Kis Ujság, 1935. február (48. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-22 / 44. szám
A filmvezér diadala Telfer Dávid, a kövér és kopasz filmelnök, I: a Savoy-bár egyik páholyában várta Frak lór Dénes grófnét. A szokatlan időben történt telefonálás, s amely a lakásán érte, meglepte ugyan, de nem túlságosan. Kitűnő üzletember volt és olyan, akinek csápjai mindenhová elnyúlásiak. Régen tudott már arról, hogy bajok és nehézségek vannak „Az élet királynője" című film elkészítése körül. Emberei, akik mindenhol ott voltak, pontosan és azonnal értesítették még azokról a dolgokról is, amikről csak Glória és Gordon tudott. Vagy legalább is azt hitték, hogy csak ők ketten tudnak. Hasonlóképpen pontosan tudta a Zsokékaszinóban lejátszódó eseményeket. Sőt már a ma éjszakai veszteséget is jelentették neki. Mindebben semmi különös nincsen. Telfer ugyanis nem sajnálta a pénzt és valóságos filmhálózatot épített ki, hogy Fraknóy Dénes grófné és Gordon Olivér minden dolgáról azonnal értesüljön. Meg akarta torolni azt a sértést, amit filmszínésze követett el ellene, amikor Glória kétszázezer fontjának birtokában, felbontotta a vele kötött szerződést. Szórta a pénzt, hogy megnehezítse a film előkészületének reklámozását. Tudta, hogy a végén mégis csak vagyona fog győzelmet aratni, az Ö hatalmas Csak éppen azt nem tudta, hogy ez mikor következik be. Glória telefonálása után azonnal autójába vitt, és a Savoy-bárba ment. Azt a páholyt választotta ki, ahol a legkisebb feltűnést fogja kelteni jelenlétük. Tudta, hogy úgy őt, a hatalmas filmvezért, mint az Operabál Ünnepelt élet királynőjét figyelni fogják az emberek. Az esetleges feltűnés nem bántotta volna, sőt üzleti szempontból előnyösnek is tartotta. Egyelőre azonban nem tudta még, hogy írni lesz a beszélgetésük vége. Ezért tartotta jobbnak, hogy minden feltűnést elkerüljön. A személyzetnek megparancsolta, hogy Fraknóy Dénes grófnőt azonnal és lehetőleg feltűnés nélkül vezessék az ő páholyába. Nem kellett soká várakoznia. Csak éppen annyi ideje volt, hogy gondolatait kissé rendezze és minden eshetőséggel számolva, fölépítsen valami haditervet, amikor megjelent a grófné. Telfer felugrott, kezet csókolt és szótlanul helllyel kínálta meg.- Csodálkozik, elnök úr? — kérdezte idegesen Glória. * - y u , — Megtisztelve érzem magam. — felelte Telfer olyan hangon, amiből semmit nem lehetett kiolvasni. — El se tudja képzelni, hogy miért alkalmatlankodom . A kopasz Telfer pufók arcán mosoly suhant át. — Először is, méltóságod nem zavartat engem ... Másodszor pedig, mit szólna ahhoz, ha azt mondanám, hogy tudom?... Vagy legalább is sejtem?... Glória hangja még idegesebb lett. — Képtelenségnek tartanám ... —, Ahogy parancsolja, grófné, — hajolt meg Telferben.Csak most foglalt helyet, Glóriával szeméjfél utáni két óra volt. A bár műsora már véget ért és most a közönség táncol az asztalok közötti szabad térség forgó üvegkorongján. A jazz megállás nélkül szólt. Egyelőre tényleg zavartalanul beszélgethettek, mert a vendégek nem törődtek velük. — Mit parancsol, grófné? ... Pezsgőt talán? — kérdezte udvariasan Telfer. — Semmit! — felelte komolyan Glória. — Fontos tárgyalni valóim van önnel, elnök úr, amihez teljes józanságomra van szükség... — De azt