Kis Ujság, 1935. május (48. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-03 / 100. szám
4 Hlinka mentette meg a cseh csendőröket Nyitrasárfő felvidéki megszállott községben ,a szlovák néppárt nagygyűlést tartott. A környékről mindenünnen oda csődültek Hlinka hívei, úgyhogy mintegy tízezer ember volt jelen. Mikor Hlinka éppen beszélni kezdett, a jelenlevő csendőrparancsnok hirtelen felszólította a néptömeget, hogy oszoljanak szét. A gyűlés résztvevői azonban nem engedelmeskedtek a csendőrparancsnoknak, hanem rávetették magukat és elvették a fegyverét. Már-már úgy látszott, hogy agyonütik, amikor Hlinka közbevetette magát és kiszabadította a csendőrt, akit magával vitt az előadói emelvényre. A csendőrparancsnok felhasználta az alkalmat, és sípjába fújt, mire még két szakasz csendőr érkezett. A felháborodott tömeg azonban ezektől is elvette a fegyvereket és vérontásra került volna a sor, ha Hlinka erélyes fellépése nem menti meg a helyzetet. Felszólította a csendőrparancsnokot, hogy vonuljon el csendőreivel együtt, amit a parancsnok meg is ígért, erre visszaadták a csendőröknek a fegyvereket és azután zavartalanul megtartották a gyűlést. A híres kerékpárbajnokot agyonlőtte a barátnője Pelissier francia kerékpárbajnokot agyonlőtte a barátnője. Pelissier a francia sportkörökben népszerű versenyző volt, így érthető, hogy a véres eset egész Franciaországban nagy feltűnést kelt. A gyilkosság Dampierre városában történt vacsorja közben, amelyre Pelissier és barátnője meghívott egy ismerős családot. Ott volt a háziasszony fiatalabbik húga is. Eleinte vidám volt a hangulat, de aztán Pelissier valami csekélység miatt összeszólalkozott kedvesének nővérével. A szóváltás azzal végződött, hogy a leány sírva futott ki a szobából, mert Pelissier meg akarta ütni. A kerékpárbajnok utána rohant, mire barátnője elővette a szekrényből a töltött revolvert, kiszaladt a szomszéd szobába és négyszer rálőtt Pelissierre. Mind a négy golyó talált. Az orvosok megállapították, hogy mind a négy lövés halálos volt. Pelissierről köztudomású, hogy törvényes felesége férjének kegyetlen bánásmódja miatt két évvel ezelőtt öngyilkosságot követett el. A vidéki piacok tájékoztató árai GABONAPIAC (Az árak métermázsánként pengőben) Békéscsabán a terménypiac forgalma nagyon gyenge volt. A termelők részéről eladási hajlandóság az érvényben lévő árak alacsonysága miatt nincs, de a kereslet is meglehetősen szűk keretek között mozog. Árak: búza 15.80— 16.20, takarmányárpa 12.50—13.00, morzsolt tengeri 12.00—12.20. Csornán mérsékelt felhozatal mellett az árak, a búza kivételével csökkentek. Árak: búza 16.50—16.60, rozs 12.50—12.60, takarmányárpa 13.00—13.20, zab 12.50—12.70, morzsolt tengeri 12.40—12.60. Fegyverneken csak a tengeri iránt volt némi kereslet, egyébként a piac üzlettelen maradt. Árak: búza 15.50—15.80, takarmányárpa 12.50 —13.00, zab 12.50—12.80, morzsolt tengeri 11.20 11.50. Győzött eladások csak kisebb tételekben történtek a terménypiacon, az árak nem változtak. Árak: búza 16.20—16.40, rozs 12.20— 12.40, takarmányárpa 13.00—13.50, morzsolt tengeri 12.00—12.50. Szarvason minimális felhozatal mellett a következő árakat fizették a terménypiacon: búza 15.80—16.00, takarmányárpa 12.50— ISSO, zab 12.40—12.60, morzsolt tengeri 12.00—K.