Kis Ujság, 1937. február (50. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-16 / 37. szám

\ ff mG -» *i-*4fa* Át-* a KIS ÚJSÁG nagy biztosítási kedvez­­| CICIN­KEZZvk­menyeinek megszerzésére! . A I s 11 ..............................................................m­yAin­­ .............. KÖZGAZDAASÁG ♦ MEZŐGAZDASÁG Egyenlőtlen volt a termény­piac irányzata A gabonatőzsdén hétfőn nyugodtabb me­derbe terelődött az áralakulás, úgyhogy a kö­zepes forgalom mellett csak lényegtelen árvál­tozások keletkeztek. Napok óta rozs iránt fo­kozódó érdeklődés mutatkozott,, főleg arra a hírre, hogy a távoli északi országok felé jelen­tősebb kivitel várható. Amint azonban hétfőn a tőzsdén híre járt, a lengyel rozs versenytárs­ként jelent meg a nyugateurópai fogyasztópia­cokon, ami által a magyar rozs elhelyezési le­hetősége meglehetősen csökkent. Búzában a forgalom meglehetősen élénk volt és mintegy ötven vagon búza kelt el fe—10 fillérrel alacsonyabb ár mellett, amely mennyiséget jórészt a budapesti nagymalmok vásárolták fel. Hír szerint Budapesten tárgyalások folynak a svájci kiküldöttekkel a most esedékes búza­részlet feltételeiről, azonban a piac hangulatá­ból és főleg az áralakulásból nem lehetett kö­vetkeztetni sem megállapodásra, sem pedig­ arra, hogy az ügy a megvalósuláshoz közelebb jutott volna. A takarmánycikkeknél valamivel élénkebbé vált a kínálat, aminek következtében a tengeri jegyzése 5 fillérrel, a zab 10 fillérrel esett visz­­sza. Általában a nyugodtabb külföldi jelenté­sek, a kedvező időjárás lanyhítólag befolyásol­ták az áralakulást. A határidőpiacon rozs iránt különösen kez­detben jobb érdeklődés mutatkozott, úgyhogy a napi nyereség 20 fillérre emelkedett, ami­ből zárlatkor a legutóbbi nap záró árfolya­mához viszonyítva 15 fillér nyereség meg­maradt. A májusi tengeri 15 filléres árveszteséget szen­vedett, aminek jelentős része zárlatra megtér­s­nik­. Egyébként a forgalom májusi tengeriben csekély volt. A különfélék piacán üzletkötésre csak el­vétve került sor, miután a kiviteli lehetőség meg­lehetősen korlátozott és­­ csak egyes cikkekre szorítkozik. A jegyzések nem változtak. Liszt és őrleménycikkek ára szintén változatlan. A terménytőzsde hivatalos árai: Búza tiszai 77 kg 19.75— 19.95. 78 kg 20.­5—20.15. 79 kg 20.25—20.45. 80 kg 20.40—20.55, felsőtiszai 77 kg 19.60-19.80. 78 kg 19­90- 20.10. 79 kg 20.15-20.35. 80 kg 20.30—20.50, duna-tiszai fejérmegyei. dunántúli 77 kg 19.45—19.65. 78 kg 19.70 -19.95. 80 kg 20.15- 30.30. Pesvidéki rozs 19.05—19.20. egyéb 19.30—19.45. takar­mányárpa I. 15.75—16.25 11. 15.25—15.50. sörárpa I. 20.50-22.0,1. II. 17.00~19.00. III. 1650-17.50.­­zab I. 18­00—18.20. II. 17.80-17.90. tengeri, tisz­tán­túli új 12.­6 — 12.15. egyéb áll. új 12.65—.12-15. korpa 10.75—10.90. 