Kis Ujság, 1935. június (48. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-28 / 145. szám
7 Péntek, 1935 Június 28 KIS ÚJSÁG Szendy Károlyt egyhangú lelkesedéssel újra polgármesterré választotta Budapest Sipőcz főpolgármester ünnepi beszéddel nyitotta meg a közgyűlést Csütörtökön tartotta meg a főváros új törvényhatósági bizottsága második közgyűlést, amelynek tárgysorozatára a polgármesterválasztás volt kitűzve. Fél hat órakor nyitotta meg Sipőcz főpolgármester az ülést. Üdvözölte a megjelent tagokat. Az emlvényen csak hihet Endre dr alpolgármester és Farkas Ákos tanácsnok jelentek meg. Szendy Károly polgármester nem jött el a közgyűlésre, úgyszintén távol maradt Lamotte Károly alpolgármester is. A főpolgármester megnyitó beszéde így hangzott: — Mélyen tisztelt közgyűlési Őszinte tisztelettel és ünepélyes érzéssel üdvözlöm a törvényhatósági bizottságot abból az alkalomból, hogy a törvényes megalakulás után összeült és nemes hivatása teljesítését megkezdi. Tiszteletem szól a törvényhatóság minden tagjának. — Ünnepi érzés tölt el azért, mert a mai napon e testület átveszi a magyar főváros sorsának intézését, hogy folytatója legyen az áldásos és nemes munkának és egyúttal megalapozója a jövendő nemzedékek életének. A törvény parancsai szabják meg e testület működés útját, a törvényjogokat, hatalmakat és kötelességeket ír elő, de ami abba igazi életet lehel, az emberi lélek, a közélet közszelleme. Az írott törvények mellett íratlan törvények irányítják és szabályozzák az életet. Olyan törvények, amelyeket nem törvénykönyvbe, de a szívekbe és gondolatokba írtak bele az élet felsőbb hatalmai. A magyar főváros mindenkor a törvény és jog bástyáin állott A közerkölcs tíz parancsolata, az Istenfélelem és a hazaszerzet az emberi szeretet, az élet valóságában érvényesültek a közélet működésében. Az önkormányzatnak törvény az alapja, de a polgárság közszelleme ad annak erkölcsi tartalmat, eleven életet és hatóképességet. Az írott jog csak akkor ad erőt, ha azt önzetlen munkássággal, az egyetemes közérdek szolgálatában és az ősi alkotmány szellemében töltjük ki. Ezt a szellemet örökségképpen vettük át, az egyesíti a pártokat a haza és a főváros szeretetében és ha pártküzdelem folyik is itt, akkor az nem ádáz harc, hanem nemes verseny a közélet előmozdítására. Ez a közszellem a polgári öntudat és kötelességteljesítés fegyelmezett megnyilatkozásával teszi a legnagyobb bizonyságot a magyar nemzeti érdek és alkotmányos jelentősége mellett és emeli azt a valódi parlamentarizmus szintjére. A főváros ősi autonómiájának megőrzése nem jelent különálló akaratot. — Budapesten méltóan képviseli a magyar kultúrát, a nemzet szellemi és anyagi haladását a világ szintje előtt. Budapestet a nemzet ereje világvárosi színvonalra emelte és ez a _________ _ ~ ■ város súlyos erkölcsi és anyagi válságok napjaiban, a magyar elejtettség idején megtartotta világvárosi színvonalát, megteremtette újabb fejlődését. Ez több mint egyszerű feladat, ennek a munkálásával a nemzet jövőjének tartozunk. Változatlanul fenn kell tartani azt a szerető gondoskodást, amely enyhíti a gondokat, letörli a könnyeket s azt az odaadó lelkesedést, amely kultúránk kincseit építi, hogy azok fényt sugározzanak ki magukból az egész országra és messze idegenbe is. Mindezeket a feladatokat óvatos pénzügyi gazdálkodással kell megoldani, mely kíméli a polgárok lehrbíróképességét és minden megrázkódtatást kizár. A nemzet jobb jövőt vár, korszakos megújhodás vágya és reménye él a lelkekben. — A magyar életet nem lehet elszigetelni a kor új eszmeáramlatától, de a magyar léleknek önmagából kell kitermelni azokat a gondolatokat, amelyek az ősi alkotmány szelleméből fakadnak. Az a hivatása a fővárosnak, mint az ország szerelmi központjának, hogy ezeket az eszmeáramlatokat átszűrje a maga bölcsességének, tapasztalatának kultúrájának szűrőjén. — Örömmel látom, hogy az ifjúság belekapcsolódott a