Kis Ujság, 1935. június (48. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-28 / 145. szám

7 Péntek, 1935 Június 28 KIS ÚJSÁG Szendy Károlyt egyhangú lelkesedéssel újra polgármesterré választotta Budapest Sipőcz főpolgármester ünnepi beszéddel nyitotta meg a közgyűlést Csütörtökön tartotta meg a főváros új tör­vényhatósági bizottsága második közgyűlést, amelynek tárgysorozatára a polgármestervá­­lasztás volt kitűzve. Fél hat órakor nyitotta meg Sipőcz főpolgár­mester az ülést. Üdvözölte a megjelent tago­kat. Az emlvényen csak hihet Endre dr alpol­gármester és Farkas Ákos tanácsnok jelentek meg. Szendy Károly polgármester nem jött el a közgyűlésre, úgyszintén távol maradt La­­motte Károly alpolgármester is. A főpolgármester megnyitó beszéde így hangzott: — Mélyen tisztelt közgyűlési Őszinte tiszte­lettel és ünepélyes érzéssel üdvözlöm a tör­vényhatósági bizottságot abból az alkalomból, hogy a törvényes megalakulás után összeült és nemes hivatása teljesítését megkezdi. Tisztele­tem szól a törvény­hat­óság minden tagjának. — Ünnepi érzés tölt el azért, mert a mai napon e testület átveszi a magyar főváros sor­sának intézését, hogy folytatója legyen az ál­dásos és nemes munkának és egyúttal meg­alapozója a jövendő nemzedékek életének. A törvény parancsai szabják meg e testület mű­ködés útját, a törvényjogokat, hatalmakat és kötelességeket ír elő, de ami abba igazi életet lehel, az emberi lé­lek, a közélet közszelleme. Az írott törvények mellett íratlan törvények irányítják és szabályozzák az életet. Olyan törvények, amelyeket nem törvénykönyvbe, de a szívekbe és gondolatokba írtak bele az élet felsőbb hatalmai. A magyar főváros mindenkor a törvény és jog bástyáin állott A közerkölcs tíz parancsolata, az Istenfélelem és a hazaszerzet az emberi szeretet, az élet valóságában érvényesültek a közélet működé­sében. Az önkormányzatnak törvény az alapja, de a polgárság közszelleme ad annak erkölcsi tartalmat, eleven életet és hatóképességet. Az írott jog csak akkor ad erőt, ha azt önzetlen munkássággal, az egyetemes közérdek szolgá­latában és az ősi alkotmány szellemében tölt­jük ki. Ezt a szellemet örökségképpen vettük át, az egyesíti a pártokat a haza és a főváros szeretetében és ha pártküzdelem folyik is itt, akkor az nem ádáz harc, hanem nemes verseny a közélet előmozdítására. Ez a közszellem a polgári öntudat és köteles­ségteljesítés fegyelmezett megnyilatkozásával teszi a legnagyobb bizonyságot a magyar nem­zeti érdek és alkotmányos jelentősége mellett és emeli azt a valódi parlamentarizmus szint­jére. A főváros ősi autonómiájának megőrzése nem jelent különálló akaratot. — Budapesten méltóan képviseli a magyar kultúrát, a nemzet szellemi és anyagi haladá­sát a világ szintje előtt. Budapestet a nemzet ereje világvárosi színvonalra emelte és ez a _________ _ ~ ■ város súlyos erkölcsi és anyagi válságok nap­jaiban, a magyar elejtettség idején megtartotta világvárosi színvonalát, megteremtette újabb fejlődését. Ez több mint egyszerű feladat, en­nek a munkálásával a nemzet jövőjének tarto­zunk. Változatlanul fenn kell tartani azt a sze­rető gondoskodást, amely enyhíti a gon­dokat, letörli a könnyeket s azt