Kis Ujság, 1934. december (47. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-14 / 282. szám

! Hetek, 1984 december 14 KIS ÚJSÁG ­ Két angol zászlóalj bevonult a Saar-vdékre Csütörtökön délelőtt Campbell alezredes, a saarvidéki angol csapatok vezérkari főnö­kének vezetésével, Angliából két zászlóalj érkezett a Saar-vidékre. Campbellel együtt hat vezérkari tiszt is jött. Campbell azonnal megkezdte a tárgyaláso­kat a hatóságokkal, hogy előkészítse a Saar­­vidékre érkező többi csapat elhelyezését. Emléktáblát emelnek Gömbös miniszterel­nök szülőházán. A tolnamegyei murgai evan­gélikus iskola falán emléktáblával örökítik meg, hogy ott született Gömbös Gyula minisz­terelnök, mint a murgai evangélikus tanító fia. Az emléktáblát december 23-án leplezik le ünnepélyes keretek között. Magával hurcolta a tolatómozdony. A cse­peli vámmentes kikötőben Varga László 22 éves vasúti pályamunkás, aki Kispesten a Pázm­ány­ utca 17. szám alatt lakott, az egyik tolatómozdony elé került, amely több méterre maga előtt tolta. Varga Lászlót koponyatörés­sel és egyéb súlyos sérülésekkel az Ádám-kli­­nikára szállították, ahol beszállítása után félóra múlva meghalt. A vizsgálat megindul. Elcserélte a boros poharat. Kandós Kálmán 81 éves újkécskei gazda bort akart inni. A fél­homályban nem vigyázott eléggé és a borospo­harat összecserélte a bőrfestékes pohárral és nagyot ivott belőle. Néhány perc múlva ször­nyethalt. Megállapította az orvos, hogy mérge­zés következtében szívbénulás állott be, amely gyorsan végzett az agg emberrel. Súlyosan elítélték a tolvaj albérlőt. Schwarz Viktor magántisztviselő a múlt év májusától ez év júniusáig albérletben lakott Fekete Gyu­­láné 41 éves csarnoki kereskedőné lakásában. Fek­eté­né tavasszal észrevette, hogy a lakásból különféle holmik hiányzanak, sőt szekrényében bezárt pénzéből is eltűntek kisebb-nagyobb összegek. Gyanúja Schwarz ellen irányult. A detektívek megtalálták Schwarznél a lopott pénzt A lopás miatt a tisztviselő a bíróság elé érült. Tárgyalás során kiderült, hogy 731 pengőt lopott el az asszonytól. Miután több tanú, köztük Feketéné gimnazista fia is a tisztviselő ellen vallott, egy és egynegyedévi börtönre ítélték. Feljelentettek egy régi építész vállalatot. Meg­írtuk azt, hogy a Dávid János építővállalkozó cég néhány hónappal ezelőtt fizetési nehézsé­gekbe jutott, mert az ügetőverseny egyesület, amelynek új tattersali pályáját a cég készítette ki, részben adósa maradt Dávidéknak. A cég tulajdonosai mindent megpróbáltak, hogy hite­lezőiket kielégítsék, de sikertelenül, ezért csü­törtökön kényszeregyességet kértek. A cégnek négy hitelezője feljelentést tett Dávidék ellen. A rendőrség a feljelentések ügyében vizsgálatot indított. Féltékenységből összeszurkálta a meny­asszonyát. Majdnem halállal végződő félté­­kenységi dráma játszódott le Tolnán. Gász György tolnai kelmefestősegéd régóta ud­varolt Németh Erzsébet szekszárdi lány­nak, aki hidegen fogadta Gász közeledését. Emiatt állandó volt közöttük a civakodás. Múlt héten is összevesztek, mire a festősegéd többféle mérget kevert össze és a folyadé­kot megitta. A házbeliek figyelmessé lettek a fiatalember hörgésére és értesítették a mentőket, akik a szekszárdi kórházba szál­lították. Gondos ápolással sikerült meg­menteni az életnek és Gászt gyógyultan bocsátották haza. Eltávozásakor magával csalta menyasszonyát Tolnára és itt egy, heves féltékenységi jelenet után zsebkésé­vel összeszurkálta. Németh Erzsébetet a mentők a kórházba szállították, Gász ellen