Kis Ujság, 1938. április (52. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-09 / 80. szám
SZOMBAT, 1938 ÁPRILIS , KIS ÚJSÁG Reményi-Schneller pénzügyminiszter költségvetési beszéde és a zsidójavaslat benyújtása után elnapolták a Házat Tizenegy órára tűzték ki a képviselőház pénteki ülésének megnyitását, de Vikkor már élénk nyüzsgés volt a folyosókon. Mire megszólalt az elnöki csengő, zsúfolt padsorok várták a pénteki ülés két kimagasló eseményét. Meg lehetett állapítani, hogy a most bemutatkozó pénzügyminiszter első szereplését talán még nagyobb érdeklődésis fogadta, mint az ismeretes zsidójavaslatot. Csendben emellkedett szólásra Reményi-Schneller Lajos elegáns karcsú alakja. Először halkan beszélt, azután elkapta a nagy munka befejezésével jelentkező lendület és a hallgatóság megállapította, hogy az új pénzügyminiszter valóban sokoldalú ember. Nemcsak kitűnő bankvezér volt, hanem feladatának tudatában levő komoly állampénzügyi tekintély is. Mindezeken felül — ami pedig a magyar parlamentben nem kis érdem —, elsőrangú szónok is. Látszott beszédén, hogy alaposan ismeri a tárgyat, amellyel foglalkozott. A milliós számsorok ismertetésénél is ritkán nézett jegyzeteibe és beszéde végén, amikor intő szóval hívta fel a nemzetet az elengedhetetlen összefogásra, szavai szinte költői szányalást kaptak. Az új pénzügyminiszter bemutatkozása mindenesetre a siker első állomását jelenti. . A képviselőház üléseiről alábbi tudósításunk számol, be: Zsúfolt padsorok előtt nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök a képviselőház pénteki nagyjelentőségű ülését. Miután az elnök bejelentette, hogy Tolnay-Knesély Ödön igazolt képviselő és harmadszori olvasásban is elfogadták a választójogról szóló törvényjavaslatot, szólásra emelkedett Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és benyújtotta a költségvetést, valamint az új beruházási javaslatot, majd megkezdte költségvetési beszédét. Rámutatott arra, hogy hét év óta ez az első állami költségvetés, amely nem mutat hiányt. Ennek magyarázata, hogy a bevételek és az üzemek helyzete kedvezően alakult s hogy az állami adósságterheket egyezményekkel sikerült csökkenteni. Az egyenes adók előirányzata 21,8 millióval, a forgalmi adóké 18,5 millióval, a fogyasztási adóké 6 millióval, a vámjövedéki bevételeké négymillióával magasabb, mint a múlt évi. A kiadási tételek 32 millióval csökkennek, az állami adósságszolgáltatás alacsonyabb volta miatt. A közigazgatási kiadások 19 millió pengővel emelkedtek és 27 millió pengővel emelkedett a honvédelmi tárcára előirányzott kiadások összege. (Taps a Ház minden oldalán.) — Ez azonban — folytatta a pénzügyminiszter — független attól a hatszázmilliótól, amely a beruházási tételek között szerepel. Elismeréssel emlékezet meg ezután a nemzet áldozatkészségéről és a névtelen adófizetőről. Ezután részletezte a kiadások tételeit és a személyi költségek emelkedését az állástalan ifjúság elhelyezkedésével indokolta meg. A továbbiakban foglalkozott a beruházásokkal és a nyugdíjterhek megosztásával, majd az egyes tárcák költségvetését ismertette és újból kiemelte, hogy a honvédelem fokozására kell törekedni. Megemlékezett az egyéb elengedhetetlen kiadásokról és felemlítette, hogy a Nemzeti Önellátási Alapra újabb kétmillió pengőt irányoztak elő. A beszéd további során hangsúlyozta a közterhek arányosításának szükségességét és bejelentette az új társulati adótörvény előkészítését, amelynek az a célja, hogy a nagy jövedelmek és az ingó vagyonok megfelelően vegyék ki részüket a közteherviselésnél. A pénzügyminiszter szólt ezután az adórendszer egyszerűsítéséről, melynek során előnyösebb helyzetbe akarja juttatni a kisházakat és a kisiparosokat. Kedvezőbb