az oda­adó lelkesedést, amely kultúránk kincseit építi, hogy azok fényt sugározzanak ki magukból az egész országra és messze idegenbe is. Mind­ezeket a feladatokat óvatos pénzügyi gazdál­kodással kell megoldani, mely kíméli a polgá­rok lehrbíróképességét és minden megrázkód­tatást kizár. A nemzet jobb jövőt vár, korsza­kos megújhodás vágya és reménye él a lel­kekben. — A magyar életet nem lehet elszigetelni a kor új eszmeáramlatától, de a magyar lélek­nek önmagából kell kitermelni azokat a gon­dolatokat, amelyek az ősi alkotmány szellemé­ből fakadnak. Az a hivatása a fővárosnak, mint az ország szerelmi központjának, hogy ezeket az eszmeáramlatokat átszűrje a maga bölcsességének, tapasztalatának kultúrájának szűrőjén. — Örömmel látom, hogy az ifjúság belekap­csolódott a munkába­, ami a régiek nagy tu­dása é­s tapasztalata mellé sok új szint, új éle­tet, új lelekesdést hoz. Szeged városa hadat üzent a tiszaparti bokroknak és a kivágott fürdőruháknak Szegedről jelenti a Kis Újság tudósítója. Nem hiába az országnak a legnagyobb vi­déki városa Szeged, ott a Tisza mentén, a Ma­­­ros szöge alatt, de a rekkenő kánikulában az emberek tízezrei lepik el a folyót és annak partjait. Nagyon sokan nem tartják be még a fürdőzésnél kötelező előnyi szabályokat sem és emiatt sokan háborognak már napok óta. Kiderült, hogy azok, akik strandfürdőt bérel­tek vagy berendeztek, bokrokat növesztettek a víz partján és a bokrokat használják vetkőzés, valamint öltözködés alkalmával. Közben pedig a bokrok mentén vadevezősök­­és egyéb vadfürdőző nimfák ütöttek tanyát. Itt ott elcsattan egy-két csók is... Ez az ál­lapot már annyi szóbeszédre adott alkalmat, hogy Szeged város érdemes tanácsa kénytelen­­volt az ülésen vele foglalkozni. A torony alatt aztán meghányták-vezették az eseményeket és úgy találták, hogy nem­­­csak Abesszínia császárja veszélyezteti a világ­­lékét, hanem a szegedi bokorban tanyázók is. Ezért Szeged város polgármestere ultimátumot intézett az összes újszegedi strandcsászá­rokhoz és kötelezte őket, hogy a bokrokat 48 órán belül gyökerestől vágassák ki, a fürdőző férfiakat és nőket pedig öltöztes­sék fel szabályszerűen. Az egyelőre téli ruhában lévő közrendőröket is kivezényelték, hogy teremtsenek rendet a Tisza és a Maros vidékén öt kilométeres kör­zetben. Utasították őket hogy őrködjenek a bokrok körül és jelentsék fel azokat, akik túl­ságosan kivágott fürdőruhát viselnek. Voltak ugyan olyan szószólók, akik azt ja­vasolták, hogy a rendőröket téliruha helyett szabályszerű fürdőkosztümbe öltöztessék át, azonban ezt az indítványt elvetették, mert attól tartottak, hogy megfelelő tekintély így nem jár a nyomukban és a 48 órára szabott hadüzenetnek nem tudnak érvényt szerezni. Az ultimátum egyébként órák múlva le­jár, azonban azt mindezideig nem hajtot­ták végre, mert a strandolók ezrei ellen­szegülnek, arra hivatkoznak, hogy bokrok nélkül hőgu­tát kapnak és inkább otthagyják a Tiszát­­és a Marost. Szegeden kíváncsian várják, hogy mi fog történni ezután. Betartják-e Szeged város pol­gármesterének szigorú parancsát, vagy pedig valamilyen hadjáratot kell indítani a fürdő­­zök ellen. ■maxlltBi 70 milliót hozott a kötött