Kis Ujság, 1934. április (47. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-15 / 84. szám

4 mm ám Pekár Gyulának le kell mondania a külügyi bizottság elnökségéről­ ­ A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL -ír Pekár Gyula, a képviselőház külügyi bi­­­zottságának elnöke, lemondott tisztségéről. A lemondás mögött politikai okok vannak. Bajcsy-Zsilinszky Endre ugyanis szerdán interpellációt akart a magyar-lengyel viszony dolgában elmondani, amelyben szóvá kívánta tenni a külügyi bizottság elnökének egy nyi­latkozatát. A nyilatkozat állítólag alkalmas arra, hogy Magyarországot lengyel politikai körökben a tényeknek meg nem felelő módon állítsa be. Ha Pekár Gyula nem lenne a külügyi bizott­ság elnöke, akkor a magántermészetű nyi­latkozatnak nem volna különösebb jelentő­sége. A nemzetközi életben azonban fokozot­tabb jelentőséget tulajdonítanak a parlamenti külügyi bizottsági elnökök nyilatkozatainak és egy-egy nyilvánosságra jutott kijelentés­nek majdnem hivatalos színezete van. Miután Bajcsy-Zsilinszky Endre a nyilat­kozatot a parlamentben szóba kívánta hozni, Pekár Gyula lemondásával tisztázta a félreértésekre alkalmat adó helyzetet s ezzel lehet, hogy tárgytalanná is tette az interpelláció elmondását. Pekár Gyula egyébként a másik nemzet­gyűlés óta szakadatlanul elnöke a Ház kül­ügyi bizottságának. Munkában a francia hóhér A francia állami ítéletvégrehajtónak, Deib­­lernek váratlanul sok dolga akadt. Egy héten belül három kivégzést kell eszközölnie. Az első kivégzést pénteken hajnalban hajtotta végre Korzika fővárosában, Bastiában, ahol egy Torret nevű hírhedt korzikai banditavezér­ akasztott fel. Torrez-t négy gyilkosság miatt ítélték halálra, kétségtelen azonban, hogy jóval több gyil­kosság terheli lelkiismeretit. A banditavezért a múlt évi korzikai tisztoga­tási akció során fogták el, amikor a csendőr­ség és katonaság valóságos hadjáratot rende­zett a sziget őserdeiben és mocsaraiban az el­szaporodott banditák után. A basliai kivégzés gyorsan és minden incidens nélkül ment végbe. Torret nyugodtan hagyta, hogy nyakára vessék a hurkot. Deibler hóhér Basliából egyenesen Marseil­lebe utazott, ahol a jövő hét elején egymásután két akasz­tása lesz. Maucuer és Joulia provencei banditákat kell kivégeznie, akik 1032 tavaszán kirabolták a Marseille mellett fekvő St. Barnabo városka postahivatalát és három csendőrt, akik ü­ldö­zőbe vették őket, agyonlőttek. KIS ÚJSÁG Vasárnap, 1934 április 1S ! A rákoskeresztúri szegény kisleány és a gazdag török effendi házassága Hogy jutott el a keresztúri újságkihordó kis szőke Bözsije az amerikai boldogságig A rákosmenti Keresztúrnak nagy szenzációja van. A falu apraja-nagyja a szép Bözsi szeren­cséjéről beszél. A férjéről, a török pasáról (így nevezték el a faluban) szinte legendák kerin­genek . .. Óriási bőröndökkel megrakottan érkezett haza a boldog ifjú pár Törökországból. A fia­talasszony szüleinek keresztúri szegényes ott­honában szálltak meg és az öreg szülők a bol­dogságtól sírva ölelték keblükre szép asszony­­leányukat és a gazdag vőt, aki gyönyörű aján­dékokat hozott magával a messzi keletről. Olyan az egész történet, mint egy szép mese. Az egyetlen leány, aki elment szegényen és egyedül a nagyvilágba. Csak szüleinek féltő szeretete kísérte és azok a sorok, melyeket reszkető kezekkel írtak és küldtek utána