Kis Ujság, 1935. március (48. évfolyam, 51-74. szám)

1935-03-02 / 51. szám

4 A barátnője segítségével rabolta ki és ölte meg a pécsi fuvarozót­ ­ A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL - Megírtuk, hogy a pécsi Fehér farkas-vendég­lőben kileste Csókási István gyári munkás, hogy Halbich Jakab fuvarozási vállalkozónál sok pénz van. Csókási odaküldte a barátnőjét, Csupor Júliát Halbich asztalához, hogy szóra­koztassa. Amikor aztán a fuvarozó és a leány eltávoztak a vendéglőből, Csókási utánuk osont. Az egyik kapu alatt Csupor Júlia megölelte Halbich Jakabot és közb­en kiemelte pénztár­cáját. A fuvarozási vállalkozó észrevette a lo­pást és kiáltozni kezdett. Ekkor odarohant Csókási István, felkapta a földre esett pénztárcát, aztán előrántotta a zsebkését és kétszer Halbich nyakába szúrt, majd Csupor Júliával együtt elmenekült. Halbich néhány lépést vánszorgott, össze­esett és meghalt. A rendőrség­­hosszas nyomo­zás után kézrekerítette Csókásiékat és most a bíróság elé állította őket. A tárgyalás elején az ügyész váratlan indít­ványt tett. Kérte, hogy csak azok maradhassa­nak a teremben, akik tanulmány okából jöttek el a­­főtárgyalásra. Az elnök intézkedésére eltávolították a zsú­folt terem hallgatóságának nagy részét, köztük valamennyi nőt. Bejelentette az ügyész azt is, hogy vádat emel a két elsőrendű vádlotton kívül magán­tulajdon elleni kihágás miatt Farkas Bernát ügynök ellen is, mert a lopott tárgyak egy ré­szét megvásárolta. Csókási azzal védekezett hogy­ nem akarta megölni Halbiehot és nem is készült előre a gyilkosságra. — A vizsgálóbíró előtt máskép vallott —­ ol­vasta a fejére az elnök. — Ott még azt mon­dotta, hogy '­­­­ azért vitte el a barátnőjét a vendéglőbe, mert annak a segítségével akarta a része­gek pénzét elrabolni. Csupor Júlia is tagadott. Izgalmas szembesítésre került a sor a nő vallomása után, mert Csupor Júlia a szemébe vágta Csókásinak, hogy ismételten rákénysze­­rítette, lopja el a leisatolt kocsmai vendégek­től a­ pénzt, amit aztán ő —Csókási — vett el tőle. Farkas Bernát ügynök annyit ismert be, hogy neki zálogcédulát adott el Csókási, ami­ről nem sejthette, honnan szerezte, özvegy Halbichné tett ezután zokogva vallomást és ha a fogházőrök közbe nem lépnek, megverte v.­Ina­,4., vádlott nőt. A bíróság Csókási­t 14 évi f­egy­házra. Csu­por Júliát egyévi és 8 hónapi börönre ítélte, ellenben Farkast fölmentette. A királyi­ ügyész súlyosbításért föllebbezett Csókási büntetésével kapcsolatban. Elhízott egyéneknél a már régóta szívesen alkalmazott természetes „Ferenc József” ke­­serűvízkora a bélmű­ködést erőteljesen előmoz­dítja, az anyagcserét tetemesen élénkíti, a zsír­mennyiséget megfelelően lecsökkenti és a testet könnyeddé teszi. ­ A jövő hétre várják vissza Londonból a feljelentett filmgyártó bankárt — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Megírtuk, hogy Kavics Hermann déligyü­­­mölcskereskedő feljelentést tett Winter Sándor bankár, a Citis-filmvállalat vezetője ellen azért, am­ért — állítása szerint — a filmgyártás céljára tőle kapott pénzből tőzsdei veszteségeit fizette ki és mert az elkészült filmek jövedelmének kikötött részét nem fizette meg. A déligyü­­mölcskereskedő később tagadta, hogy feljelen­tette volna Wintert, bár a feljelentés valóban megtörtént és a rendőrség már nyomozást is indított az ügyben. A nyomozás során megállapították, hogy Wintert tulajdonképpen az sodorta válságba, hogy az általa készíttetett magyar hangosfilmek előállítása sokkal többe került, mint amennyi pénzt a gyártásra előirányoztak. Winter ilyenformán kénytelen volt uzsora köl­csönöket felvenni, hogy a már megkezdett fil­mek felvételeit befejezhesse, mert csak így re­­mélhette azt, hogy a gyártásba fektetett pénzét visszakapja. Voltak olyan kölcsönadók, akik évi 120 százalék kamatot is elkértek Wintertől a pénzük után. A fimvállalat közben több igen jó üzletet­­ csinált, így­ például Winter mutatta be és hozta forgalomba