munkába, ami a régiek nagy tudása és tapasztalata mellé sok új szint, új életet, új lelekesdést hoz. Szeged városa hadat üzent a tiszaparti bokroknak és a kivágott fürdőruháknak Szegedről jelenti a Kis Újság tudósítója. Nem hiába az országnak a legnagyobb vidéki városa Szeged, ott a Tisza mentén, a Maros szöge alatt, de a rekkenő kánikulában az emberek tízezrei lepik el a folyót és annak partjait. Nagyon sokan nem tartják be még a fürdőzésnél kötelező előnyi szabályokat sem és emiatt sokan háborognak már napok óta. Kiderült, hogy azok, akik strandfürdőt béreltek vagy berendeztek, bokrokat növesztettek a víz partján és a bokrokat használják vetkőzés, valamint öltözködés alkalmával. Közben pedig a bokrok mentén vadevezősökés egyéb vadfürdőző nimfák ütöttek tanyát. Itt ott elcsattan egy-két csók is... Ez az állapot már annyi szóbeszédre adott alkalmat, hogy Szeged város érdemes tanácsa kénytelenvolt az ülésen vele foglalkozni. A torony alatt aztán meghányták-vezették az eseményeket és úgy találták, hogy nemcsak Abesszínia császárja veszélyezteti a világlékét, hanem a szegedi bokorban tanyázók is. Ezért Szeged város polgármestere ultimátumot intézett az összes újszegedi strandcsászárokhoz és kötelezte őket, hogy a bokrokat 48 órán belül gyökerestől vágassák ki, a fürdőző férfiakat és nőket pedig öltöztessék fel szabályszerűen. Az egyelőre téli ruhában lévő közrendőröket is kivezényelték, hogy teremtsenek rendet a Tisza és a Maros vidékén öt kilométeres körzetben. Utasították őket hogy őrködjenek a bokrok körül és jelentsék fel azokat, akik túlságosan kivágott fürdőruhát viselnek. Voltak ugyan olyan szószólók, akik azt javasolták, hogy a rendőröket téliruha helyett szabályszerű fürdőkosztümbe öltöztessék át, azonban ezt az indítványt elvetették, mert attól tartottak, hogy megfelelő tekintély így nem jár a nyomukban és a 48 órára szabott hadüzenetnek nem tudnak érvényt szerezni. Az ultimátum egyébként órák múlva lejár, azonban azt mindezideig nem hajtották végre, mert a strandolók ezrei ellenszegülnek, arra hivatkoznak, hogy bokrok nélkül hőgutát kapnak és inkább otthagyják a Tiszátés a Marost. Szegeden kíváncsian várják, hogy mi fog történni ezután. Betartják-e Szeged város polgármesterének szigorú parancsát, vagy pedig valamilyen hadjáratot kell indítani a fürdőzök ellen. ■maxlltBi 70 milliót hozott a kötött tejforgalom, de — kinek? A tejtermelők budapesti szövetségének közgyűlésén jelentette az ügyvezető elnök a kedvező eredményt, hogy a kötött tejforgalom az utolsó három évben kereken hetvenmillió pengőt juttatott a termelőknek. Az összeg, melyről az alelnök beszél, sohasem volt olyan jelentéktelen, hogy egyszerűen napirendre lehetne térni felette, esetleg olyan könnyedén és simán, mint ahogy az utóbbi napokban a törvényhozás napirendre tért ama csekély 30 millió felett, amelynek csak a bevételét találták meg, de már a kiadását sehol. A hetvemmillió azonban olyan nagy összeg, ha mindjárt három évre oszlik is el, hogy érdemes egy kicsit megállani mellette és elmélkedni felette, hogy kiknek is jutott ez az igazán hatalmas pénzösszeg valójában? — A tejtermelőknek, —* mondja röviden azalelnök. Erre felhördül a pesti fogyasztó, aki amúgy is ideges lesz, mihelyt a tejkérdés kerül szóba, mert hiszen eléggé bántja, hogy a maga nyomorúságos gazdasági helyzetében neki kell Európa legdrágább tejét fogyasztania. Felszisszenve kérdi a 30 filléres pesti tej fogyasztója: — Ha ennyi többletbevétel jutott a tejtermelőknek három év alatt, hogyan van az, hogy a pestkörnyéki termelők is mindig elégedetlenkednek és a tejügy végleges rendezését követelik, ■— de főként általános az elégedetlenség a vidéki termelők között, akiknek sokszor 8—10 fillérrel kell megelégedniük, még úgy is örülve, hogy egyáltalán értékesíteni tudják tejterményeiket. Ha a tejtermelők szövetségének alelnöke á-t mondott, akkor b-t is kellett volna mondania. A közönség, amelynek zsebéből három év alatt csupán Budapesten 70 millió pengőt vettek ki a kötött tejforgalom révén — méltán kérdezheti, vájjon kiknek jutott az a hatalmas összeg, hogy maguk a gazdák még sincsenek megelégedve , a kötött tejforgalom feloldását kérik.