8-as liszt 14.00—14.50 pengő mázsánként. Magvak és hüvelyesek- Fehér köles 17—19. vörös 15.50 —17. egyéb 14—14.50. fehér napraforgó 24.30—26. tarka 20-20.50, kék mák 102-104. Viktória borsó 18-20. zöld expressz 15—17.30. főzi 14—16, lencse, nagyszámú 40— 46 középszemű 32—38, kisszemü 24—26. fehérbab, du­nai 35—36.50 dunántúli 35—36.50. felsőmagyarországi 33— 34 gömbölyű fürj 28.50—29.50. hosszú fürj 27—28 lu­cerna nyersar. 14.5—163. lóhere 110—120. biborhere 39 —42. mubarmag 21—22 tavaszi bükköny 17.50—12.50. csillagfiírt 11.50—12.50. répaszelet 7—8. A határidőpiac hétfői árai: Rozs márciusra 19.27 19.45 zárlat 19.38—40,­ májusra 19.25 45, zárlat 19.42—19.43. Tengeri májusra 13 06 02 17, zárlat 13.12—h­. júliusra 13.56 62 55, zárlat 13.53­ 60. Szilárd nyitás után ellanyhult a tőzsde Kedvező hangulatban, tartott irányzattal in­dult a forgalom az értéktőzsdén. Nyitás után a kereslet emelkedett és szilárddá vált a han­gulat. A tőzsdeidő végén az árnyereség jelentős része elveszett. A fix piacon az irányzat nyugodt, a forga­lom mérsékelt. Zárlatkor a fővárosi kölcsön a kötvények közül az 1910 évi 1, az 1911 évi fél pengővel drágult. A Nemzeti Bank a dán és svéd koronát 5 fillérrel, a dollárt 10 fillérrel, a holland forint árát 20 fillérrel emete. A magánforgalom üzletfélen volt és az árfo­­lyambecslések a zárlati szinten maradtak. MENNYIT ÉRNEK A KÜLFÖLDI PÉNZEK P K Z N KM E.K Angol font (1 font) 10.55— 16.75 Belga (100 belga) 56.90—57.55 fiseh korona (100 korona) 10.75— 11.85 Dán korona 109 korona 73.75— 74.55 Dinár ( 100 dinár) 7.80— 7.95 ISA dollár (100 dollár) 35. 10—.31.1­1 Kanadai dollár (100 dollár) LSUO-141.00 Francia frank (100 frank) 15.50— 15.90 Holandi forint (100 forint) 18. 15—188.15 Lengyel zloty (100 zloty) 60.00- 01.40 I lei (100 lei) 2.80- 1.00 Léva (100 leva) 4.00- 4.15 rsujy v.G........_ __....................KEDD, 1937 FEBRUÁR IS Hatszázezer pengőről hatmillióra emelkedett egy év alatt a háziipari kivitel Az Iparművészeti Társulat közzétette a múlt esztendőben kifejtett működéséről szóló jelen­tését, amely rámutat arra, hogy a kormányzat megbízásából a társulat már négy esztendeje gondozza a magyar iparművészet, műipar és különösen a háziipar érdekeit. A­ jelentés ör­vendetes fejlődést mutat fel, ami annál is in­kább értékelendő, mert a még mindig érvény­ben lévő rendkívüli korlátozások igen megne­hezítik és súlyos problémává teszik az értéke­sítést. Hálásan emlékezik meg a jelentés az iparügyi-, a kultusz-, a kereskedelmi-, a kül­ügyi- és a pénzügyminisztériumok, továbbá a Külkereskedelmi Hivatal, az Idegenforgalmi Hivatal és a Nemzeti Bank nagy támogatásá­ról. Ennek köszönhető, hogy exportunk négy év alatt a kilencszeresére emelkedett, ezt a következő két statisztikai adat is igazolja: 1936-ban exportunk­­150.000 pengő volt, ez az összeg 1936-ban 5.500.000 pengőre emelkedett. A továbbiakban megállapítja a jelentés, hogy igen nagy fontosságúak azok a háziipari tanfolyamok, amelyeket az iparügyi miniszté­rium bonyolított le, ezek a tanfolyamok áldást jelentenek a falusi lakosság számára, s általuk sikerül majd a belső