nálunk a Három kis malac című filmet, amelyben az azóta népszerűvé lett .,Nem félünk a farkastól" című dalt énekelték. Ezt a filmet tizenhat hétig mutatta be Winter mo­zija, de az így elért nyereség sem volt elég ahhoz, hogy az általa készült filmek költségeinél történt hiteltúllépéseket fedezhessék belőle. Winter — mint megírtuk — jelenleg Lon­donban van, hogy a Bál a Savoyban című film angol változatának jogát eladja. A jogért állí­tólag 300 ezer pengőt fog kapni. Ha ez az üzlet valóban sikerrel jár, akkor ezen a pénzen a filmgyártó bankár minden valószínűség szerint ki tudja fizetni adósait Sziven lőtte magát Szeged egyik legszebb asszonya, Magyari orvos felesége Betegsége miatt ment a halálba . Tükör elé állt, úgy irányította szivének a gyilkos golyót — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Szegeden mindenki jól ismerte Magyari István élr orvos feleségét, született Pintér Erzsébetet. A szőke, magas asszony egyike volt a legszebb nőknek­­ Szegeden, azonban nemrég gyógyíthatatlan b­eteg lett és teljesen lesoványodott, annyira, hogy még a rokonai is alig ismertek rá. Az egykor sokat megcsodált szépasszonyt rendkívül bántotta a betegség. Arra kérte a férjét, hogy vásároljon Sándorfalván házat, ő a leányával együtt odaköltözik. A férj tel­jesítette a beteg asszony kívánságát. Remény volt arra, hogy a falusi levegőn az asszony magához tér és jobban lesz. Operációra lett volna szükség, azonban az asszony gyengesége és soványsága miatt gondolni se lehetett a súlyos mű­tétre. Magyariné jól érezte magát Sándorfalván. Többször emlegette, hogy nem kíván embe­rek közé menni, mert nem bírja elviselni a szánakozó pillantásokat. Csak ritkán utazott be Szegedre, férje azonban sűrűn járt ki Sán­­dorfalvára és sokszor ott is rendelt. A férj, aki tapasztalt orvos, úgy találta, hogy a felesége műtétét nem halasztja tovább és fölviteti Budapestre, egyik ismert szana­tóriumba. Ezt nem várta be a szerencsét­len nő: amikor mindenkit eltávolított a villájá­ból, a tükör elé ült és szívenlőtte ma­gát. Azonnal meghalt. A tragikus sorsú Ma­­gyariné megrendítő levélben búcsúzott el az élettől és övéitől: „Senki nem oka a halálomnak, a szen­vedés ölt meg! Senki ne haragudjon rám azért amit tettem. A halálban, remélem, enyhülést találok.” Szegeden nagy részvéttel beszélnek a nem­rég még tüneményes szép asszony tragikus elmúlásáról. ♦ anttnnnmiiHtuiiiiimniiiiuuiiuiiiiiKiniiiiH* Meglopta egy elztü­lött festőmolyász Perczel Zitát, a Nemzeti színház művásznőját — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Perczel Attila vezérkari ezredes felesége, aki édesanyja Perczel Zitának a Nemzeti Szín­ház fiatal művésznőjének, feljelentést tett a rendőrségen Bonyhádi Hoffmann Elemér festő­művész ellen, lopás miatt. Perczel ezredesné a rendőrségen elmondotta, hogy néhány héttel ezelőtt beállított hozzájuk a festőművész, aki­nek igen jó ajánlólevelei voltak és engedélyt kért, hogy festményt készíthes­sen a leányáról. Mivel a fiatalember több, általa készített ke­rtet is bemutatott, amelyekből látszott, hogy valóban jól tud festeni, Perczelék engedélyt adtak a kép elkészítésére. Attól kezdve Bony­hádi Hoffmann minden délután följárt az ez­redesek Prohászka Ottokár­ utcai lakásába és ott festeni kezdte a fiatal színésznő képét. Az elmúlt héten a cselédek észrevették, hogy amikor a festő egyedül maradt a lakás ebédlő­jében, felfeszített egy szekrényajtót és ezüst evő­eszközöket csomagolt össze, amelyeket azután magához vett. A cselédek féltek, hogy gazdájuk rajtuk ke­­resi majd az eltűnt evőeszközöket, de sokáig nem mertek szólni az ezredesnének a tolvaj­­lásról, végül azonban mégis elmondták a dol­got. Perczelné erre, amikor a festő legközelebb megjelent­­ a lakásban, felelősségre vonta. Bonyhádi Hoffmann nem is tagadta a lopást és kijelentette, hogy őneki betegsége a tolvaj­jás, mert kleptomániás. Az ezredes családja akkor úgy döntött, hogy nem jelenti föl, csak adja vissza az elvitt