Kis Ujság, 1938. március (52. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-01 / 48. szám

a KIS ÚJSÁG Hindy Zoltán öt szótöbbséggel lett Kőszeg képviselője Kőszegről jelentik: Óriási érdeklődés mel­lett zajlott le vasárnap a kőszegi pótválasz­­tás. Elkeseredett, izgalmas küzdelem után Hindy Zoltán nyerte el a kerület kép­viselői mandátumát. Hindy öt szótöbb­séget kapott. Az elmúlt vasárnap — mint emlékezetes­­— hárman indultak harcba a kőszegi man­dátumért. Hindy Zoltán NÉP, Kovács Sán­dor kereszténypárti és Stur Lajos kisgazda­­párti. A választás eredménye az lett, hogy Stur kibukott és pótválasztásra került sor Hindy és Kovács között. A pótválasztást vasárnap tartották meg. Délután két órakor még Kovács vezetett, fél­­négy tájban azonban már Hindynek kedve­zett a szerencse. Fél hatkor izgalmassá vált a helyzet.Hindy Zoltánnak ekkor 5155 sza­vazata volt, Kovácsnak hárommal kevesebb: 5152 Mindenki tudta, hogy egy-két szavazaton dől el a mandátum sorsa. Negyed hétkor be­fejeződött a szavazás. Hindy Zoltán győzött: 5158 szavazatot kapott Kovács Sándor 5153 szavazatá­val szemben, így tehát Hindy Zoltán öt szótöbbséggel Kő­szeg képviselője lett. Kovács Sándor hívei közölték a választás eredményének kihirdetése után, hogy petí­cióval támadják meg Hindy mandátumát. Hindy megválasztása politikai körökben őszinte örömöt keltett. Hindy Zoltán régi harcos tagja a magyar közéletnek, mindig a­­magasabb nemzeti érdekekért küzdött. Tá­mogatója volt a kisembereknek és minden­kor a keresztény nemzeti gondolatot szol­gálta. Kedden ifjabb óriási bű­nper kezdődik Moszkvában Moszkva, február 28. A Trockij- és Zi­nov­ev-csoportok 1936- ban és 1937-ben felfedett zendülésterve után a szovjet hatóságok most újabb ,,nagy­szabású összeesküvést" leleplezését köztik a közvéleménnyel. A hivatalos közlés szerint ,,jobboldali trockisták" aknamunkájáról van szó. Az összeesküvőket azzal vádolják, hogy — egyelőre meg nem nevezett — külföldi hatalom érdekében cselekedtek. Az összeesküvés részesei, akik most vád alá kerülnek, a Mexikóban élő Trockijon kívül a következők: Buharin, a Harmadik Internacio­­nálé volt titkára és az Izvesztija volt főszer­kesztője, akit a külföldön hosszú éveken át a kommunista tanok legkiválóbb elméleti tudó­saként ismertek. Fu­kov, a népbiztosok tanácsá­nak volt elnöke és volt közlekedésügyi nép­biztos. Kresztinszkij volt külügyi helyettes nép­biztos. Rakovszkij volt londoni, majd párizsi szovjet nagykövet. Szeszonov volt berlini nagy­követségi tanácsos. Jagoda volt belügyi nép­biztos, a múlt év vége óta letartóztatásban levő Rosengolz volt külkereskedelmi népbiztos, Ivánon, Cserne és Grinko magasállású szovjet­tisztviselők, a különböző tartományok helyi pártszervezeti titkárainak és az egyes szovjet­­államok volt tanácselnökeinek egész sora. A letartóztatott és vád alá helyezett szemé­lyiségek között van négy orvos is, köztük Levin, a Kreml klinikájának orvosa. A letartóztatásokról kiadott hivatalos közle­mény megállapítja, hogy a vád alá helyezett személyek egész ed­digi pályafutásuk alatt elárulták a szovjet ügyet és 1918, tehát a bresztlitovszki békeszerződés megkötése óta összeesküdtek a kommunista államrendszer és a szovjet kormány ellen. A vád alá helyezett személyek Lenint is meg akarták ölni. A közlemény azzal vádolja a vád alá helye­zett egykori szovjetvezéreket, hogy meggyil­kolták Kirovót, a leningrádi párt titkárát és eltették láb alól Maxim Gorkijt, az ismert nevű írót, a „szovjet birodalom legnagyobb írói büsz­keségét, akit a négy letartóztatott orvos bűnös kezelése ölt meg." Az új szenzációs per március másodikán kezdődik a szovjetunió , legfelső katonai törvényszéke előtt. Az összeesküvés élén a vád szerint maga *• Sán dőlqózni jár itiiMiiiiimiiiütiiifiiiiiiiiitiniiiiiiiiKiimsiimüitiirimiiiiiiniraiiim %/inmiininiimiiimiiiiimiiDiiiiiiiiiiii