fogyasztást emelni. A társulati jelentés hangsúlyozza, hogy az utóbbi években, úgy­ mint majdnem minden kultúr­­államban, nálunk is egyre nagyobb jelentő­­ségre tesz szert az iparművészet és a háziipar. A termelők rájöttek arra, hogy az áruk szépségének igen nagy fontossága van. Beszámol a társulati jelentés a nagyszabású két belföldi és három külföldi kiállításról, ame­lyek iránt állandó nagy az érdeklődés. A tár­sulat a nyersanyag beszerzés érdekében igen fontos akciókat bonyolít­ le a jelentés szerint, ennek köszönhető, hogy sikerült az olasz és a japán selyemszöve­teket kiszorítani és magyar gyártású anyaggal pótolni. A munkabérekre vonatkozóan a jelentés meg­állapítja, hogy az iparügyi miniszter erélyes intézkedésének és a társulat közbelépésének eredménye az lett, hogy a minimális munka­béreket most már majdnem kivétel nélkül mindenütt betartják. Előkészítés alaatt áll a háziipari munkabérek általános szabályozása. Végül foglalkozik a jelentés a minimális ex­portárak" kérdésével is, bejelentve, hogy az iparügyi miniszter egy bizonyos átlag betartá­sára, kötelezte a háziipari vállalatokat, s az erre vonatkozó­ statisztikai adatokat a társulat most dolgozza fel. LISZTÁRAK Budapesti nagymalmok lisztárai Ogg­­ 41.30-40 60. 00 40.30— 40.60. 2-es 39.30—36.60. 4-es 38.30 -38.60. 5-ös 36.30— 36.60. 5-os 33.30-33.60. 7-es 22.50-2.3 90. rozs­d­ás 37.00, 01 34.75, special I. 30.50 normát I. 29.00. II. 24.75 korpa 12.00. Tiszavidéki kismalmok lisztárai: Ogg 35 00—35.50. Cst 35.60-35.50 2-es 34.00-34.50. 4-es 33.00-33.50. 6-os 25.50-26.00. Dunántúli és egyéb kismalmok tisztárai: Ogg 34.50— 35.00. Og 34.50—35.00. 2-es 33.50-34.00. 4-es 32.50-33.00. 6-os 25.00-25.50. BUDAPESTI PIAC Gyenge forgalom mellett az élelmiszerárak nem változtak. A mai budapesti élelmiszerpiac fogyasztói (zárójelben kiskereskedelmi) árai kg-ként Húsok és hústermékek: Marhahús, rostélyos és felsál 160—280. leveshús (sartő (arja, szegve) 120—180. borjú­hús comb 280—360. vésés 220-300.­­pörkölt 90-160 juh­hús, hátulja 160—240 eleje 90—160. sertéshús, karaj 220 —270. tarja, comb 180—228 oldalas 160—200 libahús 180. liba aprólék led, zsírszalonna 164—194. sertéshú­s ISO Líra (100 líra, 500 és 1000 lírás bankjegyek­­kivételével) tj.M— 17.M Norvég korona (100 korona) 83.00— 8.3.9* Osztrák schilling (109 schilling) 80.­1*— 8*.71 Svájci frank (100 frank) 78.20- 18.1# Svéd korona (100 korona) 85.28— 88.1* iti­LFÖLD! KIFIZETÉSEK: Amszterdam 100 h. forint 183.85—188.15 Athén 100 drachma 3.925—3.855 Belgrád 100 dinár 7.81— 7.88 Berlin 100 márka 135.7**­­S«.7» Brüsszel 100 belga 57.82— 57.4* Bukarest 100 lei 1.41- S.44 Kopenhága 190 dán korona 73.03- 74.35 London­­ font 11.555- 16.705 Milano 100 líra 17.86- 17.8884 Newyork (100 dollár) .338.5*—341.10 Oslo 100 norvég korona 83.725— 83.925 Párizs 100 frank 15.715— 15.915 Prága JO0 szokol 11.70- 11.93 Stockholm 100 svéd korona 83.49— 88.10 Varsó 160 zloty 84.05- 84 53 Zürich 100 frank 77.8*— 78.19 Bécsi klíringárfolyam 8*.454 Szófiai elzzára. 