Kis Ujság, 1937. április (50. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

4 IFJ. GULLIVER Szubjektív levél Ifjabb Gulliver Lemuel utazásairól híres ük­apjától nemcsak nevét és foglalkozását, hanem annak nyughatatlanságát, utazási vágyát is örökölte. Miként 200 év előtt nagynevű őse, ő is habozás nélkül elhagyta „lilliputi" orvosi gyakorlatát és útrakelt: új embereket, új or­szágokat megismerni, mihelyt erre alkalom adódott. Kóborlásai közepette elvetődött Pro­­tekcióniába is, ebbe a mi puritánsághoz szokott szemeinknek furcsa társadalmi berendezésű országba, hol sok érdekes népszokást volt al­kalma megfigyelni. E népszokások legtöbbjét a sok évszázados hagyomány és az állandó gya­korlat társadalmi törvény rangjára emelte. Protekeiónia országa az újonnan felfedezett világrésznek, Civilizációnak utolsó, keleti kul­­túrbástyája. Korrumpia országának közvetlen szomszédságában fekszik, ezzel sok ember­öltőn át igen élénk és szoros gazdasági és szellemi kapcsolatot tart fenn. Korrumpia la­kosai, a korruptok, nagy számban élnek Pro­tekcióméban is, ahol, úgyszólván, teljesen be­olvadtak az őslakosságba. Szokásaikat felvet­ték, de egyben őshazájukból hozott, jellegzetes nemzeti szokásaikra megtanították a bennszü­lötteket is. Protekeiónia lakossága élesen két kasztra tagolódik. Az egyiknek tagjait protek­­toroknak hívják, ezek az előkelőbbek, a másik kaszt tagjait protegáltaknak nevezik s helyze­tük, a könnyebb megértés miatt, legegyszerűb­ben a római korabeli rabszolgákkal, vagy a korai középkor hűbéreseivel volna egy sorba állítható. Az átlépés az egyik kasztból a má­sikba lehetséges. Hivatali állás elnyerése, vagy nagyobb tőke összegyűjtése,a protegáltaknak is lehetővé teszi, hogy protektorok lehessenek. Ezáltal a kasztrendszer bizonyos demokratikus színezetet nyer. A két kaszt tagjai házasságot is köthetnek egymással. Elsősorban a protegál­­tak kasztjának fitagjai kívánnak protektor, vagy nagy tőkés leányt feleségül venni, mert ezáltal hivatalhoz, vagy vagyonhoz jutva ma­guk is protektorokká emelkednek. Viszont be kell vallani: protektor, vagy tőkés szülők álta­lában nem nézik jó szemmel, ha fiúk protegált kasztbeli lányt kíván nőül venni. A Protekció­méban szép számmal található, kölcsönös meg­értést nélkülöző házasságnak sokban nyilván e gőgös, kaszti elzárkózás az oka és egyben ma­­gyarázata. Igen érdekes sajátossága Protekcióménak, hogy valamely állás elnyerése csak protekto­rok útján lehetséges. Még akkor is, ha a pályázó maga is a protektorok kasztjából való. Ilyenkor csak a kivételezés simább. A hivatalra vagy alkalmaztatásra pályázó felek mindegyike iparkodik lehetőleg nagyszámú protektorkasztbeli segítségét és támogatását elnyerni, megszervezi őket s egy főpro­tektort választ. Ez utóbbi „majd én elintézem" csata­kiáltást hallatva, maga köré gyűjti a többi, ugyanazt a protegáltat védő protektort s meg­ütközik a másik protezsált köré gyűlt kis sereggel- Az összecsapásban a szokásos harci eljárásokon kívül mindenféle egyéb módszer mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmm és eszköz, mint pl. rágalmazás, kémkedés, besúgás stb. használata mindegyik fél részére megengedett. A hivatali állást az a protegált nyeri el, akinek a protektorai a harcban győz­tek. Protekefónia állama e harcok sima lebonyolítására előzékenyen alkalmas kis csatatereket bocsát polgárai rendelkezésére, kik egyébként maguk is e harcok kialakulását elősegíteni igyekeznek. A protektorok részvétele e harcokban kivált­­ságszerű kötelesség. Ez az ellenszolgáltatás azokért a kiváltságokért és előnyökért, amit a hivatali és társadalmi életben élveznek. A harcban való részvétel megtagadása rendsze­rint ■ súlyos