Kis Ujság, 1934. november (47. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-03 / 247. szám
4 Mindenszentek napján félmillió ember zarándokolt a fővárosi temetőkbe - A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Elpihent egy napra a napi élet vad hajszája és az élők lelkében elfoglalta helyét a szelíd kegyeletérzés, mellyel a sírok felé fordultak az emberek. Meggyújtották az emlékezés mécsesét elhalt szeretteik sírján és virágpompába borították az örök pihenés birodalmát. Közel félmillió ember zarándokolt Mindenszentek napján a fővárosi temetőkbe, pedig hideg szeles őszi eső mosta az utakat, de ez senkit sem tartott vissza attól, hogy hozzátartozói sírját felkeresse. A hatalmas méretű forgalom mindenütt a legnagyobb rendben, simán bonyolódott le. A BSzKRt szinte percenként öt kocsiból álló villamosvoiratokat indított, ugyancsak minden kocsiját üzembe állította a HÉV ’s és az autóbusz, a tasik ugyancsak teljes felkészültséggel vettek részt a forgalom lebonyolításában. Mialatt a temetőben a kegyelet megható megnyilvánulása folyt , új sírt hantoltak be ott.Csütörtökön délután temették a szerencsétlen Balog Mátyást és feleségét Balog Mátyás asztalos, néhány nappal ezelőtt a Wesselényiutcában agyonlőtte feleségét, súlyosan megsebesítette felesége barátját, majd öngyilkos lett. Külön-külön halottaskocsira tették fel a koporsókat. A hősök emlékezete A Hősök temetőjében kegyeletes ünnepség volt a világháború elesett hőseinek emlékezetére. A főváros a sírokat virágokkal díszítette, mindenütt fáklyák és mécsesek lobogtak. Fél öt órakor érkezett meg József királyi herceg, tábornagy és Auguszta királyi hercegasszony. Érkezésük után kezdetét vette az ünnepség. A honvédzenekar a Himnuszt játszotta el, a hősi emlékoszlop előtt felállított oltár két oldalán a tűzoltók fáklyás csapata sorakozott fel. Elsőnek a kormányzó koszorúját helyezték el, majd József kir. herceg és Auguszta kir. hercegasszony tették le babérkoszorújukat az emlékműre, utánuk sorban a hatóságok és a magánosok virágai kerültek az emlékmű talapzatára Ezután Hász István tábori püspök mondott beszédet. Kossuth Lajos sírjánál A nemzeti egység pártjának népes küldöttsége rótta le a kegyelet adóját. Vdrei Albert országgyűlési képviselő emlékbeszéd kíséretében tette le a párt koszorúját a sírra, melyet a fővárosi polgárság tízezrei is felkerestek. Az egységes párt megkoszorúzta még Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István volt földmivelési miniszter sírját is. Az ifjúság ünnepe Az egyetemi és főiskolai ifjúság az egyetemtéri diák hősi emlékmű előtt gyászünnepélyt tartott, amely, után a kerepesi temetőbe vonult. Ott több csoport alakult, melyek a nemzet nagyjainak sírjait koszorúzták meg. A vidék Az ország minden helységében gyászünnepségek voltak a világháború hősi halottainak sírja felett. Kaposvár város hivatalos ünnepet rendezett a Hősök temetőjében, ahol az ünnepi beszédet Lehotzky Brúnó dr., helyettes polgármester mondta. A város közönsége az ünnepség előtt a Hősök temetőjének minden sírját elborította virágokkal. Dunaföldváron a különféle testületek zászlók alatt vonultak a Hősök szobra elé. Ünnepi beszédet Pető Gyula római katolikus lelkész mondott. Pestszenterzsébeten gyászünnepséget rendeztek özvegy Vargha Andrásné Csizmarovits Máriának, a szabadságharc női huszárhadnagyának sírjánál. A diákok megkoszorúzták a hősi halottak sírjait. Újpesten Beniczky Lajosnak, a szabadságharc híres honvédezredesének és Leibstück Máriának, a legendás hírű női huszárfőhadnagynak sírjánál tartottak emlékünnepélyt. A TESz újpesti szervezete nevében Bárány Dezső lelkész és dr Deák Zoltán hírlapíró mondottak beszédet. niimniiiiminiraniiiim Az angol munkáspárt nagy győzelme a községi választásokon London huszonnyolc kerületében és Angolország számos vidéki városában vasárnap kezdődtek meg a képviselőtestületi választások. Az eddigi eredmények a munkáspárt hatalmas győzelmét mutatják. A munkáspárt minden mandátumra