Kis Ujság, 1936. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

Szombat, 1936 február 1 49. évfolyam 26. szám Ma: Mátyás Diák AZ ELŐFIZETÉS ARA EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 12 PENGŐ, EGÉSZ ÉVRE 24 PENGŐ. KÜLFÖLDRE AZ ELŐFIZETÉSI AR KÉTSZERESE POSTATAKARÉKPÉNZTARI CSEKKSZÁMLA*. 19.957. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! BUDAPEST, VI„ ARADI UTCA 8. TELEFON: 250-90* LEVÉLCÍM: KIS ÚJSÁG BUDAPEST 62. Gömbös kétórás kihallgatása a kormányzónál iiagv poiltilial szenzáció! Bethlennek tapsolt az eposz kormánypárt Üres folyosók, zsúfolt terein és zsúfolt karzatok. Ez a Ház pénteki ülésé. Nincsenek interpellációk, nincs kilátás botrányra, mi tehát az oka a nagy érdeklődésnek1? Gróf Bethlen István beszél! ■> Azt mondják, nincsen pártja. Hát egyedül van az az ember, aki a már teljesen érdek­telenné vált hitbizományi javaslathoz való hozzászólásával így meg tudta tölteni a kép­viselőházat? Bethlen mindig meglepetéssel szolgál. Most is. amikor a kormánnyal élesen szemben áll, a javaslat mellett szólalt fel. Már fél négykor megjelent a képviselőház - han Szadii Elemérrel, volt sajtófőnökével. A jobboldalról Ángyán Béla képviselő sietett át hozzá, majd csatlakozott a társasághoz gróf Sigray Antal és Apnonyi György gróf. Bethlen Istvánnál nincs aktatáska, jegyzeteit össze­gyűrve tartja a kezében. A karzaton felesége: Bethlen Margit grófnő, zöld ruhában, lorgnonon keresztül figyeli az ülést. A főrendek karzatán ülnek régi hívei, közöttük Bipka Ferenc volt főpolgármester. .4 politikai helyzettel nem ismerős nyugod­tan gondolhatta volna, hogy ma is Bethlen István áll a kormány élén. A NF.P padsorai­ban régi Bethlenisták: „csáklyások“ önfeled­ten tapsolnak, boldogan, hogy ez alkalom­mal nem kell szembenállniok volt vezérük­kel. De tapsolnak a fiatalok is. A „vihar­sarok" is. amely mintha elvesztette volna a hangját. Amikor pedig az egyik túlbuzgó kormánypárti képviselő közbeszólt, maga Marton Béla küldött gyorsan követet Mocsárig Dániel képviselő személyében az illetőhöz. fiayclmeztette, hogy maradjon csendben. Ilyent sem láttunk már régen . . . Igaz, hogy nem nagyon bántotta Bethlen ,. _ , , W István gróf a kormányt. Hűvös tárgyilagos-, sággal, éles logikával bírálta nem annyira aj javaslatot, mint inkább az általános birtok- politikát. Fejtegetéséi . talán túlkonzervativ természetűek voltak, de sikerült megvédenie a nagybirtokát és ugyanakkor síkras'zállt a nincstelen földmunkásokért . Beszédét sűrűn szakította félbe a kormány­párti képviselők tapsa. A beszéd végén pedig olyan lelkes tapsot kapott, mint annakidején, amikor miniszterelnök volt. Gróf Bethlen István beszéde után valóság­gal kiürült az ülésterem és kint a folyosón tömegesen gratuláitak a képviselők a volt miniszterelnöknek. Festetics Sándor gróf a következő szavakkal lépett Bethlen István­hoz: —• Kérlek, kegyelmes uram, örömmel gra­tulálok neked. Azért örömmel, mert szavaid­ból látom, hogy száz százalékig magadévá tetted a magyar nemzeti szocialisták állás­pontjait. Nagy derültség támadt e szavakra. Bethlen István gróf nevetve kérdezte: ■ — Hogy érted ezt, Sándorkám? — Ügy — válaszolta Festetics —, hogy ugyanazokat mondod, amiket két nappal ez­előtt én, csak más szavakkal. Berky