pedig eljárás indult. Kiskunfélegyházán megalakult a külkereske­delmi helyi bizottság. Kiskunfélegyházán a na­pokban alakult meg a külkereskedelmi bizott­ság, amelynek célja az ottani mezőgazdasági termékek piaci árusítása feletti felügyelet és a kapcsolat megteremtése a külkereskedelmi hi­vatallal. A városháza nagytermében tartott ala­kuló gazdagyűlésen felszólalt dr. Vaja Béla, a duna-tszaközi mezőgazdasági kamara igazga­tója, Sarlay János, dr. Tóth József polgármes­ter és Kiss István dr. országgyűlési képviselő. Harminc ütéssel ölték meg a haragosu­kat. A vas megyei Alsóújlak községben Nagy Imre és Pásti István legények haragudtak Varga Lajos 23 esztendős fiatal földmívesre. Varga állítólag úgy Nagyot, mint Pástit külön-külön megpofozta, úgyhogy ezek összeesküdtek ellene és kilesték. Nagy pus­kával a kezében támadt rá az utcára csakt Vargára, Pástinál pedig karó volt. Leütötték ellenfelüket és mint az orvosok megállapí­tották, több mint 30 súlyos ütés érte a sze­rencsétlen legényt Szívós szervezetével tíz napig szenvedett, majd akkor meghalt. Nagyot és Pástit vizsgálati fogságba helyez­ték, csütörtökön pedig a szombathelyi tör­vényszék elé állították. Nagy Imre töredel­mesen bevallotta a bűnét, ittasságával véde­kezett és nem tagadta azt sem, hogy ő ütött többet Vargára. Pásti mindent tagadott és mint állította, ő csak végignézte — kezében a karóval —, mi történik és akkor segített volna, ha Nagy nem bír Vargával. A bíróság Nagy Imrét hatévi fegyházra, Pásti Istvánt pedig háromévi börtönre ítélte. Nagy meg­nyugodott, Pásti föllebbezett, de föllebbezést adott be a királyi ügyész is, utóbbi súlyos­bítás végett. Szívbetegének és érelmeszesedésben szenvedőknek reg­gel éhgyomorra egy fél pohár természetes „Ferenc keserűsvíz — a. Ittgimsebb erőlködés nélkül — ilyeni szomnyű ürülést biztosít, a gyomor és a belek mű­ködtét elősegíti s az emésztés miyliőségét csakhamar Az árverés elől a halálba menekült egy híres pesti vendéglős - A KIS I ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL . Az elmúlt évben nagy megdöbbenést keltett, amikor egymás után több régi budapesti ven­déglős és kávés kísérelt meg öngyilkosságot, azért, mert tönkrement. A vendéglős és kávés­ipar helyzete azóta sem javult és mint meg­írtuk, nemrégiben tűztek ki árverést egy is­mert körúti kávéház tulajdonosa ellen. Csütörtökön ismét vendéglős tragédia tör­tént a gazdasági válság miatt. A tragédia áldozata egy régi, híres ven­déglős család tagja, a 60 éves Warglits Vilmos, akinek előbb a Rákóczi­ út és a Gyulai Pál­­utca sarkán, néhány év óta pedig a Kőfaragó­utcában volt vendéglője. Wurglits ügyvédje csütörtökön délben leve­let kapott a vendéglőstől, amelyben arról ér­tesítette, hogy öngyilkos lesz és kérte, hogy ezt kímélete­sen tudassa a feleségével. Az ügyvéd nyomban felhívta telefonon a mentőket, akiket arra kért, hogy sürgősen menjenek ki Wurglitsnak Szent Imre herceg­­úr 177. számú lakására. A mentőorvos egy rendőr kíséretébe érkezett a lakásba, melynek ajtaját nyitva találták. Mikor beléptek, látták, hogy későn érkeztek. Wurglits hatalmas vértócsa közepette fe­küdt a szoba pamlagán. Mellette feküdt vadászfegyvere, ezzel lőtte magát szíve fö­lött a mellén. A mentőorvos megállapította, hogy már órák­kal, a rémtett felfedezése előtt meghalt. Az öngyilkosságról telefonon értesítették a rendőrséget, ahonnan bizottság ment ki a Szent Imre herceg-útra. Megállapították, hogy Wurglits vendéglője az utóbbi időben egyre rosszabbul ment és sok adóssága