tejforgalom, de — kinek? A tejtermelők budapesti szövetségének köz­gyűlésén jelentette az ügyvezető­ elnök a ked­vező­ eredményt, hogy a kötött tejforgalom az utolsó három év­ben kereken hetvenmillió pengőt juttatott a termelőknek. Az összeg, melyről az alelnök beszél, sohasem volt olyan jelentéktelen, hogy egyszerűen napirendre lehetne térni felette, esetleg olyan könnyedén és simán, mint ahogy az utóbbi napokban a törvényhozás napirendre tért ama csekély 30 millió felett, amelynek csak a bevé­telét találták meg, de már a kiadását sehol. A hetvemmillió azonban olyan nagy összeg, ha mindjárt három évre oszlik is el, hogy érdemes egy kicsit megállani mellette és el­mélkedni felette, hogy kiknek is jutott ez az igazán hatalmas pénzösszeg valójában? — A tejtermelőknek, —* mondja röviden az­­alelnök. Erre felhördül a pesti fogyasztó, aki amúgy is ideges lesz, mihelyt a tejkérdés kerül szóba, mert hiszen eléggé bántja, hogy a maga nyo­morúságos gazdasági helyzetében neki kell Európa legdrágább tejét fogyasztania. Fel­szisszenve kérdi a 30 filléres pesti tej fogyasz­tója: — Ha ennyi többlet­bevétel jutott a tejter­melőknek három év alatt, hogyan van az, hogy a pestkörnyéki termelők is mindig elé­gedetlenkednek és a tejügy végleges rendezé­sét követelik, ■— de főként általános az elége­detlenség a vidéki termelők között, akiknek sokszor 8—10 fillérrel kell megelégedniük, még úgy is örülve, hogy egyáltalán értékesí­teni tudják tejterményeiket. Ha a tejtermelők szövetségének alelnöke á-t mondott, akkor b-t is kellett volna mondania. A közönség, amelynek zsebéből három év alatt csupán Budapesten 70 millió pengőt vettek ki a kötött tejforgalom révén — méltán kér­dezheti, vájjon kiknek jutott az a hatalmas összeg, hogy maguk a gazdák még sincsenek megelé­gedve , a kötött tejforgalom feloldását kérik.• Hogy itt valami nincsen rendjén, az természe­tes. Meg is mondjuk, hogy mi nincsen rend­jén. Az, hogy amilyen kötött maga a tejszál­lítás, éppen olyan kötött a szállításban való részvétel is. A pesti tej is jóformán mono­póliummá lesz, amely monopólium nemcsak a tejet tette olyan drágává, hogy az utolsó év­ben a főváros tejfogyasztása az egyharmadára Kezdődő Utőérelmeszesedésnél reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz úgy az alhaá pangást, mint az emésztés renyheségét megszün­teti, a rekeszizom, emelkedését csökkenti és a magas vér­nyomást mérsékli. csökkent —­ de a szállítási jogot is c­sak ön­kényesen adományozzák. A jó Isten, no meg a politika tudja, milyen szempontok és érde­mek szerint. Hogy tehát a közönség tisztán lássa a tejtermelő gazdák igazi helyzetét, tudnia kell, hogy az a hetvenmillió tejértéke­­sítési többlet nem a tejtermelő gazdák egye­temességének jutott, hanem a kedvezményeseknek, akik biztosítani tud­ták maguknak a tejszállításiján való rész­vételüket. Hogy ez nem jogos, nem igazságos s nem is szolgálja valójában az országos tejtermelés együttes érdekeit, azt mondani is felesleges. Ezért harcol a tejkérdés végleges rendezése érdekében a gazdatársadalom. Ezért harcol érte maga a Kis Újság is. Lopott árammal akarták behozni a malom veszteségeit A malom tulajdonosát is elítélték az