messzi országokba. A levélben többnyire ez állt: Gyere haza, gyermekem, nem kell nekünk se pénz, se más, csak te itt légy közöttünk. A messzi távolban pedig, a reflektorok fé­nyében táncolt a kis falusi lány, magyar tán­cát fergeteges taps kísérte. Újrázott a közön­ség, tombolt, aztán leomlott a függöny és a harmadrendű szálloda egy kis szobájában ahol senki sem látta, kibuggyantak szemeiből a könnyek, sírt, hazagondolt... Örömhír a keresztúri kis házban Múlt az idő, teltek a hónapok, évek s egy­szer csak a posta nagy örömhírt hozott Keresztúrra. Levél jött, különös pecséttel, ide­gen bélyeggel s ez állt benne: „Édes Szüleim, holnap esküszünk, jövendő férjem­ a legnagyobb mulató tulajdonosa Ankarában. Nászútra hazamegyünk Hoz­zátok, Magyarországba." Nem titok többé, mindenki tudja a faluban Berényi Böske nagy szerencséjét. Egész búcsú­járás keresztúri kis házak, szomszédok, isme­rősök jönnek, hozza őket a kíváncsiság. Ezek­kel az emberekkel beszélgettem. — Keresztúron és Rákosligeten mindenki is­merte és szerette a kis szőke Bözsit, aki szüleinek segített az újságkihordásban. Már hajnalban újságokkal megrakottan járta a falu házait. De neki más vágya volt. El­határozta, hogy táncosnő lesz. Szorgalmasan összerakosgatott pénzén beiratkozott Nirschy — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Emília tánctanárnő iskolájába. Tanult, tanult és végül sikerrel vizsgázott. Artistanő lett. A nyugati országokba vitték körútra, de ez keserves kenyér volt. Amit keresett, el is ment, csak pár pengőt tudott szüleinek hazaküldeni. Ami azonban nem sikerült a nyugaton, talán majd sikerül a keleten, gondolta a szőke Bözsi. Törökországba ment, Ankarába került. És itt érte a szerencse egy derék török férfi, Musztafa Galip személyében, aki Ankara leg­nagyobb mulatójának és kabaréjának, a Taba­­rinnak tulajdonosa. Beszélgetés a boldog párral Itt ütök szemben a boldog párral. Szinte a hindu keletvilágában érzem magam a sok drága perzsaszőnyeg és értékes tárgy halmaza közt. Musztafa Galip effendi franciául mondja el hányatott élete történetét, találkozásukat. Szavait felesége tolmácsolja magyarul. A fia­talasszony ugyanis három nyelvet sajátított el és beszél kitűnően; franciát, olaszt és törö­köt. Férje hat nyelven beszél. — Kemál pasa szülőföldjén születtem — kezdi beszédét Galip effendi. — Szüleim gaz­dag nagykereskedők voltak. Szalonikiben a görög harcok idején mindenünk elpusztult, jómagam is földön­­futóvá lettem. Sztambulba kerültem és egy étteremben pin­cén állást vállaltam. Itt ért a világháború, katona lettem. Részt vettem a gallipoli csaták­ban. Mikor az angolok elfoglalták a szigetet, elmenekültem. Sikerült a Réma francia óceán­­járó hajóra pincérnek bejutnom! öt évig vol­tam a hajón. Bejártuk az egész világot, meg­tanultam a legnehezebb nyelveket, jól beszé­lek hat nyelven. A legkülönbözőbb emberekkel beszéltem, találkoztam, rengeteget tanultam. Az élet a legjobb iskola! A hajón minden keresetemet félretettem és az öt év alatt elég tetemes összeg gyűlt össze. — De hiába, néha szerencsétlenség is éri az embert. A hajó nagy viharba került a Fekete tengeren. Léket kapott és Sámson városánál süllyedni kezdett. Egy angol hajó jött segítsé­gül, de akkor már a Rémának csak a kéményei látszottak ki a vízből. Csak azt tudom, az ár sodort magával, elvesz­tettem eszméletem. Három