokat toborozzanak. A csendőrök távozásra szólították fel a vasgárdistákat, akik azonban nem en­gedelmeskedtek, sőt zaklatni kezdték a járókelőket. A falubeliek a csendőrök pártjára álltak és a vasgárdistákat vé­resre verték. A sínfalvai sebesültek A kolozsvári kórházban fekszik fiával együtt Barn­a József gazda, ők ketten a sínfalvai elándúlás legsúlyosabb áldo­­zatai. Bátran szembeszálltak az oláh cső­cselékkel, de a lóterő legyűrte őket. Az 50 éves Barla 12 sebet kapott a fe­jére, amelyet kilenc kapoccsal fogtak össze az orvosok. Állapota a fiáéval együtt életveszélyes volt, de most már valamivel jobban van. A derék magyar apa és fiú állapota iránt sokan érdeklődnek a kórházban. Ai­ iiiiiiiiiiigiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiHiiiiiiiiiiin Százéves birtokperben ítélt a Kúria A paksi zsidó hitközség lelkének tulajdonjoga visszaszáll a Daróczy-örökösökre Még 1816-ban, Ferenc császár és ki­rály uralkodása és a napóleoni hábo­rúk idején egy gazdag magyar ősnemes, a hét szilvafás Daróczy József, Paks község közepén elterülő 510 négyszög­öles telket juttatott a paksi zsidó hit­községnek azzal, hogy azon a hitközség épületeket emelhet és az ingatlant 32 esztendeig birtokolhatja. A hitközség ezért egyszer és minden­korra 1000 forintot fizetett Daróczy­­nak. Mivel abban az időben a magyarországi zsidók még nem szerezhettek földbirtok­tulajdonjogot, a hitközség kötelezte ma­­gát, hogy a földesur suri jogát f­elismeri és évenként egy font kávét és egy font cukrot fizet urbér gyanánt. A megállapodás az volt, hogy ameny­­nyiben 32 év eltelte után Daróczy Jó­zsef, vagy törvényes leszármazottai igényt tartanának az ingatlanra, a hit­község köteles az ingatlant az 1000 forint és a rajta emelt épületek ellenértékének megtérítése ellenében visszaadni. A 32 év éppen 1848-ban telt le, ami­kor a jobbágyokat felszabadították és a zsidó állampolgárok is jogot nyertek földtulajdon megszerzésére. Daróczy Jó­­zsef leszármazottai, de a hitközség is különböző perekkel próbálkozott már akkor megszerezni a még ősiségi fogon bérbeadott telket, de ezek a perek nem vezettek eredményre és a tulajdonjog kéré­se továbbra is tisztázatlan maradt. Száztíz évvel néhai Daróczy József jo­gosítvány adása után 1926-ban indítot­tak azután újabb pert a leszármazottai: Daróczy Aladár, Zoltán és Iván a szek­szárdi törvényszéken a paksi ingat­lan tulajdonjogának megállapítása iránt. A szekszárdi törvényszék elutasította a ke­­resetet, mert szerinte a hitközség és néhai Daróczy József körüli f8l­i-ban burkolt zálogü­gylet jött létre, amely az ősi­ség alapján ma már nem érvényesíthető, külön­ben is a hitközség­ elbirtokolta a telket. Ezzel szemben az örökösök azt vitatták, hogy itt nem zálogügyletről volt szó, hanem a hitközség szerződés alapján birtokolta a telket. Az örökösök letétbe is helyeztek az 1000 forint 1926-os ellen­­értéke fejében. 2000 papírkoronát, vagyis mai értékben 10 fillért. Azonkívül azt is felhozták, hogy Daróczy József ha­­lála után a hitközség már nem fizette meg az évi egy fan­­kávét és cukrot és így ennek árával is tartozik. Másodfokon a pécsi ítélőtábla elé ke­rült az ügy, amely kimondotta, hogy néhai Daróczy József törvényes utódai­nak joguk van a földbirtokra, ha vissza­fizetik az 1000 forint és a telken épült házak — a fürdő, laskasütő, mészárszék, kántorlakás és artézi kút — ellenérté­két. A pécsi tábla a Pénzintézeti Központ szakértői véleménye alapján az 1000 fo­rint értékét a mai pénzben 956 pengőb­e állapította meg. A telken emelt épüle­tekért 67.(XX) pengő 120 nap alatt való lefizetésére kötelezte a Daróczy-örö­kö­sö­két.­­ A per végül a Kúria elé került. A Kúria végső fokon Daróczyéknak ítélte oda a telek tu­lajdonjogát. A telken levő épületekért a Daróczy­­örökösöknek egy éven belül 21.000 pen­gőt kell fizetniük a paksi zsidó hitköz­ségnek. Ha nem fizetnek, a telek akkor is az övék lesz, de a hitközség rákebe­­lezheti a követelését. Az évszázados per utolsó fejezel®, hogy a 2900 pengő perköltség erejéig már végrehajtást is vezettek a paksi hit­község ellen és lefoglalták a hitközség­­hez befolyó adókat.

Next