áramlopás miatt Pécsről jelenti a Kis Újság tudósítója. Három napon át tárgyalta a pécsi törvényszék a majsi malomban történt áramlopási bűnügyet. Ez a malom dr. Somogyi János vállalkozó tulajdoná­ban volt, aki azonban — mint a könyvszakértők megállapították — esztendőkön át ráfizetett az üzemben tartására. Úgy látszik a sok veszteség adta az ötletet arra, hogy a marsi malomban hozzányúltak a villanyórához. Azon valamit csi­náltak, mert amikor a majom üzemben volt, a villanyórának a számláló korongja nem forgott, tehát lopták az áramot. Olyan vallomások hangzottak el a főtárgyaláson, hogy Somogyi János felbujtására Balsánszki János gépész kö­vette el a visszaélést. Életét veszélyeztette, de mégis többezer pengőt megtakarított gazdájá­nak. A visszaélést Hakker Ferenc üzemvezető­könyvelő leplezte le, akinek túlzottan nagy fize­tése volt a malomban és Somogyi elbocsátotta. Somogyi egy ideig fizetett a fenyegetőző Hak­­kernak, majd később kereken kijelentette, hogy egy fillért sem ad többet. Ilyen előzmények után pattant ki az áramlopási eset és Somogyi, Hakker, valamint Balsánszki a vádlottak pad­jára kerültek. A bíróság több tanút hallgatott ki, akik közül érdekesen vallott Schmidt Lajos országgyűlési képviselő, aki elmondotta, hogy a mohácsi nagymalmok gyengébben fizették az embereiket, mint a marsi malom. Hiba volt az is, hogy Hakker nem vezette szabályszerűen a köny­veket és így Somogyi nem tudta, hogy tu­lajdonképen mennyit fizet rá az üzemére.­­ Csak azt vette észre, hogy mindig kevesebb a­ pénze é­s nehezen tudja teljesíteni fizetési köte­lezettségeit. Ellentétesen vallottak a szakértők, mert az egyik főmérnök azt vallotta, hogy lehet áramot akként lopni, amint Balsánszki csinálta, ellen­ben a másik szakértő, — aki egy gépgyár igaz­gatója — azt állította, hogy a jelzett módon­ nem lehet áramot lopni, mert aki megkísérelné, azt föltétlenül megölné az áram. Végül , a törvényszék bűnösnek mondta ki mind a három vádlottat és Somogyit tízhónapi, Bal­­sánszkit nyolchavi börtönre, Hakkert pedig két h­őn­api fogházra ítélte. Mindhárman fellebbeztek, de fellebbezést jele­n­tett be az ügyész is, súlyosbításért. ­ Revolveres betörök egy fővárosi tisztviselő lakásán Szerdán este 8 órakor revolveres rablót talált dr. Buzay Árpád fővárosi fogalmazó a József­ tér 5. számú lakásán. A fogalmazó, amikor hazaért, legnagyobb meglepetésére a lakásának ajtaját nyitva találta. Végigjárta a lakást, majd benyitott a fürdőszobába és amikor a villanyt felcsavarta, egy mici­­sapkás betörővel találta magát szemben, aki revolvert szegezett rá. — Ha megmozdul, lelövöm! — kiáltotta a betörő. A fogalmazónak volt annyi relekjelenléte, hogy becsa­pta az ajtót és segítségért kiál­tott. A folyosón azonban utánarohant a be­törő, félrelökte a fogalmazót és még mielőtt a házmester becsukhatta volna a kaput, egy, a lépcsőházban hozzácsatlakozott emberrel együtt eltűnt az utca forgatagában. Dr. Bu­­zay Árpád fogalmazó azonnal jelentést tett a rendőrségen, ahonnan detektívek szálltak ki a helyszínre. A lakáson egy halomban ta­lálták az értéktárgyakat és ezüstneműt, ame­lyeket azonban a megzavart betörőnek már nem sikerült magával vinnie. A