fmmmmm A Kis Újság regénye «► Irta Kertész Mihály Szerelem — Vájjon — mondotta ekkor­ Nyilas kisasszony Sári felé sandítva­­—, váj­jon, milyen befolyás alatt változott meg ilyen egyszerre Berkes? A félreérthetetlen kérdésre halk kun­cogásban tört ki az egész osztály. Sári azonban semmit sem hallott a háta mögött történtekből. Az előtte fekvő iratokba mélyedve ült íróasztalánál és látszólag dolgozott. De csak látszólag. Mert gondolatai egész máshol jártak s a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudta figyelmét munkájára összpontosítani. Szokatlanul és meglepően szórako­zott v­olt. Idegesítette valamennyire az igazgató ajánlata is, de minél mélyeb­ben nézett magába, annál őszintébb ré­mülettel kellett megállapítania, hogy tulajdonképpen nem ez az, ami a soha eddig nem tapasztalt zavart okozza lel­kében, hanem, amit magának is alig mert bevallani. Berkes Sándor, ez a kis tisztviselő, aki minden hibája ellenére nagyon közel férkőzött a szívéhez és a kelleténél jóval többet foglalkoztatja gondolatait... Jónak talált, de viszont sok olyasmi van benne, amire hirtelenében nem is tud megfelelő jelzőt találni, de ami egészen olyannak mutatja ezt a nagy gyereket, amilyennek jövendő élettár­sát mindig képzelte, — ez mind igaz, ez mind tagadhattlan... De mégis csak egy egyszerű kis tisztviselő, aki talán — h­a jól megy — kap havonta kétszáz pengőt s ha Isten különös cso­dájából meg tudja tartani állását, éven­ként esetleg számíthat húsz pengő javításra... — Nevetséges! — rágódott magában. — Nem is volna szabad meglátnom, észrevennem... És mégis! Miért ép­pen őt s nem Csánkit, vagy Gutt­­mannt, vagy a többieket, akik szintén fizikai közelségbe kerültek velem, amióta a Textiliparinál dolgozom?!... Kérdések, amelyekre nem tudott ki­elégítő választ adni magának s amelyek így tovább gyötörték, kínozták, nyug­talanították. Hirtelen azonban, mint amikor a sö­tét éjszakában váratlanul valami fény gyullad ki,­­ egy szó virított ki a leány elméjében. Egyenesen meghökkent, amikor erre a felfedezésre ráeszmélt. Sőt bosszan­kodott. Haragudott magára, amiért megingott józansága, ő, Földes Sári, az Egyesült Acélművek dúsgazdag ve­zérigazgatójának leánya, akit a pénz­­arisztokráciához tartozó fiatalemberek egész raja vesz körül —­ hogyan száll­hat le még csak gondolatban is egy üven jelentéktelen kis emberhez?! — korholta magát. Hogy a fiú csinos, szemrevaló, kedves, figyelmes, behí­zelgő modorú és hiányzik belőle mindaz, amit a társaságbeli fiatalembe­rekben oly visszataszítanak, kiábrándí­— Szerelem !... Egész belesápadt, amikor gondolatai közé odatolakodott ez a teljesen isme­retlen fogalom. Szerelem? ... — Csak ... csak nem lettem szerel­mes?! — riadozott, mintha valami ve­szedelmes betegség jelenségeit fedezte volna fel magán. — No, még ez hiányoznék! Földes Sári halálosan sze­relmes Berkes Sándorba, a kétszáz pengő havi fizetéses hivatalnokba! — gúnyolta magát s egyszerre eszébe ju­tott valamennyi romantikus szerelmi történet, amelyet a tömeg, a szegény emberek vigasztalására készült filme­ken látott és olcsó regényekben olva­sott ... Nem, Berkes úr! — biztatta ön­magát. — Nem csinálunk „mesét az írógépről"! Hagyjuk ezt csak az írók fantáziájának! Más az élet és más az irodalom! A jelen esetben az élet nem fogja utánozni az irodalmat, hiába hir­dette A Wilde!. .. Most még Berkesre is haragudott, bár be kellett látnia, hogy szegény fiú a legkevésbé felelős a történtekért. Hi­szen még csak azzal sem gyanúsíthatja, hogy holmi anyagi érdekből igyekezett közelebb férkőzni szívéhez, mert semmi egyebet nem tud róla, mint amennyit tudhat és láthat, hogy a Textilipari le­velezési osztályának egyik szerény tiszt­viselőnője, amilyen a Kolos, vagy a Nyilas meg a Molnár ... De még csak nem is sejti, honnan jön reggelenként a hivatalba és hová megy innen haza... Joggal