^6 Szigetváron csak elvétve kerülnek kis*?'3 tételek eladásra kenyérmagvakból, mig a geri forgalma kissé élénkebb. Árak: búza JK 10 •—15.80, zab 12.00—12.50, morzsolt tengeri ^P40 t—11.80. ÁLLATPIAC (Az árak élősúlykilogramonként fillérben) Békéscsabán hízott sertésből alig van felhozatal, a sovány sertések felhajtása javult, de kereslet alig van irántuk. Árak: mangalica, fiatal uradalmi 62—66, fiatal szedett 52—54, hússertés 48—52. Kaposvárott a sertésvásáron a következő árakat fizették: mangalica, fiatal uradalmi 65 —68, hízott öreg szedett 52—54, uradalmi süldő, beállítani való 62—65, hússertés 52—54. Nagykanizsán gyenge forgalmat bonyolítotak le az állatvásáron, az irányzat lanyha volt.ak: ökör 48—56, növendék 44—52, borjú —60, mangalica, hízott öreg, szedett 50—56 al 48—52, beállítani való átvészelt uradalmi kő 58—62, hússertés 45 — 50. KIS ÚJSÁG Hogyan folyt le most 20 éve a világháború legnagyobb csatája, a gorlicei áttörés Pontosan húsz esztendeje volt csütörtökön, május 2-ikán, a világháború egyik legnagyobb eseményének, a nevezetes gorlicei áttörésnek. Fordulópontot jelentett ez a méreteiben és következményeiben óriási ütközet a háború történetében és ez egyesült német-osztrákmagyar fegyvereknek olyan dicsősége, amely a világtörténelem lapjain a legfényesebb örök betűkkel van feljegyezve. 1914—15 telén az orosz seregek már egész Galíciát elfoglalták és a Kárpátok gerincén átkelve Zemplén és Sáros megyékben mélyen benyomultak magyar területre. Nagy erőfeszítéseket tettek egész télen át, hogy áttörve a déli harcvonalat, a Kárpátokon át Budapestre nyomuljanak előre, de Uzsoknál, Duklánál és az egész vonalon visszaverték őket. A tél folyamán a legsúlyosabb harcokban álltak a Kárpátokat védő magyar csapatok az oroszokkal, akik április elején, a húsvéti nagy csatában még egyszer megkísérelték az áttörést, de véres fejjel verték őket vissza csapataink, elsősorban Boroevics tábornok magyar ezredikből álló hadserege. Április hónap második fele viszonylagos csendben múlt el. A hadihelyzet azonban rendkívül gyászos volt reánk nézve. Nyugaton a francia támadások ekkor szüneteltek ugyan, de keleten az ellenség mélyen benyomult Ausztria és Magyarország testébe, Dél felől pedig új ellenségek mutatkoztak. Bizonyos volt már, hogy Olaszországelmondja a szövetséget és napokon belül ellenségeinkhez csatlakozik, Románia pedig, másik szövetségesünk, ugyancsak ugrásra készen állott, hogy hátbatámadjon bennünket. A német és az osztrákmagyar hadevezetőség szükségét látta annak, hogy a téli erővesztés után győzelmet mutasson fel és ezzel új lelkesedést és kitartást öntsön a csüggedő lelkekbe. A két vezérkar tehát elhatározta, hogy megkísérli a galíciai Gorlice és Tamov között a front áttörését és ezzel a Kárpátokra támaszkodó és onnan északra forduló orosz frontot éppen az elhajlás közvetlen közelében kettészakítani lepő támadásai megvetették lábukat. Ennek a hadmozdulatnak az volt a célja, hogy az orosz tartalékokat oda vonja és ellentámadásra bírja. Ez így is történt: kora hajnalban az oroszok erős ellentámadásba kezdtek a front északi részén. Amint világosodni kezdett, ezer ágyú bömbölő torka ontotta a vészt és hatált az orosz rajvonalra. Három órán keresztül az egész frontot, a front mögötti területeket, országutakat