Kis Ujság, 1935. május (48. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

Bkerda, 1986 május 1 Kettős halálos dráma a visszadobott jegygyűrű miatt — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — A borsodmegyei Csanálos községben vé­res szerelmi dráma játszódott le. Doros Imre 23 éves legény már régebb idő óta udvarolt Vajda Jolán 18 esztendős leány­nak. Már a lakodalmat is kitűzték pünkösd ünnepére, azonban a legény szülei azzal álltak elő, hogy a menyasszony szegény a vőlegénye mellett és jobb lenne, ha meg se esküdnének, úgyis fiatalok még. Amikor Vajda Jolán megtudta, hogy a vőlegény szülei ellene vannak, kiadta Dorosnak az útját és az hiába rimánkodott, utána dobta a jegygyűrűt. Doros napokig búskomor volt, majd el­határozta, hogy megöli a volt menyasszo­nyát, utána pedig öngyilkos lesz. Tudta, hogy a leány mikor megy a templomba, lesbe állt tehát. Vajda Jolán barátnője tár­saságában mit sem sejtve haladt a templom felé, amikor az utcasarkon előbukkant volt Vőlegénye. Az elkeseredett legény előrántotta revolverét és háromszor egymásután belelőtt a sikoltozó leányba, aki véresen zuhant a földre. A legény aztán maga felé fordította fegy­verét és kétszer egymásután magára lőtt, de izgalmában elvétette az irányt és csak köny­­nyebb sebet ütött testén a golyó. Amikor Doros Imre látta, hogy az öngyil­kossági kísérlet nem sikerült, a közeledő falubeliek elől futásnak eredt. Útközben hátrafordult és ezt kiáltotta vissza: — Isten veled Jolánkám, én is megyek utánad! A menekülő legény hazaszaladt szülei laká­sára. Egyenesen bement az istállóba, ahol fejszét ragadott, páratlan hidegvérrel és elszántsággal két marokra szorította és a balta élével többször fejbeütötte önmagát, úgyhogy valósággal szétron­csolta a fejét. Az üldözőt vérbefagyva találták meg. A körorvos megállapította, hogy hatszor egy­másután vágott bele a fejszével a fejébe és borzalmas sérülések miatt félóra múlva ki­szenvedett. A leány szintén meghalt, mert két golyó összeroncsolta a tüdejét és megsértette a hát­­gerincét is. A kettős halálos szerelmi dráma nagy megdöbbenést keltett a borsodi falu­ban és környékén. ­ A kisgazda összes jövedelmének felét adóra és közterhekre fizeti Gesztelyi Nagy László érdekes jelentése a Duna-Tiszahözi Mezőgazdasági Kamara tavaszi közgyűlésén A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara most tartotta tavaszi közgyűlését Kecskeméten a tagoknak rendkívül nagy érdeklődése mel­lett. Szentjóby-Staub Elemér elnök megnyitó­jában kifejtette­, hogy csökkenteni kell az ingatlan­vagyon közterheit, mert a mezőgaz­daság aránytalanul nagy részt visel az ország terheiből. Az új parlamentnek fonto­s feladata a gazdaadósságok végleges rendezése, amely nélkül nem indulhat meg egészséges új élet a magyar barázdákon. • Dr Gesztelyi Nagy László igazgatói jelen­tésében, melyet a kamara elmúlt esztendejéről a közgyűlés elé terjesztett, behatóan foglalko­zott a mezőgazdaságot terhelő adók és egyéb közterhek kérdésével és kimutatta, hogy míg 1913-ban a mezőgazdaság összes jö­vedelmének 20%-át kellett adózásra fordí­tania, addig 1928-ban ez a teher 27%-ra, 1934-ben pedig 44% -ra emelkedett. Hozzászámítva az állami adókhoz a közületek terheit is, az összes teherviselés