hiszi tehát, hogy éppen olyan, mint a többi leány itt körülötte, aki reggeltől estig robotol, hogy szűkös ke­resetével pótolja, vagy egészben fedezze a háztartási költségeket a munkaképte­lenné vált, vagy tönkrement családfő helyett, ellássa a beteg anyát, nevel­tesse a kis húgát, öccsét, de magának a legolcsóbb szórakozást sem enged­hesse meg... És joggal hiszi azt is, hogy teljesen hozzá illő Földes Sári, mert körülményeik, viszonyaik haj­szálra egyezők és mindkettőjüknek a mennyországot jelentené, ha a halálo­san megúnt otthoni nyomorúságból egymáshoz menekülhetnének, ha min­­dvárt egy új nyomorúságnak is építe­nének tanyát.. . Nem, kedves Berkes úr, ebből nem kér Földes Sári! — ismé­telgette újra meg újra magában... A déli szünetben úgy távozott el az irodából, hogy még csak nem is kö­szönt a többieknek, nehogy Berkest is üdvözölnie kelljen. Haragudott rá. Ret­tenetesen haragudott. S nem akarta, hogy a villamos megállóig elkísérje ma, amit pedig eddig egyetlen nap sem mu­lasztott el Berkes. Következik: Sári őszinte szavai Trockij Leó állott, aki már 1921-ben össze­köttetésbe lépett az érdekelt külföldi hatalmak kémszolgálatával, majd 1926-ban ismét felvette az érintkezést a külföldi kémszervezetekkel. A vád szerint­ az összeesküvők meggyilkolták Kujbisevet, az állami tervgazdasági bizottság igazgatóját és Mensinskit, a cseka volt főnökét, Levin, Kazakov, Vinovgradov és Pletniov orvo­sok résztvettek a gyilkosságokban. Az összeesküvők, akik annak idején már meg akarták ölni Lenint, gyilkossági ter­vet szőttek Sztálin és Suverdlov, a köz­ponti végrehajtó bizottság jelenlegi elnöke ellen.­­ A Kis Újság épp a legutóbbi napokban szá­molt be eredeti tudósításában arról, hogy a moszkvai Kreml-kórház több orvosát tartóztat­ták le és ezek az orvosok voltak azok, akik egy újszerű eljárás szerint szuggerálták a GPU be­ KEDD, 1938 MÁRCIUS 1 Mindennap vegye meg a Kis Ujság­, börtönözött vádlottjait, főképp azokat, akik politikai ügyekből kifolyólag voltak letartózta­tásban és e szuggesszió alapján tettek a vádlot­tak a főtárgyaláson beismerő vallomást. Most ugyanezek az orvosok — köztük Lewin dr. — kerültek a vádlottak padjára súlyos vádakkal terhelten. Kérdés, hogy most saját módszerük­kel ki fogja szuggerálni, hogy a főtárgyaláson beismerő vallomást tegyenek ... További tisztogatási munkát követeltek a szélsőségekkel szemben a Kereszténypárt gyöngyösi gyűlésén Gyöngyösről jelentik. Az Egyesült Keresz­ténypárt vasárnapi gyöngyösi gyűlésén Sigray Antal gróf hosszabb beszéd keretében megálla­pította, hogy világszerte bizonytalanság és zűr­zavar uralkodik. Nálunk vannak olyan jelen­ségek, hogy egyesek kihasználják az elégület- fenséget és az érvényesülés lehetőségének hiányát és felforgató tanok hirdetésével igye­keznek megbolygatni az ország nyugalmát. Itt aknamunka folyik, amely az ország leghazafiasabb rétegeit akarja megfertőzni azzal az elgondolással, hogy a diktatórikus államforma boldogítani tudja az országot. Lehetetlen ebben az országban rövid ideig is, diktatúrát, vagy bármiféle erőszakos kormányzati formát meghonosítani anél­kül, hogy ez az országot gazdasági, pénz­ügyi és erkölcsi tekintetben teljesen tönkre ne tegye. örömmel állapítja meg, hogy a kormány végre erélyes lépést tesz azok ellen, akik nem éppen hazafias elgondolásból izgatást folytattak. A kormányzatnak tovább kell folytatnia tisztogatási munkáját és meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy bárki, ki tudja honnan nyert anyagi támogatással röpira­­tokat osztogathasson és azt hirdesse, hogy illegális úton átveszi a hatalmat. — Minket baloldal­isággal vádolnak — foly­tatta — és egy német újság azt írta rólunk, hogy zsidók, kommunisták, papok és legiti­misták egy kalap alatt vannak csak azért, mert nem akarjuk elfogadni azt az országra átkot hozó fajelméletet és vérelemzési