Kis Ujság, 1936. július (49. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-01 / 148. szám
I fzerda, 1936. július. í KIS ÚJSÁG A A Hej, Nagykőrös híres város! Arany-napi séta Európa gyümölcsöskertjében, ahol gazdagszanak az emberek, munkáshiány van és a parasztházakat csőbútorral rendezik be —Az egész Duna-Tisza köze közös termelőszövetkezetbe tömörül Nagykőrös, június 29. fe— A Kis Újság kiküldött munkatársának jelentése :" Az idősi másodszor rendezte meg Nagykőrös rendezett tanácsú város az Arany-napokat, amelyek arra lennének hivatottak, hogy Arany János városának barátai találkozóra gyűljenek össze az ősi falak között. Valljuk be, hogy az Arany-napok, mint idegenforgalmi attrakció, teljesen megbuktak. Azokon kívül, akik hivatalos minőségben vettek részt rajtuk, egyetlen szál idegen se volt kiváncsi a három napra elosztott műsorra, amelyen borkiállítás, aratóünnep, tűzoltógyakorlat, háztartási tanfolyam vizsgája, Kossuth-emléktáblaleleplezés, jelmezes gyermekfelvonulás, leventeúszóverseny, zenés takarodó és kivilágítás szerepelt. A magyar városok mai nagy vetélkedésében ez bizony olyan program, amely csakis a helybelieket érdekli, meg aztán filléres vonatot se kapott a város, ami Nagykőrös képviselőjének, Milotay Istvánnak és népszerű polgármesterének, Dezső Kázmérnak régi harcára vezethető vissza. A polgármester nem vesz részt olyan ünnepségeken, amelyekhez a képviselőnek is köze van, a képviselő pedig nem javasol filléres vonatot olyan esemény alkalmából, amelyet a polgármester rendez. Így aztán érthető, ha az Arany-napok árát a színház fizette meg, mert a körösi amúgy is kisszámú publikum, nem ment pénzért szórakozni olyankor, amikor ingyen nézheti a városháza kivilágítását. A jellegzetesen alföldi építkezésű, poros városban két szép épület van: a református templom és a régi városháza. A városháza hűvös hivatali szobáiban azonban jól dolgoznak: nem a város külsőségeivel törődnek, hanem évszázados mulasztásokat pótolva, először az anyagi jólétet teremtik meg, azután jöhet a belső városrész csinosítása. Ami ugyan lassacskán így is folyik: valamikor trágyadomb volt azon a virágos téren, amelynek közepébe Zala György karrarai márványból épült hősi emlékművét állították fel. Tanult és jómódú gazdák Szakértő szem és a helyzet alapos ismerése kell hozzá, hogy Nagykőrös egyedülálló szerepét és értékét meg tudja állapítani a városba toppanó idegen. Itt ugyanis a mai világban szokatlan, szinte példátlan dolog történik: a város lakosságának zömét kitevő parasztság vagyonosodik és művelődik. A művelődésnek első stációja a téli gazdasági iskola, amely részben az aranykalászos gazdaifjakat tanítja az okszerű gazdálkodásra, mégpedig úgy elméletileg, mint gyakorlatilag. A gyakorlati oktatás abból áll, hogy az iskola kiszáll a fiatal gazda birtokára és ott a helyi viszonyoknak megfelelő tanítás folyik. De nevelik a gazdalányokat is, akik a háztartási tanfolyamon kézimunkázni, sütni, főzni tanulnak, mégpedig nagyszerűen, mint azt az évadzáró kiállítás gyönyörű fehérneműi, párnái, meg süteményei és tortái bizonyítják. Mert akármilyen különösen hangzik is, a parasztlányok nagyon kevés étel elkészítéséhez értenek, ahhoz is rosszul s a háztartási tanfolyam a gazdacsaládok egész étkezését meg fogja reformálni. A művelődés második foka az előzőeknek