Gyula volt képviselő közbeszólt: —- Talán te tetted magadévá a kegyelmes úr álláspontjait? — Nem, nem, — mondotta Festetics —, én ragaszkodom ahhoz, hogy Bethlen István tette az én álláspontomat magáévá. Bethlen István gróf nevetve zárta le a vitát: — Abban a reményben, hogy a többi kér­désben is ennyire megegyezünk, örömmel fo­gadom gratulációdat. Támadással kezdi beszédét Bethlen Sztranyavszky Sándor elnök négy óra után néhány perccel nyitotta meg a képviselőház pénteki ülését Bemutatja Csongrád megye fel­iratát, amelyben a vármegye sürgős segítséget kér, tekintve, hogy a: elemi csapások teljesen tönkretették a népet. Az elnök közli, hogy a feliratot a kérvényügyi bizottságnak adja ki. Szinyei-Mcrsc Jenő beterjeszti' a képviselő­ház könyvtáráról szóló jelentését. Ezután a Ház áttér a hitbizományi törvényjavaslat vi­tájára. Az első szónok Bethlen István gróf. Általános figyelem kö­zepette mondotta el a volt miniszterelnök be szódét: — Tisztelt Házi kezdte. —- A miniszterelnök úr körülbelül egy évvel ezelőtt azzal az indo­kolással oszlatta fel a Házat, hogy nem tá- maszkodhatik százszázalékos biztonsággal a sa­ját pártjára, hogy a háta mögött olyanok ül­nek, akik az . ő nagy reforn<-elgondolásait el­gáncsolni készülnek. Akkor én a leghatáro­zottabban szembeszálltam ezzel a beállítással, azt tagadásba vontam és a választások rend­jén egy beszédemben ki is fejtettem, hogy fel­fogásom szerint melyek voltak azok az indo­kok, amelyek a miniszterelnök urat erre az el­határozására bírták. Azóta a miniszterelnök úr a maga reform- programjából talán a legfontosabb pontot, a titkos választójogot időszerűtlennek je­lentette ki és a maga reform-elgondolásainak gyújtópont­jába a földbirtokreformot, s az azzal össze­függő egyéb reformokat állította mint olya­nokat, amelyek hivatva vannak egy nagy re formkorszak inaugurálására, amelyek hivatot­tak arra, hogy a magyar nemzetnek egy új ezredévre életfeltételeit teremtsék meg. Bethlen István: Ma előttünk fekszik a birtokpolitikái , reformok trilógiájának első felvonása. Azt keli mondanom, hogy ez egy egészen szerény, egy egészen szürke alkotás, amely nem lép fel azzal az Igénnyel, hogy gyökerestől változ­tassa meg a viszonyokat, amelyek év­tizedek és évszázadok rendjén alakul­tak, hanem elég híven követi azokat az utasításokat, amelyeket annakidején én adtam ki az igazságügy miniszteri'.: in kodifikáló osztályának abból a célból, hogy megszerkesszék a hitbizományi reformot. í Ennek folytán ez a reformalkotés megma­rad a fokozatos és lassú evölució álláspont­ján és én azt hiszem, hogy éppen ebből az okból nem lehet az a fénylő csillag a ma­gyar politika egén, amely a túloldalon ülő fiatal reformnemzedék keleti bölcseinek út­mutatásul szolgálhatna, hogy megszületett az>a megváltó reform,, amelyre a miniszter- elnök úr oly sokszor hivatkozott. Lesznek bizonyára olyanok és Makkai János képvi­selőtársam beszédéből is erről győződtem meg, akik azt fogják mondani, hogy nem is a reform tartalma az, amely olyan jelentős, hanem maga az a tény, hogy olyan kérdé­sek vétetnek elő, amelyek évtizedeken ke­resztül, amikor ezeket a kérdéseket nyuga­lomban lehetett volna tárgyalni, nem vétet­tek elő és maga ez a tény jelzi azt, hogy milyen nagy reformkorszak