rendelkezéseket tervez a földadónál és a kishaszonbérleteket mentesíteni kívánja a kereseti adó alól. Ha a bevételi eredmények jehentővé teszik — mondotta — vizsgálat tárgyává teszi majd egyes adópótlékok csökkentését, de megvizsgálja ugyancsak, hogy az egyes adókedvezmények fenntartása indokolt-e és milyen mértékben. Kedvező képet festett ezután Magyarország helyzetéről világgazdasági vonatkozásban, majd a külföldi tartozások kérdésével foglalkozott és megállapította, hogy a közeljövőben aligha lehet erőteljesebb lépést tenni a devizaforgalom szabadsága felé. Áttért ezután a mezőgazdasági hitel kérdésére, majd a védett birtokok problémájával foglalkozott. Hangsúlyozta ezután, a hitelszervezetek összevonásának szükségességét és kiemelte, hogy minden vállalat tartozik a közönség céljait szem előtt tartani. Ez azonban — mondotta — nem jelenti az egyéni kezdeményezés megszüntetését, hanem azt, hogy a kezdeményezésnek a nemzet érdekében is irányt kell szabni. Nagy figyelem közben tért át ezután a kormány nagy beruházási tervének ismertetésére, amely célra tudvalevőleg egymilliárdot szántak. Ebből négyszázmilliót még ez évben kibocsátandó kölcsönnel akar fedezni, hatszázmillió pengőt pedig egyszerű vagyonadókivetéssel. Ebből a hatszázmillióból 350 millió esik a vállalatokra. A magánkézben levő részvények és záloglevelek nem esnek vagyondézsma alá. — Mi lesz a bankbetétekkel? — kiáltják közbe többen. Erődy-Harrach Tihamér: • Ne uszítsunk! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter ezután vázolta az arra vonatkozó tervet, hogy melyik vagyon milyen cím szerint adózik a vagyondézsma során és bejelentette, hogy a földbirtok megterhelése átlagban 5 százalék lesz, a magánszemélyeké 8, a vállalatoké 18 százalék. A házak vagyonváltságánál különbséget tesznek az adómentes és adózó házak között. Bejelentette ezután, hogy ezúttal utoljára büntetlenséget biztosítanak az elrejtett idegen pénznemben lévő vagyonosnak, ha tulajdonosaik azt bevallják. Ellenkező esetben az ilyen vagyonelrejtés elzárás és elkobzás büntetését vonja maga után. Részletesen ismertette ezután a beruházási programot, melynek legkiemelkedőbb része az a hatszázmillió, melyet a hovédség felszerelésére kívánnak fordítani. A többi négyszázmillióból utakat építenek és egyéb gazdasági jelentőségű beruházásokat eszközölnek, húszmilliót fordítanak telepítési célra, harmincmilliót a falu egészségügyi helyzetének javítására és hetvenötmilliót a mezőgazdasági hitel újjászervezsére. Beszéde végén nemzeti összefogást és jóakaratú megértést hirdetett. A pénzügyminiszter beszéde után az elnök rövid időre felfüggesztette az ülést, majd mikor újból megnyitotta, bejelentette, hogy a miniszterelnök kíván szólni. Darányi Kálmán miniszterelnök benyújtotta a szélsőjobboldal élénk helyeslése közben a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot. (Ez az úgynevezett zsidójavaslat, melyet a Kis Újság tegnapi számában már ismertettünk. A javaslat szövegét külön cikkben ismertetjük.) Mikecz Ödön igazságügyminiszter ezután benyújtotta az állami rend megóvása érdekében szükséges sajtórendészeti intézkedésekről szóló javaslatot. A javaslatot kiadták a bizottságnak, majd az elnök bejelentette, hogy a Ház üléseit bizonytalan időre elnapolják. A Kis Újság tegnap elsőnek jelentette az úgynevezett zsidótörvényt, a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításárólszóló törvényjavaslatot, amelyet Darányi Kálmán miniszterelnök a képviselőhöz pénteki ülésén terjesztett be. A törvényjavaslat szövege a következő: 1.§ Felhatalmaztunk a m. kir. minisztérium, hogy a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatalanul sürgős intézkedéseket a jelen törvény kihirdetésétől számított 3 hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. . 