Kis Ujság, 1937. október (50. évfolyam, 224-248. szám)

1937-10-02 / 224. szám

SZOMBAT, 1937 OKTÓBER 7 KIS ÚJSÁG Olaszország nem hajlandó a spanyol kérdésről Németország részvétele nélkül tárgyalni Róma, október­­ Mussolini németországi látogatásának vé­geztével ismét megkezdődik az egy héten át megszakadt diplomáciai tevékenység. Rómában két fontos diplomáciai ese­mény áll küszöbön: 1. a háromhatalmi tár­gyalások megindítására irányuló angol— francia jegyzék átadása, 2. az angol—olasz tárgyalások folytatása. Az angol—francia jegyzék átadása bár­mely pillanatban megtörténhetik, minthogy Londonból és Párizsból érkező jelentések szerint a jegyzék szövege készen áll. Az angol—olasz tárgyalások folytatását októ­ber elejére jelezték és Lord Perth angol nagykövet, aki megbízást kapott a tárgya­lások folytatására, már napokkal ezelőtt az olasz fővárosba érkezett. Az október hó­nap tehát a nagy diplomáciai tevékenység jegyében indul és ebben a tevékenységben Olaszország Mussolininak Hitlernél tett lá­togatása folytán megerősödött helyzetben vesz részt. Eden és Grandi tárgya­lásainak részletei London, október 1 Eden rövid pihenőre Yorkshire megyébe utazott, majd VI. György király vendége lesz a balmorali kastélyban, összesen egy hétig lesz távol Londontól. Elutazása előtt újból hosszasan tanácsko­zott Chamberlain miniszterelnökkel. A kormányhoz közel álló lapok — főként a Daily Telegraph — hangoztatják, hogy Chamberlain miniszterelnök teljes mérték­ben helyesli Eden magatartását az Olasz­országhoz intézendő angol-francia közös jegyzék tekintetében. Egyébként élénken találgatják a lapok a legutóbbi Edén a Grandi-megbeszélés tárgyát. A Daily Mail diplomáciai levelezője sze­rint Grandi nagykövet Edennel folytatott beszélgetése során elítélt minden olyan kí­sérletet, amely Olaszországot a francia­spanyol határok megnyitásának fenyegeté­sével igyekszik háromhatalmi tanácskozásra kényszeríteni, mire Eden azt felelte, hogy Anglia kész bizonyos körülmények közt megadni a hadviselői jogokat Francó­nak, csupán az önkéntesek visszavoná­sát biztosító megegyezést kíván elérni, hogy a spanyol polgárháború természe­tes befejezést nyerjen. A lap berlini levelezője szerint Olasz­ország és Németország megegyezett abban, hogy szó sem lehet ultimátumszerű angol­francia jegyzék elfogadásáról a spanyol­­országi önkéntesek kérdésében. A radikális News Chronicle szerint Grandi kijelentette, hogy nem lehet Olasz­országot angol-francia bíróság elé idézni. Eden viszont nagyon erélyesen beszélt a benem aratkozási politika fenntartásának nehézségeiről és a békét feyegető veszedel­mekről, ha ez a politika végképpen csődöt mond. A lap berlini levelezője szerint Hitler annyira biztosra veszi Franco győzelmét, hogy kész visszahívni a német önkéntese­ket, ha elszállítják a Valencia mellett har­coló nemzetközi hadtestet, azt válaszolták, hogy legfeljebb félhónapi haladékról van szó. Franco feltételei Saint Jean de Luz, október 1. Hír szerint Franco tábornok hajlandó hozzájárulni az önkéntesek visszavonásá­hoz, de azzal a feltétellel, hogy ezt a rend­szabályt mindkét félre kiterjesztik. Azt kí­vánja továbbá, hogy a köztársaságiak sorá­ban harcoló idegen önkéntesek visszavoná­sát a nemzeti hadsereg három tisztje ellen­őrizze. Berlin a genfi döntés ellen Berlin, október­­ Berlini politikai körökben nem tulajdo­nítanak különösebb jelentőséget a spanyol kérdésben hozott genfi határozati javaslat­­tervezetnek. Úgy tekintik, mint többnapos fáradságos egyeztető tárgyalások eredmé­nyét, amely elsősorban napvilágra juttatja a Népszövetség tagjai között fennálló véle­ménykülönbséget, de szövegezésében nyil­vánvalóan és nagymértékben eleget tesz a szovjet­ kívánságoknak. Moszkvában a be nem avatkozási politikát mindig nagyon kényelmetlennek érezték. Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó­ egy­részt Litvinov és a valenciai kormány genfi képviselőjének összejátszása, akik mindig azzal a követeléssel álltak elő, hogy a be­nem avatkozási politikát halottnak kell nyilvánítani, másrészt pedig a II. és III. internacionále összejátszása. A II. és III. internacionále ugyanakkor tüntetéseket ren­dezett, ahol ugyanezeket a követeléseket hangoztatták, mint például Caballero Pá­rizsban. • A határozati javaslat hetedik pontjában berlini felfogás szerint ez a taktika bizonyos sikert ért el, ami valóban jellemző Genf te­hetetlenségére ,amely a döntő európai kérdé­seket képtelen az igazi európai felelősség tu­datával kezelni. Berlini politikai körök meg­győződése szerint e körülmény pontos isme­retére vezethető vissza az a szovjetorosz fá­radozás is, hogy egy olyan ügyet, amely nyilvánvalóan a londoni be nem avatkozási bizottság illetékessége alá tartozik és ame­lyet csak ez a bizottság tárgyalhat, a genfi fórum elé hozzanak és emellett kiragadjanak egyes részletkérdéseket, mint például az önkéntesek kérdését. Általános felfogás szerint az önkénteskérdés csak egy része az egész spanyol kérdésnek. E kérdés kedvező elintézésétől nyilván jó eredményeket várnak a köztársasági Spa­nyolország javára. Végül berlini politikai körökben nem min­den humor nélkül könyvelik el, hogy a hatá­rozati javaslat-tervezet felszólítja a Népszö­vetség tagjait, hogy támogassák a köztársa­sági Spnyolországot a legközelebbi jövőben hadianyaggal és katonasággal, míg az utolsó pont síkra akar szállni a viszály békés meg­oldása érdekében. A MAGYAR HÉTFŐ A KIS ÚJSÁG TEST­VÉRLAPJA. OLVASSA! Olaszország nem tárgyal Németország részvétele nélkül Párizs, október 1. Eden külügyminiszter és Grandi gróf csütörtöki megbeszélése után a francia fő­városban kétségesnek tartják, hogy egyálta­lán sor kerül-e a francia—angol—olasz hár­mas megbeszélésekre. A sajtó megállapítja,­­hogy Olaszország még korlátozott tárgykörű értekezleten sem akar résztvenni Né­metország nélkül. Úgy látszik — írja az Oeuvre — Musso­lini ígéretet tett Hitlernek arra, hogy a Földközi-tengeren nem kezd tárgyalásokat Németország részvétele nélkül. Olaszország azonban a valóságban a négyes tárgyalások megindítását sem óhajtja. Kéthetes haladék Párizs, október 1. Az Oeuvre genfi tudósítójának értesülése szerint a spanyol népszövetségi megbízottak érdeklődtek, hogy Franciaország és Anglia elgondolásához képest mi lenne a határ­ideje annak a haladéknak, amelyet a Rómá­val megindult tárgyalások lebonyolítására biztosítani akarnak s amelynek elteltével a spanyoloknak a jogában állna — ha a tárgya­lások eredménytelenek maradtak —, hogy kérjék a be nem avatkozási politika meg­­szüntetését. Az angol és francia megbízottak Negrin miniszterelnök vádjai egyes külföldi követségek ellen Valencia, október 1. Valenciában péntek délelőtt féltizenegy órakor megnyílt a korzet rendkívüli ülés­szaka. A parlament körül nagy tömeg sereg­lett össze, amely megéljenezte a gyűlésre ér­kező minisztereket és képviselőket. Martinez