Kis Ujság, 1935. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-01 / 1. szám
Kedd, 1986 Január I Nagyszer idtt ra tejesfigyre as anyósara a jaszberényi kereskede mm fegyházra ítélte a szolnoki iötvényszék - A KIS HISAU TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Jászberényben és környékén hónapok óta is még mindig arról a véres merényletről beszélnek, amit Nagy Béla 23 éves jászberényi kereskedő követett el a felesége és az anyósa ellen. Nagy Béla, aki könnyelmű ember, két évvel ezelőtt vette feleségül Nagy Pálné jászberényi asszonynak fiatal és csinos leányát, akit azonban lassanként, amikor a hozomány elfogyott, kezdett elhanyagolni, utóbb már kínozta és fenyegette is. Ismételten elzavarta a feleségét és azt tervezte, hogy egy aszódi leányt vesz majd el, ha válópere befejeződik. 1934 tavaszán arról értesült Nagy Béla, hogy az anyósa csak akkor egyezik bele a válásba, ha előbb visszaadja azt a párezer pengőt, amit hozományként neki adott. Nagy Béla erre szerzett egy Frommerpisztolt, elment az anyósa Lakására és a két nőre négyszer rálőtt. Anya és leánya véresen estek el, elveszítették az eszméletüket és Nagy Béla távozásakor ezt mondotta: „no ezek már meghaltak". Az orvosok azonban megmentették, a már-már elvérző, két aszony életét. A vérengző férjet letartóztatták, most pedig a szolnoki büntető törvényszék vonta felelősségre. Szuronyos börtönőr vezette elő Nagy Bélát, aki össze-vissza tagadott, többek között azt monta, hogy csak véletlenül sült el a pisztolya. Az elnök keresztkérdései azonban zavarba hozták és akarata ellenére is elszólta magát. Megrázó vallomást tett Nagy Béláné, aki a véres merénylet óta idegbeteg és olyan gyenge ma is, hogy székre kellett leültetni és orvost rendeltek melléje, amíg a híróség előtt vallott. A fiatal menyecskét alig tudták lecsillapítani, amikor az urát megpillantotta. — Méltóságos elnök úr, — kezdte vallomását, — nem merek semmit mondani, mert pár nappal ezelőtt azt üzente egy kiszabadult jászberényi rab által, hogy úgy vallják ellene, hogy ha szabadlábra kerül, végez velem. A törvényszék elnökének csillapító szavai után értelmesen mondotta el a fiatalasszony, hogy az ura folyton verte, úgyhogy egyik véres jelenet után hazaszaladt az anyja házába. Azonban a férje revolverrel a kezében kényszerítette, hogy visszamenjen hozzá. Kétszer el is sütötte a revolvert, de az csütörtököt mondott — adta elő a meggyötört fiatalasszony. — A két besült golyót ideadta, hogy tegyem el emlékbe. Majd a kettős gyilkosság kísérletét beszélte el Nagy Béláné: — A konyhában hirtelen megragadta a vállamat. Láttam, hogy nagy pisztoly van a kezében, rémületemben ellöktem magamtól, ő pedig rámsütötte a pisztolyt. Az első lövése nem talált, de a második már keresztül ment rajtam. Édesanyámra szintén közvetlen közelből kettőt lőtt, akit mind a két lövés súlyosan megsebzett. Nagy Pálné hasonlóan adta elő a véres merényletet és annak előzményeit. A szolnoki törvényszék Nagy Béla jászberényi kereskedőt hatévi fegyházra ítélte, amelyből 8 hónapot kitöltöttnek vett. Az ítélet még nem jogerős, mert úgy az elítélt, mint a királyi ügyész is fellebbezett. á » — Bocsánatot kértél Magda nénédtől? — kérdezte apám, amikor este hazatért.