Kis Ujság, 1935. szeptember (48. évfolyam, 198-222. szám)

1935-09-19 / 213. szám

Csütörtök, 1935 szeptember 19 KIS UJSÁG Tízezer pengő ráfizetéssel végződtek a szegedi szabadtéri játékok Jövő évre Szeged városa 100,000 pengőt irányoz elő a Dóm-téri előadásokra A szegedi szabadtéri játékokról nemcsak az előkészület stádiumában és az előadások alatt, hanem az ünnepségek lezajlása után is sokat beszéltek Szegeden és szerte az országban. Sok dicséret, de sok kritika is érte a rendezőket és annak a harcnak, amely a szabadtéri játékok lezajlása után kifejlődött, az lett a következménye, hogy Szeged szabad királyi város vezetősége elhatározta: a szabadtéri játékokat a jövő évtől kezdve saját maga rendezi, tehát elveszi az eddigi rendezőktől, akik három éve találták ki a Dómtéri ünnepségeket, amelyekből a ma már nagyszabású mozgalom kialakult. A rendezőbizottság élén a szegedi közélet három ismert férfia áll, akiknek egyike rövid ideig Budapesten tartózkodott és a szegedi szabadtéri játékokról a következőket mondotta a Kis Újság munkatársának: „ A Dóm téri szabadtéri játékok rövid három esztendő alatt olyan nagyarányúvá fejlődtek, hogy továbbvitelükhöz nem volt elegendő a rendelkezésre álló tőke és adminisztrációs szervezet. Ez az oka annak, hogy az általában nagyon szépen sikerült játékok körül apró fennakadások is mutatkoztak, amelyek kiváltották a műsorok lezajlása SZÍNHÁZ ~ RAMO Régi magyar hangok kincsestárát fedezték fel egyra Bánóczi Dezső dr, az ismert rádiórendező, a közeljövőben új műsort rendez a rádióban, amelynek címe: „A huszonöt évvel ezelőtti pesti kabaré." Az előadásban Bánóczin kívül Nagy Endre is tevékeny részt vesz, továbbá több olyan művész, aki a huszonöt évvel ezelőtti kabarészínpadon számottevő szerepet játszott. Bánóczi azonban nem elégedett meg a ma élő negyedszázad előtti kabarésztárokkal, hanem olyanokat is beilleszt műsorába, akik ma már nem élnek, vagy ha igen, más a szerepkörük. Arról értesült, hogy az egyik gramofongyár hosszú idő óta felvásárolja az összes található régi lemezeket, oly módon, hogy amikor a közönség új lemezt vásárol, akkor a visszaadott ócska lemezért egy pengőt a javára írnak. A gramofongyár ezeket a lemezeket nem művészi célzattal vásárolta össze, hanem azért, hogy anyagukat az új lemezek gyártásánál felhasználja. Ily módon óriási raktárra tett szert, amelyben 8—10.000 régi lemez volt található. Bánóczi Dezső dr óriási kutatómunkát végzett a régi lemezek tömegében és rendkívül érdekes darabokat talált közöttük, sok olyat, amely ma már szinte unikum. A régi népszínházi énekesek közül megtalálta Blaha Lujza, Papír Sándor, Kovács Miksa, Göndör Aurél lemezeit, azután Rózsa Lajos, Ney Dávid, Takács Mihály operaénekesnek lemezeit és egy olyan lemezt, amelyen az énekesnő, aki a csengetyű áriát adja elő, még mint Sándor Erzsiké szerepel. A kabarészereplők közül Nyáray Tóni, Sajó Géza, Újváry Károly, Fráter Lexánd szerepelnek a rendkívül érdekes lemezeken. Ezek szerint a huszonöt évvel ezelőtti rádiókabaré magyar művészettörténeti szempontból is rendkívül érdekesnek ígérkezik. A nagyszerű lemezanyag fölfedezésével Bánóczi még egy estét fog rendezni a rádióban, amelynek „Békebeli tarka est“ lesz a címe. Az érdekes lemezanyagról tudomást szerzett Németh Antal dr, a Nemzeti Színház igazgatója is, aki széz-százhúsz darabot meg akar vásárolni belőlük a Nemzeti Színház múzeuma számára. Ennek egyelőre csak az az akadálya, hogy a vállalkozó rájött lemezeinek értékére és négy pengőt kér darabjáért. Ha Bánóczi föl nem fedezi őket, a kereskedelmi értékük tíz-húsz fillér lett volna darabonkint.. Hómon kultuszminiszter megtekintette az átalakított Nemzeti Színházat Ssóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter szerdán délelőtt Tasnádi Nagy András államtitkár, báró Wlassics Gyula h. államtitkár, vitéz Haász Aladár miniszteri tanácsos és Ivánkovits Kálmán miniszteri osztálytanácsos