következménye: a gazdacsaládok fiai gimnáziumba járnak, igen sokan leérettségiznek közülük, azután mennek vissza a földre. Szinte beláthatatlan fejlődési lehetőséget nyit meg az érettségizett gazda a magyar földművelés és általában a magyar nép haladása terén! Egész évben keres a körösi gazda Mindehhez persze anyagi alap kell... és ez az alap Körösön megvan. A pénzt a körösi gyümölcs és főzelék ontja magából. Lássunk néhány találomra kiragadott számot a körösi termelés számrengetegéből. Mindenekelőtt: a körösi gazda az évnek mind a tizenkét hónapjában keres, szemben a magyar parasztság túlnyomó részével, amelynek keresete az évnek csak igen szűk időszakaira szorítkozik, az év többi részében feléli a keresetet. A körösi gazda januárban és februárban baromfit, tojást, kelkáposztát, márciusban sóskát, retket, áprilisban salátát, spenótot, zöldhagymát, májusban uborkát, zöldpaprikát, cseresznyét, csirkét, júniusban cseresznyét, megygyet, epret, körtét, borsót, zöldbabot, paprikát, júliusban barackot, almát, szilvát, paradicsomot, augusztusban szőlőt, dinnyét, szeptemberben diót, baromfit, októberben káposztát, novemberben tyúkot, libát, decemberben pulykát, kacsát ad el. Természetesen ennél a felsorolásnál csak az egyes hónapokban jelentkező újdonságokat soroltuk fel, mert ezeknek a cikkeknek túlnyomó része két-három hónapig is szolgál pénzforrásul. Az idei esztendőben két és félmillió pengőre tehető az az összeg, amely gyümölcsből, szőlőből és zöldségből a nagykőrösi gazdák zsebébe folyt Hatvanötezer holdnyi területen gazdálkodik az ötezer körösi gazda, ebből a területből 4622 hold területen van gyümölcs. 3136 családot kizárólag gyümölcs tart el. A két és félmillió pengő elosztva a földdel gazdálkodók számával, azt az eredményt kapjuk, hogy átlagban minden körösi gazda ötezer pengőt vesz be egy évben! Ehhez azonban hozzá kell számítani azt is, hogy azok, akiknek nincs földjük, szünet nélkül el vannak látva napszámmal és igen sokan a 3 pengős napszámot is elérik. A sok munkaalkalom következtében sokszor munkáshiány lép fel, aminek következtében a távolabb eső alföldi vidékeket is ellátja munkával ez a magyar Kánaán. Régente így neveztek el egyes körösi tájakat: Koplaló-dűlő, Neteremi, Hosszúhomokdűlő. A rossz termésre utaló ,ezek a nevek, ma már csak a város múltját jelzik. Valaha 20— 400 pengőt hozott egy-egy körösi hold föld, ma ugyanez a föld 1000—3000 pengőt hoz holdanként. Valamikor 100 hold föld se adott egy családnak megélhetést, ma ugyanitt többezer napszámos él. Van a kőrösi határban olyan cseresznyefa, amelynek évi hozadéka ezer pengő. Egy Barkóczi József nevű kisgazda 800 négyszögöl (félhold) földje azelőtt 80 pengő ára gabonát termelt, ma ugyanezen a területen 800 pengőt vett be szamócából, amit a legelőkelőbb pesti szállodáknak adott el. Így aztán érthető az is, ha a legöregebb körösi koldusnak 1000 pengő készpénze van a népbankban... Nagykőrös és Kecskemét összefognak Hét exportcég bonyolítja le az óriási körösi termés értékesítését, de ezen a téren a közeljövőben nagyjelentőségű változás várható, amely Havasi Mihály nagykőrösi főkertész kezdeményezésére Péter-Pál napján lépett döntő stádiumába. Eddig ugyanis Kőrösön több mint harminc gazdasági egyesület irányította a termelést. Péter-Pál