2. §. Utasíttatik a m. kir. minisztérium, hogy: a) akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársai részére sajtókamara ; b) színművészek, filmszínészek, színházi és filmrendezők, úgyszintén színművészeti és filmművészeti ügyvezetők és ügykezelők, valamint színházaknál és a filmiparban alkalmazott művészi segédszemélyzet (karszemélyzet) részére színművészeti kamara felállításáról gondoskodjék-Akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja. Színháznál, mozgófényképet előtutó vállalatnál az első bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkozások körében rendező, előadó. művészeti segédszemélyzet tagjaként csak azt szabad alkalmazni, aki a színművészeti kamara tagja. A vallás- és közoktatásügyi miniszter indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 3. § A sajtókamarának, úgyszintén a színművészeti kamarának tagja csak magyar állampolgár lehet. A tagság egyéb feltételeit a m. kir. minisztérium állapítja meg. A §• A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. Ebbe a húsz százalékba nem lehet beleszámítani a hadirokkantat, tűzharcost, úgyszintén azt ,aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely más felekezetbe és azóta megszakítás nélkül ugyanannak a felekezetnek tagja, vagy pedig ilyen szülőtől származik. • 5. §Akár időszaki, akár nem időszaki lapnál állandó munkaviszonyban álló munkatársul a 4. § .első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk az állandó munkaviszonyban álló munkatársak számának húsz százalékát ne haladja meg, bármely címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az ilyen munkaviszonyban álló összes munkatársak bármely címen járó illetményei évi összegének húsz százalékát. Ezeket a rendelkezéseket a munkaadó az 1939. évi december 31-ik napjáig köteles végrehajtani. A m. kir. miniszterelnök a végrehajtás módjára utasításokat adhat és közérdekből indokolt esetben a jelen §. rendelkezései alól kivételt tehet. A jelen §. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra a lapokra, amelyek kizárólag hitéleti kérdésekkel és a felekezet ügyeivel foglalkoznak. «• §• A vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, hogy az egyes színházaknál, úgyszintén a mozgófényképet előállító egyes vállalatoknál milyen arányban lehet a 4. §. első bekezdése alá eső személyeket az 1. §. első bekezdésének b) pontjában meghatározott munkakörben alkalmazni. 7 §ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. §. első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg. Mindaddig, amíg az egyéb kamarai tagok arányszáma az összes tagok számának 80 százalékát el nem éri, a 4. §. első bekezdése alá eső személyt a kamara csupán az újonnan felvett tagok öt százaléka erejéig vehet fel. Az illetékes miniszter a kamara felterjesztésére indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 8. 8-Az 1937:XXI. t. c. hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi, vagy más értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma 10 vagy ennél több, a 4. §. első bekezdése alá személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk a vállalatnál értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának húsz százalékát ne haladja meg; bármily címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az értelmiségi munkakörben alkalmazottak bármily címen járó illetményei évi összegének húsz százalékát. Az a vállalat, amelynél az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számában a 4. §. első bekezdése alá eső személyek száma az előző bekezdésben meghatározott arányszámnál nagyobb, a 4. §. első bekezdése alá eső személyt értelmiségi