volt. Jelentékeny összeggel tartozott többek között a borkereskedelmi részvénytársa­ságnak is, amely csütörtök délutánra ár­verést tűzött ki a vendéglőre. Ezt az árverést már nem akarta bevárni az öreg vendéglős, inkább a halálba ment. Holttestét a törvényszéki boncolóintézetbe szállították. Warglits Vilmos búcsúleveleket is hagyott hátra. Ügyvédjéhez, Baján Ferenchez irt meg­ható sorokat, továbbá özvegy Kiskos Jánosai­nak Vasszentmihályra és válófélben lévő fele­ségének, aki a Kőfaragó­ utca 10. szám alatt lakik. Lakatos Sándor fővárosi bizottsági tag és Schweiger Béla is azok között van, akikről az öngyilkos Wurglits halála előtt megemlé­kezett. A nyomozás az esti órákban kiderítette, hogy­ Wurglits néhány nappal előbb összezördült a fele­ségével s részint ez a körülmény, részint pedig az, hogy pénteken árverés volt kitűzve a villáink­ban, feltétlenül közrejátszott a végzetes cse­lekmény végrehajtásánál. Pest megye közigazgatási bizottsága a választási visszásságokról - A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL­­ Csütörtökön gyűlést tartott Pest vármegye közigazgatási bizottsága Preszly Elemér főis­pán elnöklésével. Napirend előtt Nemes János gróf kérte, hogy Pest megye is hathatósabban foglalkozzék a mezőgazdaság támogatásával és különösen útépítésekkel tegye megközelíthetővé a fővárost. Erdélyi Lóránt alispán a felszólalásra vála­szolva kijelentette, hogy a fejlődés üteme mu­tatja meg, hogy Pest megye az elmúlt tizenöt év alatt mit tett a mezőgazdaságért. Ez alatt a tizenöt év alatt hosszú évtizedek mulasztá­sát pótolták és azt már mások is megálla­píthatták, hogy a megye úthálózata ki­tűnő. — Sajnos — mondotta az alispán — az út­építések következtében a gazdaközönség egy része mohóvá vált és ezek a kisgazdák azt sze­retnék, hogy mist induljon az ő tanyájukról egyenesen Budapestre. Negyedy-Szabó Béla rámutatott a nemrég lezajlott törvényható­sági választás visszásságaira. Erdélyi alispán kijelentette ő is azt kéri, hogy a közigazgatási bizottság forduljon a miniszter­­elnökhöz a törvényhatósági választási törvény ügyében. Preszly főispán szerint a vármegye vezetői is tapasztalták a törvény által terem­tett visszásságokat. Ő is helyesnek tartja, ha ezekre felhívják a mi­niszterelnök gyelmét. Ney Géza főjegyző beszámolt a mezőgazdasági helyzetről, majd elmondotta, hogy közegész­ségügyi szempontból a vármegye állapota ki­elégítő. Az adójelentések szerint a vármegyé­ben az együttesen kezelt adók november végéig egymillióegyszázhúszezer pengővel többet jövedelmeztek, mint a múlt évben, a forgalmi adónál pedig 4 és félmillió pengővel több az emelkedés. A bi­zottság ezután a sok pontból álló­­ napirendet tárgyalta le. Jelentősen emelkedett a fertőző megbetegedé­sek száma. Dr. Csordás Elemér tisztifőorvos csütörtökön hozta nyilvánosságra kimutatását az elmúlt fél hónapról. A kimutatás adatai sze­rint november második felében 804 budapesti és 150 vidéki fertőző beteget szállítottak a Szent László-közkórházba. A megelőző fél hónaphoz viszonyítva jelentős emelkedés mutatkozik és pedig a budapestieknél 265, vidékieknél 9 eset. Feltűnő módon növekedett a kanyarómegbete­gedések száma. Kisebb mértékű csökkenés csu­pán a hastífusznál, a vérhasnál és a gyermek­ágyi láznál tapasztalható. Emelkedett a fertőző megbetegedések következtében beállott halálese­tek száma is. A szövődményes influenzamegbe­tegedések száma mindössze 6 volt, ebből egy eset halállal végződött. Kigyulladt a nyíregyházi megyeháza teteje. A nyíregyházi vármegyeháza