kíséretében megjelent a Nemzeti Színházban, megtekintette a nyár folyamán végrehajtott átalakítási és tatarozási munkálatokat s meghallgatta Németh Antal igazgatónak a színházi évad megkezdésére vonatkozó jelentését. A miniszter megelégedését fejezte ki a színház átalakítási munkálatainak sikere felett és jóváhagyta az igazgató programját. E szerint a Nemzeti Színház megnyitó előadása október 6-én lesz, amely alkalommal Erkel Himnusza után egy elhunyt magyar írónak, Miklós Jenőnek „A két Bólyai" című darabját fogják előadni, amely a két világhírre szert tett magyar zseninek lelki tragédiájával foglalkozik. Az előadás előtt a színpadon a Nemzeti Színház örökös tagjaihoz, valamint a jelenlegi és volt tagokhoz társulati ülés keretében Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter beszédet fog intézni a színháznak két év múlva bekövetkező százéves jubileumának előkészületeivel kapcsolatban. E megnyitó előadás előtt a Nemzeti Színház és az Operaház tagjainak közreműködésével hat estén át előadja a színház Ujházy György liturgikus drámáját, a „Missa Solemnis"-t, Beethoven hasonló című művének zenéjével, amelynek első előadása a királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem jubileumának díszelőadása gyanánt szerepe. A BETHLENTÉRI SZÍNPAD ELKEZDTE PRÓBÁLNI SORON KÖVETKEZŐ ÚJDONSÁGÁT, melynek címe:,A csodarabbi.“ Zenés zsidó vígjáték, az eredeti zsidó szöveghez Kelen Hugó írt zenét. Főszerepeit Gellért Lajos, Brezkövi László, Darvas Ernő, Kökény Ilona, Kiss Moit, Somfár Zsigmond és Várnai Jenő fogják jtszani. A színház új Timesát vár ettől a darabtól, amely kárpótolni fogja az első darab sikertelenségéért. PESTEN MEGBUKOTT a „Muzsikusok" című darab. Tavaly játszotta a Magyar Színház, de a pesti közönségnek nem kellett. A bécsi Raymund Theaterben most volt ugyanennek a darabnak háromszázadik előadása. Ízlések és sikerek különbözők... A RÁDIÓ OKTÓBERI MÁSODIK HETI MŰSORÁBAN szerepel egy „Innen-Onnan" című hangrevü, amelyet Hubermann János dr állított össze. Hubermann János nemrégen tagja a rádió gárdájának és ez lesz első önálló tevékenysége. A tehetséges fiatalember Hubermann Broniszlávnak, a világhírű hegedőművésznek a fia, édesanyja pedig Galatros Elza, aki néhány évtizeddel ezelőtt a legnagyobb táncművésznők közé tartozott, most pedig mint a budapesti Operaház táncjátékainak szerzője ismeretes. Második férje, Dohnányi Ernő dr helyezte el a rádiónál Hubermannt, akinek működését — előkelő művészi származására való tekintettel — sokan kísérik figyelemmel. M I Simgston — az ípők és művészek kávéháza. Szalay Karola: Operaházunk primaballerinája, kedden este a bécsi Operaház színpadán vendégszerepelt. Nádor Mihály nagyszerű tánckölteményének, az Elsler Fannynak főszerepét táncolta és úgy a közönség, mint a kritika előtt hatalmas sikert aratott. A táncjátéknak, amelyet tavaly mutattak be, ez volt a huszonharmadik előadása. Eddig Gasti Pichler, a bécsi Operaház prímaballerinája táncolta ezt a szerepet, aki azonban nem tartozott a legfiatalabb nemzedékhez és az idén nyugalomba vonult. Szalay Karola bécsi vendégszereplése állítólag előjátéka annak az állandó szerződésnek, amellyel a bécsi Operaház meg fogja kínálni. Az énekes sztárok után tehát a prímaballerinát is mi adjuk Bécsnek ... A Royal Színház megnyitó darabjában a következők játszanak: Zvomár Júlia, Somogyi Nusi, Zala Karola, Lengyel Gizi, Harsényi Rezső, Mály Gerő, Dénes György, Kürti György, Sarkadi Aladár, Pártos Gusztáv és Keleti László. • • • Érdekes művészpert tárgyal október harmadikán Balogh törvényszéki bíró. Szenkár Dezső perelte be a Phöbus filmvállalatot 3700 pengő összegű anyagi és erkölcsi kártérítésért, mert egy megrendelt zeneszámát nem vették át. A Phöbus új vállalat, első filmje, a „Budai cukrászda" még nem jelent meg a mozikban. A vállalkozók a zeneszámokat Szenkár helyett Hajdú Imre fiatal zeneszerzővel csináltatták, aki