Kis Ujság, 1938. április (52. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-09 / 80. szám

SZOMBAT, 1938 ÁPRILIS , KIS ÚJSÁG Reményi-Schneller pénzügyminiszter költségvetési beszéde és a zsidójavaslat benyújtása után elnapolták a Házat Tizenegy órára tűzték ki a képviselőház pénteki ülésének megnyitását, de Vik­­kor már élénk nyüzsgés volt a folyosókon. Mire megszólalt az elnöki csengő, zsúfolt padso­rok várták a pénteki ülés két kimagasló eseményét. Meg lehetett állapítani, hogy a most bemutatkozó pénzügyminiszter első szereplését talán még nagyobb érdeklődés­­is fogadta, mint az ismeretes zsidójavas­latot. Csendben emellkedett szólásra Remé­­nyi-Schneller Lajos elegáns karcsú alakja. Először halkan beszélt, azután elkapta a nagy munka befejezésével jelentkező lendü­let és a hallgatóság megállapította, hogy­ az új pénzügyminiszter valóban sokoldalú ember. Nemcsak kitűnő bankvezér volt, ha­nem feladatának tudatában levő komoly állampénzügyi tekintély is. Mindezeken fe­lül — ami pedig a magyar parlamentben nem kis érdem —, elsőrangú szónok is. Lát­szott beszédén, hogy alaposan ismeri a tárgyat, amellyel foglalkozott. A milliós számsorok ismertetésénél is ritkán nézett jegyzeteibe és beszéde végén, amikor intő szóval hívta fel a nemzetet az elengedhetet­len összefogásra, szavai szinte költői szánya­­lást kaptak. Az új pénzügyminiszter bemutatkozása mindenesetre a­ siker első állomását jelenti. . A képviselőház üléseiről alábbi tudósítá­sunk számol, be: Zsúfolt padsorok előtt nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök a képviselőház pénteki nagyjelentőségű ülését. Miután az elnök bejelentette, hogy Tolnay-Knesély Ödön igazolt képviselő és harmadszori olva­sásban is elfogadták a választójogról szóló törvényjavaslatot, szólásra emelkedett Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter és benyújtotta a költségvetést, valamint az új beruházási javaslatot, majd megkezdte költségvetési beszédét. Rá­mutatott arra, hogy hét év óta ez az első állami költség­­vetés, amely nem mutat hiányt. Ennek magyarázata, hogy a bevételek és az üzemek helyzete kedvezően alakult s hogy az állami adósságterheket egyezményekkel sikerült csökkenteni. Az egyenes adók elő­irányzata 21,8 millióval, a forgalmi adóké 18,5 millióval, a fogyasztási adóké 6 millió­val, a vámjövedéki bevételeké négymillió­á­val magasabb, mint a múlt évi. A kiadási tételek 32 millióval csökken­nek, az állami adósságszolgáltatás alacsonyabb volta miatt. A közigazgatási kiadások 19 millió pengővel emelkedtek és 27 millió pengővel emelkedett a hon­védelmi tárcára előirányzott kiadások összege. (Taps a Ház minden oldalán.) — Ez azon­ban — folytatta a pénzügyminiszter — füg­getlen attól a hatszázmilliótól, amely a beruházási tételek között szerepel. Elisme­réssel emlékezet meg ezután a nemzet áldo­zatkészségéről és a névtelen adófizetőről. Ezután részletezte a kiadások tételeit és a személyi költségek emelkedését az állásta­lan­ ifjúság elhelyezkedésével indokolta meg. A továbbiakban foglalkozott a beruházások­kal és a nyugdíjterhek megosztásával, majd az egyes tárcák költségvetését ismertette és újból kiemelte, hogy a honvédelem fokozá­sára kell törekedni. Megemlékezett az egyéb elengedhetetlen kiadásokról és fel­említette, hogy a Nemzeti Önellátási Alapra újabb két­millió pengőt irányoztak elő. A beszéd további során hangsúlyozta a közterhek arányosításának szükségességét és bejelentette az új társulati adótörvény elő­készítését, amelynek az a célja, hogy a nagy jövedelmek és az ingó vagyonok megfelelően vegyék ki részüket a köz­teherviselésnél. A pénzügyminiszter szólt ezután az adó­rendszer egyszerűsítéséről, melynek során előnyösebb helyzetbe akarja juttatni a kis­házakat és a kisiparosokat. Kedvezőbb ren­delkezéseket tervez a földadónál és a kishaszonbérleteket mentesíteni kí­vánja a kereseti adó alól. Ha a bevételi eredmények