csütörtökre vir­radó éjjel 3 órakor kigyulladt és a gyorsan elő­hívott tűzoltóságnak igen nagy munkát oko­zott, míg a tüzet reggel 8 órára sikerült el­fojtani. A vizsgálat megállapította, hogy egy, a kéményből kipattanó szikrától a tető egyik gerendája tüzet fogott és az okozta a veszedel­met. Épségben levő ágyúlövedéket találtak Szek­szárdon. Szekszárd város palánkpusztai bir­tokán a nádvágó munkások egy teljesen ép állapotban levő ágyúlövedéket találtak. A lö­vedéket a helyszínen hagyták és annak ártal­matlanná tétele céljából értesítették az ille­tékes hatóságot. Nem sikerült a titkot földeríteni, ki okozta a lajosmizsei gazda halálát — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Lajosmizsén hónapok óta kutatják és talál­gatják, ki gázolta agyon Lipóczi Lajos ismert gazdát? Ezt a rejtélyt több mint egy negyed­évi kutatás dacára se tudták kibogozni. Kisasszony napján történt Lipóczival a ret­tenetes szerencsétlenség. A betonúton akadtak rá a holttestére és az első szempillantás azt mutatta, hogy autó ment rajta keresztül. Ezt kezdetben furcsának találták, annak da­cára, hogy autónyom látszott a holttest előtt és mögött. Azonban Iipóczi józanéletű, óvatos és ügyes ember volt mindig, ezért sehogyse ér­tették, mikép kerülhetett autó alá. Öngyilkos­ságról különösen nem lehetett szó, mert a gazda jómódú, egészséges és életvidám volt mindig. Lassankint suttogni kezdték Lajosmizsén és környékén, hogy Lipóczi Lajost nem autó gázolta el, ha­nem előbb megölték és utána helyezték holttestét a betonútra. Ilyen irányban­­ nyomoztál, de eredmény nélkül. Közben olyan nyomra bukkantak, hogy Vértes Rezső kecskeméti fuvarozó autója ment keresztül a gazdán. Vértest a kecskeméti tör­vényszék most vonta felelősségre s a főtárgya­lás izgalmakban bővelkedett. A kihallgatott lajosmizsei és a kecskeméti tanuk, akik a holttestet megtalálták, azt vallot­­ment Vértes­ után. Ez azt vallotta, hogy ami­gázolta el, mert olyan helyzetben feküdt, mintha valaki utólag szándékosan tette volna rá az autónyomra. Vértes mellett szólt egy csongrádi autós vallomása is, aki negyed órára ment Vértes után. Ez azt vallotta, hogy ami­kor ő Lipóczi mellett elment, az talán része­gen feküdt az úton, de az bizonyos, hogy még élt. A vádlott is azt vallotta, hogy Lipóczit látta feküdni az úton s ki is kerülte. A törvény­­szék Pásthy-tanácsa hosszas tanácskozás után fölmentette Vértest. Ezek után továbra is rejtély, mi idézte, elő a lajos­­m­izsei gazda bálálét és kérdés, sikerül-e fényt deríteni a történ­tekre. ­ Kisebb javaslaton a Ház csütörtöki ülésén A kormánypárt és az ellenzék egyformán gyér számban jelent meg a képviselőház csütörtöki ülésén. Ilyen részvétlenség mel­lett, szinte azt lehet mondani, alig tartott még ülést a képviselőház. Az ülésen jófor­mán hozzászólások nélkül fogadták el a napirenden levő javaslatokat. Az ülés megnyitása után Görgey István bet­­erjesztette a külügyi bizottság jelentését, az egyes külállamokkal megkötött külkereske­delmi forgalomra vonatkozóan. A Rómában megkötött vasúti áruforgalmi egyezményről szóló jelentést hozzászólás nél­kül fogadta el a Ház. A Görgey István által előadott két további vasúti egyezményhez a Zsindely Ferenc által előadott két postaegyezményi javaslathoz sem szólt hozzá senki. Téglássy Béla előadó ismertette ezután az iparfelü­gyelőség 1032—33. évi tevékenységéről szóló jelentést. Előadó beszédében azt mondja, hogy szük­séges lenne az iparfelügyelők számának növe­lése, mert embertelenül nagy munkát végez­nek. Legalább négy-öttel kellene számukat szaporítani. Kabók Lajos (szociáldemokrata) kevesli az előadó által javasolt létszámszaporítást, mert legalább kétszer ennyire lenne szükség. A bedó­­rendszert elítélte, majd foglakozott a gyárak egészségügyi felszerelésének elégtelenségével és a női munkások éjjeli foglalkoztatásával. Malasits Géza (szociáldemokrata) a gyárak új felszerelését teszi szóvá. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Elmondta, hogy elsősorban a diplomás ifjúságnak juttatott he­lyet az iparfelügyelőségeknék amelyeket egye­sített a házi ipari felügyelettel. Lányi Márton előadó nyújtott be két ja­vaslatot, amelyek közül az egyik a gyógysze­részek nyugdíjellátása körüli ügyeket szabá­lyozza. Dinnyés Lajos kérte, hogy adjanak ki vi­dékre több új patikajogot. Tauffer Gábor ellenezte Dinnyés indítvá­nyát. Gál Endre szólalt még fel, majd Keresztes-Fischer belügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Majd Téglássy Béla (kormánypárti) fejtette ki a gyógyszerészérdekeket. Keresztes-Fischer belügyminiszter örömmel vette tudomásul, hogy a Ház minden oldalán elfogadják a javaslatot. Dinnyés Lajos felszólalása után részleteiben is elfogadták a gyógyszerész javaslatot. Az elnök javslatára elfogadta a Ház, hogy pénteken tartsa legközelebbi ülését. Majd Eszterházy Merte gróf az egész magyar nemzet nevében köszönetet mondott az angol parlamentben a jugoszláviai kiutasítások ellen elhangzott meleghangú felszólalásokért. Kéri a kormányt, tegyen meg mindent, hogy a kiuta­sítottak mielőbb visszatérhessenek otthonukba. Végül Klein Antal és Temesvár­y Imre szó­laltak fel az adóvégrehajtások ügyében. Az ülés egynegyed 10 órakor ért véget , öngyilkosság a pestvidéki törvényszék épületében. A pestvidéki törvényszék egyik második emeleti helyiségében ismeretlen mérget vett be Reszel József elítélt lakatos­­segéd. A súlyos állapotban levő embert a mentők a Rókus-kórházba szállították. Nagykanizsa új plébánosa. A magyar Szent Ferenc-r­end tartományfőnöke P. Molnár Ark­angyalt, Nagykanizsa plébánosát a székesfe­hérvári rendház főnökévé helyezte át, míg P. Cirfusz Viktorint a Székesfehérvári rendház eddigi főnökét Nagykanizsa város plébánosává és a ferences rendház főnökévé nevezte ki. ­ A Dunának akart menni két asszony és négy gyerek Csütörtökön délután gyors egymásutánban két anya akart családjáv­al együtt a Duna hullámaiba menekülni nyomora elől. A Rudolf-rakparton Aradi János gyikk­munkás észrevette, hogy egy kopottan öltözött nő és háárom gyermekek a Dunaparton a víz széle felé megy. Miután attól tartott, hogy az asszony és a gyermekek a Dunába akar­nak ugrani, megfogta az asszony karját, elvonszolta a parttól, majd rendőrt hívót, aki az asszonyt és a gyermekeket a rendőr­ségre vitte. Ott kiderült, hogy az öngyilkosjelöltet Kovács Gyulánénak hívják, egy napszámos 36 éves kü­lönváltan élő neje, aki 12 éves, 8 éves és ötéves gyermekeivel akart öngyilkos lenni. A rendőrségen megpróbálták öngyil­kossági szándékáról lebeszélni, de mert ez nem sikerült, saját érdekében őrizetben tartották. Nem sokkal ezután a Ferenc József-hídon a járókelők arra lettek figyelmesek, hogy­ egy szegényesen öltözött asszony gyer­mekével a híd közepe táján a korlátra mászik. Lehúzták és rendőrnek adták át őket. A rendőrségen kiderült, hogy az asszony Her­­rich Józsefné géplakatos özvegye, aki nyolc éves József nevű kisfiával akart a halálba menekülni nyomora elől. Miután öngyil­kossági szándékáról nem akart lemondani, őt is őrizetbe vették.

Next