Kis Ujság, 1938. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

' SZOMBAT, 1938'JANUÁR 1 KIS ÚJSÁG Darányi miniszterelnök újévi rádióbeszéde a titkos választójogról és a szélsőséges törekvésekről A politikai eseményekkel csúfolt óeszten­dőt Darányi Kálmán miniszterelnök rádió­szózata zárta le. A miniszterelnök pénte­ken délután fél ötkor mondta el nagy be­szédét. Darányi feleségével, Rákóczy Imre sajtófőnökkel és Incze Péter miniszteri tit­kárral érkezett meg a Stúdió Sándor­ utcai palotájába, ahol Kozma Miklós ny. belügy­miniszter, a rádió elnö­ke fogadta. Pontban fél ötkor kezdte el rádióbeszédét a minisz­terelnök. —• Magyar testvéreim — kezdte a mi­niszterelnök. — Mielőtt átlépünk az újév küszöbén, szólni aka­rok a magyar társa­dalomhoz. Az 1938. esztendő Szent István éve, az ő emlékének szentelt a magyar ál­lam és a nemzet és a római katolikus egy­ház. Hosszan vázolta ez­után Szent István tör­ténelmi hivatását. A magyar probléma lé­nyege, hogy történelmi­­ , . .... . hivatásunknak megfe-Darányi Kálmán ie­yen Darányi Kálmán a Dunamedencében a magyarság faji és nemzeti egyéniségének megóvásával a keresztény kultúra és az emberi civilizáció nagy értékeit megőrizzük és tovább fejlesszük első királyunk elgondolása alapján. Ez te­vékeny, aktív külpolitikát kíván, fennálló baráti viszonyainkat békés céljaink érdeké­ben szorgosan ápoljuk, de amellett iparko­dunk továbbfejleszteni kapcsolatainkat más népekkel és nemzetekkel is, hogy minél si­keresebben fordítsuk magunk felé az embe­riség figyelmét, mely hazánk sérelmeinek lényegével ma már jórészt tisztában van. EGYENJOGÚSÁG ÉS A KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSÍTÁSA A középeurópai kérdés kielégítő meg­oldása felé az első lépés a teljes egyenjogúság és elszakított ma­gyar testvéreink nemzetközi szerződé­sekben biztosított jogainak elismerése, helyesebben ezek gyakorlati érvényesülése. Mi vagyunk a dunai központ. Közép-Európa rendezésénél nélkül­ünk semmiféle hatalmi csoportosulás nem hozhatja meg az álta­lunk is annyira áhított végső megbékülést. Ez a felismerés lassan tért kezd hódítani oly államokban is, amelyek előle azelőtt teljesen elzárkóztak.­­ Külpolitikánk egyik legfontosabb fel­adata, hogy a külföldi hivatalos köröket békés szándékaink őszinteségéről meg­győzve, őket a magyar igazságnak meg­mérjük és a középeurópai kérdés rende­zése alkalmával a józan észszerűséghez ragaszkodó érdekek révén magunk mellett találhassuk. Éppen ezért külpolitikánk ter­mészetesen felöleli külföldi gazdasági kap­csolataink kibővítését és kimélyítését is. __ A magyar politikusnak egy pillanatra sem szabad szem előtt tévesztenie a nem­zet távolabbi céljait. De fontosak a ma problémái is. Vessünk azokra is egy pillan­tást. A magyar sors rengeteg keserű gondja közt az önmagára utalt nemzetnek akkor lesz nyugodt az életfolyama, ha a belső rendet, a belső egyensúlyt, a hasznos erők együttműködése által biztosítani tudja. __ Szükség van erős pártra alapított kor­mányzásra, de ez önmagában nem elég nemzetünk jövőjének biztos és nyugodt kiépítésére. A SZÉLSŐSÉGEK ELLEN Mikor a nemzeti közösség nagy kérdései­vel állunk szemben, szükséges, hogy fel­emelkedjünk pártok feletti szempontokig. Eb­ből a szemszögből kell vizsgálnia egyes kérdéseket nemcsak a kormánynak, hanem a pártoknak is, mert csak így biztosíthat­juk az időszerű feladatok megoldása érde­kében szükséges összefogást. Éppen így szükség van egységre, annak a felismerésé­ben is, hogy ebb­en az országban csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet meg­engedni. Ennek biztosítéka a törvényhozás, igazság­szolgáltatás és közigazgatás egym­ától való függetlensége, az államfői tekintély, a par­lamentarizmus, másfelől pedig maga a nemzeti öntudat. A diktatúra kérdésében félreérthetetlen nyilatkozatot tett szolnoki