kegyeskedik megengedni, hogy én. .? Feleletet se várva, ivott a poharából. Glória néhány pillanatig hallgatott, mintha a gondolatait szedte volna össze. Aztán így szólt: — Kedves elnök úr, egy nagyon előnyös ajánlattal jöttem ide... — Kire nézve előnyös? — Önre, elnök úr!... — Nem hiszem, — mosolygott fölényesen Telfer. — Ha meghallja, igazat fog adni nekem! — vágott vissza Glória. Telfer a kezeit dörzsölhette — Ebben az esetben azt kell hinnem, hogy tévedtem ... Hogy mégis méltóságodnak volt igaza és nekem még csak sejtelmem sincs arról, hogy miért keresett fel méltóságod ... — Csakhogy beismeri, hogy tévedetts — akarta visszanyerni a fölényét Glória. — Grófné, nagyon kérem, hagyjuk abba ezt a játékon... Ami nagyon hasonlít ahhoz, mint amikor a macska kerülgeti a forró kását... Semmi szükség erre!... Meggyőződésem, hogy tudom, miért keresett fel mohóságod ... És ezt mohóságod is nyugodtan beválthatja, mert ebből méltóságodra semmi hátrány nem származhatik!... — Ha olyan biztos ebben, felhatalmazom, hogy ön mondja meg, kedves Telfer, — mondta most már nagyon idegesen a grófné. — Kérem, — felelte nyugodtan a filmetnök. — Régen tudok azokról a nehézségekről, amik . „Az élet királynője" című film elkészítését hátráltatják!... — Semmi nehézség nincs! — próbált tiltakozni Glória. Telfer azonban nem zavartatta magát, hanem folytatta: — Pontosan tudom mindazt, ami a Zsokékaszinóban történt... Sőt a mai veszteség nagyságát is . .V Glória elsápadt. — Mi az?!... önnek kémei vannak, kedves Telfer?! — Ha így parancsolja nevezni méltóságod, — mosolygott a filmelnök. — Egy jó üzletembernek még kémekre is szüksége van!... — De hisz ez rettenetes! — súgta fojtott ingerültséggel Glória. — Kénytelen vagyok védekezni olyan kitűnő jellemek ellen, mint Gordon Olivér filmművész úr! — mondta mélységes megvetéssel Telfer. Grima megérezte, hogy elérkezett a számára legalkalmasabb pillanat. Hiszen neki még sokkal lesújtóbb a véleménye Olivérről! Ha az elnök így gondolkozik, akkor a megegyezés könnyen sikerülhet. — Amennyiben azonban méltóságodnak más a véleménye a kitűnő filmművészről... — Nem!... Ugyanaz! — felelte őszintén Glória. Ezek szerint tehát? — kérdezte szárazon az elnök. Glória néhány pillanatig hallgatóit, aztán mégis csak elkezdte: — Nézze, kedves Telfer, őszinte leszek magához... Olyan őszinte, amilyennek talán nem is volna szabad... De most már nem bírok hazudni és tagadni >... Beismerem, hogy Önnek van igaza... Valóban azért jöttem, amit ör gondol... De még valamit bevallok önnek!... Valami, amit még ön sem sejt... Amit még csak elképzelni sem bír!___Olyan rettenetes és olyan szégyenletes, hogy nincs férfi, aki ilyet még csak elképzelni is mernél... — Beszéljen, grófné. — mondta most már szelíd és megértő hangon Telfer. — Nagyon meglep a viselkedése... Valami olyan történhetett, ami... — Rettenetes!... Rettenetes! — sóhajtotta Glória. — Tönkretette Gordon?... Kifosztotta minden vagyonából! — Teljesen kifosztott!... Ráadásul a becsületemet is elrabolta ... mit akarok ezzel mondani?Remélem, tudja. Tudom, — felelte komolyan az elnök. — És most ideküldött önhöz, hogy tegyem meg ezt az ajánlatott... Nem ő jött el, hanem engem küldött!... Telfer kissé elgondolkozott. Azon törte a fejét, hogy reá