— Ó, hogyne — sietett a válasszal Magda —, mi ezt az ügyet már elintéztük egymással a lovagiasság szabályai szerint. Apáim kétkedve nézett ránk, de nem firtatta tovább a dolgot. Komor volt s még szótalanabb, mint máskor. De ha egyedül maradt Magdával, halk suttogással beszélni kezdett Egyszer azt is láttam, hogy kezébe vette a kezét és zavartan engedte el, amikor én beléptem. Magda bosszúsan, kényszeredetten nevetett és korholás volt a hangjában: — Ne sajnáltasd meg velem, Péter, hogy a házatokba vezetett a bizalmam. Apám nem tudott felelni, csak a bajuszát rágta. Mi van velük? Anyámat többször találtam könnyek között. Miért sir szegény? S mintha mind a hárman üldöznék egymást s ugyanakkor egymás elől bujdosnának. Egy éjszaka suttogásba fojtott beszélgetésre riadtam. — Vagy ő, vagy én, — mondta anyám a szomszéd szobában. — Rémképeiket festesz magad elé, Hana, — felelte apám, de hangja, mely máskor olyan erőteljesen búgott, mint az orgona, most félrevert harangként csapongott. — Szereted, valld be, hogy 51 szereted. — Hát hogyne szeretném, — az unokahúgom. — Nagyon súlyos nekem ez a szeretet — sóhajtott fel anyám —, nagyon reám nehezedik. Nem érleltem és félálomba merevedve, eltűnődtem a hallott szavakon. Hát a szeretet súlyos és a szerető reánk nehezedik? Másnap este vacsoránál ültünk, amikor a csata, amiin Magda is érkezett, gördült a terrasz alá. — Talán valaki utazik? — és ijedten néztem Magda nénémre, apámra, anyámra. Apám némán elfordította a fejét, Magda maga elé nézett lesütött szemmel, csak anyám arcán látszott valami boldog és diadalmas Hátborzongató, minden részletében az amerikai banditák gonosztetteire emlékeztető bankrablás történt hétfőn a kora délelőtti órákban a fővárosban. Autón érkező revolveres gonosztevők berontottak a Kereskedelmi Bank Szabadság téri fiókjának helyiségeibe, ott vadul lövöldözve megrohanták a pénztárt, agyonlőtték a pénztárost, továbbá egy a bankfiók helyiségében tartózkodó kifutófiút, a pénzintézet három tisztviselőjét súlyosan megsebesítették, azután a szörnyű riadalomban elmenekültek, mosoly. Aztán apám hirtelen mozdulattal csöpp italt töltött a poharamba: — Koccints a nénéddel, János, ez a búcsúpohár. Hát mégis? Magdára néztem és ő is rám. Szótlanul ráztam a fejemet, nem, ez nem lehet. Már nem volt semmi gúnyolódás az arcán s fehér bőre, mintha még fehérebb lenne, mint máskor. Vékony, kis keze átnyúlt az asztalon és meleg szorítással ujjai közé borogatta a kezemet. — Én utazom, János, de te megígéred, hogy nem felejtesz el és gondolni fogsz rám sokszor. A szobaleány beszólt, hogy Gyurka itt van a kocsival és levihetik-e a csomagokat? Minden olyan hamar, hogy szólni sem tudtam és átérteni sem tudtam az egészet. Ideoda kapkodtam a fejemet, de velem már nem törődött senki. Magda kisietett és viszszajött a hosszú útiköpenyben. Anyámmal megcsókolták egymást, gyors hideg érintésével az ajkaknak. Apámnak a kezét nyújtotta, aztán visszahúzódott hirtelen, mintha félne valamitől. Engem a levegőbe kapott, hevesen magához ölelt és szájamhoz forrasztotta forró ajkait, aztán szinte hidegen eltolt magától épúgy, mint amikor érkezett. Beugrott a csatába és felkiáltott a kocsisnak: — Mehetünk. Anyám csak azt várta meg, hogy a lovak nekiiramodjanak és befordult a házba. Apám és én, ott álltunk a feljárat lépcsőin, amíg el nem tűnt a fogat a kerti fasor végén. Akkor megremegtem belül és némán rázni kezdett a sírás. Apám valamit mozdult, talán azt akarta mondani, hogy a férfi harapja össze a száját, ha valami fáj, csak az asszonyok pityerednek is minduntalan, de elcsuklott a hangja és széles mellkasa alatt zihálva jár ki-be a lélegzet. Köhögni kezdett, aztán ő is bement a házba. Nem rivallt rám, nem mondta, hogy ne sírjak. Pedig hallotta, hallania kellett, amint kétségbeesett zokogással odaborultam a feljáró kőkorlátjára. Még autón történt menekülésük közben is két lövést adtak le a