Kis Ujság, 1938. június (52. évfolyam, 122-144. szám)
1938-06-01 / 122. szám
SZERDA, 1938 JÚNIUS , KIS ÚJSÁG Reményi-Schneler és Mikecz Ödön miniszterek nagy költségvetési beszédei a Ház keddi ülésén A képviselőház kedden letárgyalta az igazságügyi tárca költségvetését. Előzőleg Reményi-Schneller Lajos magas színvonalú beszédben válaszolt a költségvetési vita szónokainak. Az igazságügyi tárcánál Mikeczidén mondott másfélórás nagy beszédet. Szerdán sor kerül a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalására és még szerdán letárgyalják a külügyi tárca költségvetését is. Minden oldalon nagy érdeklődéssel várják Slász Jenő honvédelmi miniszter és Kánya Kálmán külügyminiszter felszólalását. Szerdán interpellációk is lesznek. Természetesen a legnagyobb érdeklődéssel báró Berg Miksa interpellációja* '•■árják. Berg báró vitéz Endre László pest megyei alispán politikai szereplése és magatartása tárgyában interpellálja meg a belügyminisztert. Érdeklődéssel beszéltek kedden a Ház folyosóin arról, hogy néhány nap előtt Berg Miksa és Endre László hosszabb megbeszélést folytattak. Úgy tudjuk, hogy Berg bárót szerdán délelőtt Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter fogadja és a Független Kisgazdapárti képviselőnek ezt a látogatását az Endre-üggyel hozzák összefüggésbe, így tehát könnyen lehetséges, hogy az interpelláció szerdán elmarad. Ezenkívül ifjú Balogh István interpellál a kereskedelemügyi és pénzügyminiszterhez a nyugdíjas vasutasok és a köztisztviselők tárgyában Ifjú Baloghnak lesz még egy interpellációja, amelyben a vasszindikátusnak ténykedéseit teszi szóvá. Matolcsy Mátyás interpellációt jegyzett le a földmívelési miniszterhez a báró Harkányi-féle parcellázások során elárverezett gazdák érdekében. Kedden Imrédy Béla miniszterelnök folytatta politikai megbeszéléseit kormányának tagjaival és pártjának képviselőivel. Érdeklődéssel beszéltek politikai körökben arról, hogy a miniszterelnök néhány nap előtt közel kétórás tanácskozást folytatott Eckhardt Tiborral, a Független Kisgazdapárt vezérével. • A tanácskozásnak széles körökben tulajdonítanak nagy jelentőséget és összefüggésbe hozzák azzal a tervvel, amely szerint Eckhardt a legközelebbi jövőben szerepet vállalna a kormányzásban. Egyébként a képviselőház üléséről az alábbi tudósításunk számol be: Mül eddig felmerült nem egészen helyes gyakorlatot, amely módot adott arra, hogy körmönfont csalók szabadon járhattak. Ezek számára igazságügyi felügyelet alatt álló elmegyógyintézet létesítését tervezik. A bűnügyi nyilvántartás adatai a jövőben csak bírói használatra lesznek felhasználhatók. Foglalkozik a kormány azzal a tervvel, hogy a kiszabadult foglyok számára foglalkoztató intézetet állítson fel. Készül a javaslat a gazdasági élet jogellenes kihasználásának megszüntetésére és a magzatelhajtás sokkal szigorúbb és gyorsabb megtorlására. Dulin Jenő (Független Kisgazda) kifogsáolja az igazságügyi tárca alacsony keretét s hangoztatja, hogy a takarékosság nem mehet az igazságszolgáltatás rovására. Veszedelmes volna a bírák létszámának csökkentése, holott a büntető ügyek terén óriási mértékben növekszik a forgalom, soha annyi izgatási ügy nem került a bíróság elé, mint napjainkban és ezért a bírák létszámát inkább szaporítani kellene. Petró Kálmán (pártonkívüli) az ügyvédi kérdés rendezését sürgette, majd arra mutatott rá, hogy többezer olyan pénzbírság-ítélet van,melyet nem