és vasútvonalakat a vas és tűz záporával pusztították tüzébenk. Ehhez hasonló tüzérségi támadást addig nm ismert a világtörténelem. Ugyanakkor a lövészárkok mélyén ugrásra készen állottak a rohamcsapatok, várva a jelet az elindulásra, megfigyelő helyükön pedig ott állottak a parancsnokok és vezérkarok a legnagyobb izgalomban, végsőkig feszült idegekkel. Csendesen pihent hajnal felé a Kárpátok vidéke, amikor ráköszöntött a hajnal. Mintha semmi, de semmi sem történnék, mintha néhány óra múlva nem öntözné véráradat ezt a galíciai földdarabot, mintha békés tavasz lenne, mint máskor május elején. De egyszerre megnyílt az ezer ágyú torka, bömbölve, zúgva, ugatva, melydörögve robbantak a bombák és gránátok, valóságos szökőkutak löveltek az égnek föld és kőtömegből. Ekkor ismerkedett meg a világ a „pergőtűz" fogalmával ,amely addig ismeretlen volt, de később nagy szerepet játszott a világháborúban. . Hirtelen felbukkant a gyalogság, hat néplét és két osztrák-magyar hadosztály és megróhatta az orosz állásokat. A front közepén a németek elfoglalták Gorlicét és Ropicát, ettől északra Arz hadteste a Kamjenec erdőt és a Puszky-magaslatot. A gyalogsággal együtt nyomult előre a tábori hegyi tüzérség. Kemény, ember ember ellen menő ütközetben megtört az oroszok ellenállása és az egz vonalon úrrá lett a szövetségesek serege. Estére az egész harcvonalon győztek a mieink, és az ellenség eszeveszett futásban keresett menedéket. Rengeteg foglyot, fegyvert, ágyút és hadianyagot zsákmányoltunk az első napon. Nagy volt a győzelem, de még nem volt eléggé átható erejű. Kiadták tehát a jelszót: „Egyenesen előre!" Harmadikén és negyedikén folytatódott az ütközet, egyik orosz állás után a másikat foglalták el véres szurony árán és negyedikén végre sikerült teljesen elvágni Mackensen hadseregének a déli és északi orosz frontot egymástól. Rendkívüli titokban folyt az ütközet előkészítése Változatos tárgyalások után a két Vezérkar elhatározta a támadást. Nyugatról Kelet felé való irányban, azzal a szándékkal, hogy ha ez a támadás sikerül, akkor a Kárpátokra támaszkodó, észak-déli vízszintes fekvésű orosz frontot elvágják és elfoghatják. Annál is inkább remélhető volt ez, mert a Magyarországba előnyomult orosz haderő visszavonulási útja úgyszólván fehtetlenné vált a hegyvidéken, ha a támadás teljes sikerrel jár. A haditerv Höllendorff Konrád osztrák-magyar vezérkari főnöktől származott, de Falkenhayn német vezérkari főnök is magáévá tette. Minthogy a nyugati fronton viszonlagos Csend volt, kivonták onnan a 14-ik német hadsereget, melynek Mackensen vezértábornok volt a főparancsnoka és a galíciai frontra szállították. Ez a hadsereg négy német hadtestből állott, amelyet előkészítettek erre a támadó célra, bőven ellátták nehéz tüzérséggel és aknavetőkkel, repülőgépekkel és egyéb fegyverekkel. Ehhez csatlakozott az Arz tábornok vezetése alatt álló kcs. és kb. hatodik hadtest, északon pedig a Ferdinánd főherceg negyedik hadserege, amelyet ugyancsak Mackensen parancsnoksága alá rendeltek. Rendkívül titokban folytak az ütközet előkészületei. Annyira vigyáztak arra, hogy ellenséges kémek hozzá ne férkőzzenek a felvonulás részleteihez, hogy egyes részeken az egész polgári lakosságot eltávolították a felvonulási területről. Naponként