Kis Ujság, 1935. július (48. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-02 / 147. szám
' Kedd, 1935 július 2 Limanova és Breszt Liftovszk közvetlenül a háború kitörése előtt Arz bárót főtábornaggyá nevezték ki és ebben a rangban osztályfőnök lett a közös hadügyminisztérumban. Ezért Bécsbe kellett költöznie, ahol igen fontos feladat hárult reá, neki kellett kidolgoznia a mozgósítás előkészületeit. 1914 augusztusában átvette a 15-ös gyalogos divízió parancsnokságát, majd pedig Boroevics tábornok távozása után a 6. számú hadtestet. Arz ott volt a Jimanovaii áttörésnél, ahol a magyar huszárság olyan bámulatos hőstetteket vitt véghez, később pedig a gorliczei áttörésnél aratott nagy hadvezéri sikereket. Ugyancsak hervadhatatlan érdemeket szerzett Bresztlitovszk bevételénél is. Ekkor a legmagasabb kitüntetésekben részesült. A vezérkar élén Amikor a románok betörtek Erdélybe, az uralkodó bizalma Arzot az egyesített német és osztrák csapatok élére állította. A hadvezér az 1916-ban és 1917-ben vívott győzelmes harcokban kiverte a magyar területre benyomult románokat. Az erdélyi harcokban szerzett érdemei jutalmaképen vezérezredessé és a katonai Mária Terézia-rend középkeresztes lovagjává nevezték ki. Ugyanakkor megkapta a magyar bárói méltóságot is. Nemsokára azután hötzendorfi Conrád, a vezérkar főnöke, távozott helyéről és Arz Artúrnak jutott ez a sorsdöntő és a háború vége felé már annyira tragikus szerep. Arz Artúrt elhalmozta hálával az uralkodó és a társadalom. Több magyar város díszpolgárává választotta, kinevezték a főrendiház örökös tagjává és a Mária Terézia-rend parancsnokává. Érdekfeszítő emlékiratait megírta ezzel a címmel: ...A nagy háború történetéhez A hontalan hadvezér Az összeomlás után Arz az osztrák fővárosban telepedett le és ott csakhamar súlyos anyagi viszonyok közé, valóságos nyomorúságba került. Miután ugyanis nagyszebeni születésű volt, román állampolgárnak tekintették és Ausztria nem adott neki nyugdíjat. Ugyancsak nem volt KIS ÚJSÁG. Arz Arthur báró, az osztrák-magyar hadsereg egykori vezérkari főnöke meghalt a helyőrségi kórházban Önkéntesben küzdötte fel magát a hadvezéri rangig és sokat szenvedett élete utolsó éveiben A világháború egyik legnépszerűbb, legismertebb hadvezére fejezte be földi pályafutását. Arz Artúr báró, nyugalmazott vezérezredes életének 79. évében a budapesti helyőrségi kórházban elhunyt. Arz vezérezredest, aki Ferenc József királynak meghitt embere volt és egyszerű önkéntesből emelkedett a vezérkari főnökségig, a háborúban egymás után aratta a legszebb hadvezéri sikereket. A háború küzdelmes évei után sem tudott azonban nyugalomra találni ez a kiváló katona. Sajátságos körülmények folytán , , éveken át súlyos megpróbáltatásokat élt keresztül, míg végre a magyar nemzet hálájából és a magyar kormány jóakaratából Budapesten talált megnyugvást. Arz Artúr Erdélyből, Nagyszebenből, régi szász polgárcsaládból származott és családja már évszázadokkal ezelőtt elnyerte a strassenburgi előnevet, önkéntesi évének leszolgálása után Arz elhatározta, hogy megmarad a katonai pályán. Csakhamar a 23. vadászezred hadnagyává nevezték ki, majd beiratkozott a hadiiskolába és onnan jutott fiatalon a vezérkarba. Megbízhatósága és kiváló katonai képességei hamarosan feltűntek és abban a kitüntetésben részesült, hogy Rudolf trónörökösnek és feleségének kísérője volt a trónörökös egyik boszniai utazása alkalmával. Vezérőrnagy Budapesten Hat évvel a háború előtt Arzot vezérőrnaggyá nevezték ki és ebben a rangban