Kis Ujság, 1936. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-14 / 10. szám
' Kedd. 1936 Január 14 kis ujsAo Egy magyar mű* meghalt Nóta... irta Lévai Jenő Vasárnap temettek Bécsben egy váratlanul elhunyt magyar mérnököt. Más címet sohasem viselt. Vezére volt a legnagyobb osztrák villamostársaságnak, a háború utáni osztrák energiagazdálkodás egyik legfontosabb tényezője, de megmaradt haláláig annak, amit a legtöbbre tartott: mérnök volt. Mérnök volt és magyar volt. Bécs és Ausztria villamos-energiáinak egyik legfőbb vezetőjéről ma, — amikor talán utoljára írunk róla az életben —, el kell mondani néhány olyan apróságot, amelyet meg nem örökíteni háládatlanság és mulasztás volna. Ernst Rezső a budapesti József királyi műegyetemen szerezte mérnöki diplomáját és már a háború előtt Bécsben, az akkor világhírű A. E. G. mérnökvezetője volt. Úgy látszott, hogy karrierje megtorpant, amikor a világháború miatt munkáját félbe kellett szakítania. Lehetett volna arról is szó, hogy a háború kitörésénél mint „nélkülözhetetlen“ munkaerőt visszatartsák. Ernst Rezső a népfelkelő korosztályhoz tartozó tartalékos honvédhadnagy azonban haladéktalanul jelentkezett és munkásosztagaival Przemysl várába vonult be. Az ott történt erődítési munkálatok egyik vezetője lett. A vár bukásával velünk együtt ő is orosz hadifogságba került. Szibéria kellős közepén, a krasznojarszki hadifogoly-táborban a szociális intézmények egész sorát hívta életre Ezren és ezren emlékezünk ma is vissza a volt osztrák-magyar monarchia szétszóródott egykori katonái közül arra az áldásos tevékenységre, amelyet ott Ernst Rezső kifejtett. Az ő eszméje volt az önkéntesek, a tanítók és az intelligens póttartalékosok felkarolása és támogatása. Az így szervezett tiszti akciónknak éveken át vezetője és életbentartója volt. Ernst Rudolf, az ember így segített a testieken, Ernst Rudolf, a mérnök viszont igyekezett a szellemi nyomort is megszüntetni. Szabadegyetem-félét szervezett, fáradthatatlan buzgalommal rendezte az előadások sorát, műszaki és kereskedelmi kurzusokat tartott, hatalmas könyvtárat gyűjtött egybe. Egy svéd vöröskeresztes kórházvonattal 1921-ben került végre haza és foglalta el újra pozícióját Bécsben, ahol egy kis hadifogoly-múzeumot is létesített Az utolsó évtizedben gyakran lehetett Budapesten, Szegeden és Miskolcon találkozni vele. A legszívesebben azonban abban a mérnöki irodában tartózkodott, ahol az időben a mai magyar iparügyi miniszter Bornemisza Géza dolgozott. Az A. E. G. időközben különböző tranzakciók révén az Oest. Industrie Credit 4- 6. energia osztályává alakult át, amely a Salgótarjáni Kőszénbányával és a Központi Gáz- és Villamossági rt.-al szoros kapcsolatban egy csomó magyar és jugoszláv gázgyár és villanytelep fölött rendelkezett. Magyarország elektrifikálásának nagy problémáiról ezidőben sokszor hallottuk ezt a két lelkes szakembert: Bornemiszát és Ernstet vitatkozni és tárgyalni. Legutoljára akkor, amikor a mai magyar iparügyi miniszter a bánhidai Talbot-Controlle ügyeivel foglalkozott és osztrák részről a Hegyeshalom—Wien-i vasútvonal villaosítását sürgette. Ebben az ügyben K.Vasi magyar kollégája másképpen látta a helyzetet, s magyarázatai meglehetősen lesújtóan ilyképpen hangzottak: — Ausztria, — nézetem szerint —, sohasem fogja ezt a vonalat villanyosítani úgy, hogy a bánhidai Talbot- Centrale erre a célra áramot adhasson. A vasutak elektrifikálása ilyen formában véleményünk szerint