privát életében a gazdag Heim pékcsalád tagja és így roszszabb feltételeket is elfogadhat, mint az a muzsikus, aki csak zeneszerzésből él. Szenkár a törvényszéki tárgyalás során rá akar mutatni a magyar filmgyártás számos viszszásságára és a filmproducerek dzsungeljére. Éppen ezért a tárgyalást művészkörök nagy érdeklődéssel várják. Lengyel Menyhért legújabb darabjának. „A feltalálódnak a londoni Ambassador színházban lesz az ősbemutatója. A bécsi lapok, amelyek ezt az eseményt hírül adják, hozzáteszik, hogy az új Lengyel-darab akkora technikai apparátust igényel, hogy csak a legnagyobb szabású színház vállalkozhatik előadására. (A darabot Budapesten a Kamaraszínház fogja előadni.. .) FILMHÍRADÓ Gervay Marica itt! Gervay Marica ott! Már belenyugodtunk a megváltozhatatlanba, Gervay Marica, akinek Amerikában oly „nagy sikerei‘ voltak, aki most hazajött és itt is marad, egyszerre azt halljuk megint, hogy visszamegy Amerikába. Eddig ugyan azt olvastuk, hogy a Kamaraszínház új darabjában lép fel és a Szent Péter esernyője című filmben is játszik, de most már ismét Amerikába utazik filmezni. Nem gondolják, hogy a közönség végre megunja ezt a sok különféle reklámhírt és végül nem érdeklődik Gervay Marica iránt, akár itt, akár ott lesz ... KIS FILMHÍREK Jeanette MacDonaldról legutóbb azt reklámírozták, hogy Budapesten hangversenyt fog adni. Ez nem igaz, mert csak a rádióban fogjuk A pajkos hercegnő egy pár lemezét hallani. Abesszínia. Pierre Benoit, a híres francia regényíró új filmet készít Abesszíniáról. Egy amerikai filmvállalat Benoit tetszésére bízta, hogy miről akar filmet írni és ő Abesszíniát választotta. A Hoffmann meséi is filmre kerül. Offenbach örökéletű Hoffmann meséi-t is megfilmesítik. A főszerepet Jan Kiepura játssza. Útlevél a pokolba. Fritz Lang a híres rendező a Metró számára rendezett első filmjének „Útlevél a pokolban címet adta. A színházak csütörtöki műsora Vígszínház: Szerelemből elégtelen (8). — Magyar Színház: Pityu (8). — Andrássy úti Színház: Nem ismerlek többé (9). — Belvárosi Színház: Esernyős király (8). — Bethlen téri Színpad: Apróhirdetés (fél 6, fél 9). — Király Színház: Vikória (fél 5, 8). — Városi Színház: Aki mer, az nyer (8). — Komédia: Száz zsidó egy shortban (9). — Terézkörúti Színpad: Kacagó esték (9). — Busch Cirkusz: Nemzetközi műsor (fél 9). — Erzsébetvárosi Színház: Postás Katica (háromnegyed 6, háromnegyed 9) — Józsefvárosi Színház: A három grácia (háromnegyed 6, háromnegyed 9). — Kisfaludy Színház; Csókos asszony (háromnegyed 11, háromnegyed 9). A rádió műsora BUDAPEST I. (5505 m.) 6.45: Torna. Utána. Hanglemezek. 10: Hírek. 10.20: ,,Kossuth.“ (Két elbeszélés.) Írta Móra László. 10.45: „Történelem a költészetiben.“ 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 12: Déli harangszó az Egyetemi-templomból. Időjárás jelentés. 12.05: Radics Lajos és cigányzenekara. Közben kb. 12.30: Hírek. 1.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 1.30: Szendy Ilona és Kerényi György énekel. 2.40: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. 4.10: „Delitündér — Délibáb.” Boromássza Tibor előadása. 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 5: „Halak és halászat.44 Fischer Frigyes miniszteri tanácsos előadása.44 5.30: Adler Tibor és Fejér György kétzongorás jazz-műsora. 8.10: A rádió-tárgysors'játék húzása. 7.15: Zenés részletek" a „Pajkos 'hercegnő 44 című filmből. 7.45: „Félreismert állatok.44 Gaál István dr előadása. 8.15: Hanglemezek. 9.20: Hírek, ügető versenyeredmények. 9.40: Kamarazene. Közreműködik Szentgyörgyi László (hegedű), Hochstrasser Ferenc (fuvola), Rékai Miklós (hárfa) és Gáli István (mélyhegedű). Közben kb. 10.10: Időjárásjelentés. 10.40: Magyarország politikai, gazdasági és pénzügyi helyzete. Oillik György dr angol nyelvű előadása. 11: Közvetítés a budai Kis Royal-étteremből. Pertis Jenő és cigányzenekara muzsikál. 