állított jelöltet és máris, nagy győzelmet aratott több kerületben. Londonban a munkáspárt 362 a konzervatívok 340 mandátumot szereztek. A konzervatív párt eddig 210 mandátumot vesztett, míg a munkáspárt csak egyet A vidéki városokban is hasonló arányokban győzedelmeskedett a munkáspárt, 203 mandátumot nyert, szemben 8 elvesztett mandátummal. Lansbury, a munkáspárt alsóházi vezére nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette, hogy erős munkáspárti hullám sepri végig az országot. Halálugrás kihallgatás közben Öngyilkos lett a rendőrségen a kommunista, akit a bányászok fellazítására küldtek Moszkvából . A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL A legutóbb Pécs környékén lezajlott bányászsztrájk alkalmával, amikor — mint ismeretes — a Dunagézhajózási Társaság bányáinak munkássága étlen-szomjan több napon keresztül maradt a földalatti tárnákban, hogy ilyen módon kényszerítse ki a leányigazgatóságnál követeléseinek elfogadását, az országos politikai rendőrség azt a bizalmas bejelentést kapta, hogy a pécsi mozgalmat három, az utóbbi időben Moszkvából Magyarországra érkezett lázitó szította. A politikai rendőrség detektívjei előbb Pécsen és a környékén nyomoztak, ott hamarosan sikerült kideríteniök azt, hogy az éhségsztrájk előtt valóban járt a bányásztelepeken három, ott addig ismeretlen fiatalember, akik a bányászok vezetőit különféle módon, de végül is sikeresen vették rá arra, hogy sztrájkba kezdjenek. A pécskörnyéki nyomozás eredményeképen megállapították azt, hogy a három kommunista izgató tulajdonképen Budapesten lakik és a fővárosból rándult le Pécsre. Erre a fővárosban folytatták a nyomozást. Hamarosan kiderült, hogy mind a három ember Bécsen keresztül jött Moszkvából Magyarországra, egyiküknek sem volt útlevele, hanem átszöktek a határon, majd álnéven béreltek szobát Budapesten. Az egyik Müller Jakab néven töltötte ki bejelentőlapját a Sólyom utca 17. számú házban. Azt állítota magáról, hogy hivatalnok. A másik a Maros-utca 21 számú házban lakott Stein Lajos néven és azt írta bejelentőlapjára hogy szerelő. A harmadik Rákospalotán, a Szilágyi Dezső utca 17. számú házban vett lakást, ahol azt mondta, hogy kelmetisztító és Horváth Lajos Jenőnek hívják. Szerdán délután a három kommunista a Szent Imre herceg-út egyik mellékutcáján sétált és eközben beszélte meg legközelebbi terveit. A politikai rendőrség detektívjei ekkor hirtelen körülfogták őket és felszótatták mind a hármat, hogy menjenek velük a rendőrségre. Ketten a kommunisták közül ekkor a detektíveknek estek, kiugrottak közülük és menekülni próbáltak. A detektívek azonban elfogták őket, mire a két kommunista azt kiáltotta, hogy rablótámadás történt. A detektívek azonban megint le akarták fogni őket. Erre Horváth Lajos Jenő revolvert rántott, de az egyik detektív kiütötte a kezéből. Csak ezután sikerült mind a hármukat a rendőrségre vinni. Közben több más detektív a kommunisták albérleti szobáiban házkutatást tartott és ott rengeteg olyan feljegyzést talált, amelyeket a lakás bérlői Oroszországból hoztak magukkal és a magyarországi kommunista szervezkedésre vonatkoztak. Kiderült az is, hogy a három elfogott ember lett volna az újból megszervezni készült magyar kommunista párt három vezetője, akiket oroszul Trojkának neveztek. A rendőrségen mindenekelőtt azt akarták megállapítani, hogy az elfogott embereknek mi az igazi nevük. Az állítólagos Müller zsebében szabályszerű okmányokat találtak. Megállapították, hogy Müller Jakab ellen soha semmiféle eljárás nem folyt a rendőrségen, de hamarosan az is kiderült, hogy Müller évekkel ezelőtt Törökországba vándorolt és jelenleg is ott él. Erre Schweinitzer József dr. rendőrtanácsos, a nyomozás egyik vezetőjének intézkedésére a rendőrségre vitték az igazi Müller Jakab édesanyját és bevezették abba a szobába, ahol az elfogott kommunista volt Az idős asszony és a kommunistavezér egymásra néztek, de egyikük sem tudta, hogy a marik kicsoda. — Hát miért nem üdvözli az