a 61-ik gyalogezred parancsnoka lett. A gyalogezred akkoriban Budapesten állomásozott és Arz Artúr hosszú éveken át itt élt a fővárosban. Előzékeny modorával, lovagiasságával és magyar érzelmeivel igen sok barátot, sőt rajongót szerzett magának, nemcsak katonai körökben, hanem a polgári társadalom minden rétegében. Később elvetette a sors Budapestről, de mindig szeretettel volt a főváros iránt és életének utolsó éveiben — bár távol kellett lennie feleségétől és leányától — szívesen élt itt módja a magyar kormánynak sem, hogy nyugdíjat folyósítson számára. Végül azonban a magyar kormány arra a belátásra jutott, hogy tekintettel a román betöréssel szemben Erdély megvédése érdekében tett szolgálataira, nem lehet Arzot nyugalmának éveiben nélkülözések között hagyni, így aztán 1932-ben véget ért az egykori vezérkari főnök hontalansága: Magyarország megadta neki a nyugdíjat. Egyszeri! Bakó a szállodában Miután egy néhány évvel ezelőtt hozott törvény szerint mindazok, akik a magyar államtól nyugdíjat élveznek, kötelesek magyar földön élni, Arz báró nyugdíjügyének elintézése után azonnal Budapestre költözött. A Rákóczi-,úti Imperial-szállóban bérelt lakást és ott is lakott mindaddig, amíg egyre súlyosbodó betegsége miatt kórházba kellett bemennie. Felesége, aki az előkelő gyöngyösi Thomka-családból származik és leánya, Arz Melanie bárónő, továbbra is Bécsben maradtak, de sűrűn meglátogatták a Budapesten élő családfőt. Maga Arz szintén gyakran kereste fel feleségét és leányát az osztrák fővárosban. Legutóbb a tavasszal járt Bécsben és amikor hazatért, arról panaszkodott az előrehaladott korban lévő hadvezér, hogy rosszul érzi magát. Gyakran szívgyöngeség lepte meg, ami ütőérelmeszesedésnek volt a következménye. A szállodában nemcsak a személyzet, hanem az állandó vendégek is nagy szeretettel és érdeklődéssel vették körül. Betegsége és halála A vezérezredes, amikor állapota súlyosabbra fordult, felvétette magát a Gyáli úti helyőrségi kórházba, ahol egyik különszobában kezelték az orvosok. Megadással tűrte szenvedéseit és bár a betegség mindjobban elhatalmasodott fölötte, még gyakran el is hagyta az ágyat. Néhány héttel ezelőtt felesége és leánya is szállást kaptak a kórházban, hogy állandóan a nagybeteg közelében tartózkodhassanak. Egy hónappal ezelőtt Horthy Miklós kormányzó is meglátogatta a kórházban az egykori vezérkari főnököt és ugyancsak ott járt Arznál budapesti látogatása alkalmával Mackensen német tábornok is. Az elmúlt napokban végleg hanyatlani kezdett Arz Artúr állapota és ■ 91 ' * hétfőn délben klszenvedett. Darabokra vágott férfi holttestet találtak a sínek mellett Kecskemétről jelenti a Kis Újság tudósítója. Rejtélyes ügyben folytat nyomozást két nap, óta a kecskeméti rendőrség. A város határában a vasúti síneken és azok mértén egy darabokra vágott férfiholttestet találtak és most annak a felidezítésére folyik a vizsgálat, hogy bűntény, baleset vagy öngyilkosság áldozata lett-e az ismeretlen halott. Tiszaugról este nyolc óra 51 perckor menetrendszerű pontossággal indult el a motoros vonat. Amikor a szerelvény Lakytelek és Koháryszentlörinc között haladt, borzalmas kiáltásra lettek figyelmesek a vonat utasai. A motoros megállóit. Először a személyzet, majd az utasok nagy része leugrott, hogy megtudják, miért állott meg a vonat. Amikor a motorkocsihoz érkeztek, borzalmas látvány tárult szemeik elé. A sínpár jobboldalán egy férfifej és egy láb hevert, a kerekek alatt pedig egy összeroncsolt csonka törzsre világított a villanylámpák