beszédében az ország kormányzója. Az egész világon a világnézetek harca dúl, ez a harc azonban nálunk már eldőlt: a ke­resztény nemzeti világnézet győzelmet ara­tott. Természetes, hogy a keresztény és nem­zeti irány lényegét időnként újra és újra meg kell tisztítani a jelszavaktól, a kon­junktúrától és mindattól, ami politikai ér­telmű visszaélés az eszmével és meg kell vé­deni attól, hogy bemázolják és diszkreditál­­ják ezt az eszmét. El kell hárítani az olyan törekvést, amely ennek az eszmének a nevében erőszakot és felforgatást akar elkövetni. Kormányom jobboldali politikát folytat és szembenáll minden szélsőséggel. Ilyennek tekint minden mozgalmat — jöjjön az bár­mely irányból —, amely a fennálló törvé­nyes állami és társadalmi rend ellen izgat és cselekszik, annak megváltoztatására az alkotmányos út helyett, erőszakos, törvény­telen, forradalmi eszközökkel törekszik. Is­mételten hangsúlyozom azonban, hogy meddő marad minden olyan óhaj, amely arra számít, hogy velem a politika egy haj­szállal is balfelé elkanyarodhatik. Jobboldali a m­i politikánk, mert szilár­dan ragaszkodunk a nemzeti alaphoz és a keresztény erkölcshöz a közélet­ben is. Politikánk az egyesek túltengő gazdasági erejével szemben meg akarja védeni a szé­les néprétegeket, meg akarja védeni olyan szociális politikával, amely a polgári ter­hek, kötelességek és jogok egyensúlyát biz­tosítja, egészségesebb vagyon és jövedelem­­elosztáshoz vezet, akár állami intézkedések és­ eszközök alkalmazásával is. Ez a politi­ka az államhatalom előrelátásával, a nem­zet érdekében meg akarja szüntetni a gaz­dasági erőknek azt az egyenlőtlen harcát, amely mellett az erősek még erősebbekké, a gyengék még gyengébbekké válnak. A TITKOS VÁLASZTÓJOG BEVEZETÉSE — Évszázados gyakorlat alapján fejlődött ki a magyar önkormányzati szellem, amely mindig egyesíteni ■ tudta a hagyományok tiszteletét a haladás gondolatával. Amikor a titkos választójog bevezeté­sével biztosítani akarjuk az alkotmá­nyos jogok gyakorlásának minden külső befolyástól való mentességét, alapvető szempont csak az lehet, ami a nemzet egyetemének érdeke. — A magyar közéletből el fog tűnni a nyílt szavazás idejétmúlt formája és vele az a több évtizedes mérgezőanyag, amely annyiszor nyugtalanította politikai életün­ket. De vakon és megfontolás nélkül nem lehet e kérdéshez nyúlni.­­ Mi választójogi rendszerünkbe alkotmá­nyos bástyát építünk a magyar nemzet javára és nem a társadalmi rend fel­forga­tására irányuló törekvéseknek akarunk ka­put nyitni. Technikai téren minden vissza­élést ki kell küszöbölni, titkosság jogban, becsületesség a meg­valósításban: e két alapelven épült fel a kormány tör­vényjavaslata. Azt fejtegette ezután, hogy a gazdasági téren a mai időkben szükségképpen beállt az állami beavatkozás nagyobb mérve. A teljes gazdasági szabadság nem vezethet a népi szociális érde­kek érvényesülésére. Ezután a nemzetközi áru­csereforgalom akadályairól szólt, megállapítva, hogy ez a kérdés nem világnézeti kérdés, hanem gazdasági probléma. De politikummá és világnézeti kérdéssé válik azzal, hogy át­játsszák politikai és egyéni szabadság kérdé­sévé. Megállapította a miniszterelnök, hogy a mai korra rányomta bélyegét a szociális állam. A ma követelményeinek csak az a politika felel meg, amely számolva a népi erőkkel, a nemzet legszélesebb rétegeit emeli fel az erköl­csi, kulturális és anyagi ézetszínvonal maga­sabb fokára. Így folytatta ezután: — A tőkés gazdasági rendben, a magán­­tulajdonra alapított társadalomban az egyéni munka és vállalkozás ered­ményét és gyümölcseit a jogrend kere­tében mindenki számára feltétlenül biztosítani kell A tőke a gazadsági, sőt a nemzeti élet igen fontos tényezője. Éppen ezért a tőkeképző­dést mindenképpen elő kívánjuk mozdítani. A miniszterelnök ezután hangsúlyozta: joggal követelheti meg a nemzet