Kis Ujság, 1939. március (53. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

(11 ZSIDÓTÖRVÉNYT f A kormányhoz közelálló egyi sajtóorgá­num jónak látta, első oldalán feltűnő be­tűkkel tudtul adni, hogy a parlamenti vita tárgyát képező zsidótörvényjaraslatnak ed­dig még ncin akadt ellenzéki szó­noka. Lényegében igazat is mond ezzel, mert azok a politikusok, akik kedden fel­szólaltak — köztük a magyar közélet két kiválósága —, elfogadták tárgya­lási alapul az új zsidótörvényjavasla­tot. Annál nagyobb meglepetés éri azonban azokat, akik el is olvasták vitéz M a k r a y Lajos és Eckhardt Tibor beszédeit. Nem hisszük, hogy a magyar parlamenta­rizmus régi és hagyományokban gazdag m n 11 j á b a n akadna jnég példa arra, hogy komoly politikusok olyan d ö b b e- netesen rossznak tartanak egy ja­vaslatot, mint amilyennek Makray és Eck­hardt a második zsidótörvényjavaslatot tartják és azt ennek ellenére mégis megsza­vazzák. Az elhatározás rugóit meg lehet ér­teni. A zsidókérdés felvetődött és akinek fontos az ország nyugalma, a békés újjáépí­tés megindítása, az valóban azt követeli, hogy ez a méreganyag távolittassék el végre az ország vérkeringéséből. Vitéz Makray Lajos, aki nemcsak a ka­tolikus egyháznak kiváló papja, de a világ­háborút hősiesen végigharcolta, képzett és iskolázott politikus is, egyéniségének és hi­vatásának megfelelően szembehelyezkedett az embereket egymástól elszakító hazug vér és fajelmélettekkel s a zsidókérdés megoldá­sát Is csak nemzethüség és a magyar ‘arsa- dnlomhoz való hozzáhasonulás az úgyneve­zett „a s s z i m i I á c I ó“ tekintetbe vételével tartaná helyesen megoldhatónak. Mint pap. feltétlenül hites bírálója a ja­vaslatnak keresztény szempontból és nem is csinált belőle titkot, hogy úgy, ahogy az liprédy-kormány ezt a törvényjavaslatot el­készítette és a mostani kormány eddig fen- tartotta. feltétlenül szöges ellentétben van a kereszténység alapelviével. Eckhardt Tibor, a világi ember, aki európai szemmel tudja nézni a körü­löttünk és nálunk történő dolgokat, körül­belül ugyanazt mondotta, iniut az előtte szóló, ö gyakorlatilag is megjelölte az egyetlen helyes alapelvet, amelynek szem- meltartásával a zsidótörvényt a magyar cor- pus jurisba be lehetne venni, anélkül, hogy a magyar jog és igazság széliemén csorbát Üssünk. Egyik miniszterelnökünk azt mondta cgyizben, hogy a zsidóság egyrésze Magyar- országot csak átvonuló területnek tekinti. Senki nem akar vitába szállni most e meg­állapítás számszerű igazságával, de minden józanul és magyar becsülettel gondolkodó ember a zsidóság ellen hozandó rendszabá­lyokat csakis ebből a szempontból fogad­hatja el megnyugtatónak. Igenis, tessék megállapítani, kik azok a zsi­dók, akik hitelt érdemlően iga­zolni tudják, hogy őseik az el­múlt századok során telepedtek meg e földön. Nem lehet ugyanis vitás az, hogy nemzedékek óta itt élő családok a magyar földnek hű­séges és ragaszkodó fiai, akik viselik a magyarság sokszor fáj­dalmas és súlyos, de mindenkor szent sorsközös sségét. 1851 óla Magyarországon kötelező anyakönyvvezetés van. Semmi különös nehézségbe nem ütköz­nék tehát igen rövid időn belül annak a megállapítása, hogy kinek a családja volt itt már 1848 előtt? Mert az 1851 óta születetteknél az anyakönyvekben min­denhol fel van tüntetve az apa lakhelye, tehát ezek a feljegyzések feltétlenül hitelt- érdemlőek. Ha a zsidókérdést megnyugtató módon és véglegesen akarják elintézni, még­pedig a megértés és- nem a gyűlő let szellemében, az ország hasz­nára és nem kárára, akkor ez az egyetlen mérték, amellyel mérni sza­bad. Még nem késő a mostani javaslatot tűzbe dobni és megalkotni az újat, amely megvédi a keresztény magyarságot, de. nem ítél éhhalálra máshitü magyarokat sem. Néhány .hónap óta politikai körökben sok szó esik az iparügyi minisztérium­ról. Főleg ellenzéki oldalon azt rebes­getik, hogy az iparügyi minisztériumot vezető Kander Antal kereskedelemügyi miniszter és az iparügyi miniszíérium egyes főlisztvisclői között súlyos tárgyi és személyi ellentétek vannak. Mintegy nyolc