elhibázott, csak ott van jelentősége, mint például Stájerországban, ahol rendkívül ollcsó vízierők, természetes vízesések kihasználásával a villanyáram termelése feltűnően olcsón elvégezhető . •. E beszélgetés elhangzása óta jónéhány év teltett el. Bornemisza Géza mérnökből Magyarország kereskedelemügyi miniszter lett, a MÁV legfőbb vezére. Az első üdvözlők sorában ott volt Ernst Rezső: — Boldog vagyok, hogy a magyar vasutak élére végre mérnök-szakember kerül. Most kezdődik Magyarországon az a korszak, amikor úgy látszik a műszaki tudást megbecsülik. Most fogok csak igazán harcolni, hogy segítsek én is az új miniszternek, előttem ismert nagy terveinek megvalósításában. Egy év múlott el. Bornemisza Géza már nem kereskedelemügyi miniszter, már nincs a MÁV élén. Hol vannak nagy vasúti tervei és azok megvalósítása? Ernst Rezső pedig halott, vasárnap volt a temetése ... Magyar barátai és bajtársai, ezren és ezren csak e sorokból értesülnek majd arról, hogy ha bajtársuk, jó barátjuk, sokszor támogatójuk, gyakran gyámolítójuk megszűnt élni... Egy magyar mérnök Bécsben örök nyugalomra tért... A A budapesti sütőipartestület Hársfa utcai székháza hétfőn délután és este olyan volt, mint a megbolygatott hangyafészek. Egyesek szerették volna a kenyér árát 4 fillérrel fölemelni, mások megriadtak attól, mit szól a közönség? Sokan azt indítványozták,hogy jelentsék be budapesti és pestkörnyéki pékek a fizetésképtelenségüket. — Legalább háromszázan úgysem tudunk már fizetni — érveltek —, mert sorra tönkretett bennünket a sütőipartestület elnöksége által védelmezett pékkartel. — Ha bejelentjük a fizetésképtelenségünket, akkor elhiszi a nagyközönség, az adóhivatal és minden hivatalos szerv is, hogy a kenyéren mindenki kereshetett a legutóbbi esztendőkben, kivéve a közép- és kispékeket. Kézről kézre adták azt a legújabb röpiratot, amit Patsay István és Lőrinc István ismert budapesti sütőüzem tulajdonosok adtak ki s amelyben társaik nevében Ruzicska Edének, az ipartestület elnökének és egész vezérkarának azonnali lemondását követelik . Ila Ruzicskáék távoznak, akkor órákon belül megszüntettük az évek óta fennálló és nagymértékben erkölcstelen pékkartelt, azaz az úgynevezett „Egyezmény “-t — érveltek. Ugyanezt követelték a közép- és kispékek százai, kivéve a nagy kenyérgyárakat és az adóktól függvmnyes külvárosi és egyes pestkörnyéki pékeket. Hogy ez a kartel miként engedi egyes pékeek garázdálkodását, arra nézve a következőket mondották el a Kis Újság munkatársának: Az Egyezmény előírja, hogy a kartel tagai milyen kenyeret mennyiért árusíthatnak kicsinyben vagy nagyban. Ha valaki olcsóbb árakat próbál kérni, azt választott bíróság elé viszik ennek elnöke maga a kartelnek és a síiteion kerületnek ’s elnöke. Ruzicska Ede és a bíróság az Egyezmény alapján szigorú pénzbírságra ítélheti az illetőt. Ugyanakkor azonban közel száz olyan pékinester van, akit nem mer a választott bíróság felelősségre vonni és akik saját tetszésük szerint változtatják a kenyér és péksütemény árait. A nagy kenyérgyárak vezetői a markukba nevetnek, mikor a közép- és kispékek veszekszenek, mert tetszésük szerint uralkodhatnak, főleg a malmok segítségével, a piacon. .A pékkartel ellen az a legfőbb vád, hogy amióta fennáll, százezreket szedett be, sokszor erőszakos módszerekkel a sütőüzemektől, ugyanakkor azonban nem biztosította a közép- és kispékek tisztességes polgári hasznát. Erre vonatkozólag az ülésen érdekes adatokat sorolt elő Lőrincz István. — 1993-ban, azaz az Egyezmény életbeléptetése napján — kezdte — négy zsák liszt ára 91 pengő 42 fillér volt. Ugyanaz a tiszt ma 117 pengő 30 fillérbe kerül. Vagy 240 kilogramm fa a kartel kezdetekor 7 pengő 20 fillérért volt megszerezhető. Ma azért 8 pengő 1a 4 fillért kell fizetnünk. 