Barrio, a kortet elnöke, meg­nyitó beszédében dicsőítette a köztársasági csapatokat, amelyek a legnagyobb hősiesség­gel harcolnak a harctereken. Hangoztatta, hogy a veszély pillanatában­­ egyes pártok között el kell tűnniök az ellentéteknek. Martinez Barrio beszéde után a kortet elfogadta a riadóállapot meghosszabbításá­ról szóló törvényjavaslatot. Ezután Negrin miniszterelnök mondott hosszabb beszédet, amelyben ismertette kor­mányának eddigi működését. — A békét kívánjuk, amelyet a nép biz­tosíthat a maga számára a demokrata intéz­mények és a szociális jellegű gazdasági rend­szer fenntartásával — mondotta Negrin, majd azt állította, hogy a spanyol köztár­sasági kormány teljesen biztosítani tudja az egyéni szabadságjogok megvédését. Emlé­keztetett arra, hogy külön népbíróságot lé­tesítettek, hogy ez ítélkezzék hazaárulási és kémkedési ügyekben. Negrin szerint a hazaárulás és kémke­dés már átterjedt egyes külföldi nagy­­követségekre is, amelyek védelmet nyújtanak a hazaárulóknak és a ké­meknek. A spanyol kormány mindezek ellenére haj­landó a külföldi diplomáciai képviseletek által nyújtot menedékjogot tiszteletben tar­tani, bár különösen egyes délamerikai álla­mok Genfben nyíltan a spanyol kormány ellen emeltek szót. A menedékjogot élvező személyek száma olyan nagy, hogy egyes külföldi nagykövetségek és követségek erre a célra kénytelenek voltak az épületeikkel szomszédos házakat is erre a célra igénybe venni. A spanyol kormány ezeket a házakat is ugyanolyan területenkívüliségi joggal ru­házta fel, mint magukat a nagykövetségi és követségi épületeket. Ennek következtében ezekben az épü­letekben valóságos ellenséges hadsereg tanyázik — mondotta a miniszterelnök. Negrin ezután a gazdasági helyzetről szólva azt állította, hogy a kormány a gaz­dasági nehézségek nagy részét már át­­uidalta. Meggyőződése szerint a háború még hosszú ideig tart, de reméli, hogy sikerül olyan hadsereget felállítani, amellyel a kormány a védekező hábo­rút támadó háborúvá alakíthatja át. A külföldi kapcsolatokról szólva kijelen­tette, hogy a köztársasági Spanyolország barátságos viszonyt tart fenn minden hata­lommal, azoknak az államoknak kivételé­vel, amelyek Francót elismerték. Hang­súlyozta, hogy Mexikó és Szovjet-Orosz­­ország irányában a spanyol köztársaság soha nem róhatja le eléggé háláját. ————————■————■» Badoglio tábornokot ünnepélyes fogadtatásban részesítették Budapesten Pietro Badoglio olasz császári és királyi tábornagy, Addisz-Abeba hercege, az olasz nagyvezérkar főnöke. Németországból jövet a bécsi gyorsvonattal péntek délután két óra negyven perckor a magyar fővárosba érkezett néhánynapos magánlátogatásra. Badoglio tábornagy fogadása, bár magánlátogatásról van szó, mégis fé­nyes keretek között ment végbe. A Keleti pályaudvar elé kivonult az I. Mária Terézia honvédgyalogezred egyik díszszá­zada Peterdy József százados vezetésével és zenekarral. A pályaudvaron ola­sz és ma­gyar nemzetiszínű zászlók lengtek. Az előkelő vendég fogadására megjelent Röder Vilmos gyalogsági tábornok, hon­védelmi miniszter, vitéz Rapaich Richárd lovassági tábornok, a honvédség főparancs­nokának helyettese, igen sok magasrangú katonatiszt és a honvédelmi minisztérium több vezető tisztviselője. Olasz részről meg­jelent gróf Vinci budapesti olasz követ vezetésével a követség egész tisztikara. A külügyminiszter képviseletében a pálya­udvaron báró Bakach-Bessenyey György