édesanyját, Müller? — kérdezte a kommunistavezértől a rendőrtanácsos. — Ez nem az én fiam, — mondta magából kikelten az öreg Müllerné, az én fiam Törökországban van, de különben is itt van a fényképe. Az állítólagos Müllert a nem várt szembesítés annyira meglepte, hogy nem tagadott tovább, hanem bevallotta, hogy Horváth Imrének hívják, telefonmfiszerész, akit a kommün alatti bűncselekmények miatt annak idején tízévi fegyházra ítéltek, de büntetését nem töltötte ki, mert 1922-ben az Oroszországban letartóztatott magyar tisztek egyikéért kicserélték. A másik elfogott kommunistáról kiderült, hogy nem Stein, hanem Streger Lajosnak hívják, bádogos és szerelő, aki néhány hónappal ezelőtt Bécsen keresztül ment Oroszországba és az ottani magyar kommunista párt utasítására tért vissza Budapestre. Ezután Hain Péter detektívfőfelügyelő az állítólagos Horváth Lajos Jenőt akarta kihallgatni. A detektívfőfelügyelő asztala mellett ülve tanulmányozta azokat az iratokat, amelyek a kommunista rákospalotai lakásából kerültek elő. Megállapította, hogy ez a harmadik ember volt az újabb kommunista szervezkedésnek legfőbb vezetője. Erre faggatni kezdte, hogy mi az igazi neve, de Horváth nem beszélt. Miután úgy gondolták, hogy már büntetve volt, ujjlenyomatokat vettek tőle Ennek alapján állapították meg, hogy Horváthot tulajdonkénen Hoffmann Ottónak hívják és 1931-ben kommunista szervezkedés miatt öthónapi fogházbüntetést töltött ki, majd kiszabadulása után Bécsen keresztül Szovjet-Oroszországba utazott. Mikor Hain detektívfőfelügyelő Hoffmann elé tárta, hogy a lakásán talált iratokból sikerült megállapítani, hogy ő volt tulajdonképen a szervezkedés legfőbb vezetője, a kommunista izgató hirtelen mozdulattal a detektívfőfelügyelő szobájának utcára néző bezárt ablakához ugrott, két kezét hátraszorította és a kettős ablaktáblán keresztül kiugrott hirtelen lendülettel az első emeletről az utcára. Valóságos artista ügyességgel vetette át magát a bezárt ablaktáblákon, mielőtt még a megdöbbent detektívfőfelügyelő terve kivitelében megakadályozhatta volna. Valószínűleg megfordult a levegőben és éppen a fejére esett, úgyhogy koponyatörést szenvedett. A zuhanás és a vérző testű ember nagy riadalmat keltett a Vigyázó Ferenc utcában. A rendőrségről természetesen promban értesítették a mentőket, akik Hoffmannt a Rókus-kórházba vitték. Ott azonban nem tudtak már rajta segíteni és röviddel azután, hogy a kórházba került, meghalt. Hoffmann két társát kihallgatásuk után letartóztatták. Streger lakásáról különféle tervrajzokat is a rendőrségre vittek, mint később kiderült, a rajzok középületek tervrajzait tartalmazták. Azonkívül az újabb kommunista szervezkedés egész tervét is pontosan kidolgozva megtalálták. Kiderült, hogy a három fővezérnek tizenegy másik kommunistával volt összeköttetése, csütörtökön ezeket is elfogták és kihallgatásuk után valamennyiüket letartóztatták. Színházi utözesben hirtelen meghalt Szerány Zoltán A nagy magyar színész drámái kaláta — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — öt évvel ezelőtt betegeskedése után visszavonult a színpadtól Szerémy Zoltán, aki a Vígszínház színtársulatának a színház megalapítása óta tagja volt. Azóta alagi villájában élt az öreg művész. Miután az utóbbi időben betegsége úgy látszott enyhült, a Vígszínház erre a színházi évadra ismét szerződtette a 73 éves Szerémyt. Bródy Sándornak most felújított A tanítónő című életképében az agg plébános szerepét játszotta legutoljára, ugyanazt a szerepet, amelyben 25 évvel ezelőtt a színdarab bemutatása alkalmával is nagy sikere volt. A budapesti színházba jörő közönség nagy szeretettel üdvözölte az ismét színpadra lépett Szerémyt és minden alkalommal zúgó taps fogadta, mikor megjelent a nézők előtt A nagy sikertől valósággal új erőre kapott az agg színművész és így amikor Molnár Ferencnek a Vígszínházban most bemutatandó „Az ismeretlen leány" című színdarabjában újabb szerepet kínáltak fel neki, Szerémy örömmel vállalta