nézve üzleti szempontból mi az előnyösebb? Ha a grófnét nyeri meg magának vagy Gordont kényszerül bocsánatkérésre, esetleg mindkettőjüket a maga érdekkörébe kapcsolja. Végül is úgy döntött, hogy abban az esetben, ha a grófné kiválik a Gordonnal való társulásból, teljes diadalt arat. Ennek természetes következménye, hogy „Az élet királynője" soha el nem készül, hogy Gordon bocsánatkérően újra jelentkezni fog nála, végül ő dicsekedhetik az ünnepelt szépasszony barátságával, ami férfihiúságát is kielégíti és üzleti szempontból is csak hasznára lehet. Szó sincs róla, a kopasz és kövér filmelnök gondolkodása se volt sokkal becsületesebb és nemesebb, mint Gordon Olivéré. Ebben a világban azonban, ahol üzlet a művészet és művészetté emelték az üzletet, egész más szokások uralkodnak, mint a rendes, tisztességes emberek között. Telfernek pedig más célja nem volt, minthogy teljes diadalt arasson, akármilyen eszközzel is. — Grófné, figyeljen ide, — szólt hirtelen. — Mentsen fel az alól, hogy bírálatot mondjak Gordon viselt dolgairól!... Engedje meg azonban, hogy én kérdezzek valamit ... — Tessék! —- felelte Glória. Telfer közelebb hajolt hozzá és úgy kérdezte: — Teljes és tökéletes bosszút akar állani ezen a jellemtelen fráteren? — Nem nyugszom addig! —- sziszegte Glória. — Akkor ne törődjék a filmmel!... Ne törődjék a pénzzel, ami odaveszett!. ., És ne törődjék Gordonnal!... — Az elsőre és az utolsóra boldogan vállalkozom! ... De mi lesz velem, ha minden pénzem odavész?’.... Az egész vagyonom, sőt az ékszereim?!... Telfer arcán kaján mosoly jelent meg: — Kegyeskedjék megtisztelni engem kitüntető barátságával!.., Glória most értette csak meg, hogy mit kíván tőle Telfer Dávid, a kopasz és kövér filmelnök. Az első pillanatban fel akart ugrani, visszautasítani és faképnél hagyni. Aztán eszébe jutott Gordon gyalázatos viselkedése, amit megérdemelt bosszúállásban akar részesíteni. Most már tetszett is neki Telfer ajánlata. Szerencsétlen enyistet örökölt vére, amely odaszédítette őt a züllés útjára, újra felperzselt minden erkölcsi korlátot. Nem tudott egyébre gondolni, mint arra, hogy az elpocsékolt Fraknóy-vagyon miatt Déneshez nem mehet vissza. A másik gondolata pedig az volt, hogy Gordont minél mélyebben és fájdalmasabban megalázza. Ha elfogadja Telfer ajánlatát, akkor Gordonnal, aki gyalázatos módon ide engedte őt, sőt valósággal ide küldte, még az az elégtétele sem lesz, hogy legalább filmszínészi minőségben győztesen kerül ki ebből a helyzetből. Ö pedig, aki most már itt áll teljesen pénztelenül, mégis csak folytathatja csillogó életét és amit Gordon nem tudott megszerezni neki, Telfer hatalmával és pénzével mégis az élet királynője lesz!... — Nos? ... Elfogadja az ajánlatomat? — kérdezte Telfer. Glória a kezét nyújtotta, amit Telfer hosszan megcsókolt. — Grófné, úgy érzem, hogy ebben a pillanatban én vagyok a világ legboldogabb és legirígyeltebb férfia! — Nem hittem, hogy így is tud beszélni. — mosolygott Glória. • /— Én sem hittem... De az ön csodálatos szépsége költővé tett. — hókolt Telfer. — Most megkínálhat egy pohár pezsgővel! — mondta Glória olyan hangon, mint akinek a szívében egy egész világ dőlt össze, de a romok alól mégis diadalmasan akar kimászni, hogy elérje bűnös vére egyetlen