munkakörben csupán az újonnan felvett tagok öt százaléka erejéig vehet fel mindaddig, amíg a 4. §. első bekezdése alá eső személyek száma az értelmiségi munkakörben az előző bekezdésben meghatározott arányszámot meghaladja. Az arányszám egyenletes elérésének részletes szabályait a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg olyképpen, hogy szabály szerint el kell érni az előbbi bekezdésben meghatározott arányszámot az 1943. évi június hó 30. napjáig. Ezt a határidőt az illetékes miniszter indokolt esetben közérdekből az 1948. évi június hó 30. napjáig meghosszabbíthatja. Az illetékes miniszter a jelen bekezdésben meghatározott rendelkezések alól indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. Az 1937 :XXI. t. c. hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma tíznél kevesebb, a 4. §. első bekezdése alá eső alkalmazottaknak a többi alkalmazottakkal szemben az 1938. évi március hó első napján fennállott arányszámát a 4. §. első bekezdése alá eső személyek javára megváltoztatni nem szabad. 9. §. Az 1931. XXVI. t. c.-ben a törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseknek rendeleti úton megtételére adott és legutóbb az 1937. X. t. c.-kel meghosszabbított felhatalmazásnak az 1938. évi június hó 30. napján lejáró határideje az 1939. évi június hó 30. napjáig meghosszabbíttatik, mégpedig azzal a kiegészítéssel, hogy a felhatalmazás kiterjed a termelés folytonosságának biztosítását célzó rendelkezések megtételére is. Az 1931. XXVI. t. c.-nek az 1932. VII. t. c.-kel kiegészített rendelkezései egyébként változatlanul hatályban maradnak és hatályban marad az 1937. X. t. c. 2. és 3. §-a is. 10. §. A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondoskodik. Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a jelen törvény rendelkezéseinek végrehajtása végett, valamint az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére szolgáló intézkedések végett adatszolgáltatási kötelességet állapítson meg, hogy gondoskodjék az adatszolgáltatás helyességének ellenőrzéséről, továbbá hogy rendelkezésének megszegését vagy kijátszását kihágásnak minősíthesse s hogy a kihágás büntetésére az 1931. XXVI. t. c. 3. §-ában foglalt rendelkezéseket állapíthassa meg, végül arra is, hogy a rendelkezéseket megszegő vagy kijátszó vállalat élére a vállalat költségére vezetőt rendeljen mindaddig, amíg a rendelkezéseknek a vállalat eleget nem tett. Budapesten, az 1938. évi április 8. napján. DARÁNYI s k. m. kir. miniszterelnök. MIKECZ s. k. m. kir. igazságügyminiszter. im . Itt a zsidótörvény hiteles szövege! -0 A svéd rendőrök új egyenruhája: sötétkék posztó, amelyhez fekete nyakkendőt viselnek. Mindenről értesül, ha a Kis Viságot olvassa! Rákbetegsége miat öngyilkos lett egy vezérigazgató Vadas Géza Gábor, egy részvénytársaság vezérigazgatója csütörtökön este megjelent a Britannia-szállóban és szobát vett. Pénteken reggel hiába kopogtattak szobája ajtaján, nem kptak választ. Amikor feltörték az ajtót, a szoba melletti fürdőszoba kádjában holtan találták Vadas Géza Gábort, aki előbb nagyadag méreggel megmérgezte magát, majd beült a vízbe és amikor eszméletét vesztette, belefulladt. Vadas előző nap a budai Kovács-út 16. szillami villában elbúcsúzott feleségétől azzal, hogy elutazik. Az utazás odahaza nem tűnt fel, mert az 55 éves igazgató, mióta nyugalomba vonult, ingatlanok közvetítésével foglalkozott és emiatt gyakran utazott. Dúsgazdag ember volt, aki feleségével csendes életet élt. Felesége szerint rendkívül súlyos betegsége miatt határozta el magát a végzetes tettre. Eddig cukorbetegsége miatt kezelték, mostanában azonban megtudta, hogy gyógyíthatatlan rákbetegsége is van. Ez elől menekült a halálba.