Kis Ujság, 1937. április (50. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-01 / 72. szám
II. A KERESZT KÉRDÉSÉHEZ (CZENÉL KECSKEMÉTRE) • Az utóbbi időkben sok vita folyt a kereszt kérdése körül, mégpedig ama körökben, ahol ezt nem alkalmazták, mert azt mindig a római katolikus egyház jelképének tartották s amelyet így a protestáns egyházak nem igen fogadhattak el a maguk különállásának, önállóságuknak s a maguk útján való haladásuknak kifejezőjéül. Inkább a csillag, vagy a kakas, de semmiképen ne a kereszt, ha mingjárt ez az egész földön össze is van nőve Krisztus tanításával és életével, hiszen ezen fejezte be szenvedésteljes életét s ezt öntözték kiömlött vérének utolsó cseppjei és verejtékei. " Sok szó és vita hangzott el már a kérdés körül. És jegyezzük meg az igazság kedvéért, hogy nem is annyira katolikus, mint inkább protestáns részről. Mert sokan voltak, akik nem értették meg ezt az idegenkedő elfordulást a kereszttől, amely ha a jelkép néma beszédességével is, de mégis csak Krisztust jelzi és őróla beszél nekünk s amely éppen azért csak a tiszteletünk tárgya lehet, még akkor is, ha nem a hit szemével nézünk feléje, hanem a történelmi igazság elfogulatlan megítélésével. Még a múlt század egyik protestáns papja jegyezte meg egy vita folyamatában: — Hogy e kérdés még nincsen végleg lezárva, azt mindnyájan érezzük. De hogy a kérdéshez ma még nem tanácsos hozzányúlni, azt is érezzük mindnyájan, akik a krisztusi igazságot a szeretetben látjuk és ebben is akarjuk kifejezni. Mert aki idő előtt nyúl a kérdéshez, nem igen fog használni a keresztnek. Talán inkább még ártani, mintsem használni. Az okos bölcseség tehát az idő érlelő erejére bízza a kérdést, amely a maga lassú munkájával sokkal többet érhet, mint az erőszak. Mintha az idő valóban a teljes megértés, illetve megévés felé vinné ezt a kérdést is. A múlt év folyamán nagy és tudományos vita folyt a kérdésről. Ekkor mondotta Ravasz László, a magyar reformátusságnak költőlelkű főpapja: — A kereszt alkalmazásának nincsen semmi lényegbeli akadálya, hiszen a jelvény használata nem is egységes s hol; a '* t^rdlájfrf, ’’ hol meg a kakast hasztmják' s ' vannak, vidékek, ahol a keresztet is. Sf’ a'Adózgatom az utóbbi időben c^Ős- ^ Dodik s egyre több azon protestáns lovak száma, akik templomaikra a keresztet kívánják, az csak a belső átélésre mutat, amelyre a föld különböző részein megindult vallás-, főként pedig a kereszt-ellenes mozgalmak az elmélyedő hívőket vezetik. Az üldözés valójában csak a gyengék, a megalkuvók, a félhívők számára jelent veszedelmet. Az igazi hit csakúgy abban találja meg a maga megerősítő balzsamát, mint a középkor birkózója az olajkenetben s a virág a harmatban. Az igaz hit ilyen esetben a mártirság hősiességét is szívesen vállalja s ekként nyernek az egyházak új erőforrást a megerősített hitben, szinte bő kárpótlásul a megalkuvók szétszéledt papiros-hívői helyett. S alig volt korszak, amikor a hit ellen ilyen nyiltan folyt volna a hadakozás, mint napjainkban. Hogy ez a háborús front hova szélesedett s hogy nemcsak baloldali immár, hanem jobboldali is, azt a legutóbbi pápai szózat eléggé megvilágítja.Érthető tehát, hogy az ismert természeti igazság itt is diadalmaskodik s a hatás itt is ellenhatást szül. Érthető, nagyon is érthető, ha protestáns oldalról is élénkebbé válik avágy, hogy ők is magukénak vállalják a keresztet, amelynek hite az ő hitük is s amelynek tanítása és igéje az ő életüknek is útikalauza s amelynek a védelméből ők sem vonhatják ki magukat, hiszen a rombadöntött kereszt az ő hitük rombaomlását is jelentené. S hogy ez a vágyakozás a veszedelem idején a protestáns hívőket is sorompóba állítja, az éppen a kereszt egyetemes erejének az igazi fokmérője, jelezve, hogy a veszedelem ideje nem egymással szembe, de egymás mellé állítja az összes fenyegetett keresztény felekezeteket. De egyre a kérdésnél különösen vigyázni kell. Mégpedig arra, hogy a keresztért való küzdelem a lelkek igazi együttesénekszent békéjét és közös akaratát szolgálja, ne pedig újabb széthúzásét és megbomlásét. A kereszt szelleme követeli, hogy ez ne