60 kiló krumpli 4 pengő 80-ban.érült, ma fölment az ára 8 pengő 40 filérra. Két kiló vasat 33-ban 4 pengő 40-ért vettünk, ma kell érte fizetnünk 5 pengő 60-at. Számítsuk még a szintén szükséges egy kiló Diamalt, melynek ára 90 fillérről 127 fillérre drágult Összehasonlítva az említett és múlhatatlanul szükséges anyagok árát, látjuk, hogy a kis tételnél összesen 32 pengő 49 fillér különbözet állt elő — a kis sütőműhelyek hátrányára. Ez abból a szempontból fontos — magyarázta —, mert hatósági ellenőrzés mellett állapították meg a kartel létrehozása napján, hogy az akkori árak mellett a kenyér- és süteményárak éppen hogy minimális hasznot biztosítanak. A valóságban azonban erről szó sem lehetett, mert az esetleges hasznot is elvette a kartell Mit szóljanak a sütőmesterek most, amikor a lisztnek, fának, krumplinak, vajnak és a többi segédanyagnak árszintjét sokkal följebb tornázták a különböző kartelek. Érdekes, hogy a nagyobb sütőmestereket tőzsdei manőverekbe hajszolták bele az események. Azt hiszik, hogy csak ezen az úton keresnek meg annyit, hogy a legközelebbi hónapok alatt tönkre ne menjenek. Egyik sütőmester bemutatta munkatársunknak 350 zsák lisztkötését, amit ilyen ár mellett kapott meg. januári, februári vagy márciusi szállításra: 0, 33 25 pengő, 4-es 31.75 pengő. És ennek az „olcsó" lisztnek még örül is, mert a kisebb pékek jóval drágábban jutnak hozzá. — Egyetlen élelmezési cikknél sem történik több kartel visszaélés, mint a kenyérnél — fakadt ki a gyűlésen egyik budai pékmester. — Hiszen az ország lakosságának mindennapi főétele a kenyér. Azonban nem a pékeké a haszon, hanem a gőzmalmok, az élesztőgyárak és a tüzifakartel keresik meg a sokmillió pengőre rágó rendkívüli hasznot. A kenyér az egyetlen cikk, melynél semmiféle kartelalakulatot egyetlen napig sem volna szabad megtűrni. A hétfői sütőmesteri nagygyűlésnek volt egy látható eredménye: hatályon kívül helyezték a saját kartellüket és mától kezdve jön a szabad verseny. A budapesti sütőipartestület kettészakadását ezúttal csak úgy sikerült a vezetőknek elkerülni, hogy az időszerű kérdéseket az elnökség saját hatáskörébe utalta és a napokban rendkívüli közgyűlésre mozgósítja a tagokat. Ez a pékek százainak nem tetszik mert azt mondják, hogy ..régi taktika szerint nem a sütőiparosok szavaznak, hanem a kemencék" ... Egyébként a kenyér drágítása körül is hasonló történt hétfőn: az egyik kenyérgyár bejelentette, hogy 2 fillérrel emeli kedd reggeltől kezdve a kenyér árát és a legtöbb sütőüzemnek a kenyér árát és a legtöbb sütőüzemnek igazodnia... A Kis Újság munkatársa ezek után kérdést intézett a Községi Kenyérgyár igazgatóságához és a következő felvilágosítást kapta: — Mi nem emeljük a kenyér árát, azaz úgy a rozs, mint a barna, félbarna, fehér kenyér ára kedden is változatlan marad. Ami a sütőüzemek áremelését illeti, erre vonatkozólag a helyzet az, hogy a liszt a múlt év szeptembere óta horribilis módon drágult. Tulajdonképen a komolyabb sütőüzemek még az akkori árdrágulás előtt szerezték be a nagyobb mennyiségű lisztet, amely azonban az új év küszöbén elfogyott. Most megijedtek, mi lesz a drága liszt folytán és ezért