Kis Ujság, 1937. december (50. évfolyam, 273-296. szám)

1937-12-01 / 273. szám

SZERDA, 1937 DECEMBER | KIS ÚJSÁG »Éretlenség« — mondja Darányi a debreceni nyilas csínyről Megdöbbenve beszélnek a politikai világ minden oldalán a nyilaskeresztesek ismeretes debreceni csínyjéről. Balogh István képviselő és társai nem átallották a kormányzó személyét propagandájukba bevonni és természetszerűleg a vasárnapi debreceni kirucca írásnak büntetőjogilag súlyos következményei lesznek. A felsőház ülésén Vásári József szóvátette az esetet, a képviselőház folyosóin pedig jóformán egyébről sem beszéltek a politikusok, mint erről. Érdekes, hogy gróf Festetics Sándor ítélte el talán a legélesebben a Balogh-féle nyilaskeresztesek példátlan akcióját. Festetics gróf közölte, hogy Szállási emberei az utóbbi napokban sorra látogatják az ő szervezeteit és az ő nevével visszaélve, arra akarják rávenni a szervezet vezetőit, hogy különböző röpiratokat terjesszenek. Éppen ezért Festetics kedden a képviselőházból a főkapitányság épületébe ment, ahol Hetényi Imre helyettes főkapitánynál panaszt tett. Festetics közölte a folyosón a politikusokkal és az újságírókkal azt is, hogy Hetényi előtt kijelentette: semmi köze nincs a nyilaskeresztesek debreceni kirándulásához és azzal természetesen nem azonosítja magát. Sok szó esett a folyosón a kormánypárt egyik képviselőtagjáról is, aki — hír szerint — az utóbbi napokban mind gyakrabban játható együtt Szálasi Ferenccel és Kémeri- Nagy Imrével. Erről a kormánypárti képviselőről Festetics Sándor gróf kijelentette a folyosón, hogy tudomása szerint anyagilag is támogatja a nyilaskeresztesek akcióit. Annak is híre terjedt, hogy a Balogh-féle nyilaskeresztes frakció decemberben minden eddiginél erősebb propagandát indít meg és a hó elején — a hírek szerint december 6-án — ismét röpiratokkal árasztják el az országot. A keddi nap folyamán Darányi Kálmán miniszterelnök nyilatkozott is az utóbbi napok eseményeiről. Képviselőházbeli dolgozószobájában a következőket mondotta az újságíróknak: — Mialatt távol voltam, különösebb esemény nem történt itthon. Csupán azt az egyet hallottam, hogy akarnak olyanok is, akik a király-kérdést is meg akarták oldani. Ez a kérdés az összes illetékes alkotmányos tényezők egybehangzó nézete szerint nem aktuális és nem tesznek jó szolgálatot az ország érdekeinek azok, akik a mai helyzetünkben ezt felszínre hozzák, vagy felszínen tartják. Ennek a kérdésnek az utóbbi napokban történt módon való felvetése sem egyéb, mint éretlenség. Azt hiszem, az egész, magyar közvélemény osztja ezt az álláspontomat. A közvéleményt minden bizonnyal megnyugtatja Darányi miniszterelnöknek ez a kijelentése, azonban a politikai világ azt várja, hogy a kormány a legerélyesebb eszközökkel vessen véget a nyilaskeresztesek agitációjának és akadályozza meg, hogy a jövőben ilyen arcátlan kiruccanások történhessenek. Siebert miniszterelnök harmadik napja Budapesten A Budapesten tartózkodó Siebert Lajos bajor miniszterelnök tiszteletére Kánya Kálmán külügyminiszter kedden a Nemzeti Kaszinóban villásreggelit adott. A villásreggelin a bajor miniszterelnökön és feleségén, a kíséretéhez tartozó Kotturisky kancelláriai titkáron és dr. Baumer bajor sajtófőnökön, valamint Erdmannsdorff budapesti német követen és feleségén kívül hivatalosak voltak Darányi Kálmán miniszterelnök és felesége, Klóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és felesége Tahy László belügyi államtitkár és felesége báró Apor Gábor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese, Mikecz Ödön államtitkár és felesége, Keresztes-Fischer