Kis Ujság, 1938. augusztus (52. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-02 / 172. szám

to Huszonhárom évi regényes élet után tért haza egy turkesztáni hadifogoly Huszonháromévi távollét klán Nyárád- Szeredára most hazaérkezett Daluha Péter esztergályos az orosz hadifogságból. Huszonkét éves délceg legény volt, amikor hadbavonult és most töltötte be negyvenötödik életévét. Az eltelt hosszú idő alatt nem mindennapi érdekességű regényt élt át Turkesztánban. Az erdélyi magyar honvéd részt vett abban a híres offenzívában, amelyet 1915 decemberében a galíciai fronton Bucsac mellett Iuanov tábornok nagy apparátussal indított csapataink ellen. Ekkor egy hóviharos éjszakán Daluhát négy bajtársával őrjáratba küldték ki, hogy az orosz állásokat kikémleljék. Honvédeink szerencsétlenül jártak: az erdőből váratlanul előbukkant oroszok lefegyverezték és fogságba hurcolták őket Daluha Péter előbb a cabarovszki fogolytáborba került, majd 1917 nyarán — amikor a tábor feloszlott — kezébe vette a vándorbotot. Hosszas bolyongás után eljutott a turkesztáni Szamarkand városába. Napokon át tétlenül lézengett az utcákon, nem tudta, hogy mihez kezdjen. Egyik napon — amikor a nagy mecset mellett lévő teaházban egyedül búslakodott ■— beszédbe elegyedett vele egy őszszakállú, görnyedt hátú mohamedán ember és felszólította, hogy lépjen szolgálatába. Magyarunk az ajánlatot elfogadta és megkezdette különös turkesztáni életét, amelyből most előttünk érdekes mozzanatokat mesélt el. — Bizony furcsa helyzetbe kerültem Turkesztánban, — mondotta. — Gazdám — a hetvenéves Hilmi Szaid — különös feltételt szabott elém. Kijelentette, hogy csak akkor maradhatok nála, ha asszonnyal vagy leánnyal beszélni sohasem fogok. Mondotta, hogy a nőket az ördög szállotta meg és közölök egy sem fog bejutni Allah hetedik paradicsomába. A környékbeliek beszélték, hogy az öreg török már évtizedek óta nem állott szóba asszonynéppel. Hogy nőgyűlöletének mi volt az oka — ezt senki sem tudja. — Nekem Hilmi Szaid tanyáján úri életem volt. Gazdaságának vezetését teljesen reám bízta. Még a pénzét is én kezeltem a zsákokban. A faházikóiban csak ketten éltünk. Az öreg egész nap aludt vagy imádkozott. Én voltam a szakácsa is. E tekintetben könnyen boldogultam gazdámmal, mert ő napról napra csak répával kevert rizskását evett. Húshoz a világ minden kincséért hozzá nem nyúlt volna. Én bizony nem követtem a példáját és gyakran birkapörkölt gőzölgőit az asztalomon. Ez ellen gazdámnak sohasem volt kifogása. Nagy gyümölcslugasaiból két tevén szállítottam a piacra a rengeteg sok dinnyét, almát, szőlőt. Gondoztam az állatait, amelyek között legjobban szerettem a két tevéjét. Ezek a tevék már úgy ragaszkodtak hozzám, mint a magyar házőrző kutyák gazdáikhoz... Hosszas tépelődés után megoldottam a nőkérdést. is, összebarátkoztam a szomszédban gazdálkodó Petrovna Mária orosz özvegyasszonnyal és 1918 tavaszán titokban feleségül vettem. Erről a gazdám semmit sem tudott. Feleségemmel megegyeztem, hogy csak nappal találkozunk és én az éjszakákat mindig a gazdám faházikóláiban töltöttem, így éltem huszonegy éven át. Megelégedett voltam és hazatérésre nem gondoltam. — Januárban Hilmi Szaid nagybeteg lett. A kilencvenegy éves aggastyán meg sem tudott mozdulni ágyában és egy falat ételt sem vett magához. Érezte, hogy a vég közeledik és megparancsolta nekem: hívjam össze a szomszédait. Hat mohamedán gazdálkodó jelent meg betegágyánál és előttük gazdám kijelentette, hogy a birtokát két testvérére, tevéit pedig reám hagyja örökségül. Aztán meghalt. És a sors rendelkezése folytán két hét múlva orosz feleségem is itthagyott: maláriában pusztult el... Árvaságomat nem voltam képes elviselni és elhatároztam, hogy hazajövök. Tevéimmel március közepén indultam útnak Moszkva felé. Úgy gondoltam, hogy kedvenc állataimat hazahozom és itthon erdélyi gazdálkodásunkban hasznosítani fogom őket Május* ban érkeztünk meg az orosz fővárosba, ahol nagy csalódás ért. Tevéimet a szovjetállam részére