a szerepet. Egy nyugalmazott tengernagyot játszott a darabban és nagy igyekezettel készült a bemutatóra. Szerdán délelőtt a Vígszínház házi főpróbát tartott az új színdarabból. Szerémy gondosan felöltözködött, közben a vele egy öltözőben levő Góth Sándor színésznek panaszkodott arról, hogy a torka fáj és úgy érzi, hogy láza van. A házi főpróba közönsége örömmel látta, hogy Szerémy ennek dacára milyen üde lelkesedéssel játssza szerepét. Az öreg színész azután, hogy bevégezte feladatát a színpadon, bement az öltözőjébe. Időközben a színház igazgatója, akinek szintén panaszkodott, hogy a torka fáj, elküldött a háziorvosáért. Ezt rrm találták otthon, mire egy másik orvosért küldtek. Az orvos megvizsgálta Szerémyt és megállapította, hogy 38 fok láza van. Ez nagyon felizgatta az öreg urat, aki kijelentette: attól fél, hogy este nem tud fellépni A tanítónőben. A színház igazgatója és az orvos igyekeztek őt megnyugtatni, de alig távoztak el öltözőjéből, mikor az orvos után rohant Szerémy öltöztetője és rémülten hívta vissza. Az orvos visszasietett és Szerémy Zoltánt öltözőasztalkája előtt félrebillent fejjel, holtra véltan találta. A kiváló, hírneves öreg magyar színész, anélkül, hogy egyetlen szót szólt volna, szívszélhüdés következtében meghalt. Az elhunyt művész régi nógrádmegyei nemesi családból származott, édesapja középgéci Szerémy Gábor nógrádmegyei főszolgabíró volt. Szerémy Zoltán jogot végzett, de közben műkedvelő előadásokon olyan sikerrel lépett fel, hogy színésznek ment, elvégezte a színiiskolát és 1890-ben a kassai színtársulathoz került, onnan Kolozsvárra, majd, amikor 1896-ban megnyitották a Vígszínházat, Budapestre került. Harminchárom évig volt a Vígszínház tagja, 1907-ben a Zeneakadémia tanára lett, 1920 elején vonult nyugalomba. Magyarország kormányzója kétszer is kitüntette. Nőtlen volt, csak nővére és fogadott fia gyászolják. Szombaton délben a Kerepesi temető halottasházából temetik el. A gyászszertartás után Alagra viszik és az ottani temetőben helyezik örök nyugalomra. A tanítónőben játszott szerepét Dózsa István, az új Molnár-darabban játszandó szerepét pedig Hajmássy Miklós vette át. * KIS ÚJSÁG Szombat, 1934 november * Újból hétévi fegyházra ítélték a győri gyilkos szabósegédet A kis újság tudósítójától . A győri ítélőtábla most mondott ítéletet Tamás István 34 éve* szabósegéd emberölési ügyében. Tamás a múlt év márciusában Győrött, a Lazaret utcában összeszólalkozott szomszédjával, Poreider Ignác hentessel, akivel már régóta haragos viszonyban volt és a nála lévő revolverrel lelőtte Poreidert, aki egy óra múlva belehalt sérülésébe. Tamás Istvánt erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt vonta felelősségre a győri törvényszék még a múlt év májusában. Tamás ártatlanságát hangoztatta, mert állítása szerint Poreider vasrúddal támadta meg és önvédelemből használta fegyverét. A törvényszék erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt két év félévi börtönnel sújtotta Tamást. A fellebbviteli táblai tárgyaláson a bíróság helybenhagyta a törvényszék ítéletét, a kir. Kúria azonban az erős felindulást nem látta bebizonyítva, ezért szándékos emberölés büntette miatt 7 évi fegyházra emelte fel Tamás büntetését. Tamás nem nyugodott bele azéletbe és ügyvédje útján perének újrafelvételét kérte. A törvényszék újra tárgyalta a bűnügyet. A felsorakoztatott új tanúk nem tudták bebizonyítani, hogy Tamás önvédelemből lőtte le haragosát. Ezért a törvényszék ugyancsak 7 évi fegyházbüntetésre ítélte Tamás Istvánt. Ilyen előzmények után került a fellebbezés folytán újra a győri táblához, amely helybenhagyta Tamás büntetését. Az ítélet ellen az elítélt és védője fellebbezést jelentett be. Influenza, spanyoljárvány, torokgyulladás, az orr és garat elnyálkásodása, a mandolák megbetegedése, valamint izületi bajok vagy tüdőcsúcshurut esetén gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József" keserű víz használata által gyakran és alaposan kitisztíttassanak.