Kis Ujság, 1934. november (47. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

4 Mindenszentek napján félmillió ember zarándokolt a fővárosi temetőkbe - A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Elpihent egy napra a napi élet vad haj­szája és az élők lelkében elfoglalta helyét a szelíd kegyeletérzés, mellyel a sírok felé for­dultak az emberek. Meggyújtották az emléke­zés mécsesét elhalt szeretteik sírján és virág­pompába borították az örök pihenés birodal­mát. Közel félmillió ember zarándokolt Minden­szentek napján a fővárosi temetőkbe, pedig hideg szeles őszi eső mosta az utakat, de ez senkit sem tartott vissza attól, hogy hozzátar­tozói sírját felkeresse. A hatalmas méretű forgalom mindenütt a legnagyobb rendben, simán bonyolódott le. A BSzKRt szinte percenként öt kocsiból álló villamosvoiratokat indított, ugyancsak minden kocsiját üzembe állította a HÉV ’s és az autó­busz, a tasik ugyancsak teljes felkészültséggel vettek részt a forgalom lebonyolításában. Mialatt a temetőben a kegyelet megható megnyilvánulása folyt , új sírt hantoltak be ott.Csütörtökön délután temették a szerencsét­len Balog Mátyást és feleségét Balog Mátyás asztalos, néhány nappal ezelőtt a Wesselényi­­utcában agyonlőtte feleségét, súlyosan meg­sebesítette felesége barátját, majd öngyilkos lett. Külön-kü­lön halottaskocsira tették fel a koporsókat. A hősök emlékezete A Hősök­ temetőjében kegyeletes ünnepség volt a világháború elesett hőseinek emlékeze­tére. A főváros a sírokat virágokkal díszítette, mindenütt fáklyák és mécsesek lobogtak. Fél öt órakor érkezett meg József királyi herceg, tábornagy és Auguszta királyi herceg­­asszony. Érkezésük után kezdetét vette az ün­nepség­. A­ honvédzenekar a Himnuszt játszotta el, a hősi emlékoszlop előtt felállított oltár két oldalán a tűzoltók fáklyás csapata sora­kozott fel. Elsőnek a kormányzó koszorúját helyezték el, majd József kir. herceg és Auguszta kir. hercegasszony tették le babér­­koszorújukat az emlékműre, utánuk sorban a hatóságok és a magánosok virágai kerültek az emlékmű talapzatára Ezután Hász István tá­bori püspök mondott beszédet. Kossuth Lajos sírjánál A nemzeti egység pártjának népes küldött­sége rótta le a kegyelet adóját. Vdrei Albert országgyűlési képviselő emlékbeszéd kíséreté­­ben tette le a párt koszorúját a sírra, melyet a fővárosi polgárság tízezrei is felkerestek. Az egységes párt megkoszorúzta még Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István volt földmi­­velési miniszter sírját is. Az ifjúság ünnepe Az egyetemi és főiskolai ifjúság az egyetem­téri diák hősi emlékmű előtt gyászünnepélyt tartott, amely, után a kerepesi temetőbe vo­nult. Ott több csoport alakult, melyek a nem­zet nagyjainak sírjait koszorúzták meg. A vidék Az ország minden helységében gyászünnep­ségek voltak a világháború hősi halottainak sírja felett. Kaposvár város hivatalos ünnepet rendezett a Hősök temetőjében, ahol az ünnepi beszédet Lehotzky Brúnó dr., helyettes polgármester mondta. A város közönsége az ünnepség előtt a Hősök temetőjének minden sírját elborította virágokkal. Dunaföldváron a különféle testületek zászlók alatt vonultak a Hősök szobra elé. Ünnepi beszédet Pető Gyula római katolikus lelkész mondott. Pestszenterzsébeten gyászünnepséget rendez­tek özvegy Vargha Andrásné Csizmarovits Máriának, a szabadságharc női huszárhadna­gyának sírjánál. A diákok megkoszorúzták a hősi halottak sírjait. Újpesten Beniczky Lajosnak, a szabadság­­harc híres honvédezredesének és Leibstück Máriának, a legendás hírű női huszárfőhad­nagynak sírjánál tartottak emlékünnepélyt. A TESz újpesti szervezete nevében Bárány Dezső lelkész és dr Deák Zoltán hírlapíró mondottak beszédet. niimniiiiminiraniiiim Az angol munkáspárt nagy győzelme a községi választásokon London huszonnyolc kerületében és Angol­ország számos vidéki városában vasárnap kez­dődtek meg a képviselőtestületi választások. Az eddigi eredmények a munkáspárt ha­talmas győzelmét mutatják. A munkáspárt minden mandátumra állított jelöltet