jehentővé teszik — mondotta — vizsgálat tárgyává teszi majd egyes adópótlékok csökkentését, de megvizsgálja ugyancsak, hogy az egyes adó­­kedvezmények fenntartása indokolt-e és mi­lyen mértékben. Kedvező képet festett ez­után Magyarország helyzetéről világgazda­sági vonatkozásban, majd a külföldi tarto­zások kérdésével foglalkozott és megállapí­totta, hogy a közeljövőben aligha lehet erő­teljesebb lépést tenni a devizaforgalom sza­badsága felé. Áttért ezután a mezőgazdasági hitel kér­désére, majd a védett birtokok problémájá­val foglalkozott. Hangsúlyozta ezután, a hitelszervezetek összevonásának szükséges­ségét és kiemelte, hogy minden vállalat tar­­tozi­k a közönség céljait szem előtt tartani. Ez azonban — mondotta — nem jelenti az egyéni kezdeményezés megszüntetését, ha­nem azt, hogy a kezdeményezésnek a nem­zet érdekében is irányt kell szabni. Nagy figyelem közben tért át ezután a kormány nagy beruházási tervének ismerte­tésére, amely célra tudvalevőleg egymilliár­­dot szántak. Ebből négyszázmilliót még ez évben kibocsá­tandó kölcsönnel akar fedezni, hat­százmillió pengőt pedig egyszerű va­gyonadókivetéssel. Ebből a hatszázmillióból 350 millió esik a vállalatokra. A magánkézben levő részvé­nyek és záloglevelek nem esnek vagyon­­dézsma alá. — Mi lesz a bankbetétekkel? — kiáltják közbe többen. Erődy-Harrach Tihamér: • Ne uszítsunk! Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter ezután vázolta az arra vonatkozó tervet, hogy melyik vagyon milyen cím szerint adózik a vagyondézsma során és bejelentette, hogy a földbirtok megterhelése átlagban 5 százalék lesz, a magánszemélyeké 8, a vállalatoké 18 százalék. A házak vagyonváltságánál különbséget tesznek az adómentes és adózó házak között. Bejelentette ezután, hogy ez­úttal utoljára büntetlenséget biztosítanak az elrejtett idegen pénznemben lévő va­gyonosnak, ha tulajdonosaik azt bevall­ják. Ellenkező esetben az ilyen vagyonelrejtés elzárás és el­kobzás büntetését vonja maga után. Részletesen ismertette ezután a beruhá­zási programot, melynek legkiemelke­dőbb része az a hatszázmillió, melyet a hovédség felszerelésére kívánnak fordí­tani. A többi négyszázmillióból utakat építenek és egyéb gazdasági jelentőségű beruházásokat eszközölnek, húszmilliót fordítanak telepítési célra, harmincmil­liót a falu egészségügyi helyzetének ja­vítására és hetvenötmilliót a mezőgazda­­sági hitel újjászervezsére. Beszéde végén nemzeti összefogást és jóakaratú megértést hirdetett. A pénzügyminiszter beszéde után az el­nök rövid időre felfüggesztette az ülést, majd mikor újból megnyitotta, bejelen­tette, hogy a miniszterelnök kíván szólni. Darányi Kálmán miniszterelnök be­nyújtotta a szélsőjobboldal élénk helyes­lése közben a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosí­tásáról szóló törvényjavaslatot. (Ez az úgynevezett zsidójavaslat, melyet a Kis Újság tegnapi számában már ismertet­tünk. A javaslat szövegét külön cikkben ismertetjük.) Mikecz Ödön igazságügyminiszter ez­után benyújtotta az állami rend megóvá­sa érdekében szükséges sajtórendészeti intézkedésekről szóló javaslatot. A javaslatot kiadták a bizottságnak, majd az elnök bejelentette, hogy a Ház üléseit bizonytalan időre elnapolják. ­ A Kis Újság tegnap elsőnek jelentette az úgy­nevezett zsidótörvényt, a társadalmi és a gazda­sági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításá­ról­­szóló törvényjavaslatot, amelyet Darányi Kálmán miniszterelnök a képviselőhöz pénteki ülésén terjesztett be. A törvényjavaslat szövege a következő: 1­.§ Felhatalmaztunk a m­. kir. minisztérium, hogy a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása végett szükséges és ha­­laszthatalanul sürgős intézkedéseket a jelen tör­vény kihirdetésétől számított 3 hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alap­elvek szerint rendeletben tegye meg abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a tör­vényhozás ügykörébe tartoznék. . 