napján Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd, Kecske, Halas, Szeged és a Duna— Tisza közének egyéb jelentős termelő városainak kiküldöttei gyűlésre ültek össze, amelyen megállapodtak abban, hogy közös szövetkezetet fognak alakítani, amely a termelést és értékesítést egyesíti. Szinte kiszámíthatatlan jelentőségű ez a lépés. Azt jelenti ugyanis, hogy míg eddig a Duna— Tisza közének termelőhelyei mind külön-külön ajánlották fel áruikat a külföldnek és ezáltal részben kis mennyiségekkel és osztályozatlan áruval dolgozva, egymás árait rontották le, ezután az egész Duna—Tisza közének óriási gyümölcstermő medencéje pontosan osztályozott áruval egységes áron lép majd fel a külföldön. Ezt a megállapodást a július 13-iki kecskeméti nagygyűlésen fogják véglegesen megpecsételni, a Hírös Hét alkalmából tehát a régóta vetélkedő két város, Nagykőrös és Kecskemét örök barátságot fog kötni és a vetélkedés, csak arra a térre szorul, hogy melyikük tud pompásabb gyümölcsfajtákat kitermelni. Mire használja a körösi gazda a vagyonosodását? Ebben az irányban bizony még sok nevelésre van szüksége. Legtöbbje ugyanis házat vesz, amelyet ízléstelen és silány gyári bútorral rendez be, ahelyett, hogy a helybeli iparosokhoz juttatná pénzét. A körösi határban vannak nádfedeles házak, amelyeknek „tiszta szobájában" háromtükrös toalettasztalok, modern politúrozott hálószobák, sőt csőbútorok vannak. Ezeket a bútorokat a családok soha nem használják, legfeljebb, névnapokon, amikor nagy trakták következnek . .. A bevétel nagy része azonban földdé válik. A körösi gazdák földéhsége szinte kielégíthetetlen, minden pénzüket újabb földvásárlásba ölik és még adósságot is csinálnak új szerzeményükre. Ezeket az adósságokat azonban idővel ki tudják fizetni a belterjes gazdálkodás révén. Csabban a körösi tehenészet is rendkívüli módon fellendült, az egyik gazdaság 1200 gazdától vásárolja meg naponta a tejet, amelyet kitűnő sajttá és vajjá dolgoz fel. Egyelőre napi 300 kiló vajat szállítanak Londonba . . . Körös gyümölcsgazdálkodása a környékre is megteszi hatását. Ennek az óriási gyümölcskertnek az alsó határa Szeged, a felső határa szinte Szolnokig ér. A legnagyobb körösi exportcég húsz teherautóval járja ezt a vidéket és szállítja el a központi piacra, Nagykőrösre. Kár, hogy vásárcsarnoka és hűtőháza nincs még a városnak, de idővel bizonyára az is meg fog épülni. Arany napok — aranynapok Magán a Nagykőrösön a gazdagodásnak egyetlen jele van: a pompás artézivizű, szabályos versenyuszodával ellátott, kitűnő karban tartott, csinos strandfürdő. A strand is megteszi a maga hatását a környékre. Kőrösön öt évvel ezelőtt épült fel, de a ceglédiek nem akartak a szomszéd város mögött maradni és három évvel ezelőtt ők is megépítenék a maguk strandját, ami által érzékeny kárt okoztak a körösi fürdőnek, amely elesett a ceglédi strandvendégek évi hatezer pengős kiadásától. Még egy baj van, a strandra csak az intelligencia jár, a jómódú gazdák nem engedik leányaikat a fürdőbe. Egyébként is van valami tiszteletreméltó hagyományszeretet a körösi gazdákban. Az egyik V. Faragó, akinek százezer pengője van a bankban, ma is gatyában jár... A körösi strand, az Arany János emléke, az erdőségek és főleg a pompás gyümölcstermés, amely az orvostudomány mai állása szerint gyümölcskúrák tartására is igen alkalmas, arra