és máris, nagy győzelmet aratott több kerületben. Londonban a munkáspárt 362 a konzerva­tívok 340 mandátumot szereztek. A konzervatív párt eddig 210 mandátu­mot vesztett, míg a munkáspárt csak egyet A vidéki városokban is hasonló arányok­ban győzedelmeskedett a munkáspárt, 203 mandátumot nyert, szemben 8 elvesztett man­dátummal. Lansbury, a munkáspárt alsóházi vezére nyi­latkozatot tett, amelyben kijelentette, hogy erős munkáspárti hullám sepri végig az or­szágot. Halálugrás kihallgatás közben Öngyilkos lett a rendőrségen a kommunista, akit a bányászok fellazítására küldtek Moszkvából . A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL­­ A legutóbb Pécs környékén lezajlott bányászsztrájk alkalmával, amikor — mint ismeretes — a Dunagézhajózási Társaság bányáinak munkássága étlen-szomjan több napon keresztül maradt a földalatti tár­nákban, hogy ilyen módon kényszerítse ki a leányigazgatóságnál követeléseinek elfo­gadását, az országos politikai rendőrség azt a bizalmas bejelentést kapta, hogy a pécsi mozgalmat három, az utóbbi időben Moszkvából Magyarországra érkezett lázitó szította. A politikai rendőrség detektívjei előbb Pécsen és a környékén nyomoztak, ott ha­marosan sikerült kideríteniök azt, hogy az éhségsztrájk előtt valóban járt a bányász­­telepeken három, ott addig ismeretlen fia­talember, akik a bányászok vezetőit külön­féle módon, de végül is sikeresen vették rá arra, hogy sztrájkba kezdjenek. A pécskörnyéki nyomozás eredménye­­képen megállapították azt, hogy a három kommunista izgató tulajdonképen Buda­pesten lakik és a fővárosból rándult le Pécsre. Erre a fővárosban folytatták a nyo­mozást. Hamarosan kiderült, hogy mind a három ember Bécsen keresztül jött Moszkvából Magyarországra, egyiküknek sem volt út­levele, hanem átszöktek a határon, majd álnéven béreltek szobát Budapesten. Az egyik Müller Jakab néven töltötte ki beje­lentőlapját a Sólyom­ utca 17. számú ház­ban. Azt állítota magáról, hogy hivatalnok. A másik a Maros-utca 21 számú házban lakott Stein Lajos néven és azt írta beje­lentőlapjára hogy szerelő. A harmadik Rá­kospalotán, a Szilágyi Dezső­ utca 17. számú házban vett lakást, ahol azt mondta, hogy kelmetisztító és Horváth Lajos Jenőnek hívják. Szerdán délután a három kommunista a Szent Imre h­erceg-út egyik mellékutcáján sétált és eközben beszélte meg legközelebbi terveit. A politikai rendőrség detektívjei ekkor hirtelen körülfogták őket és felszó­tat­ták mind a hármat, hogy menjenek velük a rendőrségre. Ketten a kommunisták közül ekkor a de­­tektíveknek estek, kiugrottak közülük és menekülni próbáltak. A detektívek azonban elfogták őket, mire a két kommunista azt kiáltotta, hogy rablótámadás történt. A de­tektívek azonban megint le akarták fogni őket. Erre Horváth Lajos Jenő revolvert rántott, de az egyik detektív kiütötte a ke­­zéből. Csak ezután sikerült mind a hármu­kat a rendőrségre vinni. Közben több más detektív a kommunis­ták albérleti szobáiban házkutatást tartott és ott rengeteg olyan feljegyzést talált, ame­lyeket a lakás bérlői Oroszországból hoztak magukkal és a magyarországi kommunista szervezkedésre vonatkoztak. Kiderült az is, hogy a három elfogott ember lett volna az újból megszervezni készült magyar kommunista párt há­rom vezetője, akiket oroszul Trojká­nak neveztek. A rendőrségen mindenekelőtt azt akarták megállapítani, hogy az elfogott embereknek mi az igazi nevük. Az állítólagos Müller zsebében szabályszerű okmányokat találtak. Megállapították, hogy Müller Jakab ellen soha semmiféle eljárás nem folyt a rendőr­ségen, de hamarosan az is kiderült, hogy Müller évekkel ezelőtt Törökországba ván­dorolt és jelenleg is ott él. Erre Schweinitzer József dr. rendőrtaná­csos, a nyomozás egyik vezetőjének intéz­kedésére a rendőrségre vitték az igazi Müller Jakab édesanyját és bevezették abba a szo­bába, ahol az elfogott kommunista volt Az idős asszony és a kommunistavezér egy­másra néztek, de egyikük sem tudta, hogy a marik kicsoda. — Hát miért nem üdvözli az édesanyját, Müller? — kérdezte