• Hogy itt valami nincsen rendjén, az természetes. Meg is mondjuk, hogy mi nincsen rendjén. Az, hogy amilyen kötött maga a tejszállítás, éppen olyan kötött a szállításban való részvétel is. A pesti tej is jóformán monopóliummá lesz, amely monopólium nemcsak a tejet tette olyan drágává, hogy az utolsó évben a főváros tejfogyasztása az egyharmadára Kezdődő Utőérelmeszesedésnél reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz úgy az alhaá pangást, mint az emésztés renyheségét megszünteti, a rekeszizom, emelkedését csökkenti és a magas vérnyomást mérsékli. csökkent — de a szállítási jogot is csak önkényesen adományozzák. A jó Isten, no meg a politika tudja, milyen szempontok és érdemek szerint. Hogy tehát a közönség tisztán lássa a tejtermelő gazdák igazi helyzetét, tudnia kell, hogy az a hetvenmillió tejértékesítési többlet nem a tejtermelő gazdák egyetemességének jutott, hanem a kedvezményeseknek, akik biztosítani tudták maguknak a tejszállításiján való részvételüket. Hogy ez nem jogos, nem igazságos s nem is szolgálja valójában az országos tejtermelés együttes érdekeit, azt mondani is felesleges. Ezért harcol a tejkérdés végleges rendezése érdekében a gazdatársadalom. Ezért harcol érte maga a Kis Újság is. Lopott árammal akarták behozni a malom veszteségeit A malom tulajdonosát is elítélték az áramlopás miatt Pécsről jelenti a Kis Újság tudósítója. Három napon át tárgyalta a pécsi törvényszék a majsi malomban történt áramlopási bűnügyet. Ez a malom dr. Somogyi János vállalkozó tulajdonában volt, aki azonban — mint a könyvszakértők megállapították — esztendőkön át ráfizetett az üzemben tartására. Úgy látszik a sok veszteség adta az ötletet arra, hogy a marsi malomban hozzányúltak a villanyórához. Azon valamit csináltak, mert amikor a majom üzemben volt, a villanyórának a számláló korongja nem forgott, tehát lopták az áramot. Olyan vallomások hangzottak el a főtárgyaláson, hogy Somogyi János felbujtására Balsánszki János gépész követte el a visszaélést. Életét veszélyeztette, de mégis többezer pengőt megtakarított gazdájának. A visszaélést Hakker Ferenc üzemvezetőkönyvelő leplezte le, akinek túlzottan nagy fizetése volt a malomban és Somogyi elbocsátotta. Somogyi egy ideig fizetett a fenyegetőző Hakkernak, majd később kereken kijelentette, hogy egy fillért sem ad többet. Ilyen előzmények után pattant ki az áramlopási eset és Somogyi, Hakker, valamint Balsánszki a vádlottak padjára kerültek. A bíróság több tanút hallgatott ki, akik közül érdekesen vallott Schmidt Lajos országgyűlési képviselő, aki elmondotta, hogy a mohácsi nagymalmok gyengébben fizették az embereiket, mint a marsi malom. Hiba volt az is, hogy Hakker nem vezette szabályszerűen a könyveket és így Somogyi nem tudta, hogy tulajdonképen mennyit fizet rá az üzemére. Csak azt vette észre, hogy mindig kevesebb a pénze és nehezen tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Ellentétesen vallottak a szakértők, mert az egyik főmérnök azt vallotta, hogy lehet áramot akként lopni, amint Balsánszki csinálta, ellenben a másik szakértő, — aki egy gépgyár igazgatója — azt állította, hogy a jelzett módon nem lehet áramot lopni, mert aki megkísérelné, azt föltétlenül megölné az áram. Végül , a törvényszék bűnösnek mondta ki mind a három vádlottat és Somogyit tízhónapi, Balsánszkit nyolchavi börtönre, Hakkert pedig két hőnapi fogházra ítélte. Mindhárman fellebbeztek, de fellebbezést jelentett be az ügyész is, súlyosbításért. Revolveres betörök egy fővárosi tisztviselő lakásán Szerdán este 8 órakor revolveres rablót talált dr. Buzay Árpád fővárosi fogalmazó a József tér 5. számú lakásán. A fogalmazó, amikor hazaért, legnagyobb meglepetésére