tár­gyakat. Közben megállapították azt is, hogy a festőművész nemcsak ezüst evőeszközöket vitt el, hanem egy ezüst sótarlót, egy régi rubin­­köves aranygyűrűt, valamint kétezer pengő értékű briliánsgyűrűt is ellopott. Bonyhádi Hoffmann megígérte, hogy a lo­pott holmit mind visszaszolgáltatja néhány órán belül. A kitűzött időpontban azonban nem jelentkezett, erre feljelentették a rendőr­ségen. A detektívek városszerte kutatták a tolvaj festőt, de még nem találták meg. Megállapították, hogy Bonyhádi Hoffmann az utóbbi időben az egyik dunaparti szállodá­ban lakó amerikai férfi társaságában járt. Ez az amerikai is eltűnt, poggyászának hátraha­gyásával a szállodából. A rendőrség most kö­rözőlevelet adott ki Bonyhádi Hoffmann ellen, de az amerikai barátja után is kutatnak. KIS ÚJSÁG Siómba!, 1935 március 1 •ii­iiiiiiiiiHiiiiiiniiiaiiiiiiaeiiiiiiiiiiHU& Házasságszédelgő volt az áltengerészkapitány — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Kalandos múltú férfi került pénteken a bí­róság elé. Káli Nagy Adorjánnak hívják és bár régi erdélyi nemesi családból származik, különböző bűncselekmények egész halma­zaiéval vádolja az ügyészség. Mikor személyi adatairól kérdezték ki, föld­­birtokosnak és kereskedelmi tengerészkapitány­nak mondotta magát. A bíróság megállapította, hogy már 1918-ban körözték, mert kétszázezer koronás csalást követett el. Akkor császári és királyi kamarásnak mondta magát. A vádlott erre azt válaszolta, hogy a családjában valóban több császári és királyi kamarás van, a kétszázezer koro­nás kárt pedig a családja már régen meg­térítette. Ezután a bíróság azt is megállapította, hogy Káli Nagy az ausztriai Salzburgban Staller István gróf néven szerepelt és valami talál­mány értékesítése ügyében folytatott tárgya­lásokat. Erre a vádlott azt válaszolta, hogy valóban van egy világraszóló találmánya, ami­nek az ügyében Olaszországban is járt, ahol Mussolini és a pápa is fogadták. A bíróság azután fölolvasta a vádiratot, amely szerint Káli Nagy Adorján évekkel ez­előtt megismerkedett Vág László földbirtokos özvegyével, akinek azt mondta, hogy nyugalmazott tengerész­­liszt, óriási birtoka van. Az asszonytól tízezer pengőt csalt ki, majd kifizettette vele autójának 16.500 pengős vétel­árát. Később feleségül vette az asszonyt, de azután kiforgatta a vagyonából. Azután házas­ságot ígért Keszthelyi Ferencnének, akitől 1600 pengőt vett fel. Több vidéki vendéglőstől és másoktól is csalt ki pénzt és óvadékos alkalmazottainak pénzével sem tudott elszámolni. Káli Nagy a tárgyaláson kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Azt állította, hogy egy találmányával a tengerbe süllyedt hajókat ki lehet emelni. Találmányáért tízezer dollárt, vagyis ötvenezer pengőt kapott Ezen a pén­zen egy szállodát vett meg az olaszországi Me­­ránban. A vállalkozás azonban csődöt mondott, mire visszajött Magyarországba. Itt valóban megismerkedett özvegy Vágnéval, akitől elfo­gadott ugyan pénzt, de feleségül vette. A fele­sége kergette el őt, akkor ismerkedett meg Keszthelyinével, aki állítása szerint kölcsön adta neki az 1600 pengőt. Házasságot nem ígért neki. Később Dömsöd és Budapest kö­zött hajójáratot akart létesíteni, de ebből sem lett semmi, mert közben elfogták. Utána volt feleségét hallgatták ki, aki az ura ellen vallott. Azt állította, hogy ötvenezer pengőbe került neki Káli Nagy Adorjánnal való házassága. Keszthelyiné ugyancsak azt vallotta, hogy a vádlott pénzt csalt ki tőle házasság ígéretével. A tárgyaláson több tanú nem jelent meg, azt elnapolták. Több száz tanút akar felvonultatni a szegedi járásbíró Pettykó egyetemi tanár ellen - A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL -Lázár Ferenc dr szegedi járásbíró pénteken újból a vádlottak padjára került. Lázár véres párbajt vívott Bárányi Tibor szegedi főispán­­titkárjával, báró Tunkl Tamással, akit habja­iért a párviadal során. De ugyancsak ellentétbe került Lázár Baranyi főispán vejével, Pettykó János