rendőrség nyomozást indított a vakmerő betörő kézre­­kerítésére. j­j. Fégiházra Méltótt a rapestot Kecskemétről jelenti a Kis Újság tudósítója. A nagykőrösi képviselőválasztás napjaiban három jólöltözött fiatalember végigjárta a vá­lasztópolgárokat és ajánlóívek aláírására gyűjtöttek. Mint kiderült, hamis volt az ajánlási ív és csak azért mentek házról-házra, mert ki akarták kémlelni, hogy hova törhetnek be. ? Így jutottak el Kelemen István, 78 esztendős nagykőrösi ismert kisgazda városi házába, ahol csak az idős ember és felesége voltak otthon. Látták, hogy Kelemenék jómódúak, különben is már beesteledett. Rávetették magukat a két öregre és pénzt­­ követeltek. Miután azok nem adtak, fenyegetőleg léptek fel. Kelemen odaszólt a feleségének, hogy „add oda nekik!“. A rablók 96 pengővel tá­voztak. Az izgalmak annyira megviselték az idős embert, hogy agyszélhüdés érte, úgyhogy órák múlva meghalt.­ Néhány hónap múlva elfogták a három elve­temült támadót, ifjabb Gálosi Ferenc, Podolák György és Győri Sándor személyében. Bevit­ték őket a kecskeméti ügyészség fogházába, most pedig a bü­ntetőtörvényszék elé állították mindhármukat, valamint orgazdáikat. A rablók nem tagadták a terhükre rótt vádat, csak Győri védekezett azzal, hogy ő nem ment be a házba, hanem kint őrködött. A bíróság hat-hat évi fegyházra büntette­­ Gálosi és Podolákot, Győri pedig kétévi­­ fegyházat kapott. ’­­ Több orgazdát hat hat havi fogházra ítélt fl törvényszék. . . (>­: rr. hiv.te­t ■ Wmammt ;«stmr ' t­ V* MIKROFON EURÓPA LEGNAGYOBB BAR­LANGJÁBAN. A magyar rádió július harmadik hetében igen érdekes közvetítésre készül. Az utóbbi esztendőkben nagyméretű kutatások folytak az aggteleki cseppkőbarlangban. A bar­lang egyik nyílása csehszlovák területen van és így pontosan meg kellett állapítani a földalatti magyar-cseh határt. A felmérések most is fo­lyamatban vannak és kitűnt, hogy az aggteleki langja. Ezekről a földalatti munkálatokról fog a rádió helyszíni riportja beszámolni. — Még két érdekes helyszíni közvetítés lesz a közel­jövőben: a magyar-német úszó- és vizipóló­mérkőzésről Plun­ár István fog sportriportot adni és megismeri a rádió közönsége a dunai mentőőrség gyakorlatozásait is, c­í­­i­- craniini if fiuitimium­ A RÁDIÓ MEKORA­­ BUDAPEST L (550,5 m.) * 1 6.45: Torna. Utána hanglemezek. 10: Hírek.. 10.20: Időszerű apróságok. 10.45: Ifjúsági közlemények. 11.18: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 12: Déli harangszó. 12.05: Fejér György és Adler Tibor kétzongorás jazz-műsora* 12.40: Hírek. 1-től 2.30-ig: Rendőrzenekar. Közben : kb. 1.20: Pontos időjelzés. 2.40: Élelmiszerárak, piaci l­ábak. 4.10: A rádió diákfélórája: Madagaszkár m­agyar fe­jedelmek. (Benyovszky Móric). Vass Margit dr. előadása. 4.45: Időjárásjelentés. 5: Em­őd Tamás verseiből ad elő. 5.20: B. Fehér Miklós és Nováki László hegedű­­brácsa számai. 6: Sportközlemények. 6.15: Munkásfél­­óra. 6.45: Német vasutas zenekar. 7.15: Kit és­­ mit idé­zek. Irodalmi rejtvényverseny. Tartja Bánóczi Dezső dr. 7.45: Hanglemezek. Közben 8.15: Az idei budapesti nemzetközi naggregatta. (Hautzinger Sándor előadása.)­6.45: A rádió külügyi negyedórája. 8: Régi zene rég 1.

Next