4.15 —196, sertészsír, budapesti 181—196, libazsír 290—220 Baromfi Élő, tyúk 1 darab 229-36­1. 1 kg (119-120), csirke, rántanivaló 1 darab 120—180 ( 90—110), 1 kg (135 — 140), sütnivaló 1 darab 170-280 (120—160), 1 kg (130 — 1­35), ruca, hízott 1 kg (140—150), lúd, hízott 1 kg (140 —145), pulyka, hízott 1 kg (100—120), vágott: tyúk la 1 kg 150-160 (130-140). Ha 1 kg 130-140 (120-125) csirke, rántanivaló la 1 kg 2­10—250 (180—220). IU 1 kg 150-200 (125-130), sütnivaló la 1 kg 220-260 (180- 210). Ila 1 kg 150-180 (120-140), ruca, hízott la 1 kg 170-200. Ha 1 kg 150-160, lúd, hízott la 1 kg 100-250, Ha 1 kg 140—150. pulyka, hízott la 160—170. Ila 130— 140. kappan 200—220. Tojás: Teatojás, válogatott 8—10, kg 160—200. dunán­túli kosáráru 150—160 (128-132). tiszavidéki ládaáru (128-132), kosáráru 150-165 (1­38). hűtőházi tojás 135 (110),­­meszestojás 115 (105), fózó- és aprótojás 7—8, kg 130-180 (Ifin—120) Káposztafélék: Fejeskáposzta la, 14—16 (S— 10), Ha 10-14 (5-7), kelkáposzta la 30-36 (26-30), Ila 24- 30 04—25), kelbimbó 80—1(4) (50—100), vöröskáposzta la 12—16 (8—14), Ha 10—12 (6—8), savanyúkáposzta 18—28, fej­éssaláta (8),­­ melegágyi 12— 36 (10—30). endi­­via saláta kg 90—140, galambbegysaláta ,1000 (500). es­­coriai (40). Burgnpya: Gülbaba 10—12 (10—14) nyári rózsa 10—­­12 (9.6—10.5), őszi rózsa, 7-9 1S~7), kgH 15—30 (12- 14) Elja 5.5—7 (5.3—6.31. Krüger: étkezési (4.3—4-5) Vrol­mann (4.2—4.5), fojtott burgonya 50—60 (22—25). Gyümölcs: Alma, nemesfaj Ta 100—200 (75—140). Ha 60 —90 (50—70), közönséges válogatott 56 —88 ( 40 —60), körte, ne­mesfaj la 70—150 (55—90). Ila 56—80 (40—50), közönséges válogatott 50—60 (20—35), aszaltszilva* ha­zai­ 88-128 (60—100. külffldi 120-148 (70-110). szilva­­íz Sí, (40-60). gyümölcsíz (96-110) dió 70 -88 (65 -70). diótél, csemege­ 240-300 4220-250). dióbé­­la (3­0—220). mogyoró, olasz 160—240 (140—180). mogyoróbél 40.)— 440 4320—360). mandula, héjas 88 (60—80). mandulából, hazai 360-440 (320-350), külföldi 480-SSO (440-560) BUDAPESTI SERTÉSVÁSÁR A ferencvárosi sertésvásárra felhajtottak 1297 darab sertést. Előző napi maradvány 182 darab. Arak: valal nehéz sertés páronként 300 kg-on felül 122—123)4*. sze­dett közép 120—124. szedett silány 14­6—114. angol hús­sertés 122—126. II. rendű 112—121. exportzsír márká­zott 176 fillér kg-ként A vásár irányzata élénk. Felemelték az inségutalványok beváltási árát, a Budapesti Hentesek Ipartestülete­ az élő­sertés áremelkedése miatt már régebben kérte a polgármestertől az inségutalványok térítési árának emelését. A főváros szociálpolitikai ügyosztálya hosszas tárgyalás után az ipartes­­tü­let kérését indokoltnak találta és értesítette a vezetőséget, hogy az inségutalványok térítési díját február 15-től az eddigi 14 fillérről 1­5 fillérre emeli fel. Az új egységár életbelépte­tésével egyidejűleg halványzöld színű utalvá­nyok kerültek kibocsátásra, amelyekre 6 deka kolbászt, vagy 6 deka nyári szalámit, vagy 11 deka­ tepertőt, vagy 6, deka füstöltszalonnát, vagy 7 deka disznósajtot, vagy 16 deka fekete­­hurkát és külön 17 deka kenyeret kötelesek a beváltóüzletek kiszolgáltatni. A régi narancs­­sárga színű utalványokat legkésőbb március 31-ig lehet­ beváltani, mert e határidő után a narancssárga színű jegyek értékének kifizetését a főváros­ beszünteti. Nem semmisítik meg az engedély nélkül te­lepített csongrádi szőlőket. Csongrádon a­ múlt évben mintegy 50 csongrádi szőlősgazdát en­gedély nélküli szőlőtelepítés miatt pénzbünte­tésre ítéltek és elrendelték új szőlőtelepítésük megsemmisítését is. A vármegyei gazdasági egyesület az érdekelt csongrádi szőlősgazdák számára amnesztiát kért a földművelési minisz­tériumtól. A miniszter úgy döntött, hogy mivel a­ büntetést nem engedheti el, azt ajánlja a gazdáknak, hogy kérjenek utólag engedélyt, akkor nem semmisítik meg új szőlőtelepítésü­ket. Az érdekelt csongrádi szőlősgazdák az en­gedélyt most már meg is kérik a földmívelési minisztériumtól. Kiterjesztette a kereskedelmi miniszter a postaigazgatóságok hatáskörét. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint a postaigazgatóságok hatásköre az engedélyezett hitel keretén belül ezentúl kiterjed többek kö­zött a következő ügyekre is: faluzó levélhordó­járatok berendezése és megszüntetése, a lóval, illetve kocsival közlekedő járatok kivételével. A faluzó levélhordójáratok fentartásáért járó átalányt az igazgatóság állapítja meg, feltéve, hogy az engedélyezett összeg a járatot fentartó postaszerv jövedéki bevételéből fedezhető. Rö­vid ideig működő alkalmi postahivatal felállí­tása közérdek esetén a kincstár költségére. Ha az alkalmi postahivatal felállítása nagyobb részben magánérdeket szolgál, a személyzet kirendelésével járó rendkívüli szolgálat díját az érdekeltségnek meg kell térítenie. Alkalmi bélyegző engedélyezéséhez azonban a posta­vezérigazgatóság előzetes hozzájárulását kell kérni. A postamesterek, kincstári postaszállí­­tók, lovas vonatfelvigyázók részére a posta­­szállításnál szükséges lovak, járművek és egyéb szállítási eszközök beszerzése céljából megokolt esetben előleg engedélyezése. Gyalog­járatok berendezése és a fentartásukért járó szállítási átalányárak megállapítása. A posta­mesteri kezelésben lévő hivataloknál a rend­kívüli évadszerű forgalom lebonyolítására múl­hatatlanul szükséges kocsijáratok engedélye­zése. Postamesteri hivataloknál egy főnyi kü­lön kézbesítő engedélyezése és ennek díjazása fejében a postamester részére legfeljebb évi 360 pengő átalány megállapítása. A csongrádi gazdasági egyesület kérelemmel fordult a földmívelési minisztériumhoz. A ta­valyi jégkárra való tekintettel a kisgazdák fel­­segítésére 5000 pengő segély kiutalását kéri az idei naposcsibe- akció lebonyolításához. Az egyesület a naposcsibéket a beszerzési áron alul szeretné szétosztani a jégkársújtott csong­rádi