fénye. Az esetről telefonon azonnal értesítették a kecskeméti rendőrséget, ahonnan bizottság szállott ki a helyszínre. Az első vizsgálat csak azt tudta megállapítani, hogy a motoros kerekei roncsolták halálra a szerencsétlen embert. A bizottság először átkutatta az áldozat ruháit, azonban semmiféle iratot nem találtak azokban. A rendőrorvos megállapítása szerint középkorú gazdálkodó lehetett az illető. e ’avio.if enchipme.if . Kilétét nehezebb megállapítani, mert fejét a felismerhetetlenségig összeroncsolták a kerekek. Bonyolulttá teszi a vizsgálatot az a körülmény, hogy három lehetőség merült fel arra vonatkozólag, hogy az ismeretlen férfi miképen került a kerekek alá. Állítólag a motoros alá lökték a gazdakülsejű áldozatot. A másik feltevés szerint az illető a sínek mellett elbújt és akkor mászott a sínekre, amikor a motoros arra robogott. Ez esetben öngyilkosság történt. Felmerült az a lehetőség is, hogy baleset áldozatát találták meg a sínek mellett. A szétvagdalt férfiholttestet beszállították a kecskeméti temető halottasházába. A nyomozás teljes erővel folyik az ismeretlen halott kilétének felderítésére, továbbá annak megállapítására, hogy a szerencsétlen ember bűntény, baleset, vagy pedig öngyilkosság áldozata lett-e? Életcélt tesz fáét és könyörög az újszegedi filmsgyüttos Szegedről jelenti a Kis Újság tudósítója. Kötél általi halálra ítélte a tavasszal a szegedi törvényszék Szalai Illést, az újszegedi feleséggyilkos kertészt. Gyilkosság bűntettében mondották ki bűnösnek a 41 éves kertészt, mert a törvényszék megállapította, hogy tervszerűen, előre készült a felesége megölésére. Az ítélet szerint tettet aljas indokból azért követte el, hogy Iga elkerülje a háza elárverezését s felesége pénzéből kifizesse az adósság egyrészét. Szalai Illés, aki a főtárgyalásig a legnyugodtabban viselkedett, amióta a nyaka körül érzi a hurkot, azóta elveszítette a hidegvérét, folytonosan siránkozik és jajgat, a védőjét állandóan ostromolja, hogy mentse meg az életét. Az ítélőtáblás tárgyaláson a vádlottat megbilincselve vezették elő a Csillagbörtönből. Úgy állott bírái előtt, mint valami eszelős, aki minduntalan az életérét retteg. A védő a fellebviteli tárgyaláson főleg azt igyekezett hangsúlyozni, hogy nem Szalai csalta vissza a feleségét, hanem az asszony ajánlkozott arra, hogy visszatér hozzá. Ugyanis a törvényszéki főtárgyaláson a bíróság bebizonyítva látta, hogy a vádlott, aki hosszabb idő óta már együtt élt Iggy Rozáliával, vadházastársa miatt űzte el a feleségét, kilencéves kisleánya édesanyját. Az anya később nemcsak nő-, hanem gyermektartási pert is indított a férje ellen és meg is nyerte. A kertész, aki a munkáját elhanyagolta, lassanként eladósodott, viszont a szorgalmas feleségének, amint megtudta, többszáz pengő megtakarított pénze volt. Szalai Illés tehát, amikor a felesége megölését elhatározta, ugyanakkor arra számított, hogy megkaparintja a pénzét, megszabadul a nő- és gyermektartási pertől, azután nyugodtan élhet tovább Nagy Rozáliával. A táblai tárgyaláson a gyilkos kertész tagadta, hogy előre készült volna felesége megölésére. Tagadta azt is, hogy ő hívta volna vissza a feleségét. Szerinte az asszony hívás nélkül jelent meg egyik délelőtt a házában és bejelentette, hogy visszaköltözik, de nem tűri tovább a közös házukban Nagy Rozáliát. — Miért ölte meg tehát a feleségeit — kérdezte a tanácselnök. — Azért — válaszolta a vádlott —, mert a feleségem éjszaka felköltött és elkezdett veszekedni. Ugyanabban a szobában aludt a kisleányunk