elméletet, amely tudományosan nem áll helyt- amely így akarja megállapítani egyesek származását árja vagy turáni alapon és ami ebben az országban csak meghasonlást és belső harcokat jelentene. Hogyha a baloldaliság a külső nyomás és be­avatkozás elleni ellenállást jelenti, akkor igenis abban az esetben, ha bármiféle nagyhatalmi nyomás nehe­zednék erre az országra és veszélyeztetné önállóságát, az ilyen értelembe vett bal­­oldalisággal oda fogunk állani és odaállít­juk a magyar törvényes királyság helyre­­állításának gondolatát. Ezután az osztrák nemzettel foglalkozva, azt fejtegette, hogy ha az osztrák függetlenség megdől, akkor a mi függetlenségünk is közvetlen veszély­ben forog. Németország felé azt üzente, hogy ne avatkoz­zék a mi belügyeinkbe, mert mi sem avatko­zunk az ő belügyeikbe. Széchenyi György gróf kijelentette: a mai kormányzat felelős azért, hogy idáig jutottunk. Fejér megye egyik községében megtörtént­, hogy amikor a lakosság arra szavazott, hogy az is­kola magyar maradjon, igazoltatták csendőrök a magyar iskolára szavazó szülőket. Az egyik miniszter testvérének nyomdájában állítják elő a nyilas röpiratokat és a Házelnök szélső­séges utakon halad, holott kötelessége lenne a pártatlanság. Jönnek ide Németországból ve­zető tényezők és az a benyomásunk, mintha in­­spekciós körutat tartanának. Minden ország­ban megalakult a német munkafront és mind­egyik mögött ott áll a német propagandami­nisztérium sok pénze. Nekünk magyaroknak sorompóba kell állni az új pogánysággal szemben. Vitéz Makray Lajos arra mutatott rá, hogy ebben az országban nem emelheti fel fejét a gyűlölettel teli szélsőséges irányzat. televízió és parsum­in­ai üzeneiKSzvemos a Nemzetközi vásáron A Budapesti Nemzetközi Vásár vezetősége már évek óta ugyanakkor mikor elmélyíti és kiszélesíti a tömeggyártásra megégett iparcik­kek legnagyobb magyar exportpiacát, egyide­jűleg súlyt helyez arra is, hogy felvilágosító, oktató munkával, belevigye a közönség tuda­mit mort talán csodaszámba menő, de a közeljövőben talán már közszükségleti cikké váló új találmányok, legújabb technikai vív­mányok lényegét. Bornemisza Géza iparügyi és kereskedelmi miniszternek —­ aki minden gya­korlati jelentőséggel bíró újítás iránt élénk érdeklődést tanúsít — lesz köszönhető, ha a vásár ezúttal a technikának Magyarországon, sőt egész Délkelet-Európában eddig még soha nem látott új vívmányaival fog felvonulni. Az iparügyi miniszter engedélyével lehetővé vált az, hogy az április 29-én megnyíló Buda­pesti Nemzetközi Vásáron — megelőzve az összes közé­peurópai országokat — Budapesten mutassák be először az árumintavásár kereté­ben a kor egyik legnagyobb technikai csodá­ját, a televíziót. Ennél a tudományos jellegű bemutatónál gyakorlatilag sokkal nagyobb je­lentősége van annak a második technikai szenzációnak, amelynek bemutatására szintén m­ost készül a vásár. A posta vezérigazgatósá­gának engedélye alapján be fogják mutatni a vásáron a képtáviratozást is. Arról folynak a tárgyalások, hogy a képtáviratozásnak me­­netét, módszerét, eredményét ne csak nézhesse a közönség, hanem, hogy a vásár látogatói maguk is adhassanak fel vásárlátogatásuk al­kalmával oly képtáviratot, amelyet a magyar posta továbbít majd mindazon külföldi állo­másokra, amelyek a képtávirat felvételére szükséges szakállomással rendelkeznek. Ilyen vevőkészülék hiányában rendes posta úton fogják továbbítani azokat a képeket, amelyek a közönség rendelésére a vásár pchinográf­­állomásán készültek. Ugyancsak a miniszter, valamint a posta vezérigazgatójának, Ters­­tyánszky Ákos államtitkárnak engedélye alap­ján a vásár közönsége ez évben már rövidhul­lámon is továbbutalhat üzeneteket a vásár te­rületéről Amerikába, amiáltal lehetővé válik, hogy a vásárt látogató közönség­ért szóval, sa­ját hangjával küldhessen üzeneteket a tenge­rentúlra.

Next