hajtottak végre. Györki Imre (szocdem ) azt kívánja, hogy a 15—20 évvel ezelőtt elkövetett bűncselekményeket töröljék az erkölcsi bizonyítványokból. A sajtószabályozási törvénnyel kapcsolatban a Pesti Napló betiltásával foglalkozott, amely egy sajtóhiba miatt történt. Az egyke kérdésére tért át ezután, mely szerinte csak a mostani gazdasági rendszer megváltoztatásával orvosolható. Balogh Gábor (NÉP) a bírák és ügyészek előléptetését sürgette. Szecsey István (NÉP) a segédhivatali tisztviselők sérelmeit tette szóvá. Vári Albert (NÉP) a bírák és ügyészek kedvezőtlen előléptetési viszonyaival foglalkozott, majd a kezelői állások számának szaporítását kérte. Fábián Béla (Szabadságpárt) kifogásolta, hogy a miniszterek csak dicsérik a tisztviselőket, de nem adnak nekik semmit. 1931-ben azt ígérték nekik, hogy mihelyt az ország anyagi helyzete javul, visszaállítják a régi fizetéseket. Szólott a bírák és ügyészek kedvezőtlen anyagi helyzetéről és megemlítette, hogy egy királyi ügyészt, aki a Vitézi Széknek is tagja, az egyik vádloit párbajra hívta ki, a szélsőséges sajtó pedig olyan hangon támadta amely a forradalmi időkre emlékeztet Utána Drobny Lajos (pártonkívüli) beszélt. Reményi-Schneiler pénzügyminiszter expozéja Kedden délelőtt folytatódott a képviselőházban a költségvetési vita. Miután az általános vitát már legutóbb befejezték, kedden az első szónok Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter volt, aki az elhangzott felszólalásokra válaszolt. Foglalkozott a felszólalóknak azzal az aggodalmával, hogy a költségvetésben előirányzott bevételek nem folynak majd be s ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy az elmúlt április hónapban csak a forgalmiadónál és a vámoknál mutatkozott visszaesés, ami az osztrák események következménye. Minden egyéb tételnél emelkedés mutatkozik. Harmincmillióval több folyt be, mint a múlt év hasonló időszakában. Mindenesetre emelni kell az ország lakosságának keresőképességét s elsősorban a túlsúlyban levő mezőgazdasági rétegét. Hangoztatta a mezőgazdaság fejlesztésének fontosságát, de kívánatosnak mondotta, hogy a mezőgazdasági népesség új rétegeit az ipar vehesse fel és ezért különösen azokat az iparágakat, melyek magyar nyersanyagot dolgoznak fel, a kormány támogatni kívánja. 1480 új tisztviselői állást szerveztek az államnál s így az értelmiségi ifjúságnak új elhelyezkedési lehetőségek nyílnak meg, bár egyáltalában nem cél, hogy az ifjúság a tisztviselői pályára tóduljon. Ami azokat a kifogásokat illeti — mondotta a miniszter —, hogy nagyok a személyi kiadások, tekintetbe kell venni, hogy az állam több tisztviselővel dolgozik, mint a békében. Emelkedtek a nyugdíjterhek is a trianoni békeszerződés következtében. Az új költségvetésben 155 millió pengőt fordít a kormány honvédelmi célokra. Szembeszáll azzal az állítással, hogy a költségvetés túlméretezett. Erre az a látszat ad okot, hogy az üzemeket is a költségvetéshez számítják a felszólalók. Megígérte ezután a telepítés ütemének meggyorsítását, majd a mezőgazdasági védettség fokozatos leépítését helyezte kilátásba. Azokra a felszólalásokra válaszolva, melyek a tisztviselők fizetésének felemelését sürgették, kijelentette, hogy mihelyt ezt a költségvetési helyzet megengedi, ezzel, valamint az adók leszállításával is foglalkozik majd a kormány. Végül köszönetet mondott a magas színvonalú vitáért s beszéde után a Ház az összes benyújtott