vágyát és az élet királynőjévé legyen. — Parancsoljon, Glória! — mondta most már bizalmaskodva Telfer és töltött. Mindketten poharat emeltek. — Szóval? — kérdezte Telfer. " i . — Mit akar még tőlem?! — idegeskedett Glória. — Leszögezni szerződésünk három pontját.... Első: sem önnek, Glória, sem nekem, semmi közünk Gordon Olivér filmművészhez! — Elfogadom! — „Az élet királynője" című film felvételei befejeződtek! — Elfogadom! — Én pedig az ön kitüntető barátságában részesülök! ■— Elfogadom! — Most már igyuk ki ezt a pohár pezsgőt, mert magam is megszomjaztam!... Később, ami már évek óta nem történt meg, Telfer Dávid még arra is vállalkozott, hogy Glóriával táncoljon. Természetes, ez, már olyan feltűnést keltett, hogy az egész vendégsereg őket bámulta. Másnap pedig a hírlapok sokat sejttetően, de nevek említése nélkül, ezt az újabb pletykát is világgá kürtöiték. Ami pedig szintén természetes, mindenki rögtön kitalálta, hogy kikről van szó. Reggel hat óra volt, amikor távoztak a bárból. Telfer a szálloda előcsarnokába, a felvonógép ajtajáig kísérte Glóriát. .Az asszony, aki keserűségében és bosszúvágyában, kissé mértéktelenül fogyasztotta a pezsgőt, a búcsúzáskor megkérdezte: — Telfer, még nem bánta meg, amire vállalkozott? — Sem a férfi, sem a filmelnök nem bánhatja meg, — bókolt a férik — Akkor jó éjszakát!... És megengedem, hogy rólam álmodjék szépet!... — Boldogan fogok élni az engedelemmel, — mondta Jelfer Dávid és kezet csókolt. Glória belépett a felvonógépbe. A lakosztályában az a meglepetés érte, hogy Barbara kisasszony ébren várta. — Hát most megint mi a baja?... Miért nem feküdt le, kedves Barbara? — támadt neki felelősségrevonósm. — Grófné, nem tudtam aludni, — felelte a társalkodónő. — Ugyan miért? — Mert minden tíz percben csöngetett a telefon... — Aztán ki telefonált? —• Mindig és mindig Gordon Olivér úr. —• felelte ingerülten Barbara kisasszony. —Így? — kérdezte gúnyosan Glória. —• Gordon Olivér? — Igent... És folyton azt kérdezte, hazajött-e már a méltóságos asszonyt... Újra csöngetett a telefon, Barbara felvette a kagylót, aztán jelentette: — Megint, ö! Gordon Olivér!... — Mondja meg neki, Barbara, hogy már itthon vagyok, — parancsolta Glória. — És hogy semmi mondanivalóm nincs a szánjára ! ... Se ma, se soha többé! . . . Soha!... Szombaton következik: Pillangólánc. TANÁCSADÓ A Tanértaéóhoz intőre !! kérdést! egyszerű Űrésben f*tT kvtkiírson hűldridők * k$vétkesű címre: Kis VJeif. Budapest. Válasjbélyeges mellékein! feleslegre, mset eeek » Tanácsadóban tálesjoihedmk. Esztergom. A régi százkoronásokat már sehol nem Tiltják be. Nyolc évvel ezelőtt járt le a beváltási határidő. l. T., Nagyatád, ha a férje bebizonyíthatóan harctéren szerzett bajában halt meg, akkor kérheti az özvegyi nyugdíjat, különben nem. A másik kérdésére a legközelebb válaszolunk a Tanácsadóban. Vidéki vadke leány. A tanfolyam minden év szeptember elsején kezdődik és tíz hónapig tart. Felvételre júniusban kell jelentkezni a magyar királyi tudományegyetemi bábaképző intézet igazgatóságánál. Budapest, Vfil., Bükk Szilárd-mea 33. Mint hadiárva előnyben részesül. Négy polgári előképzettséget kérnek. P. I., Sóskút. Előad munkaadója min január 1é-én megszűnt az igényjogosultsásra, tehát ha bére révén