meghaladja a 40%-ot Az adóreform készül, a kamara a saját adatait az illetékes körökhöz el fogja­­juttatni, ezt a lehetetlen helyzetet a reform­politikának meg kell változtatnia. Áttérve a telepítés kérdésére, hangoztatta, hogy az új e­pció megindítása előtt a kormánynak el kell térnie az OFB-földek és a FAKSz-házak ügyeit, valamint véglegesen rendeznie kell a gazdaadósságokat. A kiviteli törekvések mel­­lett nem szabad elhanyagolni a belföldi­ pia­cot sem, elsősorban Budapest ellátását kell­­­egszervezni Hasznos segítségére lehet itt az agr­ártársadalomnak a fogyasztási szövetkeze­tekben meginduló új élet Magyarország ma­r csak egy százalékát képviseli az európai gyümölcsfogyasztásnak, holott a magyar gyü­mölcs minőségében páratlan. A zsírkivitel, takarmánykérdés és az olajmagvak értékesíté­sének ügyén kívül felhívja a gazdák Ügyeimét a lucomatermelés jelentőségére. Sajnálattal lapítja meg, hogy az elm­últ választások élén a gazdák nem mindenütt tették meg­­ magukét, mert elsősorban az agrárérdekek képviselőit kellett volna a parlamentbe kül­. A zajos tetszéssel fogadott jelentés után Bíró Imre Boldizsár­­az Országos Mezőgazdasági Ka­mara elnökválasztását tette szóvá, majd Inárcsi Barkas Ferenc (Jászkarajenő) megköszönte a Kamara vezetőségének értékes munkáját. Csonka Miklós dr. Szeged városának érdekeit ajánlotta a Kamara figyelmébe. Mészáros István (Galga­­hévíz) megdöbbentő példákat adott elő az elvisel­hetetlen adóterhekről. Kováts Jenő (Hódmező­vásárhely) azt hangoztatta, hogy a pengő bel­földi értékének mindenáron való tartása csak a tiszt­viselőknek kedvez. Asztalos János (Csanád­­palota) a mezőgazdasági munkásság sérelmeit ismertette, ezeket fel is vették a kamara mun­kaprogramjába. Ráth József (Kunágota) élénk helyeslés köz­ben arról beszélt, hogy a kisgazdának milyen nehéz gyermekeinek iskoláztatása. Elismeréssel adózik a kamara vezetősége iránt és kéri, hogy a gazdaérdekekért folytatott munkáját továbbra is az eddigi lelkesedéssel végezze. Lázár Lajos (Hódmezővásárhely) sürgette az agrárhitelek megindítását Fasomit Papp Gedeon (Kiskunhalas) örömmel állapítja meg, hogy ez a kamara az első az or­szágban és pedig azért, mert kitűnő vezetősége van. Csatlakozott Lázár Lajos felfogásához, hogy ne lehessen akárki gazda, a nyugdíjasok hagyják meg a földet a gazdáknak. Kamocsay Gábor (Hódmezővásárhely) nagy elismeréssel szólt a Kamara évi jelentéséről, amelyet Gesztelyi Nagy László igazgató szer­kesztett és felemlítette, hogy a háziipar foko­zására a községekben kenderáztatók létesítését tartja szükségesnek. Helyes, hogy a kamarák a Hangya-szövet­kezettel szorosabb együttműködést kíván­nak létesíteni. Piukovich József, a Zöldmező-szövetség igaz­gatója 184 község és 14.000 gazda nevében be­jelenti, hogy a szövetség a közös gazdaérdekek védelmében mindenkor a kamara rendelkezé­sére áll. Berta Mihály (Hódmezővásárhely) a mező­­gazdasági munkások érdekében a kormánytól azonnali cselekedeteket kíván, mert a munkás­nak nincs kenyere. Takács Ferenc (Hódmezővásárhely) szintén a mezőgazdasági munkásság képviseletében szólal fel és ő is támogatást kér a kamarától a mezőgazdasági munkások érdekében. Örökös József (Mogyoród), Homola István (Jánoshalma), Forgó Mihály (Medgyesbodzás) és Faragó Gábor (Dunapataj) mindannyian el­ismerésüket fejezik ki a kamara működése iránt és felajánlották további lelkes együttműködé­süket. Farka Lajos dr (Szeged) indítványára a köz­gyűlés az elnökségnek bizalmat szavazott. Ezután Kemény Szilárd kamarai főtitkár elő­terjesztése alapján a kamara elismerő oklevél­lel jutalmazott több kiváló faluvezetőt és érde­mes mezőgazdasági munkást, akikhez Szent­jóby-Staub Elemér elnök beszédet intézett. Végül Vaja Béla dr kamarai h. igazgató terjesztette be a kamara számadásait, melyeket egyhangúlag elfogadtak. A mindvégig nagy ér­deklődés mellett megtartott közgyűlés értékes és érdekes felszólalásaival a magyar agrártár­sadalom nagy kérdéseinek valóságos parla­mentje volt. ■negyei KIS ÚJSÁG „A bálterem közepén, vértócsában fogsz fetrengeni előttem", fenyegette gyilkosa a szombathelyi leányt Izgalmas vallomások a főtárgyaláson — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — A szombathelyi honvédtörvényszéken ked­den reggel folytatták Gregus Sándor gyilkos­sági bűnügyének főtárgyalását. Egymás után vonultak fel a tanúk, akik valamennyien rá­­vallottak az elvetemült gyilkosra, aki szíven­­lőlte Kővári Kránitz Margitot, mert nem akart a felesége lenni. A bíróság ismételten meghallgatta Kővári- Kánitz Józsefet, a megölt leány édesatyját, akit teljesen összetört a véres eset. Amikor Gregus megismételte az apa előtt is, hogy a leánya szerelte őt és kérte, legyenek együtt öngyilko­sok, Kővári szembefordult a vádlottal: — Magának egyetlen szava se igaz, maga épúgy hazudozott a leányomnak, mint ahogy most is hazudik a bírái előtt! A tárgyalásvezető igyekzett megnyugtatni az idős embert. — Mi megértjük és méltányoljuk az apai fájdalmát, — mondta —, de a védekezés jogát meg kell hagyni a vádlottnak is, akire az ügyé­szi vádirat halált kér. ' ' Az áldozat édesanyja lépett most be a te­rembe. Olyan izgatott lett, amikor a vádlottat megpillantotta, hogy attól féltek, összeesik. Nagy nehezen megnyugtatták, majd vallomá­sára került a sor. — Gregus Sándor, — mondotta —, aki több leány fejét elcsavarta már, az én gyönyörű és jó kisleányomra azért vetette ki a hálóját, mert azzal a pénzzel akarta kifizetni a volt menyasszonyát, amit mi a házasság után adtunk volna. —­ Az uram rögtön fölismerte, hogy vesze­delmes szélhámos akar a családunk körébe belopódzni és elutasította. Bosszúból ölte meg Margitunkat! Majd hangosan zokogni kezdett. Közben a darócruhás gyilkos egykedvűen bámult a le­vegőbe. Ezután Kővári Juliskát, az áldozat nővérét hallgatta ki a bíróság. Kijelentette, hogy nem haragszik a vádlottra, csak szánalommal tud ránézni. Elmondotta, hogy a nővére szerette mindaddig, amíg meg nem tudta egy pesti nő­vel való viszonyát és míg a házasságszédelgés­ ügyről tudomást nem szerzett. Legutóbb már valósággal rettegett tőle. Kés­őbb megrémülve rohant hozzá a nővére és a következőket mon­dotta: „Gregus­z megfenyegetett, hogy ha el mersz menni tőlem, nyomban agyon­lőlek. Itt fogsz fetrengeni vértócsában, a bálterem közepén. A revolverét is meg­­mutatta“. A tanú ezután becsatolt egy levelet, amelyet agyonlőtt nővére kézitáskájában talált. Ebben az elküldetlen levélben a leány kiadta Gregus útját, tehát nyilvánvaló volt a