határozati javaslatokat elvetette és a költségvetést általánosságban elfogadta. Az igazságügyi tárca vitája Ezután áttértek az igazságügyi tárca költségvetésére, melyet Krüger Aladár előadó ismertetett. Az igazságügyi tárca költségvetése 51 millió pengőt ölel fel, 2.278.000 pengővel többet, mint tavaly. Ezután fontos igazságügyi reformokat jelentett be az előadó, többek közt az örökösödési törvény megváltoztatását, a kereskedelmi törvény reformját, mellyel elejét akarják venni az álszövetkezetek elszaporodásának. Szabályozás alá kerül a részvényjog és az értékpapírkereskedelemmel kapcsolatos üzletekre vonatkozó jogszabályok. Újabb reformok várhatók a büntetőjog terén is, melyek között a leglényegesebb a nyomozati eljárás nyilvánosságának megszüntetése. Módosítják bizonyos bűnöző esetekben a fele- lősségrevonási kérdést, a beszámíthatatlanság- Mikecz igazságügyminiszter beszéde Mikecz Ödön igazságügyminiszter emelke- problémáinak megoldására is. Kéri az igazoelt ezután szólásra. Azzal kezdte beszédét, hogy idézte Szent István törvényalkotó kirá-lyunk szellemét, aki törvényeivel a nemzet békéjét kívánta szolgálni. Kilencszáz éven keresztül — mondotta — a belső béke megtartása volt a magyar igazságszolgáltatás legfőbb hagyománya. Meleg elismeréssel szólott a magyar bírák munkájáról s kiemelte, hogy a bírói függetlenség a magyar alkotmányos felfogás alapja. A bírák iránti megbecsülést a törvényhozás kötelessége úgy kifejezésre juttatni, hogy azok nyomasztó gondok nélkül teljesíthessék hivatásukat. Hangoztatta az ítélkezés gyorsaságának szükségességét. Ezután megállapította, hogy a bíróságnál az elintézetlen ügyek száma apadt és a perek száma is csökkent. Beszéde további során kijelentette, hogy a nehéz pénzügyi helyzet ellenére a kormány a börtönügyet megfelelően fejlesztette és fejleszti továbbra is. A letartóztatott egyéneket munkához szoktatják és ma már alig van olyan szakma, amit ne űznének különböző letartóztatási intézetekben. Nem szabad azonban ilyen módon versenyt támasztani a legális iparnak és a munkásságnak. Ezért a kormány azt szeretné, ha az egyes letartóztatási intézetek inkább önellátásra rendezkednének be. Rámutatott ezután a miniszter arra, hogy a magánjogi pereknek rövidebb elévülési határidőt kell szabni. Foglalkozott a tagosítás kérdésével, amelynek gyorsabb ütemű megoldását kilátásba helyezte. Rátért ezután az előkészítés alatt álló új jogalkotások ismertetésére. Bejelentette a bűnügyi eljárás reformját. Az anyagi büntetőjog továbbfejlesztését is tervbe vették. Közölte, hogy szeretne olyan megoldást találni, amely megszünteti az egyesbíráskodást és ezzel kapcsolatosan a kisebb ügyek a járásbíróság elé kerülnek. Helyesnek tartja az egyfokú perorvoslati rendszert. Visszatérő probléma a részvényjog reformja, a kereskedelmi törvény reformja és a szövetkezeti törvény reformja. Ezen a téren az előmunkálatok folyamatban vannak A rehabilitáció ügyében hajlandó olyan megoldásra, amely mellőzi bizonyos idő múltán az erkölcsi bizonyítványokban a büntetett előélet feltüntetését, de nem hajlandó belemenni abba, hogy büntetlennek tüntetnek fel olyan egyéneket, akiket annak idején megbüntettek. Előkészítés alatt áll a sajtójog általános reformja is. Farkas István (szocdem.): Nem elég még a béklyókból? Csicseri-Rónay István (NÉP): Még több béklyót kellene a sajtóra rakni! Mikecz Ödön igazságügyminiszter felszólalásának végén kijelentette, hogy