több mint száz tehervonatnyi katonaságot és hadianyagot szállítottak a vonatok szakadatlan egymásutánban a hadműveleti területre és mégis sikerül az egészet oly titokban végrehajtani, hogy az oroszok nem is sejtették, hogy német csapatok is érkeztek a galíciai harcérre. Az összes terveket, amelyek az ütközetet e rákészítették, pillanatnyi pontossággal sikerült végrehajtani, akárcsak a gyakorlótéren és április 29-ére Mackensen hadserege, épügy mint az osztrák-magyar haderők teljesen készen álltak a támadásra. Ezer ágyú bömbölése vezeti be az ütközetet Május elsejének délutánján kezdődött az ütközet bevezetése. Negyven kilométeres hosszúságban ezer ágyú lőtte be magát az orosz harcvonalra, ■gyanakkor a támadó csapatok, három német és egy osztrák-magyar hadtest rohamközelségbe jutott az ellenséghez. A repülők állandóan az ellenség fölött cirkáltak és jelezték a tüzérség előkészítő munka eredményét. Ez volt a kezdet. Az éjszaka nyugtalanul telt el. Különösen azarcvonal északi szakaszán, ahol a hadvezetőég a rs. és kár. negyedik hadtest egyik támadó oszlopát hajókon átszállította a Dunajec folyó keleti partjára, ahol csapataink sikerült meg Péntek, 1915 május 3 A gorlicei áttörés eredményei Május negyedikén, két nappal a gorlicei áttörés után Olaszország felmondta Ausztria— Magyarországnak a szövetségi szerződést. Ugyanakkor Brussilov orosz hadserege megkezdte visszavonulását a kárpáti fronton, de Boroevics hadserege szorosan a nyomában volt és nem engedte, hogy rendben folytassa a viszszavonulást. A hegyek között visszamaradt és szerte szakadt orosz csapatok egyes helyeken kétségbeesett ellenállást kíséreltek meg, ezeket mind visszavertük és elfogtuk a szétszórt orosz hadseerget. Emmich német tábornok hadserege elfogta Kornilov orosz tábornok hadosztályát és maga a tábornok is fogságba került. Később Kornitov megszökött a hadifogságból és Keremzky uralma alatt ő lett az egész orosz hadsereg főparancsnoka. Nikoláj Nikolajevics nagyherceg orosz főparancsnok a keleti Kárpátokban még egyszer megkísérele az ellenállást, de eredménytelenül. Áldozócsütörtök napján szabadult fel Przsemysl, június 22-én Lemberg érhovatovább egész Galícia meg. Lengyelország a mieink kezébe jutott, majd mélyen benyomultak orosz területre. A győzelem mégsem volt annyira megsemmisítő, mint lehetett volna, ha Olaszország nem éppen akkor üzen hadat a Monarkiának és nem kényszeríti a hadvezetőséget arra, hogy nagy csapattesteket kivonjon az üldözés munkájából, ezzel meglassítva az üldözés tempóját. Gorlice következménye volt azonban az, hogy az északi frontról nyomban a háború kitörésekor kellő számú csapatot, szállíthattunk az olasz frontra. Ennek az óriási győzelemnek a hatása alatt Románia még nem merte elkövetni az árulást és csak egy évvel később támadott bennünket hátba., A gorlicei győzelemnek köszönhető, hogy Bulgária mellénk állt és hogy csapatainknak idejük jutott Szerbia elfoglalására, továbbá arra, hogy az antantot a gallipolii hadjárat megszüntetésére kényszerítse. Az egyesült angol-francia haderők ugyanis Gallipolinál át arták törni a török frontot, birtokba akarták venni a Dardanellákat, de véres fejjjel' kétfy'szerttték ' abbahagyni ezt a támadást. ' . . . gz, a véres május,, dicsőséges története.