szakítás. Szembesítés során a leány a vádlott szemébe mondta, hogy nővére felháborodva jelentette ki, hogy ezt a kétszínű játékot nem érdemelte meg tőle ,és most már vége közöttük mindennek. Az izgalmas szembesítés azonban eredményte­len maradt, s újabb izgalmas vita után a bíró­ság megeskette a tanút vallomására. Épül a főiskolai stadion . Budapesten tartják meg idén a főiskolái világbajnokságokat, augusztus 10-ike és 18-ika közt a lágymányosi BEAC pályán. A világbajnokság céljaira teljesen átépí­tik a pályát, amelyet 15.000 főnyi köz­önség befogadására tesznek alkalmassá Mielőtt tengerre szállt volna, leégett egy angol óceánjáró Hajó A Marwark­ nevű angol kétcsavaros gőzöst, amelyet május elsején akartak ünnepélyesen vízrebocsátani, Glasgow kikötőjében csaknem teljesen elpusztította a fedélzetén kiütött nagy tűz. A tűz eddig még ismeretlen okból az el­múlt éjszakán a hajó egyik raktárhelyiségé­ben tört ki és csakhamar átterjedt az égési hajóra. Csak a reggeli órákban sikerült a tüzet megfékezni Az anyagi kár igen nagy. s A­n. Air­­ptista remténz k­i a zálogüzletágában felvett, de lejá­ratkor nem rendezett zálogtárgyakat mindenkor részben Árverési Csar­nokában (DL, Lónyay­ utca 30— 32), részben pedig zálogkölcsön­­fiókjaiban kényszerárverésre bocsátja. Árverésre kerülnek: arany-, ezüst- és ékszertárgyak, szövetek, selymek, fehérnemű­anyagok, új és használt férfi és női ruhák, fehérnemű, ágy- és asztal­nemű, szőnyeg, szőrme, varrógé­pek, írógépek, kerékpárok, hang­szerek, könyvek, fényképezőgépek, látszerek, bútorok és lakberende­zési tárgyak. Az árverésre kerülő tárgyak az árverést megelőzőleg megtekint­hetők.­­ Az egyes árverések sorrendjét a naponta megjelenő Árverési Közlönyünk tartalmazza. rtr Bér­e legközelebbi zálogkölcsön fiókánkban az árverésekről kiadott nyomtatott Tájékoztatónkat ad ­ A német kormány, mint ismeretes, kö­zölte az angol kormánnyal, hogy tizenkét új német búvárhajót épít. Az angol parlament­ben hétfőn fel is szólaltak ebben az ügyben és megkérdezték Simon külügyminisztert, vajjon mit szándékozik tenni a német be­jelentéssel szemben. A helyzet ugyanis az, hogy Angliában egyesek a békeszerződés to­vábbi megszegésének tekintik a német ten­geri fegyverkezés bejelentését, holott az ter­mészetes következménye az eddigieknek és Németország már az általános hadköte­lezettség bejelentésével egyidejűleg kö­zölte, hogy úgy a tengeren, mint a leve­gőben szintén fegyverkezésbe fog. Az angol lapok azt írják, hogy az új né­met búvárhajók teljesen mások, mint az eddigiek voltak. Hat német búvárhajó már teljesen el is készült, sőt a legénységét is beosztották. A régi német búvárhajók működési köre leg­feljebb kilencezer kilométerre terjedt, az új, modern búvárhajó húszezer kilo­méterig is elhat. Újfajta támadási fegyverekkel vannak fel­szerelve ezek a hajók és teljesen észre­vehetetlenül közelíthetik meg az ellenséges hajókat. Angliában komoly aggodalmat kelt a német tengeri és légi fegyverkezés. Az angol terv szerint öt év alatt kétezer új repülőgépet öllít fegyverbe Anglia, most úgy határoztak, hogy két év alatt építik meg ezt a kétezer repülőgépet. Az új gépeket ameri­kai gépfegyverekkel fogják ellátni.. A németek új búvárhajói nagy izgalmat okoznak Angliában

Next