követségi tanácsos jelent meg. Kint volt a pályaudvaron Badoglio tábornagy leánya is, aki a délelőtti órákban érkezett Budapestre. A szalonkocsiból kiszálló tábornagyot elsőnek Röder Vilmos honvédelmi minisz­ter üdvözölte igen szívélyesen és az udvari váróterembe kísérte, ahol a tábornagy rövid ideig beszélgetett a honvédelmi miniszter­rel és a többi előkelőséggel. A tábornaggyal együtt jött Mattioli al­ezredes, budapesti olasz katonai attasé és Palotta alezredes, olasz légügyi attasé, akik a tábornagy elé utaztak. A kíséretek kölcsönös bemutatkozása után Badoglio tábornagy az olasz király­himnusz, a Giovinezza és a magyar Himnusz hangjai mellett a honvédelmi miniszterrel elvonult először a pálya­udvar perrónján álló egyenruhás fascio tagjai, majd a feszesen tisztelgő dísz­század arcéle előtt. Badoglio tábornagy kíséretével a pálya­udvarról a Dunapalota-szállóba hajtatott, amelynek egyik díszlakosztályát foglalja el budapesti tartózkodása alatt. Mussolini beszél.. ." A tábornagyot mind a pályaudvar per­rónján összegyülekezett olasz és magyar, mind a pályaudvar előtti téren álló hatal­mas tömeg meleg és lelkes éljenzésben részesítette. A Dunapalotában öt szobából álló lakosz­tályt nyitottak Badoglio számára. Négy óra­kor Badoglio gépkocsin a Várba hajtatott és nevét beírta Horthy kormányzó vendég­könyvébe. Onnan József főherceg palotájához hajta­tott, ahol ugyancsak beírta nevét a vendég­könyvbe. Utána visszahajtatott a Dunapalota szállóba, ahol meguzsonnázott, majd este 6 órakor Királyszállásra utazott, ahol Röder hon­védelmi miniszter társaságában nagy­szabású szarvasvadászaton vesz részt. Vasárnap érkezik vissza a fővárosba, ahol gazdag program várja Magyrország előkelő vendégét. Felmentették a löv­ldozd épitászmérnököt A büntetőtörvényszék Ottrubay ta­nácsa pénteken Hah­n József építész­­mérnök bűnügyével foglalkozott. Hahnt augusztus 15-én tartóztatta le a rendőr­ség szándékos emberölés bűntettének kísérlete címén. Az építészmérnök, aki a Jász­ utca 13. számú ház gondnoka, még a hónap elején felmondott Maróti Illés alkalmi munkásnak izgága és iszákos természete miatt. A munkás a felmondás miatt a bűncselekmény nap­ján veszekedni kezdett a házfelügyelő­vel, mire az ott tartózkodó Hahn csendre intette. Szó szót követett, Maróti kést rántott és rátámadt a mér­nökre. Hahn bement a házfelügyelői la­kásba, megtöltötte ottlévő vadászfegy­verét és Maróti felé lőtt. A munkás a lövés következtében súlyost sebeket szenvedett. Az ügyészség vádiratot adott ki Hahn el­len, akit fogházőr vezetett a bü­ntetőtanács elé. A vádlott pítészmérnök tagadta bűnös­ségét és önvédelemre hivatkozott. Hangsú­lyozta, hogy Maróti Illés ittasságában veszé­lyeztette testi épségét és mivel tudta, hogy a munkás kést szokott dobálni, attól félt, hogy vele is ez fogja tenni. A ház lakói az összetűzés és a vád­beli bűncselekmény körülményeiről tet­tek vallomást, majd sor került az orvos­szakértő és fegyverszakértő vélemé­nyére is. Ezután elhangzottak a per­beszédek. Délután 4 órakor hirdette ki a tör­vényszék ítéletét, amely szerint Hahn Józsefet a vádbeli bűncselek­mény és annak következményei alól felmentette és ugyanekkor el­rendelte azonnali szabadlábra helye­­zését. Az indokolásban hivatkozott a törvény­szék arra, hogy a vádlott a jogos önvé­delem határát megzavarodottságában lépte túl. Az ügyész fellebbezett. KIS ÚJSÁG a napi események­­ /"veM hű tükre ÉBSlüil

Next