és féltem, hogy felébred. Figyelmeztettem, hogy hagyja abba a veszekedést, erre ő felugrott és megütött. Dühömben kaptam el a torkát és megszoorítottam, majd megdöbbenve láttam, hogy ! A m. kir. postankofflizur a zálogüzletágában felvett, de lejáratkor nem rendezett zálogtárgyakat mindenkor részben Árverési Csarnokában (IX., Lónyay utca 30— 32), részben pedig zálogkölcsönfiókjaiban kényszerárverésre bocsátja. Árverésre kerülnek: arany-, ezüst- és ékszertárgyak, szövetek, selymek, fehérneműanyagok, új és használt férfi és női ruhák, fehérnemű, ágy- és asztalnemű, szőnyeg, szőrme, varrógépek, írógépek, kerékpárok, hangszerek, könyvek, fényképezőgépek, látszerek, bútorok és lakberendezési tárgyak. Az árverésre kerülő tárgyak az árverést megelőzőleg megtekinthetők. Az egyes árverések sorrendjét a naponta megjelenő Árverési Közlönyünk tartalmazza. Kérje legközelebb? zálogkölcsönfiókunkban az árverésekről kiadott nyomtatott Tájékoztatónkat A kórház orvosai szerint halálát tulajdonképpen végelgyengülés okozta és a halál közvetlen foka szívgyöngeség volt. A vezérkar egykori főnökét csütörtökön délután 6 órakor temetik. amikor leeresztem, már nincs benne élet. Elmondotta még azt is a vádlott, hogy amikor feleségével dulakodott ugyanabban a szót bábán aludt a leánya is, aki azonban semmit nem vett észre. Ebből arra lehet következtetni, hogy Szalai Illés álmában fogta meg az asszony torkát és úgy szorította halálra, majd a holttestét hajnalban kivitte az egyik virágágy mögé és ott másnap este eltemette. Felmerült az a gyanú is, hogy Szalai Illés a felesége egyes testrészeit szappanba főzte és a nyomozás során tett is ilyen vallomást a vádlott, azonban később visszavonta. Ezt a körülirányt egyébként a mai napig nem sikerült teljesen tisztázni. Az ítélőtábla mindezek után nem hirdetett ítéletet, hanem bizonyítás kiegészítést rendelt el a halálra ítélt újszegedi feleséggyilkos bűnügyében. Főleg azt igyekeznek tisztázni, hogy Szalai Ilés csalta-e vissza a feleségét, vagy pedig az asszony ajánlkozott arra, hogy visszamegy a családjához. Forradalmi állapotott Barcelonában A kormány újból elrendelte az ostromállapotot Katalóniából újból nyugtalanító hírek érkeznek. A spanyol fővárosban nagy riadaltmát keltettek a Barcelonából érkező hírek, amelyek szerint is a katalán fővárosban zavargások törtek ki. A kormány tagjai azonnal rendkívüli mininisztertanácsra ültek össze és úgy határoztak, hogy a hadügyminiszter és a belügyminiszter azonnal repülőgépen Barcelonába induljanak. A minisztertanács azonkívül elhatározta, hogy Barcelonában kihirdeti az ostromállapotot. A spanyol közvélemény megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy Barcelona lakossága egyetért a zavargókkal, akik terrorisztikus cselekményeikkel valósággal megbénították a fogalmat. A terrorista csoportok több autóbuszt és villamoskocsit felgyújtottak és a barcelonai elektromos művek ellen bombamerényletet követtek el, amely emberéletben nem okozott kárt, az anyagi kár azonban jelentékeny. Eladó a népszövetség genfi palotája A népszövetség új palotája felépült. És ezért most a népszövetségi titkárság kivonul eddigi épületéből és azt áruba bocsátja. A népszövetségi főtitkár ezzel kapcsolatban körlevelet intézett a népszövetség tagállamaihoz, amelyben bejelenti, hogy az annak idején kötött szerződésekhez képest gondoskodni kell az eddigi népszövetségi épület eladásáról. Kéri, hogy egyes kormányok támogassák abban a törekvésében, hogy az üzletet minél előnyösebben bonyolíthassa le.