nap múlva a kór­házban ébredtem fel. Mindenem elveszett, csak a puszta életem maradt meg. A szorgalmas munka eredménye A kórházból kikerülve, ismét ott álltam min­den nélkül. Valahogy eljutottam Ankarába, ismét pincét tettem, de most már a biztosabb földön. A legszerényebben éltem, dolgoztam éjjel-nappal s íme, megsegített Isteni , Ankarai kabarémban és mulatómban a világ legjobb nevű művészei szerepelnek. Igazgatómmal, hivatalnokaimmal és sze­mélyzetemmel együtt összesen hatvan em­bernek adok tisztességes kenyeret. A Táborin a török főváros legfényesebb mula­tója, a miniszterek, hercegek és követek állandó vendégeim. Találkozás a szép magyar leánnyal Galip effendi most feleségére néz és így folytatja: " — Ide érkezett meg egy szép napon a kis magyar táncosnő, aki a műsor legsikerültebb számával, a magyar tánccal kezdett szere­pelni. Olyan tüzesen, lelkesen táncolt, hogy magával ragadta a mutató nagyközönségét, de elsősorban és leginkább engem — amint látja. Megsimogatja felesége aranyszőke haját és hozzáfűzi: — Ez történt, így történt... Most haza­jöttünk. Én nagyon megszerettem a magya­rokat és örökre nem is tudok elmenni innen. Egy kis birtokot szeretnék venni. Egyelőre csak az öregek lennének ott, majd aztán mi is végleg itt maradnánk a szép magyar fői­dőn; vélnénk, aratnánk, majd csak megélnénk. A boldog és szép fiatalasszony még Meg­jegyzi, hogy nagy szerencse érte barátn­őjét, Bárdy Gittát is, akit az egyiptomi alkirály fia vett feleségül Gitta most ott él az udvar­nál. s. a. M­inmnmiimiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiimHini Borzalmas hegyomlás Olaszországban Olaszországban, a liguriai Apenninek északi lejtőjén, a piemonti tartományban, mint már röviden jelentettük, hegyomlás történt, amelynek eddig tíz halálos áldozata van. Grondona falucskára a péntekre virradó éjszaka rászakadt a hegyoldal s öt házat tel­jesen eltemetett a föld- és sziklatörmelék. Az utóbbi napokban állandóan esett az eső s valószínűleg az esővíz lazította meg any­­nyira a falu fölött emelkedő hegyoldalt, hogy a földtömegek elvesztették egyensúlyukat és a falura zúdultak. Az öt eltemetett házban mintegy hatvan ember lakott, akiknek leg­nagyobb része még idejekorán a szabadba menekült. Hét asszonyt és három gyermeket már nem tudtak felrázni álmukból s a le­zuhanó hegyoldal a házakkal együtt el­temette őket. Pénteken délelőtt kilenc holttest már napvi­lágra került. Remélik, hogy a tizedik holt­test után több áldozatot már nem találnak. A mentési munkálatokat egyelőre félbe kel­lett szakítani, mert a meglazult hegyoldal újabb beomlás­­sal fenyeget. A Grondonából Arquata Scriviába vezető országutat is eltemette a sziklatörmelék, úgy­hogy a közlekedést nem lehet fenntartani. Grondonában a többi lakóházat is ki kellett üríteni, nehogy újabb katasztrófa történjék. Mintegy kétszáz hajléktalant a szomszédos falvakban helyeztek el ideiglenesen, ami nyersen érkezik az országba, malmok hántolják és fényesítik. Egy kereskedelmi érdekeltség Csepelen rizshántoló malmot léte­sített, amely a kartelen kívül működött. Amint a malom üzembe lépett, a rizs ára olcsóbb lett. Erre a kartel bevonta érdek­körébe ezt a malmot is és leállította. Több ízben szóvá tettem a parlament­ben a tejkartel tűrhetetlen működését. Nyolc vállalat és néhány uradalom érdeke miatt, kiuzsorázzák a milliós­­ főváros fogyasztóit anélkül, hogy a ter­melő hasznát látná, hisz 5—6 fillérért vásárolják azt a tejet, amit Budapesten 32 fillérért adnak el. Ugyancsak szóvá tettem a burgonyának, ennek a legszük­ségesebb népélelmezési cikknek áralakulását, ami a termelőtől fogyasztóig 240% -kal drá­gul meg. Sipőcz polgármester jelentése iga­­zolja, mennyire jogos a famonopólium elleni tiltakozás s a kormány ennek ellenére meg­csinálta azt, hivatkozva arra, hogy a fa árá­nak nem szabad drágábbnak lenni A polgár­­mester jelentéséből megállapítható, hogy amióta a famonopólium létesült, a fő­városban 25 % -kal lett drágább a fa ára. Nem akarom folytatni, csak azt szeretném, ha a kormánynak erős keze lesújtana iiiHiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiHimmmmu Miképen uzsorázzák ki az országot a kartelek Müller Antal megdöbbentő adatai a kartelek garázdálkodásáról - A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL - A keresztényszocialista képviselők — mint ismeretes­­— elhatározták, hogy eré­lyes harcot indítanak a kartelek ellen. Mül­ler Antal országgyűlési képviselő, a kisipar hűséges védelmezője, a Kis Újság munka­társának a következőket mondta erről a kérdésről: — Véleményem szerint mindig a kis­­emberek érdekét kell szolgálni. Törvényt, rendeletet mindig a kicsinyek érdekében kell hozni, mert a nagy önmagában is erős és meg tudja védeni a maga érdekét. Hiszen látjuk, hogy a mai nagy munkanélküliséget kihasználva, 12 órás munkanap s 15—20 filléres órabér mellett dolgoztatnak. A magam részéről különösen örülök a magyar nagyipar utolsó évtized alatti fejlődésének, de az nem mehet a kisipar és a munkás ro­vására és nem jelentheti a fogyasztó tönkretételét és kiuzsorázását. Sajnos, a kartelek túlságosan kihasználják az iparvédelmet és az általuk diktált árak­kal kiuzsorázzák a közönséget. A szénkartel nem akarja leszállítani a szén árát, pedig a kereskedelmi miniszter mindent elkövetett ebben az irányban. A cement ára a kétsze­rese annak, amennyibe Csehországban ke­rül. Ugyanígy van ez az összes építési anya­goknál, melyeknek árait a kartel diktálja. .Az élesztőkartel két család birtokában van, kik milliós jövedelmet élveznek A szeszkartel 9 tagból áll és uralja az egész országot. Kiuzsorázza a feldolgozó ipart s ál­­talában a fogyasztást, évenként milliókat ke­res. A ri­skartel öt malomból áll, de csak három van üzemben, az öt karteltag javára. Magyarország évi rizsszükséglete 1800 vágón. Halálos autógázolás Tinnye községben A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL­­Szombaton délután nagy sebességgel ha­ladt Szántás Ferenc budapesti gépkocsi­vezető autójával Tinnye községen keresztül Piliscsaba felé. Az országúton Vidra István 17 éves gazdalegényt a száguldó autó elütötte és a szerencsétlen fiatalember azonnal meg­halt. A halálos szerencsétlenséget a tinnyei csendőrség nyomban jelentette a pestvidéki ügyészségnek, amely elrendelte Vidra István holttestének felboncolását. Szarvas Ferenc ellen gondatlanság miatt megindult az eljárás. Nehéz székelésben szenvedők, akiknek gya­kori fejfájás, mellnyomás, szívdobogás, gyo­morműködési zavarok és különösen fájdalmas végbélbajok — mint aranyér, repedés, előesés, notípus, sipoly, szűkület — teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este negyed pohár természetes „Ferenc József*4 keserűvizet.

Next