nem tag, akkor nincs igénye a további kezelésre. B. J., Zalaegerszeg. A beküldött bankjegyeket mér évekkel ezelőtt kivonták a forgalomból és a beváltási határidejük is felért már, így elértéktelenedtek. Kivételesen visszaküldjük őket. S*. S., Telétleo. Ugy látszik, fejfelejtelt ® leveléből * jelzett mellékletet, így nem tudunk véleményt mondani a 8 ügyről. F. 0- BérgátWon. A hadikőrcsi kikötvényeket a községházán vagy az adóhivatalba helyezze letétbe, nyugta ellenében. Ugyanakkor töltse ki az ott díjtalan és kapható űrlapokat két példányban, a többit hivatalból itttésik, P. I. Szakmár. Mivel az egylet vagyonának legnagyobb részét hadikölcsönbe fektette és azt elveszítette, engedélyt kapott arra, hogy a tagoknak csak 3 heti felent tőkéjüket fizesse vissza. Valószínű, hogy ön a tőkét már megkapta, ezért nem kap újabb utalást. Régi bü olvasó. Zirc. 1. Férje beleegyező nyilatkozatit kell magával vinni a könyvet kiállító hatósághoz: akkor átírják. 3. Forduljon a magyar kivándorlókat és visszavándorlókat védő irodához. Budapest, VHf, flmvetút <. 3. Forduljon a HONSz körzeti csoportjához. 1. Nem, olyan egyesület nincs. A Mindenesetre kap az elintézésről válasst. A legjobb, ha személyesen sürgeti. T. K. H. Csak mint vulanyszereM kaphat egyelőre iparengedélyt. Rá azután a társának is letelt a segédjeeje, ő kérhet műszerészengedélyt. F. 3., Gyékényes. 1. Édesapja felettesei útján kísérelje meg a dolgot elintézni. 3. Csak 16 éves korig jár. 3. Igen, de egyelőre nincs felvétel, ha lesz, hírt adunk róla a Kis Újságban. 1. p.. fiház. A kérdezett cím: Budapest, VHT, .részsef-körút 6. A másik ügyben még nem történt intézkedés, de valószínű, hogy sor kerüi az átértékelésre. Kis Újság mindennapi olvasóin 1é éves. Most, nincs felvétel, fca lesz. Irttok róla a Kis Újságban. A kérvényeket a Magyar Királyi Villa Igazgatósághoz kell cl* mozid. Budapest. 1., Krisztina körút 17. V.és S. Sarkad. Első levelét nem kaptuk roes, szíveskedjék a kérdéseket megismételnd, akkor rendelkezésünkre álló helyhez mérten, a beérkezés sorrendjében válaszolunk. K. N. A., Menőtúr. A közölt adatok alapján nem igényjogosult a segélyre. Magányos Sivegyasszony. Kérdésére a Szivek Tátikájában adunk választ, IM. H. R. Forduljon lakhelye szerint illetékes postaigazgatósághoz. . Mellékelje Igazolvány lapjának másolatát a kérvényhez. A. 1.. Bebrveea. tla szegénysornak akkor kérhetünk segélyt. Vigyék a kötvényüket az adóhivatalba. I rendszerint ugyan csak kétezer koronán felül adnak segélyt, de méltánylást érdemlő esetekben, azon alul is adnak valamit. A kötvényt nyugta ellenében képezzék letétbe az adóhivatalba és ugyanakkor töltsék ki az ott kapható űrlapokat. A többit hivatalból intézik. Ketten kerestlk feleséget... A Kis Újság házassági postájában gyakran fordult már elő, hogy jóbarátok együtt kerestek is találtak ki élettársat: többnyire hét barátnő került két jóbarát mellé. A végzet és a szerelem útjai kiszámíthatatlanok, — akik évek során át együtt járták a életet, együtt és egyszerre jutnak el a boldogság révére is... A Házasági Posta így kap szerepet a barátok és barátnők sorsának Irányításában. Kísérelje meg ön is, hátha megtalálja a szerencséjén A tereteket így kell elmenni: Kis Újság házassági postája, Budapest 4. t