teremtették volna Nagyköröst, hogy idegenforgalma is legyen. Sajnos, ezen a téren a város rendkívüli módon hátramaradt. Szálloda-, penzió-, vendéglőviszonyai igen gyengék, a gyümölcskúrázó idegeneket csak óhajtják, de elnyerésükre semmit se tesznek. Az idegenforgalom egyetlen tünete: néhány angol fiatalember és leány (közöttük Edén külügyminiszter unokahuga is), nagyrészt közgazdasági tanulmányokat folytató fiatalság, akik Körösi úri A m. Air. posiaiaMpenzir a zálogüzletágában felvett, de le-1 járatkor nem rendezett zálogtárgyakat mindenkor részben Árverési Csar-nokában (IX., Lónyay utca 30— I 32), részben pedig zálogkölcsön- fiókjaiban kényszerárverésre bocsátja. Árverésre kerülnek: arany-, ezüst- és ékszertárgyak, I szövetek, selymek, fehérnemű- anyagok, új és használt férfi és I női ruhák, fehérnemű, ágy- és asztalnemű, szőnyeg, szőrme, var-rógépek, írógépek, kerékpárok, hangszerek, könyvek, fényképező-gépek, látszerek, bútorok és lakberendezési tárgyak. Az árverésre kerülő tárgyak az árverést megelőzőleg megtekint-hetők. Az egyes árverések sorrendjét a naponta megjelenő Árverési Közlönyünk tartalmazza. Kérje legközelebbi zálogkölcsön- fiókunkban az árverésekről kiadott nyomtatott Tájékoztatónkat családoknál töltenek el nyaranként néhány hetet. Jól is érzik magukat. El lehet képzelni, hogy mennyi barátjukat hoznák magukkal, ha Nagykőrös be volna rendezve fogadásukra ... Akkor aztán nemcsak három napig tartanának Nagykőrösön az Arany-napok, hanem a gyümölcsön és főzeléken kívül az idegenforgalom is aranynapokat hozna erre a városra. Szánthó Dénes Felsődunántúlon csak egy hét múlva kezdődik az aratás Gyümölcsexport kibővítését és a cukorrépafelesleg elhelyezését kérik a gazdák a kormánytól Győrből jelenti a Kis Újság tursítója: Felsődunántúlon egy hét múlva megkezdődik az aratás. Már készítik a kaszákat és egyéb szerszámokat a gazdák, hogy egész évi munkájuk gyümölcsét learassák. Otthon pedig az asszonynép gyűjti, osztályozza a gyümölcsféléket, amelyért mostanában már helyben megy gépkocsikon a gyümölcsnagykereskedő, exportőr. ízléses ládácskákba rakják a szebbnél szebb gyümölcsöt, amelyek főként külföldi asztalokra kerülnek- e . ■ A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara agilis vesztősége szerint a felsődunántúli jobb talajokon különösen jó termés ígérkezik, a gyengébb talajú vidékeken a torn is ritka, ott közepes és gyenge termés várható, az őszi növényekben. • .A tavasziak általában jók. Különösen szép a cukorrépa, amely előreláthatólag jóval több lesz annál, amire számítottak, így a tavaknál is. Ennek jót tett , a sok eső. Cukorrépából jóval több lesz a termés, mint amennyit a cukorgyárak átvehetnek, ezért a kormánynak sürgősen gondoskodnia kell a felesleg elhelyezéséről, illetve felhasználásáról. Takarmányozásra nem célszerű elhasználni, mert takarmányban is bőség tesz.Többhelyütt jelentékeny kár van a kalászosokban, a megdőlés és rovarkárok folytán. A kalászosokban általában közepes termés várható, az ősziekből közepes, a tavasziakból jó közepes. ' ". A burgonya kitűnő termést ígér a sok eső következtében. A kapások is mind nagyon jók. Jónak ígérkezik a gyümölcstermés Ami a gyümölcsöt illeti, különösen Győr vidéke nagy jelentőséggel bír az export szempontjából. A győrvidéki eper, barack, körte és zöldség neve már