a kommunistavezértől a rendőrtanácsos. — Ez nem az én fiam, — mondta magá­ból kikelten az öreg Müllerné,­­ az én fiam Törökországban van, de különben is itt van a fényképe. Az állítólagos Müllert a nem várt szembe­sítés annyira meglepte, hogy nem tagadott tovább, hanem bevallotta, hogy Horváth Imrének hívják, telefonmfiszerész, akit a kommün alatti bűncselekmények miatt annak idején tízévi fegyházra ítéltek, de bün­tetését nem töltötte ki, mert 1922-ben az Oroszországban letartóz­tatott magyar tisztek egyikéért kicse­rélték. A másik elfogott kommunistáról kiderült, hogy nem Stein, hanem Streger Lajosnak hívják, bádogos és szerelő, aki néhány hó­nappal ezelőtt Bécsen keresztül ment Orosz­országba és az ottani magyar kommunista párt uta­sítására tért vissza Budapestre. Ezután Hain Péter detektívfőfelügyelő az állítólagos Horváth Lajos Jenőt akarta ki­hallgatni. A detektívfőfelügyelő asztala mel­lett ülve tanulmányozta azokat az iratokat, amelyek a kommunista rákospalotai lakásá­ból kerültek elő. Megállapította, hogy ez a harmadik ember volt az újabb kommunista szervezkedésnek legfőbb vezetője. Erre faggatni kezdte, hogy mi az igazi neve, de Horváth nem beszélt. Miután úgy gon­dolták, hogy már büntetve volt, ujjlenyo­matokat vettek tőle Ennek alapján állapí­tották meg, hogy Horváthot tulajdonkénen Hoffmann Ottónak hívják és 1931-ben kom­munista szervezkedés miatt öthónapi fogház­­büntetést töltött ki, majd kiszabadulása után Bécsen keresztül Szovjet-Oroszországba uta­zott. Mikor Hain detektívfőfelügyelő Hoffmann elé tárta, hogy a lakásán talált iratokból sikerült megállapítani, hogy ő volt tulaj­donképen a szervezkedés legfőbb vezetője, a kommunista izgató hirtelen mozdulattal a detektívfőfelügyelő szobájának utcára néző bezárt ablakához ugrott, két ke­zét hátraszorította és a kettős ablak­­táblán keresztül kiugrott hirtelen len­dülettel az első emeletről az utcára. Valóságos artista ügyességgel vetette át ma­­gát a bezárt ablak­táblákon, mielőtt még a megdöbbent detektívfőfelügyelő terve kivi­­telében megakadályozhatta volna. Valószínű­leg megfordult a levegőben és éppen a fe­jére esett, úgyhogy koponyatörést szenve­dett. A zuhanás és a vérző testű ember nagy riadalmat keltett a Vigyázó Ferenc­ utcában. A rendőrségről természetesen promban érte­sítették a mentőket, akik Hoffmannt a Rókus-kórházba vitték. Ott azonban nem tudtak már rajta segíteni és röviddel azután, hogy a kórházba került, meghalt. Hoffmann két társát kihallgatásuk után letartóztatták. Streger lakásáról különféle tervrajzokat is a rendőrségre vittek, mint később kiderült, a rajzok középületek terv­­rajzait tartalmazták. Azonkívül az újabb kommunista szervezkedés egész tervét is pontosan kidolgozva megtalálták. Kiderült, hogy a három fővezérnek tizenegy másik kommunistával volt összeköttetése, csütörtö­­kön ezeket is elfogták és kihallgatásuk után valamennyiüket letartóztatták. Színházi utözes­ben hirtelen meghalt Szerány Zoltán A nagy magyar színész drámái kaláta — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — öt évvel ezelőtt betegeskedése után vissza­vonult a színpadtól Szerémy Zoltán, aki a Vígszínház színtársulatának a színház megala­pítása óta tagja volt. Azóta alagi villájában élt az öreg művész. Miután az utóbbi időben betegsége úgy látszott enyhült, a Vígszínház erre a színházi évadra ismét szerződtette a 73 éves Szerémyt. Bródy Sándornak most fel­újított A tanítónő című életképében az agg plébános szerepét játszotta legutoljára, ugyan­azt a szerepet, amelyben 25 évvel ezelőtt a színdarab bemutatása alkalmával is nagy si­kere volt. A budapesti színházba jörő közönség nagy szeretettel üdvözölte az ismét színpadra lépett Szerémyt és minden alkalommal zúgó taps fogadta, mikor megjelent a né­zők előtt A nagy sikertől valósággal új erőre kapott az agg színművész és így amikor Molnár Fe­rencnek a Vígszínházban most bemutatandó „Az ismeretlen leány" című színdarabjában újabb szerepet kínáltak fel neki, Szerémy örömmel vállalta a szerepet. Egy