00.05: Hírek. BUDAPEST 11 (834.5 m.) 5.35: „Hogyan lett magyar ember Portugália királya?44 Kerekesházy Kerekes József előadása. 6.10—0.55: Részletek Wagner népszerű operáiból. 7. Munkásfélóra. 7.35—8.10: Kárpáthy Sándor dr gordonkázik, zongorán kíséri Polgár Tibor. 8.20: Hírek. 8.45—10 15: A Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara. MOZIK MŰSORA CAPITOL: Abelul Hamid (fél 4, fél 7, fél 10). — CASINO- A* Örömök vámja (fél 4, fél 6, fél 8, fél 10). — CITY: A két király (4, 6, 8, 10). - CORVIN: Abdul Hamid (fél 4, fél 6, fél 8, fél 10). - PÉCSI: Mámoros órák (4, 6, 9, 10). — FÓRUM: Fekete szempár (mr. VI6, 148, 1410). — KAMARA: Mámoros órák (negyed 5. negyed 7. negyed 9. negyed 11). METRO: Makronco- dáma (2, 4, 6, 8, 10). — PAIACE: Kinai papagáj (4, 0, 8, 10). - RADIUS: Az örömök városa (4, 6, 8, 10). - ROYAL APOLLÓ: Stradivári (4, 6, 8, 10). — URÁNIA: A két király (fél 4, fél 6, fél 8, fél 10). Laval nyilatkozik Genfben újságírók zaja veszi körül Lavat francia külügyminisztert, aki az olasz-adesszin vitában Franciaország álláspontjáról tesz fontos nyilatkozatot z után az ismert éles hírlapi polémiát. Ezúttal azonban az időjárás is ellenségévé szegődött Szegednek. Sok évekre visszamenő tapasztalat azt bizonyítja, hogy Szegeden augusztus eleje az év legszárazabb időszaka A két első esztendőben nagyszerű időjárás kedvezett Szegednek, az idén azonban minden megváltozott. Tizennyolcezer pengőt fizettünk esőbiztosításra, aminek ellenértékét akkor kellett volna megkapnunk, ha este hét és tíz óra között legalább egy milliméter eső esik. Ezzel szemben az előadás idején soha nem esett, de a délelőtti, vagy délutáni rossz idő elriasztotta a közönséget az előadásokról. Az is előfordult, hogy Szegeden gyönyörű idő volt, de ugyanakkor Pesten olyan rossz idő járt, hogy a közönség nem mert Szegedre indulni. Az egyik filléres gyorsra ezernégyszázan váltották meg jegyüket és a vonattal mégis csak hatszázhetvenen érkeztek meg. A többit visszariasztotta a rossz idő. Előfordult, hogy az egyik előadás előtt hatalmas szélvihar kerekedett, amely letépte a vetítővásznat. Tizennégy asszonyt kellett hirtelenébe felfogadnunk, akik a vásznat megvarrják, így is csak a római szín játszásaikor lett készen. — A deficit oka a kedvezőtlen időjáráson kívül olasz vendégeinknek, Mascagninak és Ansaldonak nagyszabású igényei voltak, amelyeknek mi mindenben igyekeztünk eleget tenni. Ansaldo, aki a római opera scenikai igazgatója, a Parasztbecsület előadásához olyan szicíliai falut kívánt tőlünk, amelynek előállítása tízezer pengőbe került. A Glaukos pedig, amely előadássorozataink leggyengébbike volt, az olaszok tervei alapján húszezer pengőt emésztett fel. A mérleg szerint így sincs deficit, mert negyvenezer pengő értékű leltárunk van, ha azonban ezt a befektetett holttőkét leszámítjuk, akkor valamivel tízezer pengőn felül emelkedik az idei szegedi szabadtéri játékok deficitje. — Eddig is városunknak, Szegednek érdekében rendeztük a szabadtéri játékokat és ha a város elveszi tőlünk, magánemberektől, a rendezés jogát, mi nem érezzük magunkat megbántva, mert örülünk, ha városunk hasznosítja a mi tapasztalatainkat és a mi szerény elindulásunk alapján naggyá fejleszti a szegedi szabadtéri játékokat. Szeged város polgármestere, Pállfii József dr egyébként az elmúlt napokban Budapesten járt, ahol Hóman Bálint kultuszminiszterrel tárgyalt a szabadtéri játékok dolgában. A kultuszminiszter és a polgármester együttesen is leszögezték azt a tényt, hogy a jövőben a város maga rendezze az előadásokat, mert magánvállalkozóktól nem lehet megkívánni, hogy ilyen hatalmas kockázatot vállaljanak. Szeged város jövő évi kötségvetésébe már most felvett százezer pengőt a várható kiadásokra, ugyanakkor azonban a várható bevételek összegét is százezer pengőben jelölték meg. Az 1936-os szegedi szabadtéri játékok tehát minden tekintetben európai érdekességű művészi eseménynek ígérkeznek.