külföldön is elsőrendű helyet biztosított magának az elmúlt évben, amikor másutt kevés volt a termés a fagyok következtében, amelyek szerencsés véletlen folytán elkerülték Győr vidékét. A cseresznye, meggy, a szamóca, eper, exportja már a végét járja. A gyümölcsökből általában jó közepes a termés. A sok esőzés sajnos nagy károkat okozott, amelyet megelőzött a virágzás alatti hűvös idő, amely szintén nem vált a gyümölcs javára. Ennek a következménye most az, hogy rengeteg gyümölcs lehullik a fáról. A sok esőzés miatt a szilvát a táskásodás, illetve bábásodás fenyegeti. A cseresznye a sok esőtől megrepedt, a szamócának is ártott a sok eső. A meggyet a mouilia támadta meg, nagy pusztítást okozva ebben a gyümölcsfajtában. A gyümölcstermés általában jónak ígérkezik. Kajszibarackból a tavalyinál nagyobb termés várható Felsődunánúlon. . .A cseresznye, kiviteli kontingensével baj volt, mert hamar betelt a kontingens és az export megakadt, így rengeteg cseresznye maradt eladatlan. A kormánynak ügyelnie kell arra, hogy a többi gyümölcsök exportjánál ez elő ne forduljon, mert ezáltal súlyos kár éri a gazdákat. Vonatkozik ez a zöldségekre is, amelyekből tavaly ősszel sokat meg kellett semmisíteni, miután kivinni már nem lehetett, itthont pedig nem vásárolták azt. A zöldségfélék nagyon szépek, a sok eső talán ezeknek használt legjobban. A'salátával' is nagy baj volt, a kontingens 2000 mázsa hamar kimerült és a gazdák nyakán maradt a sok saláta. Mindenképpen meg kell akadályozni azt, hogy az ősszel ez megismétlődjék a káposztával is, amelyből nem egy győrvidéki község, lakóinak nagy része, él. Ha ellenben az exportot a kormány kibővíti és nemlesznek kiviteli nehézségek, akkor gazdáink nagyon jól járnak. Gazdáink Németország részére már a Lucullus paradicsom termelését is megkezdették óriási területeken, szakszerű előadásaink követekeztében-A szőlők jó közepes termést ígérnek. Mindezek alapján látható, hogy csaknem mindenből jó közepes termés várható. A gazdák nagy része mindent megtett, ami emberileg megtehető, most már csak a kormányon volna a sor, hogy segítségére siessen az export tekintetében. Munkatársunk beszélgetést folytatott több felsődunántúli gazdával, akik mind hálálkodó dicsérettel emlékeztek meg a Felsődunántúli Kamaráról, amelynek vezetősége, élén Mille Géza helyettes igazgatóval, állandó szaktanácsokkal látja el a hozzáforduló gazdákat. fittetés ! Felboncolták Fritsch Kálmán nyugállamtitkár holttestét Rejtélyes haláleset történt hétfőn délelőtt a Somlók út 11. szám alatti villában. Fritsch Kálmán dr 61 esztendős nyugalmazott államtitkár a lakásán rosszul lett, orrán dőlt a vér és néhány perccel később meghalt. A nyugalmazott államtitkár holttestét a törvényszéki orvostani intézetben kedden délután felkoncolták. Megállapították, hogy főértágulat és repedés történt, amely után elvérzés lépett fel. Felakasztotta magát egy pesterzsébet tisztviselő Halálos öngyilkosságot fedeztek fel kedden délután hét órakor Pestszenterzsébeten az Árpád utca 23. számú házban. Gorodi Béla 39 éves műszaki vezető, a pestszenterzsébeti cérnagyár műszaki tisztviselője felakasztotta magát és amikor a felesége rátalált, nkár halott volt. Nem tudják magyarázatát adni annak, hogy a családos és jó állásban, gondok nélkül élő férfi miért követte el végzetes tettét. 3