Lajos altábornagy, a kormányzó katonai irodájának vezetője és felesége, továbbá a külügyminisztérium több fő tisztviselője. megmondta lútencier: aieliogyikalani legytiázra ítéltek Sípos István 76 éves tápiószelei kisbirtokos évekkel ezelőtt megegyezett Krizsán Károly tápiószelei napszámossal abban, hogy Krizsán élete fogytáig eltartja az öreg gazdát, aki ennek ellenében a napszámosra ráíratja egész vagyonát. A megállapodás egyelőre csak próbaidőre szólt. Később azonban, amikor Sípos István megbizonyosodott afelől, hogy Krizsán a készpénzből is ki akarta forgatni, megharagudott a napszámosra és ügyvédhez fordult a szerződés hatálytalanítása érdekében Krizsán Károly ezek után egy nanon megleste az öreg Sipost amint lepihent, egy kötéllel megfojtotta az alvó öregembert s a holttestet eg előre elkészített falbavert szögre felakasztotta. Krizsán Károly a csendőrök előtt beismerte bűnösségét s azt is, hogy az öregember elpusztítására előre készült. A vizsgálóbíró előtt azonban visszavonta ezt a vallomását A pestvidéki törvényszék több tanú kihallgatása s-a szakértői vélemények meghallgatása után-nem találta elfogadhatónak a vádlott védekezését, akit rablással párosult gyilkosság bűntettében mondott ki bűnösnek és ezért kitél általi halálra ítélte. A budapesti tábla nagyjában és egészében magáévá tette a vádlott védekezését s Krizsán Károlyt ennek megfelelően rablással párosult szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek s életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. Kedden került az ügy végső fokon a Kúria elé, amelynek Loicie tanácsa a vád és a védelem meghallgatása után a semmiségi panaszokat elutasítva, a tábla életfogytiglani fegyházra szóló ítéletét jogerőre emelte. Bírálták a Szálasi-ítéletet a képviselőház keddi ülésén Tíznapos szünet után a képviselőház kedden újra összeült és folytatta a felsőházi javaslat tárgyalását. Ezt megelőzőleg Tars Tibor benyújtotta a bizottságok jelentését a Nemzeti Színházról szóló javaslatról, vitéz Somogyváry Gyula pedig a magyar—észt és magyar—finn kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A felsőházi javaslat első szónoka Györki Imre dr (szociáldemokrata) volt, aki kapcsolatot követelt a három új közjogi javaslat között. A rendjavaslatról beszélt ezután, majd a Szálasi-ügyben hozott törvényszéki ítélettel foglalkozott és hibáztatta, hogy lázadás bűncselekményéért államfogházzal sújtották a vádlottat, míg a másik oldalon a legkisebb bűncselekményt is a legszigorúbban büntetik. A botrányos debreceni nyilasgyűlésről beszélt ezután, mialatt beszédét sűrűn zavarták közbekiáltásokkal. Kifogásolta, hogy a kormányzónak üdvözlő táviratot küldtek és elítélte, hogy egy nyilvános népgyűlés tárgyába be lehetett vonni az államfő személyét. Az elnöki figyelmeztetés után újból a felsőházi javaslattal foglalkozott, amelyet nem fogadott el. Balogh Gábor (NÉP) a javaslat mellett szólalt fel, majd Bródy Ernő (szabadságpárt) gyakorolt éles bírálatot a felsőházi javaslat fölött. Különösen azt kifogásolta, hogy ezt a törvénytervezetet a titkos választói jog megalkotása előtt nyújtották be. Történelmi példákra hivatkozott ezután, amelyekkel igazolta, hogy milyen súlyos ellentétek merülhetnek fel az alsó- és felsőház között. Helytelennek tartja a két Ház együttes üléseit. Beszédét azzal végezte, hogy nem akarja a titkos szavazati jog behozatalát veszélyeztetni és ezért a törvényjavaslatot nem fogadja el. Csík József (NKP) arról beszélt, hogy politikai téren ma egyedül a szellemi arisztokrácia érvényesülhet, akár az alsó-, akár a felsőházban. Helyesli