a kormány feladata a jogrendszernek olyan fejlesztése, amely megfelel a nemzet évszázados jogi felfogásának, de alkalmas új idősségügyi tárca költségvetésének elfogadását. A Ház nagy tapssal fogadta az igazságügyminiszter másfélórás felszólalását. Csnór Lajos szélsőjobboldali képviselő emelkedett ezután szólásra, aki tiltakozott az ellen a rendszer ellen, amelyet a kormány tagjai újabban meghonosítanak. Tiltakozott az ellen, hogy a kormány tagjai az általános vita bezárása előtt szólaljanak fel és így a vita menetét megakasszák. Támadja a kormányt, amely *" Női fürdő-dressz, jóminő- Pongyola, jómin, mosóde-Ti, négy maccóból, mintás kölénből, élénk, szép minták^-1 5 tésű, melltartós, sötétkék, bán, I. II. III. teljesen _ --T’ gobelinkék, sárga, barna, komplett méretekben ... P 5'*® zöld, piros színben _ __ Ruha, műselyem Crepe de 1—3 számig...-----P 4.90, chineből, divatos,, angolos Női fürdő-dressz, tiszta fazonokban, szép mintákgyapjú, ribouldinkötésű, bán és színekben 4*7 grt melltartós, sötétkék, búza P 24.80, 19.80, 1 /' kék, mustár, korall, barna, ' ———————— fekete színben, 36—42 _ Q- „Corvin-Viganó“, maszámig......P 14.80,12.80, 9°0 gyáros, nyári viselet, kö. . . „ fénnyel, sok színben és _ Ferfi úszónadrág erős mintában P 12.80,9.80, 7'80 maccobol, ribouldinkotésű, ________________ _______ öves, sötétkék, fekete. Férfi strandpyjama, erősbarna, búzakék színben, egy anyagból, elegáns csikó _ J 1-3 számig P 4.90, 3.90, 2 aszással.... ... ..________P 8 500' Fehér „Radjah" női kala- Férfi „Tropical“-ing, szel- _ Q pok, szalag- és virágdísszel, lós, szövött anyagból... P b su sok formában, 54-59 fej- ^ r-* •_ .. .... » t, , p 3.90 Ferfi-ing, szövött műse-1 Nagf’ k*riméváL T 4.80 .‘T." 108° I Fehér „Formosa" u. n. ------------------~~ —— noman díszítve, 54-58 ^ 30 | ^^41 §§§§§ 3 de * idejében b 6 s ® ® ^ ^ || június 3-án jobbkézzel agyonsújt egy lapot, ugyanakkor a másik kezével egy másik lapot némít el. Az egész vonalon elnémítási tendencia mutatkozik. Ahelyett, hogy a szociális nyomort szüntetnék meg, elnémítják a kritikát. Sürgeti a falusi dolláradósságok ügyének rendezését és egységes szellemű eljárást követel a védettség ügyeinek intézésénél. Festetics Sándor gróf (nyilas) rövid felszólalásában azt kifogásolta, hogy a fogházőrök és a börtönőrök szolgálati ideje túl hosszú. Néha egy két óra szabadidejük van csak naponta. A költségvetést nem fogadta el. Mózes Sándor (Nemzeti földműves- és munkáspárt) a tagosítás gyorsabb lebonyolítását követelte. Nem fogadja el a költségvetést. Malasits Géza (szoc. dem.) azt követeli, hogy a bírósági tárgyalótermeket gondozzák jobban és tartsák tisztán. A jogkereső közönség lebecsülése az, hogy piszkosak a bírósági termek. .A törvénykönyveken néhol az egerek szülészeti klinikát rendeznek be. (Nagy derültség.) A költségvetést nem fogadja el. Ezzel az általános vita véget ért. A Ház általánosságban elfogadta az igazságügyi tárca költségvetését és a részletes vitára került sor. A részletes vitánál csak Fábián Béla szólalt fel, aki a tisztviselőkérdéssel foglalkozott és a probléma sürgős megoldását követelte. Szerinte a forradalmi pártok soha talajt nem találtak volna a köztisztviselők között, ha 1931-ben nem szállítja le a. /.Ham a fizetéseket. Sürgősen rendezni kell ezt a kérdést, mert ez elsőrendű érdek. A Ház ezután részleteiben is elfogadta az igazságügyi tárca költségvetését és az ülés véget ért.