2. §. Utasíttatik a m. kir. minisztérium, hogy: a) akár időszaki, akár nem időszaki lap ki­adója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó mun­kaviszonyban álló munkatársai részére sajtó­ka­mara ; b) színművészek, filmszínészek, színházi és filmrendezők, úgyszintén színművészeti és film­művészeti ügyvezetők és ügykezelők, valamint színházaknál és a filmiparban alkalmazott mű­vészi segédszemélyzet (karszemélyzet) részére színművészeti kamara felállításáról gondoskod­jék-Akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője­, vagy a lapnak állandó munkavi­szonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja. Színháznál, mozgófényképet előtu­tó vállalat­nál az első be­kezdés b) pontjában meghatáro­zott foglalkozások körében rendező, előadó­­. művészeti segédszemélyzet tagjaként csak azt szabad alkalmazni, aki a színművészeti kamara tagja. A vallás- és közoktatásügyi miniszter in­dokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 3. § A sajtókamarának, úgyszintén a színművé­szeti kamarának tagja csak magyar állampol­gár lehet. A tagság egyéb feltételeit a m. kir. minisztérium állapítja meg. A §• A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tag­jai számának húsz százalékát ne haladja meg. Ebbe a húsz százalékba nem lehet beleszámí­tani a hadirokkantat, tűzharcost, úgyszintén azt ,aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely más felekezetbe és azóta meg­szakítás nélkül ugyanannak a felekezetnek tagja, vagy pedig ilyen szülőtől származik. • 5. §­Akár időszaki, akár nem időszaki lapnál ál­landó munkaviszonyban álló munkatársul a 4. § .első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk az állandó munkaviszonyban álló munkatársak számának húsz százalékát ne haladja meg, bár­mely címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az ilyen munkavi­szonyban álló összes munkatársak bármely cí­men járó illetményei évi összegének húsz szá­zalékát. Ezeket a rendelkezéseket­ a munkaadó az 1939. évi december 31-ik napjáig köteles végrehajtani. A m. kir. miniszterelnök a végre­hajtás módjára utasításokat adhat és közérdek­ből indokolt esetben a jelen §. rendelkezései alól kivételt tehet. A jelen §. rendelkezéseit nem lehet alkal­mazni azokra a lapokra, amelyek kizárólag hitéleti kérdésekkel és a felekezet ügyeivel fog­lalkoznak. «• §• A vallás- és közoktatásügyi miniszter álla­pítja meg, hogy az egyes színházaknál, úgy­szintén a mozgófényképet előállító egyes válla­latoknál milyen arányban lehet a 4. §. első be­kezdése alá eső személyeket az 1. §. első bekez­désének b) pontjában meghatározott munka­körben alkalmazni. 7­ §­ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. §. első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne ha­ladja meg. Mindaddig, amíg az egyéb kamarai tagok arányszáma az összes tagok számának 80 százalékát el nem éri, a 4. §. első bekezdése alá eső személyt a kamara csupán az újonnan fel­vett tagok öt százaléka erejéig vehet fel. Az illetékes miniszter a kamara felterjesztésére indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 8. 8-Az 1937:XXI. t. c. hatálya alá eső olyan vál­lalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedő­­segédi, vagy más értelmiségi munkakörben fog­lalkoztatottak száma 10 vagy ennél több, a 4. §. első bekezdése alá személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk a vállalatnál értelmiségi munkakörben foglalkoz­tatottak számának húsz százalékát ne haladja meg; bármily címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az értelmi­ségi munkakörben alkalmazottak bármily cí­men járó illetményei évi összegének húsz szá­zalékát. Az a vállalat, ame­lynél az értelmiségi mun­kakörben foglalkoztatottak számában a 4. §. első bekezdése alá eső személyek száma az előző bekezdésben meghatározott arányszám­­nál nagyobb, a 4. §. első bekezdése alá