kisgazdák között. HOL LESZ VÁSÁR ? Szerda, február 17 : Bajna (Esztergom) Kaba (Hajdú),­ Rudabánya (Borsod), Székesfe­hér­vár (Fejér), Tiszabercel (Szabolcs). Csütörtök, február 18.: Bajna (Esztergom), Tiszalök (Szabolcs). Péntek, február 19.: Csengere (Szatmár), Föl­deák (Csanád), Veszprém havi (Veszprém). Szombat, február 20.: Földeák (Csanád), Magyarszentiván (Baranya). Színházi Kis Újság A városháza nagy­termében adott szállást Rákospalota a színháznak. A rákospalotai színház helyiség­kérdése megoldódott: Szőcs József dr. polgármester megengedte, hogy a színház a városháza nagytermében tartsa előadásait. Közgyűlési napokon a színháznak szünetet kell tartani. Radó László színigazgató a megnyitást február 19-ére tervezi. A város a terembér, fűtés és világí­tás ellenében összesen napi 20 pengő bér­összeget kötött ki. Ez a kis összeg természe­­tesen még a város önköltségét sem fedezi. A Csodahajó című Kardos—Kellér—Márkus operett vidéki körútja során Debrecenbe is eljutott, ahol gazdag kiállításban és pompás előadásban került színre. Neményi Lili, Jurik Julcsi és Ica, Szilágyi Zsóka, Sugár Mihály, Sármássy Miklós, Kőműves Sándor nagyon tetszettek, Szilassy László kevésbé. Sopron­­nak is a Csodahajó■ a legközelebbi operett­­újdonsága: csütörtökön kerül először szilire Tímár Ila főszereplésével. Szeged legközelebbi operett-ősbemutatói: feb­ruár végén Majorossa Aladár „Minőn 11 címes operettje, március végén pedig Buday Dénes és Dénes Gyula ,,Fenséges kaland" című ope­rettje. A jó operett előadásoknak különben Sze­geden sikerük van. A 3.1 a szerelem javára vasárnaptól vasárnapig tízszer szerepel a mű­soron. TANÁCSADÓ (SZERKESZTŐI ÜZENETEK) A laphoz intézeti kérdések egyszerű levélben vagy ír*** lezőlapon küldendők a következő címre: KIS ÚJSÁG* Budapest 62. Válaszbél.yeget mellékelni felesleget, mert csak a Tanácsadóban válaszolunk. NÉVTELEN LEVELEKRE NEM VÁLASZOLUNK. M. P. Egyházasrádóc. Az igás állatoknak több nyugalomra van szüksége, hogy a meg­erőltető munka után helyrepótoltassanak azok a nedvek és erők, melyet munka közben el­használtak az állatok. A nyugalom ideje alatt a­­ testi anyagképződés felülmúlja, az anyag­­elhasználást. A jó gazda gondoskodik arról, hogy álatai, különösen a nehéz munkát végző állatok minél zavartalanabb és kiadósabb nyu­galomban részesüljenek, hogy friss erővel, szervezetük leromlása nélkül végezhessék to­vább a munkát. Szükséges, hogy zavartalanul történjen az emésztés. Minden etetés után, kü­lönösen a kérődző állatoknál megfelelő nyu­galmat kell, biztosítani, az állatoknak. A na­gyon sokáig tartó nyugalmi állapot az, igás állatoknál már nem kedvező, mert a hosszú pihenés erliyesztőleg hat az izmokra, gyengíti a,:'állatokat. Csak a hízásra befogott állatokra kedvező a túl hosszú pihenés, mert a sok­ táp­anyag elraktározódik az állati testben és hízni fog az állat. Nem elegendő az, ha az állatok állás közben pihennek, csak féliym­eddig piheni