válhasson új gyűlölködések és harcok erjesztő kovászává, hanem azt a célt szolgálja csupán, amelyért a kereszt gazdája életét és vérét áldozta: a szeretet mélyítését és megerősítését. A kereszt csak ezt a célt szolgálhatja. De sosem egyengetheti a gyűlölködés, a testvérháborúság útjait. Mert ha ezt szolgálja, célt tévesztett és káros a kifüggesztése. Kőrösparti - - 2 KIS ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1937 ÁPRILIS T Súlyosan bántalmazta egy az OTI-rendelőben a mert munkaképesnek Szűcs István 31 éves szövősegéd, aki az egyik kőbányai gyárban dolgozik, a késő délutáni órákban jelentkezett az Állomás utcai OTI rendelőjében. Felsietett az első emeletre, ahol dr. Zsédey József főorvos rendelt. Hosszas várakozás után jutott be a rendelőbe. Elmondotta panaszát és kérte, hogy vizsgálják meg. — Munkaképtelen vagyok — mondotta. — Úgy érzem, hogy lázam is van.. . Szűcs Istvánt megvizsgálták, hőmérővel megmérték a lázát, majd a vizsgálat után a főorvos kijelentette, hogy munkaképes. A következő pillanatban a szövősegéd odaugrott a gyógyszerekkel és vegyvizsgálati anyagokkal megrakott asztalhoz, ahonnan felkapott egy vastagfalú poharat, amelyet teljes erejével Zsédey József dr. fejéhez vágott beteg főorvost, nyilvánította A pohár darabokra törött és az üvegszilánkok súlyos sebeket ejtettek a főorvos fején. Szűcs István a főkapitányságon azzal vészekezett, hogy munkaképesnek nyilvánította, a főorvos és önkívületi állapotban követte el tettét. Szűcsöt őrizetbe vették. Tokió, március 31. Hajasi miniszterelnök kérelmére a császár rendeletileg feloszlatta a képviselőházat. A képviselőválasztások április végén lesznek. A kormány hivatalos közleményben bejelenti, hogy kénytelen volt a császárnak a képviselőház feloszlatását javasolni, mert a képviselők nem ismerték fel a helyzet súlyos voltát és nem látják be, hogy a parlamentáris elvek megjavítása céljából szorosabb együttműködésre van szükség. Az ellenzék rendszeres obstrukciója lehetetlenné tette, hogy elintézzék a honvédelmet és a gazdasági egyensúlyt , érintő fontos javaslatokat. A képviselők magatartása igazolja azt a mozgalmat, amely az országban az országgyűlés reformja érdekében megindult. A kormány— így végződik a közlemény — a nemzet lelkiismeretéhez fordul és a nemzettőlkér támogatást, hogy a mostani nehézségeket legyőzhesse. ■__________ "m?sr------------7ÜSSSSB Feloszlatták a japán országgyűlést Erélyes magyar közbelépés az olimpiai kardvívás és a vízipóló érdekében Nemrégiben olyan hírek voltak forgalomban, hogy a japán olimpiai bizottság a tokiói olimpiai játékok, műsorának összeállításánál a vívást mellőzni akarja s nem igenis mutat hajlandóságot a vízipokitorna megrendezésére sem. Az Országos Testnevelésitanári a japán Törekvések " elténttlyozására ’ javaslattal fordult a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz, amelyben az olimpiai szabályzat megfelelő megváltoztatását kérte. A NOB olimpiai szabályaiban ugyanis a vívás, valamint az öttusázás is a kötelezően megrendezendő versenyszámokk között szerepel, a vizipólót azonban a szabályzat azok közé a sportok közé sorolja, amelyeknek műsorra vétele nem feltétlenül kötelező. Az OTT első javaslata az, hogy a szabályzat mondja ki a vívásról intézkedő pontjában műtl a ,3 fegyvernemnek, a tőr-, párbajtőres kardvívásnak kötelező műsorbavételét, mert a szabályzat eredeti formájában csak a „vívás" műsorbaiktatását rendeli el, d)e fegyvernemekről nem beszél. Az OTT második javaslata azt kéri, hogy a vízipólót a NOB vegye fel a kötelező olimpiai versenyszámok közé. A két javaslatot a NOB vezetősége letárgyalta s ez alapon közölte az OTT-al, hogy azokat a június 7—11-iki varsói kongreszszus tárgysorozatára tűzte. BCfIKXl Kinyitotta a gázcsapot és elvágta a nyakát egy hentes, mert holnap át kellett volna adnia üzletét Tragikus hátterű öngyilkosság történt szerdán este a Dohány utca 27. számú bérházban. Egy 55 esztendős hentesmester, aki anyagi gondjai miatt eladta az üzletét, kknyitotta a gázcsapot, majd egy élesre fent késsel átvágta a nyakát. Safranek József hentesmesternek évek óta volt üzlete a Dohány utcai bérházban. Az utóbbi hónapokban súlyos anyagi gondok közé került, amelyek arra késztették, hogy az üzletét feladja. Csütörtökön, április 1-én kellett volna az új tulajdonosnak átvennie a hentesboltot. Efeletti elkeseredésében Safranek József üzletzárás után, amikor az alkalmazottai eltávoztak, bezárta az ajtót, kinyitotta a gázcsapot, majd átvágta a nyakát. A házfelügyelő, aki erős gázszagot érzett kitódulni az üzlethelyiségből, rendőr segítségével behatolt a boltba, ahol megdöbbentő látvány fogadta. A szerencsétlen ember hatalmas vértócsában, eszméletlenül feküdt a földön. Értesítették a mentőket, akik Safranek Józsefet súlyos állapotban szállították a Rókuskórházba. Az izgalmak a mérnöki kamara közgyűlésén Szerdán délután tartotta a Mérnöki Kamara 25. közgyűlését a pesti Vigadóban, amelyen Bornemisza Géza iparügyi miniszter is képviseltette magát dr. Petneházy Antal államtitkár által. A gyűlést dr. Mihejlich Győző kamarai elnök nyitotta meg, a járási mérnöki intézmény felállítását követelte, majd indítványára a közgyűlés távirati úton üdvözölte a kormányzót. Thoma Frigyes főtitkári beszámolója után Somló József a magánmérnöki kar különböző sérelmeit adta elő, többek közt a közszállításokat kiíró hatóságokra panaszkodott, amelyek szerinte nem tartják be a közszállítási szabályzatokat. Azután az általános kamarai kötelezettség ellen szólalt fel. — Nincs szüksége erre a mérnöki karnak, a mérnökök többsége is ellene van — mondotta Somlé József, mire a közgyűlésen több izgatott közbeszólás hangzott el. — Nem úgy van! ■— kiáltották. Somló József megvárta míg a zaj elül és újra az előbbi álláspontját hangoztatta. — A mérnökség érdeke az, hogy az általános kamarai kötelezettséget ne valósítsuk meg — mondta emelt hangon, mire percekig tartó lárma keletkezett. Izgatott közbekiáltásokkal zavarták meg a szónokot. A következő szónok Bíró Zoltán egységes álláspontra kérte a kamara tagjait, ő is a magánmérnökök nehéz helyzetéről beszélt, amelyet úgy lehetne, megváltoztatni, ha a mérnöki kart fokozottabban kapcsolnák be az agrártermelésbe. — Az a baj azonban, —s mondotta, —! hogy a fiatal mérnökök nem akarnak vidékre menni. Erre a kijelentésre különösen a fiatalabb jelenlévők részéről élénk tiltakozás volt a válasz. REJTÉLY A Kis Újság számolt be elsőnek arról a véres szerelmi drámáról, amely kedden délután Rákospalotán történt, ahol a Kinizsi* utca 164. számú villában Antal Lajos 241 éves lakatossegéd két revolverlövéssel agyonlőtte sógornőjét, Fodor Gyula dr kultuszminisztériumi számellenőr fiatal feleségét, majd öngyilkos lett. Reménytelen szerelem húzódott meg ennek a tragédiának hátterében. Antal Lajos imádta a harmincéves aszszonyt, aki természetesen visszautasította a fiatalember erőszakos közeledését. Ezért határozta el magát a szörnyű tettre. A rendőri nyomozás szerdán délután folytatódott. A Kinizsi utca 162. számú házból, Antal Lajos lakásáról behoztak a rendőrkapitányságra egy kazettát, amelyben a szerelmes lakatos a leveleit őrizte. A szemétkosárban pedig egy iskolai füzetet találtak, amely tele volt a szerencsétlen Fodor Gyulámhoz írt versekkel. Az egyik vers így szólt: „Álmatlan éjszakákon vágyódom utánad, Tündér palotámban minden este várlak. “'‘Sálett az éjszaka, sötét az életem, Iliu vágyaimat hiába kergetem ...“ Antal Lajos holmijait a rendőrség lefoglalta. ELTEMETTÉK KECSKEMÉTI VILMOST Szerdán délután helyezték a rákoskeresztúri temetőben örök nyugalomra a Kis Újság és a Budapest volt munkatársát, Kecskeméti Vilmos lapszerkesztőt. Scheiber Lajos József* városi főrabbi búcsúztatta a tragikus hirtelenséggel elhunyt újságírót. A budai Izraelita Hit* község nevében Csobádi Samu, az újságírói intézmények nevében Peterdy Andor búcsúzott a halottól. A Jókai-lepellel fedett koporsót a főváros által adományozott díszsírhelyen hangtolták el. Görtennisz Floridában találták ki ezt az új sportot: teniszezők görkorcsolyán futnak a labda után. A kettős sport természetesen nagyobb ügyességet kíván, mint a két sport külön-külön = Hat napon át a Kis Újságot, =5 nettön pedig a naagparHátre? = = olvassa Ön isi §§