nyugalma­zott tengernagyot játszott a darabban és nagy igyekezettel készült a bemutatóra. Szerdán délelőtt a Vígszínház házi főpróbát tartott az új színdarabból. Szerémy gondo­san felöltözködött, közben a vele egy öltöző­ben levő Góth Sándor színésznek panaszkodott arról, hogy a torka fáj és úgy érzi, hogy láza van. A házi főpróba közönsége örömmel látta, hogy Szerémy ennek dacára milyen üde lel­kesedéssel játssza szerepét. Az öreg színész azután, hogy bevégezte feladatát a színpadon, bement az öltözőjébe. Időközben a színház igazgatója, akinek szintén panaszkodott, hogy a torka fáj, elkü­ldött a háziorvosáért. Ezt r­rm talál­ták otthon, mire egy másik orvosért küld­tek. Az orvos megvizsgálta Szerémyt és megállapította, hogy 38 fok láza van. Ez nagyon felizgatta az öreg urat, aki ki­­jelentette: attól fél, hogy este nem tud fel­lépni A tanítónő­ben. A színház igazgatója és az orvos igyekeztek őt megnyugtatni, de alig távoztak el öltözőjéből, mikor az orvos után rohant Szerémy öltöztetője és rémülten hívta vissza. Az orvos visszasietett és Szerémy Zoltánt öltözőasztalkája előtt félrebillent fejjel, holtra véltan találta. A kiváló, hírneves öreg magyar színész, anélkül, hogy egyetlen szót szólt volna, szív­­szélhüdés következtében meghalt. Az elhunyt művész régi nógrádmegyei ne­mesi családból származott, édesapja középgéci Szerémy Gábor nógrád­­megyei főszolgabíró volt. Szerémy Zoltán jogot végzett, de közben műkedvelő előadásokon olyan sikerrel lépett fel, hogy színésznek ment, elvégezte a színi­­iskolát és 1890-ben a kassai színtársulathoz került, onnan Kolozsvárra, majd, amikor 1896-ban megnyitották a Vígszínházat, Buda­pestre került. Harminchárom évig volt a Vígszínház tagja, 1907-ben a Zeneakadémia tanára lett, 1920 elején vonult nyugalomba. Magyarország kor­mányzója kétszer is kitüntette. Nőtlen volt, csak nővére és fogadott fia gyászolják. Szombaton délben a Kerepesi temető ha­­lottasházából temetik el. A gyászszertartás után Alagra viszik és az ottani temetőben helyezik örök nyugalomra. A tanítónő­ben játszott szerepét Dózsa István, az új Molnár-darabban játszandó szerepét pe­dig Hajmássy Miklós vette át. * KIS ÚJSÁG Szombat, 1934 november * Újból hétévi fegyházra ítélték a győri gyilkos szabósegédet­ ­ A kis újság tudósítójától . A győri ítélőtábla most mondott ítéletet Tamás István 34 éve* szabósegéd emberölési ügyében. Tamás a múlt év márciusában Győ­­rött, a Lazaret­ utcában összeszólalkozott szom­szédjával, Poreider Ignác hentessel, akivel már régóta haragos viszonyban volt és a nála lévő revolverrel lelőtte Poreidert, aki egy óra múlva belehalt sérülésébe. Tamás Istvánt erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt vonta fe­lelősségre a győri törvényszék még a múlt év májusában. Tamás ártatlanságát hangoztatta, mert állítása szerint Poreider vasrúddal tá­­madta meg és önvédelemből használta fegyve­rét. A törvényszék erős felindulásban elköve­­tett szándékos emberölés bűntette miatt két év félévi börtönnel sújtotta Tamást. A fellebbvi­­teli táblai tárgyaláson a bíróság helybenhagyta a törvényszék ítéletét, a kir. Kúria azonban az erős felindulást nem látta bebizonyítva, ezért szándékos emberölés büntette miatt 7 évi fegy­házra emelte fel Tamás büntetését. Tamás nem nyugodott bele az­­­életbe és ügyvédje útján perének újrafelvételét kérte. A törvényszék újra tárgyalta a bűnügyet. A felsorakoztatott új tanúk nem tudták bebizonyítani, hogy Tamás önvédelemből lőtte le haragosát. Ezért a törvényszék ugyancsak 7 évi fegyház­büntetésre ítélte Tamás Istvánt. Ilyen előzmények után került a fellebbezés folytán újra a győri táblához, amely helyben­hagyta Tamás büntetését. Az ítélet ellen az elítélt és védője fellebbezést jelentett be. Influenza, spanyoljárvány, torokgyulladás, az orr és garat elnyálkásodása, a m­andolák megbetegedése, valamint izületi bajok vagy tüdőcsúcshurut esetén gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József" keserű víz használata által gyakran és alaposan kitisztíttassanak.

Next