héttel ezelőtt a szállongó hírek testet öltöttek egy nyugdíjazás iránti kérelem előterjesztésében. Petneházy Antal, az iparügyi minisz­térium adminisztratív államtitkára leve­let intézett Kunder Antal miniszterhez, amelyben azonnali nyugdíjazását kérte. Petneházy akkor kijelentette az új­ságírók kérdéseire, hogy nem nyilatkozhat addig, inig nyug­díjazása iránti kérelme elintézést nem nyer, közölte azonban, hogy Kunder miniszterhez intézett leve­lében pontosan felsorolta azokat a tárgyi és személyi ellentéteket, me­lyek elhatározására késztették. Közölte azt is, hogy ebben a levélben felhatalmazta a minisztert az okok nyil­vánosságra hozatalára. Politikai körökben a szenzáció ere­Később Gömbös Gyula áthelyezte a ke-/ reskedelemügyi minisztériumba, ahol ai^ iparügyi minisztérium felállításáról szóló törvény előkészítésében vett részt és később maga is az új minisztériumba került, ahol hamarosan az elnöki osz­tály vezetője lett s e minőségében mun­káját elismerő módon végezte. Politikai körökben Szily nyugdíja­zási kérelme szintén nagy feltűnést kel­tett és azt* Petneházy Antal elhatározá­sával hozták összefüggésbe. Arról beszéltek, hogy Szily is poli­tikai okok miatt kíván nyugdíjba vonulni. Ilyen előzmények után minden bi­zonnyal a szenzáció erejével fog halni az a hivatalos közlemény, amelyet a Magyar Távirati Iroda kedden délután adott ki. Ez a hivatalos jelentés így szól: jével hatott Petneházy elhatározásának | híre. Mint ismeretes, az államtitkár megalakulásától fogva az iparügyi mi­nisztériumban teljesíteti szolgálatot, néhgí Gőpibös Gyula kívánságára ke­rült oda a honvédelmi minisztériumból és az iparügyi minisztérium megszer­vezése körül nagy érdemei vannak. A nyugdíj kérelem előterjesztése után Kunder és Petneházy között tanácsko­zások kezdődtek, amelyek eredménye- képen az államtitkár április lö-ig sza­badságra ment. Az ügy tehát — leg­alább is addig —, lezárult. Alighogy a Pctneházy-ügy elintéző­dött, híre terjedt, hogy a miniszté­rium elnöki ügyosztályának főnöke Szilv Lajos miniszteri tanácsos szintén nyugdíjazását kérte. Szily ma 17 éves és ő is a honvédelmi minisztériumban kezdte pályafutását. i aiíkuk fcivoituiüui l iunco civil Barcelonában, megerősítik, hogy Szily felfüggesztése és Petneházy elhatározása között tulajdonképpen összefüggés nincs. Megállapítottuk, hogy Szily Lajost nem politikai okok mialt függesztették fel és azok a híresztelések sem helytállók, amelyek szerint az iparügyi miniszté­rium elnöki osztályának főnöke a Hungarista Párt tagja lett volna és ne­vét megtalálták volna a párt feloszlatá­sakor az úgynevezett titkos taglistán. Kunder mínisz er este jelentési tett a miniszterefnöKnek Politikai körökben sokat kommentál­ják a közleményt, de remélik, hogy en­nek az ügynek kapcsán véglegesen ren­deződik az iparügyi minisztérium sokat szereplő iigve is. A miniszterelnök egyébként hosszan tárgyalt az esti órákban Kunder Antal miniszterrel, aki az iparügyi miniszté­riumban történtekről tett jelentést. t 53. évfolyam, 49. szám Mas húzása Ara 8 fillér KIS ÜJSAn előfizet#*! ára I hóra .........................P 2.- SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALi KI S l'JSán előB/ctísl ára S hóra P ClírrCTI CU DAI ITHÍAI MA KSH AD DUDAPEST. VI, ARADI-UTCA & SZ. TELEFONI 1-207 26* KIS tUSá« előfizet#*! ára A hóra...................... , P 12.— PÜÖOtlLtN fULIIIRai KI S tusán előfl/rl#sl ára I ívre..........................P 24— LEVÉLCÍM. KIS UJSáG BUDAPEST 02._________ Az ana drámai hangú levélben jeleniette he lemondását Súlyos szolgálati vétség gyónója miatt felfüggesztették az Ipari minisztertnni elnöki osztályának vezetőiét A ni. kir. iparügyi minisztérium ve zetésével meghízott m. kir. kereskede­lem- és közlekedésügyi miniszter dr. S zily Lajos miniszteri tanácsost súlyos szolgálati vétség alapos gyanúja miatt állásától felfüggesztette és ellene a sza­bályszerű eljárás megindítását elrendel te. Ebből'a hivatalos jelentésből megál­lapítható és ezt mértékadó körök is

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék