Kis Ujság, 1934. június (47. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-29 / 145. szám

Péntek, 1934 . Június 29 KIS ÚJSÁG 1 3 Bizonyítékok hiányában fölmentetlen a detektíveket - A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL -Egyik rendőrtisztviselő, valam­int az alája rendelt négy győri detektív barúit vádlottként a győri ítélőtábla elé. Hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolták őket. A detektívek bekí­sérték Fekete József szabóinast, akit azzal gya­núsítottak, hogy a gyöngyösi bencésrend Irodájából ellopott 450 pengőt. Fekete tagadta a bűnt és mint a feljelentés mondotta, emiatt a detektívek nekiestek, gúzsba kötötték és ütni-verni kezdték. Egyik orvos az eset után olyan bizonyítványt állított ki, hogy Feketének a fején, a kezein és a talpán ta­lált sérüléseket. Már a győri törvényszék letárgyalta egyszer ezt a vádat, azonban a kihallgatott tanúk közül csupán egy tett terhelő vallomást, de az sem volt szem- és fü­ltanú. Bizonyítékok hiányában a törvényszék fölmentő ítéletet is hozott. A tábla elé most felebbezés folytán került az eset és a vádlott detektíveket a tábla is fölmentette, azzal a megokolással, hogy csak két terhelő bi­zonyíték merült fel: a sértett vallomása, vala­mint egyik orvos bizonyítványa. Az utóbbival szemben állott viszont egy másik orvosnak a vallomása, aki nem látott sérüléseket Feketén a rendőri fogdában. A bíróság ellentétet látott Fekete előadásában is, ennélfogva felmentő ítéletet kellett hozni., Ez az ítélet jogerős. " 14 munkást szétfőned a lőporgyári robbanás Nemcsak az európai, hanem az amerikai lőporgyárak is teljes üzemmel dolgoznak. Az egyik amerikai lőporgyárban, Olympia városban a gyorsított munka szörnyű rob­banásra vezetett. A Denn-féle lőporgyár ke­­verőtermében felrobbant a puskapor és az ott dolgozó 14 munkást darabokra tépte az irtóza­tos légnyomás. Közvetlenül azután második robbanás kö­vetkezett, amely a telep valamennyi épüle­tét megrongálta, a falakat megrepesztette és hét kilométeres körzetben minden ház ablakát betörte. A gyár tűzoltósága halálmegvetéssel dolgo­zott, hogy a lángok tovaterjedésének gátat vessen és sikerült is megmenteni a raktárt, amelyben tömérdek kész lőpor van felhal­mozva. A sebesültek száma állítólag száznál is több. Titkolják, hogy a 14 darabokra tépett embe­ren kívül még hányan haltak meg. hát fölkérdi a jegyzőt: — Mennyit saccol a jegyző úr? A jegyző biccentgeti a fejét, biccentgeti, ds nem vélekedik hangosan. Nonci Ennyi sok hozzáértő ember előtt meg kell rágni a szót! Még a gondolatot is! Nyolc mag. . Kilenc . . . Inkább kilenc... Az emberek is bizonyosan­ így számítanak magukban: kilenc. Ellenben ki­mondva csak hetet vélnek. „Hét mag... ta­lán ...“ A talánt hozzáteszik. Nonc­ Fölfelé csalódni igen jó csalódás.­ Arra­ azt lehet mon­dani: „Tudtam én, csak nem akartam mon­dani!" Ellenben lefelé.. .? „Ért is kend ah­hoz?" — könnyen megkaphatja az emberi Ilyen figurái vannak a s­accolásnak! Azonban ennyi deputálás után már vetekedni kell. Azt mondja hát a jegyző: — Hét magot ígér! Az emberek napégette piros ábrázatán mo­solygások s­illognak, szemeik tükrében is, me­lyek közé nagy hirtelen az elbizakodásnak, a büszkeségnek fényes sávjai húzódnak. Nyakuk egyenesedik, derekuk is. Megállnak olyan egy­szerre, mintha csak vezényszóra történne. Szűri Pista bá, az aratógazda, megszegi a nyakát: — T­­iet? S rángatja a szemöldökeit. — Nem szeretném nyolcon alul adni! Az emberek is, a jegyző is bólintanak. Nono­ Az aratógazda állítja a nyolcat. Az öreg Szűri Pista bá, aki úgy ismeri ennek a földnek min­den hantját, mint a saját tenyerét, aki legény kora óta mindig itt aratott. Beszélgetés közben honnan, honnan nem, egy kalapkarimányi kis felhő kerekedett a fe­jük felett. Észre sem vették addig, amíg nem nyomta a napot. Ebből valami lesz. Alig gon­dolták el, már a másik pillanatban nyúlt, nyúlt, terült a kis felhő, mint a jó lángos tészta, terjeszkedett s szemlátomást hömpölyög­­tette ki magából a fekete fodrokat. De már vil­­lámzott is, csattant is. Az ispán, ki elől lépegetett, hátra kiáltott: ’ — Szaladjunk a majorba, mert mingyárt a nyakunk közé szakad! De már arra a szóra szakadt is. Mire födél alá értek, olyanok voltak, mint az öntött ürgék. Facsaró viz volt rajtuk a ruha. Az eső amilyen hirtelen jött, oly sebesen el­futott. A n'ta kisütöd. Még ugyan kisütött. A jegyző felcihelődött s hazafelé indult. Amint a dülörtton lépegeted, az izzadság­­cseppek egyre jobban gyöngyöztek a fején, mellén, hátán. Emelgette a kalapját, törölgette a homlokát. Még ilyen forróságot soha nem ér­zed. Szinte beleszédült, í­gy magában mérle­gelte: negyvenöt fok ... ötven fok ..? Hm. Egy­­egy útszéli akácnál megállt s pihegett, mint a kövér ruca. Valami. Csak ekkor tűnt föl neki, hogy milyen nyomasztó a csend. Se madár nem csipog, se levél nem zörög, mozog... Csak csend, csend és rettentő nagy forróság. Amint a kétszáz holdas búzatáblához ért, hirtelen szorongó érzések nyomakodtak rá. Melle összeszorult, feje bódult. Megállt. Lélek­­zete akadozott. Mi az? Itt a vég? Szünet nélküli morajló zsongás verődött a fülébe. Napszú­rás...? Nem! Az élet legnagyobb drámája ját­szódott te előtte. Sírt a búza. Valósággal sírt. Szakadozott sóhajokba futva zokogott. Mint a gyermeke vesztett anya, kinek már könnye nincs, csak szaggatóit hörgésekben föltörő mérhetlen nagy fájdalma. Sírt a búza ... Mint mikor játékos gyermekek százezer meg százezer apró kis papiros kapszlikat sütöget­nek, úgy pattogod, jajongott az egész tábla... A víztől megduzzadt búzaszemek az ötven­­ötvenöt fokos napsugár füzétől sültek, égtek, pattogtak ... Voltaképpen csak másnap tudta meg a jegyző, hogy mi történt. Szűri Pista bá, az aratógazda benn járt a községházánál valami ügyben. A jegyző fölkér­dezte: — Hát nem aratnak? Az öreg aratógazdának elsötétedett az­ ábrá­zata. — Nem. — Mért? — Azér, mer nem vagyok bolond .. .! De más se! — Nem értem. Hisz tegnap ... — Tegnap...? — s sercentett egyet a pipa­szár mellől. —­ Ma nézze meg! Nem lesz azon uram holdanként legfölebb ha két véka ocsu...­ Két véka amolyan apró jószágnak való szemét! * Hát ilye­n a búza’ Akárcsak a gyerek. Fejlő­dik, növekedik, erősödik. Ezer, meg ezer ve­szély közöd figyeli az ember örül a lelke, majd meg szorong, amint féltő szeretettel kö­rülveszi gondozza, ajnározza ... No, ember lesz’ Aztán jön egy ostoba pillanat, egy torok­­gyík s rövid félóra alatt vége... De ,új aratáskor megint nagynak, erősnek, egészségesnek születik újjá. „Néhány hónap múlva senki se emlékszik arra, miket mondott Barthou úr a Balkánon** Francia hangok „az öregek** háború előtti politikája ellen — Anglia és Amerika légi fegyverkezése Anglia­­újból erős fegyverkezésbe fog. A hajóhad megerősítésén kívül most elsősor­ban a repülőhadat egészítik ki. A kormány hatszáz elsőosztályú harci repülőgépet ren­del, amelyek között olyan félelmetes erejű új bombavető repülőgépek lesznek, ame­lyeknek teljesítménye felülmúl minden ed­digi rekordot. Huszonnégyh­engeres motorja van az új gépeknek, amelyek óránként több, mint háromszáz kilomé­teres sebességgel repülnek és a leg­utóbbi próbarepü­lésen száz óráig repül­tek egyfolytában. De nemcsak Angliának, hanem az Egye­sült Államoknak is lesz csodarepülőgépük. Egy amerikai mérnök olyan légcsavart ta­lált fel, amellyel bármilyen mozdulatot el­végezhet a gép a levegőben, kis helyen meg­fordulhat, hátrafelé repülhet, sőt a földön hátrafelé is futhat. Barthou harcias magyarellenes kirohaná­sainak visszhangja támadt Franciaországban is. Több előkelő francia politikus, köztük a magyarbarát Hervé Gusztáv is azt kérde­zik, hogy Budapest legolcsóbb közműves telkei Zuglóban 9 Vezér­ utcai új villamos végállomás mellett, ked­vező építkezési kölcsönnel, 6­ havi részletfizetésre. Érdeklődni lehet a Magyar Tisztviselők Takarék­pénztáránál. Mester u. 15. Telefon: 321—71. vagy vásár- és üt­zernapokon a Hau­sár út 75- valamint Szentmihályi út és Bazsarózsa u. sarkán lévő par­cellázási irodáinkban Ugyanitt leköthetők kedvező részletfizetés mellett a Thököly út 135. sz. alatti tel­kekig______________________ . mire volt jó a bukaresti rikoltozás, csörtetése ellen, amely kihívta a magyarok érzékenysé­gét-Barthou politikája elkerülhetetlenül egymás karjába vezeti Olaszországot és Német­országot, de azonkívül az angolok is ferde szemmel fognak a franciákra nézni. Más francia politikusok is kikelnek „az öregek politikája“ ellen. Azt mondják, hogy Barthou a háború előtti francia politi­kának képviselője és hogy néhány hónap múlva már senki sem fog­­tudni arról Párizsban, miket mon­dott Barthou úr a Balkánon Természetesen az angol és olasz lapok éles hangon kel­nek ki a francia miniszter felelőtlen kard­­csörtetése ellen. HintiuiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiuniiniiuiini A szabadon járó őrült borzalmas rémtette Zsebkéssel átvágta a nyakát egy nyolcgyermekes családapának — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Borzalmas gyilkosságról érkezett jelen­tés csütörtökön a gyulai ügyészségre, a bé­­késszentandrási csendőrségtől. A jelentés szerint Békésszentandrás köz­ségben egyedül igyekezett hazafelé. Szabó Bálint bormélymester. Alig haladt egy pár száz métert, amikor a Német­ utca sarkánál elébe toppant Lászlófi Ferenc, 28 éves nap­számos, akit az egész községben, mint a falu bolond­ját ismerték. Lászlófi a borbélym­estert felelősségre vonta azért, mert állítólag egy leányt, akit Lászlófi is szeretett, a borbélymester elcsá­bított. A borbély nem vette komolyan az elmebeteg felelősségrevonását, mert tudott arról, hogy Lászlóéinak ez csak a rögesz­méje. Igyekezett megnyugtatni az izgatottan vi­selkedő legényt, aki azonban nem tágított és egyre durvább szavakkal becsmérelte Szabó Bálintot, majd bántalmazta. A bor­bélymester megunta a legény okvetetlenke­­dését és tovább akart haladni. Néhány lé­pést tehetett csak Szabó, amikor Lászlófi előkapta az előre elkészített, élesre fent, araszos pengéjű bicskáját, a távozó bor­bélymester után ugrott, majd bicskájára­ hátulról a torkába szúrt és egy erős rántással majdnem teljesen le­metszette a borbélymester fejét. Szabó véresen, átvágott torokkal, holtan esett össze. Lászlófi a tett után, mintha mi sem tör­tént volna, leült az árok szélére és nevet­gélve cigarettára gyújtott. Pár lépésnyi tá­volságra pedig elszörnyedve nézték a járó­kelők a szemük előtt lefolyt borzalmas gyil­kosságot, azonban nem mertek az őrült kö­zelébe menni. Végül is az egyik gazda érte­sítette a csendőrséget, amely azután Lász­lófit bekísérte az őrszobára. Megelégedetten mondta el a történt gyil­kosságot, azonban olyan zavarosan, hogy a csendőrök már az első pillanatban látták, hogy beszámíthatatlan emberrel van dolguk, aki elmezavarában követte el tettét. A nyolcgyermekes, 52 éves Szabó Bálint holttestét beszállították a békésszentandrási temető hullaházába, ahol felboncolták. A boncolásnál megállapították, hogy az őrült gyilkos egyetlen rántással majdnem lemetszette a szerencsétlen ember fejét a tör­zsétől. A gyilkost beszólították a gyulai el­megyógyintézetbe. uiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiNiimiiiiaiiin Két boldog emberpár a Házassági Posta táborában Boldogságot hirdető újabb levelek érkez­tek a napokban a Kis Ujság­hoz. Két-két ember talált egymásra a Házassági Postá­ban és most, hálásan, megelégedetten szá­molnak be a nagy eseményről, hogy egész olvasótáborunknak hírül adják szerencsé­jüket. Mindenkinek juttatni szeretnének a nagy örömből, és mosolygós bizakodást sze­retnének azoknak a szívébe önteni, akiknek eddig még nem sikerült a boldogság­kere­sés. — Csak bátorság és bizalom! — kiáltják mindenki felé. — Ti is megtaláljátok, akit kerestek! Az egyik levél attól a barna özvegyasszony­­kától jött, aki „Kölcsönös megértés és szere­tet 9210“­ jeligével küldte el üzenetét, április 8-án. Kapta a leveleket sorjában. Jöttek men­tek a levelek, simították, egyengették az utat, egyik szívtől a másikig és mire aratás ideje lett, kéz a kézben állt a jó Isten színe előtt avval a férfivel, akit üzenetében így képzelt el magának: — ... nemesszívű, józanéletű, jellemes, vidéki életet kedvelő, válaszát kérem, aki szívesen letelepedne , egy dunántúli szép nagyközségben, hogy leendő feleségével sí­­rig tartó boldog, megelégedett életet éljen." A Házassági Posta vezetője tudomást szer­zett a boldog házasságról és külön levélben gratulált a boldog párnak, akik így köszönték meg neki: „Először is hálás köszönetet mondunk, mert a Házassági Posta tett minket bol­doggá, egy egész életre. Mi továbbra is sze­rető, ha olvasói maradunk a Kis Újság­nak mindenkorra és tiszta szívből kívánjuk, hogy számtalan sokan küldjék még rajtunk kívül, őszinte, szívből fakadó válaszsoraikat az áldásos, jó munkálkodásért." Úgy látszik, ez az április 8-ika a szerencse n­apja volt, mert ez az üzenet is visszhangra talált, amely „Vallásos ember 9231“ jelige alatt jelent meg és így kezdődött: „A jó Isten vezéreljen minket.. . Isten ne­vében íródott az üzenet és ő meg is segítette küldőjét, mert ezt írta nekünk: „A jó Isten áldását kérjük arra, aki a Há­zassági Postát kitalálta Talán soha sem ke­rültünk volna össze, becsületes, jó felesé­­gemmel, akivel most már a legnagyobb bol­­dogságban élünk, ha a Házassági Póstában­­ nem jelenik meg az üzenetem. Ezért kérjük mégegyszer a jó­sten áldását a szerkesztő urakra . Meghatva, nagy örömmel olvassuk ezeket a leveleket és besoroljuk a Házassági Posta, leg­szebb emlékei közé. Talán azt is mondhat­nánk, hogy a szívek albumába rakjuk a leve­leket, mert hiszen mindegyik két egymásba­­fonódott szív egyszerű, tiszta történetét me­séli el. Sokszázan vannak már ebben az al­bumban és a Házassági Posta hiszi, hogy még sokan lesznek derék, szorgalmas életű magyar lelkek, akiket beiktathatunk a boldogság könyvébe. Kecskemét új tiszti főügyészt választott. Csü­törtökön délután tartotta rendes közgyűlését Kecskemét város törvényhatósága, amely mint egy ember, tiltakozott a kecskeméti nép nevé­ben Barthou francia külügyminiszter történe­lemhamisítása ellen. Majd megválasztották a város tiszti főügyészévé Sándor József árva­széki ügyészt, aki meglepetésre hat szika­at­­­öbbséggel győzött vitéz Márkus Ferenc dz ügy­véddel szemben. Számos női hajnál reggel, éhgyomorra fél­­pollárnyi természetes „Ferenc József" keserű­­víz végtelen nagy megkönnyebbülést szerez azáltal, hogy a belek tartalmát felhígítja és akadálytalanul kiüríti, azonkívül az emésztő­szervek működését lényegesen előmozdítja A nőgyógyászati klinikái, bizonyítványai tanúsít­ják, hogy az igen enyhe hatású Ferenc József vizet, különösen a szülészeti osztályon, a leg­jobb eredménnyel alkalmazzák. 3 Gazdák figyelmébe I Ferkó-Olaj teazorszámot, paszmát, bakancsot puhít, taket­t ha tarthass tesz I pusztiaz C. M. ÉVI ül Bér és Társa Budapest, VII., Gizella.u* 83 55. Kaphath minden bőr-, fu.z.r-, festAkk.resk.déabsn ha aaljflyártaknál

Next