társadalmi, nem egyszer hivatali kellemetlenségekhez vezet: megvetettnek, gyá­vának, sőt jellemtelennek tekintik azt a pro­tektort, aki a harcolást megtagadja. Épúgy, mint az ősrómaiaknál, a patrónusnak nem­csak joga, de kötelessége is volt kliensét meg­védelmezni. Protekcióiéban e téren is hasonló a helyzet. Itt azonban sokszor elegendő a támogatást csak megígérni. A protegáltak, hogy a protektorok kegyét és hajlandóságát elnyerjék, sok mindenféle eszközhöz folyamodnak. A hízelgő szótól a revolverező fenyegetésig, a szolgai alázattól az önérzetes rokoni kapcsolatra hivatkozásig iparkodnak a protektorok harcbaszállását biz­tosítani, harckészségüket és lelkesedésüket fokozni. Mert minden protegált jól tudja, hogy ügyének sikere jóformán kizárólagosan a protektor kasztbeli harcosainak számától, minőségétől és harckivonó tüzétől függ. Saj­nos, ezeket a nemes és önzetlenül ideális esz­méket a korrumpiabeli korruptok sokban megrontották: a régi, nemes harc sokszor anyagiasan átszíneződik. — örüljön, hogy nem él ott! — fejezte be ifjabb Gulliver Protekeiónia általános jellem­zését. A tanácsot megfogadtam s most örülök. Mr.) KIS ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1937 ÁPRILIS T Káprázatos pompával fogadja Magyarország az olasz királyi párt Mária hercegnő és Ciano külügyminiszter is Budapestre jön kíséretükben Milánó, március 31. A Corriera della Sera nagy tudósításban­­ foglalkozik III. Victor Emanuuel olasz király és császár magyarországi utazásával. A lap tudósítója szerint III. Victor Emá­­nuel Horthy Miklós kormányzó látogatását viszonozza. Útjára a királynén kívül elkíséri Mária hercegnőt is, valamint Ciano gróf olasz külügyminiszter, aki ezt az alkalmat is fel fogja arra hasz­nálni, hogy a magyar államférfiakkal meg­beszélje a helyzetet, amely Magyarország számára az olasz-jugoszláv baráti kapcsola­tok következtében új lehetőségeket rejteget. Victor Emanuelt a magyar határon Zala vármegye vezetőin kívül a kormányzó kabi­netirodájának főnöke és Bethlen István gróf is fogadják majd. Ott lesz, mikor az olasz király magyar földre lép, a kaposvári Nagy Lajos gyalogezred tiszti küldöttsége is, amely ezrednek III. Victor Emánuel király és csá­szár 1931 óta tulajdonosa. A király vonata a Keleti pályaudvarra ér­kezik, ahol máris serényen folynak az elő­készületek, hogy a pályaudvart királyi fo­gadóteremmé alakítsák át. Hr. Vidtor Er­á­iméit a kormányzó és felesége személyesen fogadják a pályaudvaron, kívülük ott lesz az egész kormány, a törvényhozás mindkét házának elnöke és küldöttsége, úgyszintén az egyház és a hadsereg magas méltóságai, továbbá Ausztria, Németország és Jugo­szlávia budapesti követei. Az érkező felséges vendégeket Budapest főpolgármestere kö­szönti elsőnek és a fogadtatás után díszhintóban, a királyi testőrségtől kisérve vonulnak a főváros utcáin keresztül a királyi várba. A királyi palotában Victor Emánuel és hit­vese részére a Mária Terézia-lakosztályt je­lölték ki. A királyi palota márványtermében a kormányzó díszebédet rendez, amelyen százharminc vendég fog résztvenni s az ebédet követő fogadásra kétezer elő­kelőség kap meghívást. Az ünnepségek sorozatát rendezi ezután a magyar főváros és a kormány a királyi ven­dég tiszteletére. A Zsófia királyi hajó fedélze­tén két monitor kíséretében Esztergomba is kirándulnak a magas vendégek, ahol a her­cegprímás fogadja majd őket. Erre az alka­lomra a Duna mindkét partján hatalmas nézőteret építenek, ahonnan többszázezer ember nézheti végig a hajó indulását és visszaérkezését. Másnap katonai díszszemle lesz a Mussolini­­téren, amelyre a fővárosba vezénylik az ország minden katonai alakulatának egy-egy osztagát.­­A király és császár óriási díszemelvényről szemléli majd a csapatok felvonulását.­­ Csicsó házasodik Elbeszélés, irta Csite Károly Csicsó a híres kendi búcsúi mulatság széjjel­­verése után megkötözött kézzel fordított hátat a falunak s az illetékes bíró urak úgy hatá­roztak fölötte, hogy vagy nyolc hónapig pihen­tetik a híres verekedőt. S no lám, ember tervez, Isten végez; az urak ítéltek, de még nagyobb urak úgy határoztak, hogy Csicsónak folytatni kell még a vereke­dést. Csicsó folytatta is kitartással. Tanú rá az a három rendbeli vitézségi érem és három csil­lag, amikkel a hosszú távollét után hazakerült, mint rokkant hős. Bal karját ugyanis megnyo­morította egy goromba golyóbis. Még aznap, amint hazaérkezett, tárgyalásba bocsátkozott a kocsmárossal, onnét pedig egyenest a szomszéd faluba törtetett át Pikula cigányprímáshoz. Százasra esküdözött Pikula, hogy annál ke­vesebbért még a komája leányának a lakodal­mára sem megy át a szomszédba muzsikálni. S másnap délután egy órakor már a kocsma udvarán húzta negyedmagával a nótát Csicsó talpa alá. Mert hát csak egyedül járta meg a táncot a hős vitéz. Negyedóra múltán azonban élő, viruló rózsakoszorú szegélyezte a széles udvart, ötven-hatvan sóvár tekintetű leány leste, bámulta, várta táncraálló lábbal a duhaj, mékány táncos legényt. Egyszer csak táncolva lejtett Csicsó a leány­sereg felé. Nagyot dobbant valamennyinek a szíve. Vájjon kire esik a választás? Leghátul állt szemérmes mosolygással a szép, sugártermetű, ragyogó, bogárszemű Gál Katica, kurta, piros szoknyában. A legény für­késző, tüzes szeme megakadt rajta. — Gyere, kis Gál virág, táncolj velem egyet! Hopp, kis Katicám !... — Hihihi! A kis Gál — virág — szépséges pipitér! —­­ihogtak, vihogtak irigykedve a leányok. — Nézzétek, leányok, milyen büszkén tartja Csicsó virágszála a hosszú, vékony gú­nár nyakát!... — Ágaskodik a lelkem, hogy meghallja, mit duruzsmál a hosszú vitéz a fü­lébe, szívébe !... Az egy tánc nagyon hosszúra nyúlt. Csicsó szilaj mámorral az egész mulatságot Katicával láncolta végig s folyton azt huzatta, azt da­lolta: „Csak egy kislány van a világon..." Emiatt, más rendes viszonyok között holmi véres verekedés kerekedett volna a mulatók között. Most azonban a többi hetyka táncos csupa kisebb-nagyobb sihederekből­ állt, akik különös tisztelettel tekintettek a viharedzett ha­talmas vitéz őrmester úrra. . Az esetet hírül vitték Gálnénak. A kis töpö­rödött özvegy nagy boldogan, még nagyobb kíváncsisággal iramodott a kocsma udvarába. Jobb keze vastag kendővel­­el volt bugyolálva. Főzés közben forró víz borult rá. — Eresszetek, édes gyermekeimek! Hadd lá­tom meg én is a galambom Katicámat, meg azt a szép, derék Pistát! — igyekezett Eszter néni a táncos legényeket váró leányok között átfurakodni, de hasztalan erőlködött, próbálko­zott itt is, ott is. A leányok összesúgtak hun­­cutkodva, nem eresztették előre. A kis néni elkeseredésében megáldotta őket cifra, válogatott szavakkal. Aztán idegesen te­­kintgetett körül az udvaron, hogy mivel tudná testének kurtaságát valamivel pótolni. Pár lé­pésnyire tőle egy saroglyás szekér állt az ud­varon. Gyermekek hancúroztak rajta. Nagy üggyel-bajjal felkapaszkodott közéjük. — Ó, az­ édes, szép lelkeim!... Milyen szé­pen, milyen gyönyörűségesen, milyen gabalé­­rosan tudnak táncolni! — gyönyörködött han­gos áradozással s közbe-közbe haragos tekin­tettel támadt a gyermekekre, amint egyik-másik megtaszította hancúrozás közben. — Nini! A lelkem galambom Pistám kitűzte dolmányára azokat a drága szép izé-pénzeket... Látjátok, gyerekek, mennyire fénylik ott az az arany micsoda a mellén?! Az aztán valamit... De maradhass már veszteg, te kölyök, mert pofon ütlek!... Két suhanc nagyot rándított rúdjánál fogva a szekéren, mire Eszter néni ijedten csücsült le a szekérfenékre. — Üssön belétek a...! Uram bocsá’, majd rosszat mondok! — haragudott a kis néni s lekászálódott a szekérről. S . mégegyszer a leányok közé furakodott, hogy átbújik köztük, teljes közelből gyönyörködik Katicájában, de hiába volt minden erőlködése. — Egyen meg, hát benneteket a sárga irigy­ség, —• tört ki belőle az elkeseredés. Otthagyta a kocsmaudvart, elment a fél­szegre Csizáné komaasszonyához. A pitvar­talpon üldögélve tárgyalta meg Bábival, hogy mennyivel jobb leányok voltak ők, mint a maiak és mis egyéb ehhez időszerű dolgokat. Azonban bealkonyodott. S még a holdvilágnál is folytatták volna a keserűséget eloszlató édes pletykát, ha a kis Zsoldos Jancsi be nem ira­modik hozzájuk lélekszakadva: — Gyűljön hamar, Eszter néni! Ott vannak, ott izélnek! — Kik, mik s hol vannak... mit csinálnak? — ugrott fel az özvegy izgatott kíváncsisággal. *— Odajöttek... maguknál vannak a mu­zsikus cigányok. Csicsó őrmester úr hívta oda őket... Jaj, milyen szép !... Jaj, milyen gyö­nyörű ... —­ Mi a csoda__Ó, ó! Miért is nem men­tem már előbb haza !.. . Jöj­jön, siessünk, édes galambom komámasszony! Eszter gyermekkorában sem tett olyan gyors futást, mint ahogy most versenyzett Jancsi gyermekkel. Csizáné messze elmaradt tőle. Leg­alább is tíz perccel később érkezett a nagy esemény színhelyére, a kíváncsi gyermeksereg­­gel zsúfolt, cigányzenétől s nótától zajos kis zsellér udvarra. , Pikula a nyitott istálló ajtó előtt húzta ne­­gversmagával nagy igyekezettel a nótát s Csicsó mámoros jókedvvel dalolta: Gaál Katica köténye, Körül fodros a széle, Ha az Isten engedi, Csinkó Pista öleli... — Jöjjön csak, édes komámasszony! — fo­gadta Eszter néni boldog fecsegéssel, áradozás­sal Csiza Gergőné komaasszonyát. — Hallja, lelkem komámasszony?!... Ugy­e, ilyen szerencse még nem érte senki leányát a faluban, mint az én szép Katicámat! Muzsika­szó s híres szép legény­­nótája mellett feji a lelkem a tehenet... Ugy­e, hogy nem történt még ilyen szép eset ezen a világon?... Bábi után az öreg Gergő is betörtetett az utcaajtón s Csicsóra támadt: — Mi lesz itt, öcsém? Ebül jössz­em ki ve­lem, ha hírbe hozod az én aranyos kis ke­resztleányomat! — Mit?! Én hírbe hozom az édes kis Kati­cámat !... Feleségül veszem, még ma meg is kérem... Kézfogót is megtartjuk még ma. Rend lesz a násznagyom. Ugy-e, édes rózsám?... Katica lángban égő arccal jött ki az istálló­ból, tejes dézsával kezében. — Hozd csak a tejet, kis Katicám! A bor úgyis szörnyű drága: tejet iszunk a kézfogóra... — Ja­j !... üres a dézsám ... üres a dézsám! — tekintett a kisleány ijedten a kezében szorí­tott dézsára. — Hol volt az én eszem, hogy nem bele, hanem melléje fejtem a jó tejet?!... A Fonciére Általános Biztosító Intézetre ruháztatott át a Magyar-Francia Biztosító R.­T. biztosítási állománya. A Fonciére Általános Biztosító Intézet még a múlt év decemberi havában megszerezte, a „Magyar-Francia" rész­­vénytöbbségét és átvette ennek a társaságnak­ legfőbb irányítását is. Ez a művelet ma egy­ újabb fontos állomáshoz érkezett. A hivatalos lap március 26-án kelt számában közli a Biz­­tosító Magánvállalatok M. Kir. Állami Fel* ügyelő Hatóságának 27.410/1936. sz. rendele* tét, amely a „Magyar-Francia" teljes biztosi* tási állományát a Fonciérere ruházza át. A rendelet értelmében a „Magyar-Francia" ösz­­szes jogait és kötelezettségeit a biztosított felekkel szemben a Fonciére veszi át. Az állo­­mányátruházás mindenképpen a biztosított felek érdekét és legnagyobb fokú biztonságát jelenti, mert a Fonciére 73 esztendős műkö­­dése alatt ügyfelei érdekét valóban mindenkori a legmesszebbmenő, készséggel szolgálta. SZÍNHÁZ Seb­bet nem lehet agyonütni A Művész Színház téli nagy sikere, sí Egy pohár víz a tavaszba is mélyen bele­­nyúlik. Az en suite-előadásokat azért hagy­­ták abba, mert főszereplőjét, Góth Sándort a Vígszínházba szólította már régebben vállalt kötelezettsége. Mivel azonban a közönség húsvéti érdek­­lődése azt bizonyította, hogy nem elég »» Egy pohár víz heti kétszeri előadása, a­ Művész Színház elhatározta, hogy Góth Sándor szerepét Mihályfi Bélára osztja ki és vele továbbra is állandóan műsoron tartja páratlan sikerű darabját. rádió: .4. Fogadalmi templom orgonahangversenyét és az A Nemzeti Színház április második felé­­ben nagyszabású produkcióra készül. Ekkor kerül sor a Faust új betanulási előadására. Az előadást Kari Wüstenhagen, a hamburgi állami színház igazgatója, egyben rendező és színész, rendezi. Kardosa Géza társulata pénteken búcsúzik el Kecskeméttől a ,,Tüzek az éjszakában“ elő** adásával. Az utolsó napok műsorát Benáé László bonviván és Jatzkó Rezső karnagy operettje, „Ahogy én imádlak" tette változa­­tossá. A darabot a szegedi színház igazgatója­ is megnézte azzal a szándékkal, hogy mű­sorába illessze. A MŰVÉSZKLUBBAN BESZÉLIK: A Bovary­­néra eddig két címvariáció született. Az egyik szerint a darabot Mattyasovszky Ilonának hívják. Miért? Mert a némafilmek korából ismert művésznő — Bolváryné. A másik tréfa egyszerűen megmagyarosította Bovaryn­ét, kü­lönös tekintettel szerelmes természetére, Igys ' Bővéryné. Szegedről április 22-én két közvetítést ad a a . 'X I Állami Polgári Iskola Tanár­­képzője kamarakórusának hang* Április 2-án pénteken este 81/* órakor a Színházban MN­iSTflIHZSGfl Jegyek az összes jegyirodákban 50 fillértől 3.50 , pengőig Külföldi filmszínészek Budapesten A húsvéti ünnepeket Budapesten töltötte a híres dán származású film, és színpadi komikus Max Hansen, aki jóbarátjával Paul Morgannal, a magyar származású ismert színészíróval ér­­kezett Budapestre. Max Hansennek, aki a ber­­lini és bécsi színpadok komikus kedvence, színháza van Kopenhágában, St. Moritzból jött Budapestre. Ott találkozott Kay Francissal, az­ ismert népszerű hollywoodi filmsztárral, aki rövid időn belül szintén meglátogatja Buda*­pestet. Max Hansen kijelentette, hogy Buda*­pestre főleg azért jött, hogy kopenhágai ope­­rettszínháza számára több darabot lekössön. Legutóbb Max Hansen Bécsben játszott, ahol 220 előadást ért meg az ,,Axel an der Himmels­­tar" című operett, amelyben kitűnő naturburs szerepe volt, fiatal újságírót alakított. Ebben a darabban játszott Zarah Leander, akit ezután a szereplése után a berlini Ufa filmgyár szerződ­tetett. .Ugyancsak itt töltötte a húsvéti ünnepeket a népszerű, éjfekete hajú berlini filmszínésznő, Sybille Schmitz, akinek a társaságában érke­zett Petrovics Szvetiszláv is. Sybille Schmitz a pesti moziközönség előtt nem ismeretlen, mert több Ufa-film női főszerepében kedvelte meg. Sybille Schmitz megnézte a Vígszínházban Ba­jor Gizit Bováryné című színjátékban és utána rögtön Bécsbe utazott új filmjének a felvételére. A színházak csütörtöki műsora OPERAHÁZ: A fűkor, Rigoletto (fél 8). .NEMZETI: Öreghintó (fél 8). VÍG: Bovaryné (8). MAGYAR: Mennyei dal. Egy óra a Vatikánban (8). BELVÁROSI: Nincs előadás. BELVÁROSI: Nincs előadás. PESTI: Alatszertár (8). MŰVÉSZ: Kezdete 8-kor, vége 11-kor (8). ROYAL: Jooss balett (8). VÁROSI: Josephine császárné (8). ANDRÁ­SSY-UTI: A romantikus asszony (8). KOMÉDIA: Kicsire nem nézünk (fél 9). PÓDIUM: Negyedik műsor (9). TERÉZKORUTI: Kacagó esték (9). ERZSÉBETVÁROSI: Hulló falevél (6, háromnegyed 9).­­JÓZSEFVÁROSI: Névtelen­ utca 80. (6, háromnegyed 9)) KISFALUDY: Urirány szobát keret (6, h­áromnegyed 9).

Next