törekszenek áremelésre. Egyébként a községi kenyér árának változatlanul hagyása útját vágja minden nagyobb árváltozásnak. Arra a kérdésünkre, hogy a pékek kenyerének minősége milyen arányban áll a liszt beszerzési árával és érnek-e el a sütőüzemek nagyobb hasznot, a válasz igen érdekes. — Ahány pék, annyi kenyér, — úgymond a Községi Kenyérgyár igazgatósága, — A legkülönbözőbb elnevezéssel bocsátották ki a speciális kenyeret, mint „házi", „családi", „harmincados", „olcsó kenyér" elnevezéssel. Ahány, annyi féle. Általában a közép- és kispékek alig kereshettek a legutóbbi időkben. 555m Megakadályozza a községi kenyér a kenyérpuccsot HÉT SZÁZALÉK OSZTALÉKOT FIZET A NEMZETI BANK A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa 1936 január 13-án tartott ülésén Lenk Adolf vezérigazgatóhelyettes előterjesztése alapján jóváhagyta a bank mérlegét, valamint nyereség- és veszteségszámláját, amely szerint az 1935 évi tiszta jövedelem 2.880.317 pengő. A főtanács elhatározta, hogy az elért üzleti eredményből hét százalékos osztalék (részvényenként 8 pengő 11 fillért) kifizetését fogja a február 3-án tartandó közgyűlésen javaslatba hozni. Súlyos szerencsétlenséget okozott a köszörűkő Hétfőn délután Rákospalotán, a Kiss Ernő utca 37. számú házban levő Szarkaféle lakatosüzemben a köszörükő elkapta Ray Ernő 17 éves napszámos kezét. A szerencsétlen fiatalmbernek négy ujját tőből kiszakította a köszörükő. A rákospalotai mentők életveszélyes állapotban az uzsokiutcai kórházba szállították. 3 Becsodás mtse [ hm /'%] MidégiMíő nem steff /wvzá ciíőfűt /se. Szemesíládé ttiégi* kitűnő a,tefvs&áxé. % dg SoUlkét kül engedjék eltávozni az élők világából. Két nővére, Leopold Lajosné és Pongrácz Jánosné, valamint féltestvére, Balogh Brúnó, az Angol-Magyar Bank volt igazgatója gyászolják. Néhai Jacobi Viktor, a híres zeneszerző is fivére volt. Halála úgy a közgazdasági világban, mint az egész magyar közéletben őszinte részvétet keltett. Jacobi Olivér halála A magyar közgazdasági élet egyik nagyképességű és nagykoncepciójú tagja és egyik irányító egyénisége, Jacobi Olivér, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója és igazgatóságának tagja vasárnap késő este hosszas szenvedés után 60 éves korában meghalt Jacobi egyike volt az ország legkitűnőbben képzelt jogászbankárainak, aki nemzetközi tárgyalások során sokszor tanújelét adta egész kivételes tehetségének. Ügyvédi prakszist folytatott, majd Weiss Fülöp meghívására belépett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankba. A háborúban hősiesen küzdött és megkapta a harmadik osztályú katonai érdemrendet és a Vaskorona-rendet. Jacobi Olivér életében szerény ember volt és erről a szerénységről tesz tanúbizonyságot a végrendlete is. Végső akarata az volt, hogy holttestét szállítsák Bécsbe és ott a krematóriumban hamvasszák el. Azt is kérte, hogy mellőzzék a gyász minden külső jelét, a bank és hozzátarozói ne tegyenek közzé a lapokba gyászjelentéseket és csendben, feltűnésnél Milne Caleb Jones amerikai milliomos szülei több fenyegető levelet kaptak, amelyekben banditák pénzt kértek azzal, hogy különben elrabolják a fiút. A múlt héten egy országút mellett találták meg arra járók a fiatalembert, megkötözve és arcán több helyen megsebezve. Kiderült, hogy önmaga volt a „rabló", a támadás és emberrablás csak mese volt, hogy szüleitől ily módon csaljon ki pénzt. A leleményes milliomos-csemetét letartóztatták zsarolás és hatóságok félrevezetése miatt