küszöbén ál­lunk. Magának a miniszterelnök úrnak egy beszédéből is azt vettem ki, amelyben elismeri ugyan, hogy a hitbizományi reformra vonatkozó tervezetet egy mi­niszterelnöki fiók aktáiból szedte ki, de amelyben ugyanakkor gúnyosan muta­tott rá, hogy az a reform nem sokat ér, magának a miniszterelnök úrnak ebből a beszédéből is azt vettem ki, hogy nem a re­form tartalma, hanem az a tény fontos, hogy napirendre került ez a kérdés és hogy ez jelzi a nagy reformkorszakot. Lehet, hógv normális viszonyok között ebben van némi igazság, csak éppen ebben az esetben nem igaz ez és pedig azért nem, mert ezt a kérdést nem a miniszterelnök hozta napirendre, hanem egy kormány­zói nyilatkozat, amely a múlt országgyűlés megnyitásakor hangzott el és amely a hitbizományi refor­mot már akor bejelentette Hógv azután ez bizonyos halasztást szenvedett, annak oka nem az volt, hogy az akkori kormány meg­ijedt a saját reformkészségétől, hanem egyedül és kizárólag a bekövetkezett gazda­sági és pénzügyi krízis volt az oka, amely legalább is kétségessé tette, hogy a hitbizo­mányi reform rendjén felszabaduló és meg- mozduló . földnek földbirtokpolitikai célokra való felhasználásához a szükséges pénzügyi, eszközök rendelkezésre fognak-e állni. Al­óla. javultak a viszonyok, ma se tudjuk azonban, hogy milyen mennyiségű föld fog megmozdulni a hitbizományi reform folytán és most se lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegek ele­gendők lesznek-e vagy sem. Ennék folytán én nagy tisztelettel adózom a miniszterelnök úr bátorságának, hogy ezt a Javaslatot mégis előveszi. Igaz, hogy ez a bámulatom és tiszteletem egy kissé meg­torpant. —- Nagy csodálattal adózunk egy olyan reformmunkának, — folytatta Bethlen —, amely a nagy reform látszatát kelti, de ugyanakkor . a törvényjavaslatban gondoskodik ar­ról, hogy a következmények, a javas­latnak célja egy későbbi generációnál váljék csak aktuálissá, ahogy ezt a jelen javaslat teszi. Nyugodtan bízhatom a tárgyilagos közvélemény meg­ítélésére, melyik eljárás az őszintébb, az-e amelyik nem nyúl egy reformhoz addig, amíg ennek összes előfeltételei nincsenek megadva, vagy az, amely a nagy reform látszatát kelti, de ugyanakkor gondoskodik arról, hogy ennek aktualitása későbbi gene­rációra tolassák át. Ha ennek dacára kész vagyok megszavazni ezt a javaslatot, ennek oka valóban nem a politikai bizalom, ame­lyet az imént ismertetett metódus se volt képes bennem öregbítene Bizonyítékát kí­vánom szolgáltatni ma leadandó szavaza­tommal, hogy sose állott meg az a tétel, amelyet a miniszterelnök úr felállított, hogy az ő nagy reformjait, a hátamögött ülő párt tágjai, amelyek közé magam is tartoz­tam, az ö nagy gondolatait elgáncsolni ké­szülnek. Fontos különben is, hogy a birtok­politikai kérdéseket kiemeljük a politikai ellentétekből, mert ezek csak ezeket a kér­déseket megrontani és hélytelén irányba terelni alkalmasak. Tapsol a kormánypárt Bethlennek Bethlen István kijelenti, hogy az elmúlt ülésen Matolcsy Mátyás, képviselő állítása, mely szerint Erdélyt azért vesztettük volna el, hogy idejekorán nem rendeztünk föld­osztást, bár jóhiszemű, de egy szemernyi * ♦ t r ÁRA 8 FILLÉR FŐSZERKESZTŐ: LÉVAI JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék