Kis Ujság, 1937. április (50. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-01 / 72. szám
4 IFJ. GULLIVER Szubjektív levél Ifjabb Gulliver Lemuel utazásairól híres ükapjától nemcsak nevét és foglalkozását, hanem annak nyughatatlanságát, utazási vágyát is örökölte. Miként 200 év előtt nagynevű őse, ő is habozás nélkül elhagyta „lilliputi" orvosi gyakorlatát és útrakelt: új embereket, új országokat megismerni, mihelyt erre alkalom adódott. Kóborlásai közepette elvetődött Protekcióniába is, ebbe a mi puritánsághoz szokott szemeinknek furcsa társadalmi berendezésű országba, hol sok érdekes népszokást volt alkalma megfigyelni. E népszokások legtöbbjét a sok évszázados hagyomány és az állandó gyakorlat társadalmi törvény rangjára emelte. Protekeiónia országa az újonnan felfedezett világrésznek, Civilizációnak utolsó, keleti kultúrbástyája. Korrumpia országának közvetlen szomszédságában fekszik, ezzel sok emberöltőn át igen élénk és szoros gazdasági és szellemi kapcsolatot tart fenn. Korrumpia lakosai, a korruptok, nagy számban élnek Protekcióméban is, ahol, úgyszólván, teljesen beolvadtak az őslakosságba. Szokásaikat felvették, de egyben őshazájukból hozott, jellegzetes nemzeti szokásaikra megtanították a bennszülötteket is. Protekeiónia lakossága élesen két kasztra tagolódik. Az egyiknek tagjait protektoroknak hívják, ezek az előkelőbbek, a másik kaszt tagjait protegáltaknak nevezik s helyzetük, a könnyebb megértés miatt, legegyszerűbben a római korabeli rabszolgákkal, vagy a korai középkor hűbéreseivel volna egy sorba állítható. Az átlépés az egyik kasztból a másikba lehetséges. Hivatali állás elnyerése, vagy nagyobb tőke összegyűjtése,a protegáltaknak is lehetővé teszi, hogy protektorok lehessenek. Ezáltal a kasztrendszer bizonyos demokratikus színezetet nyer. A két kaszt tagjai házasságot is köthetnek egymással. Elsősorban a protegáltak kasztjának fitagjai kívánnak protektor, vagy nagy tőkés leányt feleségül venni, mert ezáltal hivatalhoz, vagy vagyonhoz jutva maguk is protektorokká emelkednek. Viszont be kell vallani: protektor, vagy tőkés szülők általában nem nézik jó szemmel, ha fiúk protegált kasztbeli lányt kíván nőül venni. A Protekcióméban szép számmal található, kölcsönös megértést nélkülöző házasságnak sokban nyilván e gőgös, kaszti elzárkózás az oka és egyben magyarázata. Igen érdekes sajátossága Protekcióménak, hogy valamely állás elnyerése csak protektorok útján lehetséges. Még akkor is, ha a pályázó maga is a protektorok kasztjából való. Ilyenkor csak a kivételezés simább. A hivatalra vagy alkalmaztatásra pályázó felek mindegyike iparkodik lehetőleg nagyszámú protektorkasztbeli segítségét és támogatását elnyerni, megszervezi őket s egy főprotektort választ. Ez utóbbi „majd én elintézem" csatakiáltást hallatva, maga köré gyűjti a többi, ugyanazt a protegáltat védő protektort s megütközik a másik protezsált köré gyűlt kis sereggel- Az összecsapásban a szokásos harci eljárásokon kívül mindenféle egyéb módszer mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmm és eszköz, mint pl. rágalmazás, kémkedés, besúgás stb. használata mindegyik fél részére megengedett. A hivatali állást az a protegált nyeri el, akinek a protektorai a harcban győztek. Protekefónia állama e harcok sima lebonyolítására előzékenyen alkalmas kis csatatereket bocsát polgárai rendelkezésére, kik egyébként maguk is e harcok kialakulását elősegíteni igyekeznek. A protektorok részvétele e harcokban kiváltságszerű kötelesség. Ez az ellenszolgáltatás azokért a kiváltságokért és előnyökért, amit a hivatali és társadalmi életben élveznek. A harcban való részvétel megtagadása rendszerint ■ súlyos társadalmi, nem egyszer hivatali kellemetlenségekhez vezet: megvetettnek, gyávának, sőt jellemtelennek tekintik azt a protektort, aki a harcolást megtagadja. Épúgy, mint az ősrómaiaknál, a patrónusnak nemcsak joga, de kötelessége is volt kliensét megvédelmezni. Protekcióiéban e téren is hasonló a helyzet. Itt azonban sokszor elegendő a támogatást csak megígérni. A protegáltak, hogy a protektorok kegyét és hajlandóságát elnyerjék, sok mindenféle eszközhöz folyamodnak. A hízelgő szótól a revolverező fenyegetésig, a szolgai alázattól az önérzetes rokoni kapcsolatra hivatkozásig iparkodnak a protektorok harcbaszállását biztosítani, harckészségüket és lelkesedésüket fokozni. Mert minden protegált jól tudja, hogy ügyének sikere jóformán kizárólagosan a protektor kasztbeli harcosainak számától, minőségétől és harckivonó tüzétől függ. Sajnos, ezeket a nemes és önzetlenül ideális eszméket a korrumpiabeli korruptok sokban megrontották: a régi, nemes harc sokszor anyagiasan átszíneződik. — örüljön, hogy nem él ott! — fejezte be ifjabb Gulliver Protekeiónia általános jellemzését. A tanácsot megfogadtam s most örülök. Mr.) KIS ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1937 ÁPRILIS T Káprázatos pompával fogadja Magyarország az olasz királyi párt Mária hercegnő és Ciano külügyminiszter is Budapestre jön kíséretükben Milánó, március 31. A Corriera della Sera nagy tudósításban foglalkozik III. Victor Emanuuel olasz király és császár magyarországi utazásával. A lap tudósítója szerint III. Victor Emánuel Horthy Miklós kormányzó látogatását viszonozza. Útjára a királynén kívül elkíséri Mária hercegnőt is, valamint Ciano gróf olasz külügyminiszter, aki ezt az alkalmat is fel fogja arra használni, hogy a magyar államférfiakkal megbeszélje a helyzetet, amely Magyarország számára az olasz-jugoszláv baráti kapcsolatok következtében új lehetőségeket rejteget. Victor Emanuelt a magyar határon Zala vármegye vezetőin kívül a kormányzó kabinetirodájának főnöke és Bethlen István gróf is fogadják majd. Ott lesz, mikor az olasz király magyar földre lép, a kaposvári Nagy Lajos gyalogezred tiszti küldöttsége is, amely ezrednek III. Victor Emánuel király és császár 1931 óta tulajdonosa. A király vonata a Keleti pályaudvarra érkezik, ahol máris serényen folynak az előkészületek, hogy a pályaudvart királyi fogadóteremmé alakítsák át. Hr. Vidtor Eráiméit a kormányzó és felesége személyesen fogadják a pályaudvaron, kívülük ott lesz az egész kormány, a törvényhozás mindkét házának elnöke és küldöttsége, úgyszintén az egyház és a hadsereg magas méltóságai, továbbá Ausztria, Németország és Jugoszlávia budapesti követei. Az érkező felséges vendégeket Budapest főpolgármestere köszönti elsőnek és a fogadtatás után díszhintóban, a királyi testőrségtől kisérve vonulnak a főváros utcáin keresztül a királyi várba. A királyi palotában Victor Emánuel és hitvese részére a Mária Terézia-lakosztályt jelölték ki. A királyi palota márványtermében a kormányzó díszebédet rendez, amelyen százharminc vendég fog résztvenni s az ebédet követő fogadásra kétezer előkelőség kap meghívást. Az ünnepségek sorozatát rendezi ezután a magyar főváros és a kormány a királyi vendég tiszteletére. A Zsófia királyi hajó fedélzetén két monitor kíséretében Esztergomba is kirándulnak a magas vendégek, ahol a hercegprímás fogadja majd őket. Erre az alkalomra a Duna mindkét partján hatalmas nézőteret építenek, ahonnan többszázezer ember nézheti végig a hajó indulását és visszaérkezését. Másnap katonai díszszemle lesz a Mussolinitéren, amelyre a fővárosba vezénylik az ország minden katonai alakulatának egy-egy osztagát.A király és császár óriási díszemelvényről szemléli majd a csapatok felvonulását. Csicsó házasodik Elbeszélés, irta Csite Károly Csicsó a híres kendi búcsúi mulatság széjjelverése után megkötözött kézzel fordított hátat a falunak s az illetékes bíró urak úgy határoztak fölötte, hogy vagy nyolc hónapig pihentetik a híres verekedőt. S no lám, ember tervez, Isten végez; az urak ítéltek, de még nagyobb urak úgy határoztak, hogy Csicsónak folytatni kell még a verekedést. Csicsó folytatta is kitartással. Tanú rá az a három rendbeli vitézségi érem és három csillag, amikkel a hosszú távollét után hazakerült, mint rokkant hős. Bal karját ugyanis megnyomorította egy goromba golyóbis. Még aznap, amint hazaérkezett, tárgyalásba bocsátkozott a kocsmárossal, onnét pedig egyenest a szomszéd faluba törtetett át Pikula cigányprímáshoz. Százasra esküdözött Pikula, hogy annál kevesebbért még a komája leányának a lakodalmára sem megy át a szomszédba muzsikálni. S másnap délután egy órakor már a kocsma udvarán húzta negyedmagával a nótát Csicsó talpa alá. Mert hát csak egyedül járta meg a táncot a hős vitéz. Negyedóra múltán azonban élő, viruló rózsakoszorú szegélyezte a széles udvart, ötven-hatvan sóvár tekintetű leány leste, bámulta, várta táncraálló lábbal a duhaj, mékány táncos legényt. Egyszer csak táncolva lejtett Csicsó a leánysereg felé. Nagyot dobbant valamennyinek a szíve. Vájjon kire esik a választás? Leghátul állt szemérmes mosolygással a szép, sugártermetű, ragyogó, bogárszemű Gál Katica, kurta, piros szoknyában. A legény fürkésző, tüzes szeme megakadt rajta. — Gyere, kis Gál virág, táncolj velem egyet! Hopp, kis Katicám !... — Hihihi! A kis Gál — virág — szépséges pipitér! —ihogtak, vihogtak irigykedve a leányok. — Nézzétek, leányok, milyen büszkén tartja Csicsó virágszála a hosszú, vékony gúnár nyakát!... — Ágaskodik a lelkem, hogy meghallja, mit duruzsmál a hosszú vitéz a fülébe, szívébe !... Az egy tánc nagyon hosszúra nyúlt. Csicsó szilaj mámorral az egész mulatságot Katicával láncolta végig s folyton azt huzatta, azt dalolta: „Csak egy kislány van a világon..." Emiatt, más rendes viszonyok között holmi véres verekedés kerekedett volna a mulatók között. Most azonban a többi hetyka táncos csupa kisebb-nagyobb sihederekből állt, akik különös tisztelettel tekintettek a viharedzett hatalmas vitéz őrmester úrra. . Az esetet hírül vitték Gálnénak. A kis töpörödött özvegy nagy boldogan, még nagyobb kíváncsisággal iramodott a kocsma udvarába. Jobb keze vastag kendővelel volt bugyolálva. Főzés közben forró víz borult rá. — Eresszetek, édes gyermekeimek! Hadd látom meg én is a galambom Katicámat, meg azt a szép, derék Pistát! — igyekezett Eszter néni a táncos legényeket váró leányok között átfurakodni, de hasztalan erőlködött, próbálkozott itt is, ott is. A leányok összesúgtak huncutkodva, nem eresztették előre. A kis néni elkeseredésében megáldotta őket cifra, válogatott szavakkal. Aztán idegesen tekintgetett körül az udvaron, hogy mivel tudná testének kurtaságát valamivel pótolni. Pár lépésnyire tőle egy saroglyás szekér állt az udvaron. Gyermekek hancúroztak rajta. Nagy üggyel-bajjal felkapaszkodott közéjük. — Ó, az édes, szép lelkeim!... Milyen szépen, milyen gyönyörűségesen, milyen gabalérosan tudnak táncolni! — gyönyörködött hangos áradozással s közbe-közbe haragos tekintettel támadt a gyermekekre, amint egyik-másik megtaszította hancúrozás közben. — Nini! A lelkem galambom Pistám kitűzte dolmányára azokat a drága szép izé-pénzeket... Látjátok, gyerekek, mennyire fénylik ott az az arany micsoda a mellén?! Az aztán valamit... De maradhass már veszteg, te kölyök, mert pofon ütlek!... Két suhanc nagyot rándított rúdjánál fogva a szekéren, mire Eszter néni ijedten csücsült le a szekérfenékre. — Üssön belétek a...! Uram bocsá’, majd rosszat mondok! — haragudott a kis néni s lekászálódott a szekérről. S . mégegyszer a leányok közé furakodott, hogy átbújik köztük, teljes közelből gyönyörködik Katicájában, de hiába volt minden erőlködése. — Egyen meg, hát benneteket a sárga irigység, —• tört ki belőle az elkeseredés. Otthagyta a kocsmaudvart, elment a félszegre Csizáné komaasszonyához. A pitvartalpon üldögélve tárgyalta meg Bábival, hogy mennyivel jobb leányok voltak ők, mint a maiak és mis egyéb ehhez időszerű dolgokat. Azonban bealkonyodott. S még a holdvilágnál is folytatták volna a keserűséget eloszlató édes pletykát, ha a kis Zsoldos Jancsi be nem iramodik hozzájuk lélekszakadva: — Gyűljön hamar, Eszter néni! Ott vannak, ott izélnek! — Kik, mik s hol vannak... mit csinálnak? — ugrott fel az özvegy izgatott kíváncsisággal. *— Odajöttek... maguknál vannak a muzsikus cigányok. Csicsó őrmester úr hívta oda őket... Jaj, milyen szép !... Jaj, milyen gyönyörű ... — Mi a csoda__Ó, ó! Miért is nem mentem már előbb haza !.. . Jöjjön, siessünk, édes galambom komámasszony! Eszter gyermekkorában sem tett olyan gyors futást, mint ahogy most versenyzett Jancsi gyermekkel. Csizáné messze elmaradt tőle. Legalább is tíz perccel később érkezett a nagy esemény színhelyére, a kíváncsi gyermeksereggel zsúfolt, cigányzenétől s nótától zajos kis zsellér udvarra. , Pikula a nyitott istálló ajtó előtt húzta negversmagával nagy igyekezettel a nótát s Csicsó mámoros jókedvvel dalolta: Gaál Katica köténye, Körül fodros a széle, Ha az Isten engedi, Csinkó Pista öleli... — Jöjjön csak, édes komámasszony! — fogadta Eszter néni boldog fecsegéssel, áradozással Csiza Gergőné komaasszonyát. — Hallja, lelkem komámasszony?!... Ugye, ilyen szerencse még nem érte senki leányát a faluban, mint az én szép Katicámat! Muzsikaszó s híres szép legénynótája mellett feji a lelkem a tehenet... Ugye, hogy nem történt még ilyen szép eset ezen a világon?... Bábi után az öreg Gergő is betörtetett az utcaajtón s Csicsóra támadt: — Mi lesz itt, öcsém? Ebül jösszem ki velem, ha hírbe hozod az én aranyos kis keresztleányomat! — Mit?! Én hírbe hozom az édes kis Katicámat !... Feleségül veszem, még ma meg is kérem... Kézfogót is megtartjuk még ma. Rend lesz a násznagyom. Ugy-e, édes rózsám?... Katica lángban égő arccal jött ki az istállóból, tejes dézsával kezében. — Hozd csak a tejet, kis Katicám! A bor úgyis szörnyű drága: tejet iszunk a kézfogóra... — Jaj !... üres a dézsám ... üres a dézsám! — tekintett a kisleány ijedten a kezében szorított dézsára. — Hol volt az én eszem, hogy nem bele, hanem melléje fejtem a jó tejet?!... A Fonciére Általános Biztosító Intézetre ruháztatott át a Magyar-Francia Biztosító R.T. biztosítási állománya. A Fonciére Általános Biztosító Intézet még a múlt év decemberi havában megszerezte, a „Magyar-Francia" részvénytöbbségét és átvette ennek a társaságnak legfőbb irányítását is. Ez a művelet ma egy újabb fontos állomáshoz érkezett. A hivatalos lap március 26-án kelt számában közli a Biztosító Magánvállalatok M. Kir. Állami Fel* ügyelő Hatóságának 27.410/1936. sz. rendele* tét, amely a „Magyar-Francia" teljes biztosi* tási állományát a Fonciérere ruházza át. A rendelet értelmében a „Magyar-Francia" öszszes jogait és kötelezettségeit a biztosított felekkel szemben a Fonciére veszi át. Az állományátruházás mindenképpen a biztosított felek érdekét és legnagyobb fokú biztonságát jelenti, mert a Fonciére 73 esztendős működése alatt ügyfelei érdekét valóban mindenkori a legmesszebbmenő, készséggel szolgálta. SZÍNHÁZ Sebbet nem lehet agyonütni A Művész Színház téli nagy sikere, sí Egy pohár víz a tavaszba is mélyen belenyúlik. Az en suite-előadásokat azért hagyták abba, mert főszereplőjét, Góth Sándort a Vígszínházba szólította már régebben vállalt kötelezettsége. Mivel azonban a közönség húsvéti érdeklődése azt bizonyította, hogy nem elég »» Egy pohár víz heti kétszeri előadása, a Művész Színház elhatározta, hogy Góth Sándor szerepét Mihályfi Bélára osztja ki és vele továbbra is állandóan műsoron tartja páratlan sikerű darabját. rádió: .4. Fogadalmi templom orgonahangversenyét és az A Nemzeti Színház április második felében nagyszabású produkcióra készül. Ekkor kerül sor a Faust új betanulási előadására. Az előadást Kari Wüstenhagen, a hamburgi állami színház igazgatója, egyben rendező és színész, rendezi. Kardosa Géza társulata pénteken búcsúzik el Kecskeméttől a ,,Tüzek az éjszakában“ elő** adásával. Az utolsó napok műsorát Benáé László bonviván és Jatzkó Rezső karnagy operettje, „Ahogy én imádlak" tette változatossá. A darabot a szegedi színház igazgatója is megnézte azzal a szándékkal, hogy műsorába illessze. A MŰVÉSZKLUBBAN BESZÉLIK: A Bovarynéra eddig két címvariáció született. Az egyik szerint a darabot Mattyasovszky Ilonának hívják. Miért? Mert a némafilmek korából ismert művésznő — Bolváryné. A másik tréfa egyszerűen megmagyarosította Bovarynét, különös tekintettel szerelmes természetére, Igys ' Bővéryné. Szegedről április 22-én két közvetítést ad a a . 'X I Állami Polgári Iskola Tanárképzője kamarakórusának hang* Április 2-án pénteken este 81/* órakor a Színházban MNiSTflIHZSGfl Jegyek az összes jegyirodákban 50 fillértől 3.50 , pengőig Külföldi filmszínészek Budapesten A húsvéti ünnepeket Budapesten töltötte a híres dán származású film, és színpadi komikus Max Hansen, aki jóbarátjával Paul Morgannal, a magyar származású ismert színészíróval érkezett Budapestre. Max Hansennek, aki a berlini és bécsi színpadok komikus kedvence, színháza van Kopenhágában, St. Moritzból jött Budapestre. Ott találkozott Kay Francissal, az ismert népszerű hollywoodi filmsztárral, aki rövid időn belül szintén meglátogatja Buda*pestet. Max Hansen kijelentette, hogy Buda*pestre főleg azért jött, hogy kopenhágai operettszínháza számára több darabot lekössön. Legutóbb Max Hansen Bécsben játszott, ahol 220 előadást ért meg az ,,Axel an der Himmelstar" című operett, amelyben kitűnő naturburs szerepe volt, fiatal újságírót alakított. Ebben a darabban játszott Zarah Leander, akit ezután a szereplése után a berlini Ufa filmgyár szerződtetett. .Ugyancsak itt töltötte a húsvéti ünnepeket a népszerű, éjfekete hajú berlini filmszínésznő, Sybille Schmitz, akinek a társaságában érkezett Petrovics Szvetiszláv is. Sybille Schmitz a pesti moziközönség előtt nem ismeretlen, mert több Ufa-film női főszerepében kedvelte meg. Sybille Schmitz megnézte a Vígszínházban Bajor Gizit Bováryné című színjátékban és utána rögtön Bécsbe utazott új filmjének a felvételére. A színházak csütörtöki műsora OPERAHÁZ: A fűkor, Rigoletto (fél 8). .NEMZETI: Öreghintó (fél 8). VÍG: Bovaryné (8). MAGYAR: Mennyei dal. Egy óra a Vatikánban (8). BELVÁROSI: Nincs előadás. BELVÁROSI: Nincs előadás. PESTI: Alatszertár (8). MŰVÉSZ: Kezdete 8-kor, vége 11-kor (8). ROYAL: Jooss balett (8). VÁROSI: Josephine császárné (8). ANDRÁSSY-UTI: A romantikus asszony (8). KOMÉDIA: Kicsire nem nézünk (fél 9). PÓDIUM: Negyedik műsor (9). TERÉZKORUTI: Kacagó esték (9). ERZSÉBETVÁROSI: Hulló falevél (6, háromnegyed 9).JÓZSEFVÁROSI: Névtelen utca 80. (6, háromnegyed 9)) KISFALUDY: Urirány szobát keret (6, háromnegyed 9).