eső személyt értelmiségi munkakörben csupán az újonnan felvett tagok öt százaléka erejéig ve­het fel mindaddig, amíg a 4. §. első bekezdése alá eső személyek száma az értelmiségi mun­kakörben az előző bekezdésben meghatározott arányszámot meghaladja. Az arányszám egyen­letes elérésének részletes szabályait a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg olykép­pen, hogy szabály szerint el kell érni az előbbi bekezdésben meghatározott arányszámot az 1943. évi június hó 30. napjáig. Ezt a határ­időt az illetékes miniszter indokolt esetben közérdekből az 1948. évi június hó 30. napjáig meghosszabbíthatja. Az illetékes miniszter a jelen bekezdésben meghatározott rendelkezé­sek alól indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. Az 1937 :XXI. t. c. hatálya alá eső olyan vál­lalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedő­­segédi vagy más értelmiségi munkakörben fog­lalkoztatottak száma tíznél kevesebb, a 4. §. első bekezdése alá eső alkalmazottaknak a többi alkalmazottakkal szemben az 1938. évi március hó első napján fennállott arányszámát a 4. §. első bekezdése alá eső személyek javára megváltoztatni nem szabad. 9. §. Az 1931. XXVI. t. c.-ben a törvényhozás ha­táskörébe tartozó intézkedéseknek rendeleti úton megtételére adott és legutóbb az 1937. X. t. c.-kel meghosszabbított felhatalmazásnak az 1938. évi június hó 30. napján lejáró határ­ideje az 1939. évi június hó 30. napjáig meg­­hosszabbíttatik, még­pedig azzal a kiegészí­téssel, hogy a felhatalmazás kiterjed a terme­lés folytonosságának biztosítását célzó rendel­kezések megtételére is. Az 1931. XXVI. t. c.-nek az 1932. VII. t. c.-kel kiegészített rendelkezései egyébként változatla­nul hatályban maradnak és hatályban marad az 1937. X. t. c. 2. és 3. §-a is. 10. §. A jelen törvény kihirdetése napján lép ha­tályba, végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondoskodik. Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a jelen törvény rendelkezéseinek végre­hajtása végett, valamint az értelmiségi munka­nélküliség leküzdésére szolgáló intézkedések végett adatszolgáltatási kötelességet állapítson meg, hogy gondoskodjék az adatszolgáltatás helyességének ellenőrzéséről, továbbá hogy ren­delkezésének megszegését vagy kijátszását ki­hágásnak minősíthesse s hogy a kihágás bün­tetésére az 1931. XXVI. t. c. 3. §-ában foglalt rendelkezéseket állapíthassa meg, végül arra is, hogy a rendelkezéseket megszegő vagy kijátszó vállalat élére a vállalat költségére vezetőt ren­deljen mindaddig, amíg a rendelkezéseknek a vállalat eleget nem tett. Budapesten, az 1938. évi április 8. napján. DARÁNYI s­ k. m­. kir. miniszterelnök. MIKECZ s. k. m. kir. igazságügyminiszter. im . Itt a zsidótörvény hiteles szövege! -0 A svéd rendőrök új egyenruhája: sötét­kék posztó, amelyhez fekete nyakkendőt­ viselnek. ­ M­indenről értesül, ha a Kis Viságot olvassa! Rákbetegsége miat öngyilkos lett egy vezérigazgató Vadas Géza Gábor, egy részvénytársaság vezérigazgatója csütörtökön este megjelent a Britannia-szállóban és szobát vett. Pénte­ken reggel hiába kopogtattak szobája ajta­ján, nem kptak választ. Amikor feltörték az ajtót, a szoba melletti fürdőszoba kádjában holtan találták Vadas Géza Gábort, aki előbb nagy­­adag méreggel megmérgezte magát, majd beült a vízbe és amikor eszméle­tét vesztette, belefulladt. Vadas előző nap a budai Kovács-út 16. sz­il­la­mi villában elbúcsúzott feleségétől azzal, hogy elutazik. Az utazás odahaza nem tűnt fel, mert az 55 éves igazgató, mióta nyuga­lomba vonult, ingatlanok közvetítésével fog­lalkozott és emiatt gyakran utazott. Dúsgazdag ember volt, aki feleségével csendes életet élt. Felesége szerint rendkí­vül súlyos betegsége miatt határozta el ma­gát a végzetes tettre. Eddig cukorbetegsége miatt kezelték, mostanában azonban megtudta, hogy gyógyíthatatlan rákbetegsége is van. Ez elől menekült a halálba.

Next