a lakásának ajtaját nyitva találta. Végigjárta a lakást, majd benyitott a fürdőszobába és amikor a villanyt felcsavarta, egy micisapkás betörővel találta magát szemben, aki revolvert szegezett rá. — Ha megmozdul, lelövöm! — kiáltotta a betörő. A fogalmazónak volt annyi relekjelenléte, hogy becsapta az ajtót és segítségért kiáltott. A folyosón azonban utánarohant a betörő, félrelökte a fogalmazót és még mielőtt a házmester becsukhatta volna a kaput, egy, a lépcsőházban hozzácsatlakozott emberrel együtt eltűnt az utca forgatagában. Dr. Buzay Árpád fogalmazó azonnal jelentést tett a rendőrségen, ahonnan detektívek szálltak ki a helyszínre. A lakáson egy halomban találták az értéktárgyakat és ezüstneműt, amelyeket azonban a megzavart betörőnek már nem sikerült magával vinnie. A rendőrség nyomozást indított a vakmerő betörő kézrekerítésére. jj. Fégiházra Méltótt a rapestot Kecskemétről jelenti a Kis Újság tudósítója. A nagykőrösi képviselőválasztás napjaiban három jólöltözött fiatalember végigjárta a választópolgárokat és ajánlóívek aláírására gyűjtöttek. Mint kiderült, hamis volt az ajánlási ív és csak azért mentek házról-házra, mert ki akarták kémlelni, hogy hova törhetnek be. ? Így jutottak el Kelemen István, 78 esztendős nagykőrösi ismert kisgazda városi házába, ahol csak az idős ember és felesége voltak otthon. Látták, hogy Kelemenék jómódúak, különben is már beesteledett. Rávetették magukat a két öregre és pénzt követeltek. Miután azok nem adtak, fenyegetőleg léptek fel. Kelemen odaszólt a feleségének, hogy „add oda nekik!“. A rablók 96 pengővel távoztak. Az izgalmak annyira megviselték az idős embert, hogy agyszélhüdés érte, úgyhogy órák múlva meghalt. Néhány hónap múlva elfogták a három elvetemült támadót, ifjabb Gálosi Ferenc, Podolák György és Győri Sándor személyében. Bevitték őket a kecskeméti ügyészség fogházába, most pedig a büntetőtörvényszék elé állították mindhármukat, valamint orgazdáikat. A rablók nem tagadták a terhükre rótt vádat, csak Győri védekezett azzal, hogy ő nem ment be a házba, hanem kint őrködött. A bíróság hat-hat évi fegyházra büntette Gálosi és Podolákot, Győri pedig kétévi fegyházat kapott. ’ Több orgazdát hat hat havi fogházra ítélt fl törvényszék. . . (>: rr. hiv.tet ■ Wmammt ;«stmr ' t V* MIKROFON EURÓPA LEGNAGYOBB BARLANGJÁBAN. A magyar rádió július harmadik hetében igen érdekes közvetítésre készül. Az utóbbi esztendőkben nagyméretű kutatások folytak az aggteleki cseppkőbarlangban. A barlang egyik nyílása csehszlovák területen van és így pontosan meg kellett állapítani a földalatti magyar-cseh határt. A felmérések most is folyamatban vannak és kitűnt, hogy az aggteleki langja. Ezekről a földalatti munkálatokról fog a rádió helyszíni riportja beszámolni. — Még két érdekes helyszíni közvetítés lesz a közeljövőben: a magyar-német úszó- és vizipólómérkőzésről Plunár István fog sportriportot adni és megismeri a rádió közönsége a dunai mentőőrség gyakorlatozásait is, cíi- craniini if fiuitimium A RÁDIÓ MEKORA BUDAPEST L (550,5 m.) * 1 6.45: Torna. Utána hanglemezek. 10: Hírek.. 10.20: Időszerű apróságok. 10.45: Ifjúsági közlemények. 11.18: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 12: Déli harangszó. 12.05: Fejér György és Adler Tibor kétzongorás jazz-műsora* 12.40: Hírek. 1-től 2.30-ig: Rendőrzenekar. Közben : kb. 1.20: Pontos időjelzés. 2.40: Élelmiszerárak, piaci lábak. 4.10: A rádió diákfélórája: Madagaszkár magyar fejedelmek. (Benyovszky Móric). Vass Margit dr. előadása. 4.45: Időjárásjelentés. 5: Emőd Tamás verseiből ad elő. 5.20: B. Fehér Miklós és Nováki László hegedűbrácsa számai. 6: Sportközlemények. 6.15: Munkásfélóra. 6.45: Német vasutas zenekar. 7.15: Kit és mit idézek. Irodalmi rejtvényverseny. Tartja Bánóczi Dezső dr. 7.45: Hanglemezek. Közben 8.15: Az idei budapesti nemzetközi naggregatta. (Hautzinger Sándor előadása.)6.45: A rádió külügyi negyedórája. 8: Régi zene rég 1.