-Sok ezer meg ezer magyar fiú vére szentelte meg Galícia szomjas földjét ezen a napon is és rengeteg magyar anya siratta ezt a napot. Ma már a múlté, a történelemé Gorlice neve,, amelyről a hadtudomány sokat írt már és fog írni a jövendőben is. I nniiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiniiiimviimiiiiimiii Sótörő vasraddal és karóval verték agyon a menyecskék a 70 éves szerelmes gazdát Annak idején írtunk arról a borzalmas gyilkosságról, amely a vas megyei Nagynarda községben történt. Február 21-én Hódosi Gézáné 28 éves és Sípos Lipótné 46 éves kisnardai asszonyok borzalmasan összeverték Köptel István 70 éves gazdálkodót, aki sérüléseibe pár napra rá meghalt. A nyomozás során kiderült, hogy a borzalmas eset előzményei a következők: Köpfel István hosszabb idő óta udvarolt Hódosinénak, akit elhalmozott szerelmi ajánlataival is, az öreg gazda annyira rajongott a fiatal menyecskéért, hogy bérfizetés nélkül is engedte szántóföldjét használni. Köpfel azonban közelebbi viszonyba akart kerülni Hódosinéval, amiről tudomást szerzett a szépasszony sógornője, Siposné is. Az utóbbi figyelmeztette a fiatalasszonyt, hogy ne álljon szóba az öreggel, mert faluszerte másról sem beszélnek már, mint a köztük levő szerelmi viszonyról. A fiatal asszonyra hatott Siposné intelme és beszüntette még a beszélgetést is az öreg gazdával. Köpfel, amikor megtudta, hogy boldogságának akadályozója Sipos Sipótné, elhatározta, hogy ő csúfos bosszút áll. Február 21-én Hódosiné és Siposné át akartak menni Nagynardára, tojást vásárolni. Ezt a tervüket megtudta Köpfel és lesbe állt, hogy találkozzon a két asszonynyal. Nemsokára szembe is kerültek és szóváltás támadt közöttük, amelynek során az öreg gazda megtámadta az asszonyokat. Ezek a feldühödött gazdától való félelmükben menekülni igyekeztek és egy közeli házba futottak Köpfel azonban utánuk szaladt, behatolt a ház udvarába és birkáját előkapva, hadonászni kezdett. A két asszony ekkor karókat ragadott és azzal védekezett a felbőszült öregember ellen. Közben Siposné megcsúszott és Köpfel kihasználva a pillanatot, össze-vissza szurkálta a szerencsétlen asszonyt. Hódosiné sógorasszonya segítségére sietve, felkapott egy sótörő vasrudat és azzal halálos sebet ejtett az öreg gazda fején. A bűnügyet csütörtökön tárgyalta a szombathelyi törvényszék, amely előtt Hódosiné és Siposné jogos önvédelemre hivatkoztak. A bíróság elfogadta a két asszony védekezését és felmentette őket. Az ítélet azonban nem jogerős, mert az ügyész azt megfellebbezte. Emésztési gyengeség, vérszegénység, lesoványodás, sápadtság mirigybetegségek, ekcémák, furunkulusok eseteiben a természetes „Ferenc József" keserűvíz gyorsan szabályozza a belek annyira fontos működését és a vért biztosan felfrissíti. Az orvosi tudomány számos vezér férfia meggyőződött arról, hogy a valódi Ferenc József víz, mint alapos és kellemes hashajtó mindig kitűnően beválik, miért is szoptató nőknél elválasztáskor kiterjedten alkalmazzák. Perre van a teager, kérdezték a reálért a szökött kisdiákok Három soroksári kisdiák megszökött hazulról és kalandos útra indult. A szökés után egy órával Pestszenterzsébeten rendőrnél érdeklődtek a tenger felé vezető út felöl és így elfogták őket, majd értesítették szüleiket, akik hazavitték a kalandvágyó fiúkat.