és a kor­mány, hogy a hitelszervezet a gondjaira és kezelésére bízott tőkeállományt valóban a nemzeti termelés szolgálatába állítsa és ne helyezkedjék kizárólag a rideg üzleti állás­pontra. Ugyanezt a mértéket állítja fel a kormány a nagy tőkeerővel rendelkező ma­gyar gyáriparral szemben is. A tőkét nemcsak jogok illetik meg, de komoly kötelességek is hárulnak rá. Hosszan foglalkozik a jövedelemelosztás problémájával, majd arról beszél, hogy a kormány legfontosabb célja minden tekin­tetben és minden téren a nagyszámú alsó néprétegeken segíteni. ................ A kormány agrár és gazdasági politikáját is­mertette ezután,és megállapította, hogy a fon­tos szociális kérdéseknek felszínen tartása a keresztény nemzeti politikából folyik és tulaj­donképpen ez az igazi fajvédelem. Emberséges munkabér, a jövőről való gondoskodás, egész­séges lakás és megfelelő élelmezés, tanítás, be­teggondozás biztosítására való törekvés, a falu, a tanya népének megsegítése a munkásrétegek sorsának megjavítása. Ezek a kormány fő­feladatai. Rádiószózatát Darányi miniszterelnök így fejezte be: " Nagy alkotások várnak megvalósí­tásra és a nehéz feladatok megoldása csak úgy sikerülhet, ha az egész magyar nemzet összefog jövőjének kiharcolására az erre szükséges nagy áldozatok viselésé­ben. Ebben az összefogásban látom és keresem és az igazi nemzeti egységet. Az új eszten­dőben, Szent István évében a nagy király szelleme járja át a magyarságot itt benn és túl a határokon. Darányi a stúdióban még elbeszélgetett az ott tartózkodó előkelőségekkel, majd a miniszterelnökségre hajtatott. Szombaton kihallgatáson jelenik meg a kormányzónál és az esti órákban flóman kultuszminisz­terrel együtt Ausztriába utazik. Látogatása magánjellegű, ennek ellenére hazatérése előtt felkeresi Schuschnigg kancellárt. A PÜSPÖKI KAR FELTŰNŐ PÁSZTORLEVELE A magyar katolikus püspöki kar ér­dekes újévi pásztorlevelet adott ki, amely többek között a következőket mondja: „Ma világszerte hajsza folyik olyan csodaszerek után, amelyekkel népeket meg lehet menteni. Ily módon az ököljognak éppúgy jelentkeznek szószólói, mint a lealkonyult po­gányság bohóckodó szellem idézői, a levitézlett álszocializmus h­arsonásai és a faj- és vérimádás megszállottjai. Meggondolatlan kísérletek, felelőtlenül tolakodó törpe vezéregyéniségek köve­telőzései és fenyegetőzései aggasztó bi­zonytalanságot okozhattak, de gyógyu­lást nem hoztak.“ MEGDRÁGULT A KISSZAKASZ December 31-ére virradó éjszaka váratlan rendeletet adott ki a BESZKÁRT igazgatósága, amely a kisszakasz jegynek 6 fillérről nyolcra való drágítását váratlanul keresztül vinte. Pén­teken hajnal óta nyolc fillér a kisszakasz ára. Mivel a kisszakaszdrágításra a közönség nagy­része nem készült elő, igen kevesen tartalékol­tak kisszakasz érméket. Mindössze ötmillió da­rab bantusz van a közönség birtokában, ami százezer pengőt jelent. Az áremelést a közön­ség természetesen nagy megdöbbenéssel fo­gadta, a váratlan rendelet ellen a villamosokon heves kifakadások hallatszottak. Különösen megdöbbentik a közvéleményt azok a hírek, amelyek szerint néhány trafik és néhány ma­gános hetek óta gyűjtötte a tantuszt és sok­ tízezret tudott tartalékolni magának a drágu­lás pillanatára, ily módon jogtalan haszonra tettek szert egyesek a BESZKÁRT titokban tartott rendelkezéséből. A tantuszdrágulással kapcsolatosan a szakaszjegy ára is felment , 16-ről 20 fillérre, ezt azonban, senki sem vásá­rolta. A tantuszautomatákat lezárták és átala­kítják, néhány nap múlva újra működnek. 3 ÍJJA RUHÁZÍJ Évről-évre halad a évről-évre többet nyújt az ORION-RADIojnn ^RÁDIÓ^BOMNIÁ n SSSSS B5 Wc £#8#® WtTW m mélS bemutatás­ n « táskagépek, l'vrez­aa w* aaújdonságok. Csillár modern typusok. Villamos cikkek, szere­lések* Rádió vásárlás bizalom kérdése akWSBBBBB TM se. .SS gyjálaBto 13? 708

Next