az érdekképviseleti alapot és sürgeti az összeférhetetlenségi törvényt. A javaslatot elfogadja. Az ülés háromnegyed kettőkor ért véget A felsőház kedden délelőtt ülést tartott, amelyen Széchenyi Bertalan gróf elnök kegyelettel emlékezett meg a felsőház két elhunyt tagjáról, Miklósy István hajdúdorogi görög katolikus püspökről és Zichy Aladár grófról, valamint Széchenyi Frigyes gróf és Solymossy Jenő volt főrendiházi tagokról. Napirend előtt Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szólalt fel, hogy az amerikai magyarság helyzetéről beszéljen. Elmondotta, hogy amerikai testvéreink vallási és erkölcsi élete sokat fejlődött, minden plébánián van magyar iskola, magyar kultúrterem, amelyekben magyar előadások és ünnepségek folynak. Ezután arról beszélt, hogy az amerikai magyarság nincs mindig helyesen tájékozva az itthon történt eseményekről és beszédét azzal végezte be, hogy a magyar nemzet megértéssel, szeretettel forduljon az amerikai magyarság felé. Vásáry József a számvevőségi szolgálatról szóló törvényjavaslathoz szólalt fel és élesen kikelt a diktatúrás törekvések ellen, s majd megemlékezett a debreceni sajnálatos eseményekről, amelyek azt mutatják, hogy léteznek lanpangó összeesküvések , és az összeesküvők a magyar alkotmány élete ellen törnek. A kormány kötelessége, hogy lecsapjon ezekre az elemekre, melyek könnyen felgyújthatnák az országot. Beszéde további részén bírálta a törvényjavaslatot, melyet nem fogadott el. Széll József belügyminiszter szólalt fel s ezután, aki bejelentette, hogy a debreceni eseményekkel nem kíván I foglalkozni, mert ezekkel kapcsolatban rendőri és büntetőeljárás van folya- raatban. imm Szóvátették a debreceni eseményeket a felsőházban 3 Cornwall angol grófságban szobrot állítottak annak emlékére, hogy onnan küldték az első drótnélküli táviratot Amerikába. A miniszter beszéde után a felsőház a törvényjavaslatot elfogadta. Vita nélkül szavazták meg a rendőri büntetőbíráskodás módosításáról szóló törvényt is. Végül kisorsolták az Országos Orvosi Kamara által a felsőházba küldött két tag egyikét Verebély Tibor egyetemi tanár személyében. Széchenyi Bertalan gróf elnök bejelentette, hogy a felsőház legközelebbi ülése december 9-én lesz. Csehország magának követeli Máramaros megyének Románihhoz csatolt részét Róma, november 30 A Tevere foglalkozik az Ungváron megjelenő Podkarpatské Hlasy című cseh újságnak azzal a hírével, amely szerint Máramarosszigetet és Máramaros megyének Romániához csatolt részét Csehországhoz csatolják. A cseh kormánypárti lapnak ez a híre— írja a Tevere — arra vall, hogy Csehországnak területi követelései vannak Romániával szemben. Úgy látszik, a csehek Máramarossziget átengedését azért tartják oly fontosnak, mert itt vezet át egy vasútvonal, amely a legrövidebb úton összekötné őket Szovjet-Oroszországgal. Nem tudjuk — jegyzi meg végül az olasz lap —, hogyan fogadták a cseh lap hírét Bukarestben, de a fontos az, hogy maga Csehország is lehetségesnek tartja a területi revíziót, de — úgy látszik — csak Románia kárára. Próbálja ki ön is apróhirdetéseinket Eredménye meglepő Értekezletet tartón a Független Kisgazdapárt Eckhardt Tibor elnöklete alatt értkezletet tartott kedden a Független Kisgazdapárt. Az értkezletről a következő jelentést adták ki: Foglalkozott a pártértekezlet a készülő választójogi reformal, a folyamatban lévő lényeges külpolitikai tárgyalásokkal és az elszakított magyar kisebbségek helyzetével, amelynek érdekében a párt fokozott aktivitással fog síkra szállni. Tunney, a nehézsúlyú boxolás volt világbajnoka egy amerikai bank elnöke lett.