lefoglalták és elvették tőlem. Bizony, sírva búcsúztam hűséges állataimtól és ma sem tudom feledni őket. Mindig rólik álmodom ... Daluha Péter most felutazott Budapestre, hogy a szovjetkövetségnél örökölt tevéinek visszaszerzését megkísérelje. A követségen azonban kijelentették előtte, hogy ilyen különös üggyel nem foglalkoznak ... Angol középiskolasok katonai kikigzése Az angol középiskolai tisztképző alakulatok nyári hadgyakorlatai során több mint 14.000 középiskolai diák vesz részt. Mindegyik tábor élén dandárparancsnok áll tényleges lisztekből álló teljes törzs- és vezérkarral, az összes egységeket tényleges tisztek és altisztek vezetik; az oktatók a legkiválóbb katonai szakemberek. A harcászati gyakorlatok kiterjednek a legújabb csapatbeosztások, menetelések és harcászati mozdulatok ismertetésére. A diákokat a legújabb Bren-mintájú könnyű gépfegyverek, a Leem fiold puskák, lövészárkok, mozsarak, harckocsi és repülőgépelhárító fegyverek kezelésére is kiképzik. A repülőszolgálatra alkalmas diákok külön táborokban pilótakiképzésben részesülnek. ANGOL-NÉMET FRONTHARCOSOK CSERELÁTOGATÁSA Berlinből jelentik: A német frontharcosok egy küldöttsége az angol frontharcosok németországi látogatásainak viszonzásaként szeptember 19-től 26-ig látogatást tesz Londonban a British Legionnál. KEDD, 193® AUGUSZTUS 2 Háborús vonatkozású újságcikkgyűjtemény a hadilevéltárban A hadilevéltárban kutatásra rendelkezésre áll egy újságcikk-gyűjtemény, mely a világháború alatt és 1919-ben különösen a Magyarországra vonatkozólag külföldön megjelent újságcikkeket öleli fel. Az anyag az „Argus Suisse de la Presse Génévé" svájci hírgyűjtő irodából származik. Első rendezését végezte a hadilevéltárban Giesl-Pollack Albert ny. alezredes. A politikai események évenként és havonként, a katonai események évenként, harcterek és hadjáratok szerint vannak gyűjtve. A csehekre, románokra és jugoszlávokra vonatkozó adatok 1914—1919-ig — az öszszeomlás után 1919-ben vívott harcokkal együtt — külön gyűjteményeket alkotnak. Szintén külön vannak csoportosítva az entente magatartására 1919-ben, valamint a trianoni békére, Nyugatmagyarországra, a háború előzményeire és a háború alatti békekísérletekre vonatkozó adatok. Kis gyűjteményeket alkotnak még: A haditengerészet (és Dunaflotilla), Mackensen hadsereg 1918—19, Vörös hadsereg, Nemzeti hadsereg, Adria-kérdés (Fiume, olaszjugoszláv viszony.) A NÉMET HADITENGERÉSZET PARTI HAJÓTÖRÖTTEK SZOLGÁLATA MENTŐAUTÓKON SIET A MEGSEGÍTÉSÉRE BAJTÁRS melléklete MEGJELENIK MINDEN KEDDEN A Kis Ujság Fwmmm-90* Tűzharcoson ftauiforigoh maírohhantah lapja Hadirokkantak állampolgársága Jó néhánymillió ember él ebben az országban, aki eddig aligha kutatta és kereste, néhai való jó nagyapjának születési helyét Az emberek megszülettek, végigszenvedték az élet robotját élvezték a ritka örömüket tűrték a sűrű bajokat és legfeljebb csak a házasságkötésükkor kellett nekik bizonyítani, hogy valóban apától, anyától születtek és nem rózsafán termettek. Azóta sok minden történt azonban a világban. Amióta a boldog béke már csak az öregek emlékezetében él színes, szép álomkép gyanánt, sok új dolgot kellett raegszoka. Évekig tartó vérontás, emberirtás és embercsonkítás nyomában, egy mindennél szörnyűbb országcsonkítás borzalmai szakadtak ránk. Egyszerre kezdett nagyon fontos lenni az a kérdés, hogy ki, hol látta meg a napvilágot? Egy ezeresztendős nemzet fiai máról holnapra arra ébredtek, hogy a föld, amelyen születtek, a nagy világtelekkönyvben már nem magyar birtokként van bevezetve. Magyar polgárokból cseh, szerb, román, osztrák, olasz polgárok lettek, de nem egy akadt közöttük, aki a sok ország egyikében sem India kellőképpen igazolni, hogy melyikhez is tartozik valójában. Ezután itt, ezen a csonka földön is új szelek kezdtek fujdogálni s mára már nagyon fontos lett, hogy komoly okmányokkal igazolja mindenki hol született, melyik földön ringott apjának, nagyapjának bölcsője. Dolgos polgárok a munkára szánt idő óráit, napjait kénytelenek meglopni, kenyérre való vékony pénzüket bélyegre költeni, hogy így nagy fáradsággal igazolhassák, miszerint ez a föld a hazájuk. Nem akarjuk e helyen bírálni a bölcseséget, amely a lázas őskutatást megköveteli. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy bizonyos rétegek sok szenvedéssel megszerezték az érdemet arra, hogy legalább őket mentesítsék állampolgárságuk igazolása alól. Ezeknek az apjuk, férjük vagy ők önmaguk, nagy szenvedéssel kiváltották már idetartozandóságuk bizonyítékát, amelyre enyérükkel, megcsonkított testükkel ütötték rá a pecsétet. Legutóbb az egyik pestkörnyéki helyi hadirokkant szervezetben hangzott el egy indítvány, amely azt kéri, hogy a hatóságok a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák állampolgárságát minden igazolás nélkül általában mondják ki. Megváltjuk, meglepett bennünket ez a javaslat. Aki nem foglalkozott eddig behatóan az állampolgársági kérdésekkel, az mindenki természetesnek tartotta azt, amit most még kérni kell. Nem tudjuk elképzelni, hogy lehessen döntőbb jogcím, találtassék nagyobb érdem arra, hogy valaki ennek az országnak polgárául elismertessék, mint az, hogy ő maga részt vett abban a nagy helytállásban, amelyre a haza szólította. Nem tudjuk elképzelni, hogy hozhatott-e valaki nagyobb áldozatot a hazáért, mint a világháború véres és súlyos kötelességteljes.- Budapest, 1938 augusztus - télét, amelynek során feláldozta testi épségét, vagy pedig hitvese, apja az életét. Azt hisszük, hogy csak az utóbbi hónapok lázas törvényalkotási munkájában történhetett meg a tévedés, hogy kifelejtették azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy minden hadirokkant, hadiözvegy és hadiárva további igazolások mellőzésével feltétel nélkül magyar állampolgár. Jó volna ezt a tévedést sürgősen reperálni és megkímélni az említetteket az őskutatással járó időpazarlástól, munkamulasztástól, fáradtságtól és költségektől. Ennyit igazán megérdemelnek, ha már többet nem is adhatnak nekik. Francia és német frontharcosok barátkozása a béke jegyében Párizsból jelentik: A 16. bajor tartalékos honvédgyalogezred kétszáz tagból álló frontharcos küldöttsége a belgiumi és északfranciaországi háborús temetők meglátogat Risztet abból 9. nagyszabású háborús emlékműből, amelyet a belgiumi Yser folyó mellett állítottak a hősi halált halt belga katonák emlékezetére. A gyönyörű emlékmű felavatásán a belga királyi család, a külföldi katonai attasék és Betain francia marsall vett részt. Mása után megjelent a párizsi német közösség székházában. Mint emlékezetes, Hitler Adolf is a 16. bajor honvédgyalogezred zászlaja alatt harcolt a világháborúban. A német kolónia tagjain kívül a francia sajtó képviselői és különbőz® frontharcos szervezetek küldöttségei is megjelentek a fogadáson. Welczek gróf párizsi német nagykövet szívélyesen üdvözölte a megjelent frontharcosokat, majd a német frontharcosokhoz szólt. A frontharcosok — mondotta — természetadta közvetítők a népek között és legigazibb hirdetői annak a békének, amilyennek Hitler oly gyakran hangoztatott kívánsága szerint Németország és Franciaország között lennie kellene. A nagykövet beszéde után a német frontharcosok vezetője köszönte meg a szívélyes dase szerint a német és francia frontharcosai a francia frontharcosok mindenütt részesítenék, majd Broussemiche, a legnagyobb francia frontharcos szövetségnek helyettes elnöke, kijelentette, hogy meggyőződése szerint a német és francia frontharcosok a békét kívánják. Beszéde végén német nyelven éltette Németországot. A francia frontharcosok vezetőjének különösen az utolsó szavai viharos tetszésre találtak a német frontharcosoknál. BAJTÁRSI TALÁLKOZÓ A volt m. kir. budapesti 29. honvéd és népfelkelő gyalogezred volt tisztjei és tisztjelöltjei minden hó első szombatján délután 6 órakor a várkertkioszk kávéházban (Budán, Ybl Miklós-tér) Gyurcsy László nyugállományú ezredes elnöklete alatt összejövetelt tartanak. A volt hajtársak minél számosabb megjelenését kéri a rendezőség.