ki az állat magát. A teljes pihenést csak a puha helyen való fekvés biztosítja az állatnak. K. M. P., Jászalsószentgyörgy. Az elkülönítéshez az árvaszék hozzájárulása kell. Ha a jegyző úr ezt nem szerezte meg, akkor az egész hiába­­­való volt, mert enélkül a telekkönyv úgysem vezeti keresztül. Legjobb, ha mielőbb személyesen megnézik a telekkönyvnél, hogy mi történt. Ha­ nincs megcsinálva, járjanak­­ el szemé­lyesen az árvaszéknél. Olyan rendelet nincs, amely önöket arra kötelezhetné, hogy­­ ezt a jegyzővel kell megcsináltatni. * D. Gy. Felsőgalla. Forduljon a „Köztelek" könyv­­üzletéhez,­ Budapest, Köztelek . címre. J. K.: Kadarkút. Valamit fizessen rá és­ állatorvossal állapíttassa meg a kutya fajtáját. H. H.. Komárom. 1. Gyógynövénykiviteli ág. Budapest, Laudon­ u. 30. — 2. Sajnos, zene nélkül nem igen veszik meg. Mégis próbálja meg, küldje be Rózsavölgyi zeneműkiadónak. Budapest. IV., Szervita-tér. S. G.. Céllövő. Nimród Rt.. Révay­ utca 5.. K. G. Miskolc. Tanfolyamot kell végezni 4 közép­iskola elvégzése után. Erre csak kinevezés után volt szükség. Leghelyesebb, ha­ személyesen jelentkezik az ottani Államépítészeti Hivatalnál, ahol­­ megtudhatja van-e egyáltalán remény a felvételre. özv. T. J.-né. Fellebbezhetne a pénzügyminiszterhez, ?"■ ki van zárva, hogy március 1-ig elintézzék. Leg­jobb, ha nem adnak el, hanem eleget tesznek a vé­dettségi kötelezettségeknek, akkor nem bánthatják. B. M. Kérdés, hogy a sorsjegy egyáltalán megvan-e. Rendelje m meg a trafikosnő úgy, hogy másikat nem fogad el. Ez esetben, ha megvan, feltétlenül meg is küldik. Nógrádkövesd. Sajnos, bármily igazságtalan is a ren­delkezés, ezek valóban csak 10 hónapon át kapnak fizetést. Kis mozi? Bármilyen nyilvános helye® akar játszani, bármilyen géppel, még ha csak egyetlen­ esetről volna is szó, belügyminiszteri engedély kell. ,B. Ballonra. Forduljon kérdésével a Felső Ipar­iskolához, Budapest, VIII., Népszínház­ u. 8. b. R., Mohács. A mezőgazdaságról és mező­­rendőrségről szóló 1894. évi XII. törvénycikk 21. §-a értelmében a közös legeltetésre hasz­nált birtokoknál a községi képviselőtestület, illetve­ a birtokossági külön tanács (esetleg legelőtársulat) megállapítja, hogy a) a legelőre hány állat bocsátható, b) a területnek mely részei, mely időben és minő sorrendben kerül­jenek legeltetés alá, c) egymást a legeltetésben hátráltató álatnemek a legelőnek mely részei­ben és minő sorrendben legelhessenek, d) hol nem szabad állategészségi vagy más okokból legeltetni, e)­ hol legyenek a kutak, itatok, de­­lelők és védhelyek stb. készítendők, f) egy állat után legeltetési költségek (pásztor, legelő stb.) címén milyen összeg fizetendő, g) mell­esetekben engedhető m­eg az, hogy a 20. §-ban elrendelt legeltetési módtól eltérőleg egyesek külön legeltethessenek. Az nyilvánvaló, hogy ott, ahol birka legel, szarvasmarha nem legel­tethető, ennélfogva olyan megoldást kell ke­resni, amely ezt az esetet kizárja.

Next