Szabadság téren szolgálatot teljesítő parkőrre, majd eszeveszett száguldással, végig a legforgalmasabb útvonalakon Kelenföldre robogtak és otthagyva a lopott autót, eltűntek. A bankban történt rablótámadás és borzalmas vérengzés leírhatatlan megdöbbenést keltett az egész fővárosban, ahol hihetetlen gyorsasággal terjedt el a banditatámadás híre. A Szabadság téren, a fővárosnak ezen az előkelő és forgalmas pontján a bank vészjelet adó úgynevezett szirénakészülékének búgására és a revolverlövések zajára ezrével futottak össze a járókelők. Úgyszólván pillanatok alatt pergett le a rémdráma a pénztárhelyiségben, aztán autókon robogtak a véres esemény helyére a rendőrség vezetői, a detektívek, jöttek a mentők, megérkezett a halottaskocsi , szörnyű kép volt ez mint ahogy a mozikban mutatják be az amerikai rémhistóriákat. Az emberek pedig megdermedve nézték, ahogy elvitték a két halottat, a rablógyilkosok áldozatait: az 54 éves Jójárt Géza főpénztárost és az ártatlanul meghalt szerencsétlen kifutófiút, Benyák Józsefet. A rémület és riadalom első perceiben megkezdődött a legszélesebb körű nyomozás. A Kereskedelmi Bank Szabadság téri fiókjában, amelynek a főbejárata a Vécseyutcában van, néhány évvel ezelőtt már elkövettek egy emlékezetes bankrablást. A revolveres rabló akkor a 20 éves Ondy Sándor volt. Miután akkor statárium volt érvényben, Ondyt halálra ítélték és kivégezték. Maga a szerencsétlen bankpénztáros, Jójárt Géza már harmadszor került bele rablótámadás központjába, míg most a banditák revolverének halálos áldozata lett. A másik halott, a tragikus sorsú Benyák József 20 éves volt és a Goldberger textilgyár egyik lerakatának a Vilmos császár út 15. szám alatt alatt levő Reiner Károly cégnek volt az alkalmazottja. A szegény fiú a cég megbízásából ment a Kereskedelmi Bank fiókjába, ahol lelőtték a rablók, de az sem lehetetlen, hogy a védekezésből leadott revolverlövések egyike ölte meg. Hétfőn délelőtt tíz órakor, mint rendesen, meglehetősen népes volt a Szabadság- s tílz és környéke. A tőzsdepalotában gyülekezni kezdtek az üzletemberek, a téren levő banküzleteket és a környező utcák irodáit igen sokan keresték fel. Egyáltalán nem keltett feltűnést, hogy a Vécsey utca és Szabadság tér sarkán, szemben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókjával megállt egy barna színű autó és két férfi szállt ki belőle. Az egyik körülbelül 180 centiméter magas, bőrkabátos fiatalember volt, a másik az előbbinél valamivel alacsonyabb termetű és szürke ruhát viselt. A két fiatalember besietett a bank helyiségébe, ahol abban a percben nyolc tiszt viselő és hét üzletfél tartózkodott. A bank néhány ablaka a Szabadság térre nyílik, de a helyiségek a Vécsey utcai fronton húzódnak. A keskeny helyiségben hosszú pult választja el a tisztviselők asztalait a közönség részére fenntartott várakozóhelyektől. A bankfiók főpénztárosa, Jójárt Géza két méter magas ráca mögől elhelyezett fülkében dolgozott, asztala mellett állnak a nagy páncélszekrények. A pénztárfülkét minden oldalról erős rács zárja körül. Az Ondy-féle revolveres bankrablás után a bank vezetősége megfelelő védelmi intéz- Revolveres banditák agyonaonák a pesti magyar kereskedelmi bank főpénztárosai Délelőtt 10 órakor hatoltak be a bank szabadságtéri fiókjába — Két halott — Három tisztviselő életveszélyesen megsebesült — Ék gonosztevők lopott autón érkeztek a bank elé és a vérfürdő után autón elmenekültek Kelenföldül! megtaláltál a banditán autójét — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — . KIS ÚJSÁG I 3 BOZPOG ÚJ ÉVET! V