egyetemi tanárral is, akiről többek közt megírta, hogy álláshalmozó. Lázár járásbíró többszáz tanúval akarja bizonyítani, hogy igazat írt, mikor Pettykót támadta. A rendkívül érdeklődéssel kísért perben a szegedi törvényszék Vaday-tanácsa egy ízben már tartott főtárgyalóst. Lázár járásbíró mellé került a vádlottak padjára Mák József is, aki­nek a járásbíró tollba mondta a támadó cik­ket. Az első tárgyaláson a bíróság kötelezte Lázárt, hogy készítse el bizonyítási indítvá­nyát. Ilyen előzmények után ült pénteken délelőtt ismét össze a törvényszék. Lázár bíró az uta­sításnak megfelelően hatvanoldalas beadvány­ban készítette el bizonyítási indítványát. A tárgyalás elején Balázs Sándor ügyész vis­szautasította azokat a gyanúsításokat, amelye­ket legutóbb a vádlott Lázár járásbíró emelt az ügyészséggel szemben. A vádlott járásbíró felolvasta 60 oldalas beadványát, amelyben rengeteg tanú kihallgatását és a fe­gyelmi ügyből származó több irat beszerzését kérte. A bíróság részben helyt is adott az in­dítványnak és rövidesen megkezdik a tanúk kihallgatását. A libákat kikerülte, de az embert halálra gázolta­ ­ A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL­­ Farkas Lajos kiskanizsai gazda és a veje, Birkás György hazatérőben bementek egy kocsmába és ott jól beboroztak. Sötét este volt már, mikor kimentek a kocs­mából és Birkás apósát felsegítette a kocsira, ő maga pedig kerékpáron másfelé indult el. Mikor az apósát utolérte, az már az út kö­­zepén feküdt, a kocsi és a lovak eltűntek. Birkás az apósát otthagyva, a lovak keresésére indult. Közben egy nagykanizsai bérautó ha­ladt arra, amelynek sofőrje észrevett ugyan az úton egy csomó libát, azokat ki is kerülte, az embert azonban, aki teljesen összeolvadt az út színével, nem látta. Hiába integetett neki a már visszaérkezett Birkás, a sofőr azt nem értette meg. Így azután az autó halálra gázolta az itta­san fekvő, mozdulatlan Farkast. A nagykanizsai törvényszék a most tartott tár­gyaláson Birkás terhére állapította meg a gon­datlanságot és 5 hónapi fogházra ítélte, ellen­ben a sofőrt fölmentette. Az ügyész a fölmentés miatt föllebbezett. Itt a gép nélkül repülő ember! Régi történ­elem előtti idők mondáiban leh­e­­tett olvasni Ikariuszról, a repülő emberről. A női gyors fejlődésben a technika egyre újabb és újabb hihetetlenül hangzó találmányokkal lepi meg az emberiséget. Olyan csodálatos dol­gokat hozolt a tudom­ányok fejlődése, hogy a legvalószínűtlenebbül hangzó hírekre sem mer­­jük már azt mondani, hogy nem hisszük el. Most Ikarusz legendája válik valósággá Repülő emberről érkezik hír. Azt írják, hogy Ciant Sohn 22 éves ejtőer­nyős ugróbajnok repülőgépen, amelyet egy má­sik repülő vezetett, az amerikai Florida állam­ban levő Daytona Beach mellett tizenkétezer láb magasságra szállt fel és ott gépéből kiugorva, saját maga készítette szár­nyakkal repült földre. A hatszor háromláb méretű óriási denevérszár­nyakhoz hasonló szárnyak alumínium keretek közé feszített repülőszárnyvászonból készültek Ezeket a szárnyakat Sohn vállaihoz erősítette , karjaival és lábaival mozgatta. Sohn 12.000 láb magasból körülbelül 2000 láb­­nyit zuhant s akkor szárnyait kibontva repülni kezdett s csalódásig hűen utánozva a sirály­­ épülését, felfelé-lefelé, oldalra-előre és hátra csapongott, végül sas módjára lecsapott s a földtől 2000 láb magasságban ejtőernyőjét ki­nyitva lassan a földre szállott. Kijelentette, hogy tetszés szerinti ideig maradhatott volna a levegőben, de nagyon fázott. Kísérlete azonban csak az első lépés volt. Nemsokára ismét fel­száll. Meggyőződése szerint nincs messze az idő, amikor az emberek nem repülőgépen, hanem egyszerűen ma­dár módjára Szárnyakkal fognak repülni. A szomorú csak az ebben a hírben, hogy bármily közel hozza is a repülőgép vagy a repülőember egymáshoz a világ népeit — mégis egyre távolabb vannak egymástól —, mert a politikai kerékkötők mindig gyorsabbak a leg­sebesebb b­iitikai haladásnál is.

Next