Kis Ujság, 1939. március (53. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

53. évfolyam, 49. szám Mas húzása Ara 8 fillér KIS UJSÁn előfizet#*! ára I hóra.........................P 2. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALI KIS lJSán előB/dísl ára S hóra P CltrICTI CU DAI ITHIAI MARSH AD DUDAPEST. VI. ARADI UTCA & SZ. TELEFONI 1-207 26* KIS JUSán előfizet#*! ára A hóra...................... . P 12.— PVCOtlLtN fULINRai KIS tusán előfl/rl#sl ára I ívre..........................P 24— LEVÉLCÍM. KIS UJSáG BUDAPEST 02._________ (11 ZSIDÓTÖRVÉNYT ! A kormányhoz közelálló egyi sajtóorgánum jónak látta, első oldalán feltűnő betűkkel tudtul adni, hogy a parlamenti vita tárgyát képező zsidótörvényjavaslatnak eddig még nem akadt ellenzéki szónoka. Lényegében igazat is mond ezzel, mert azok a politikusok, akik kedden felszólaltak — köztük a magyar közélet két kiválósága —, elfogadták tárgyalási alapul az új zsidótörvényjavaslatot. Annál nagyobb meglepetés éri azonban azokat, akik el is olvasták vitéz Makray Lajos és Eckhardt Tibor beszédeit. Nem hisszük, hogy a magyar parlamentarizmus régi és hagyományokban gazdag műltjában akadna még példa arra, hogy komoly politikusok olyan döbbenetesen rossznak tartanak egy javaslatot, mint amilyennek Makray és Eckhardt a második zsidótörvényjavaslatot tartják és azt ennek ellenére mégis megszavazzák. Az elhatározás rugóit meg lehet érteni. A zsidókérdés felvetődött és akinek fontos az ország nyugalma, a békés újjáépítés megindítása, az valóban azt követeli, hogy ez a méreganyag távolíttassék el végre az ország vérkeringéséből. Vitéz Makray Lajos, aki nemcsak a katolikus egyháznak kiváló papja, de a világháborút hősiesen végigharcolta, képzett és iskolázott politikus is, egyéniségének és hivatásának megfelelően szembehelyezkedett az embereket egymástól elszakító hazug vér és fajelmélettekkel s a zsidókérdés megoldását is csak nemzethűség és a magyar társadalomhoz való hozzáhasonulás az úgynevezett „asszimiláció“ tekintetbe vételével tartaná helyesen megoldhatónak. Mint pap, feltétlenül hites bírálója a javaslatnak keresztény szempontból és nem is csinált belőle titkot, hogy úgy, ahogy az Kprédy-kormány ezt a törvényjavaslatot elkészítette és a mostani kormány eddig fentartotta, feltétlenül szöges ellentétben van a kereszténység alapelvével. Eckhardt Tibor, a világi ember, aki európai szemmel tudja nézni a körülöttünk és nálunk történő dolgokat, körülbelül ugyanazt mondotta, mint az előtte szóló, ő gyakorlatilag is megjelölte az egyetlen helyes alapelvet, amelynek szemmeltartásával a zsidótörvényt a magyar corpus jurisba be lehetne venni, anélkül, hogy a magyar jog és igazság széllemén csorbát essünk. Egyik miniszterelnökünk azt mondta egy izben, hogy a zsidóság egy része Magyarországot csak átvonuló területnek tekinti. Senki nem akar vitába szállni most e megállapítás számszerű igazságával, de minden józanul és magyar becsülettel gondolkodó ember a zsidóság ellen hozandó rendszabályokat csakis ebből a szempontból fogadhatja el megnyugtatónak. Igenis, tessék megállapítani, kik azok a zsidók, akik hitelt érdemlően igazolni tudják, hogy őseik az elmúlt századok során telepedtek meg e földön. Nem lehet ugyanis vitás az, hogy nemzedékek óta itt élő családok a magyar földnek hűséges és ragaszkodó fiai, akik viselik a magyarság sokszor fájdalmas és súlyos, de mindenkor szent sorsközösségét. 1851 óta Magyarországon kötelező anyakönyvvezetés van. Semmi különös nehézségbe nem ütköznék tehát igen rövid időn belül annak a megállapítása, hogy kinek a családja volt itt már 1848 előtt? Mert az 1851 óta születetteknél az anyakönyvekben mindenhol fel van tüntetve az apa lakhelye, tehát ezek a feljegyzések feltétlenül hiteltérdemlőek. Ha a zsidókérdést megnyugtató módon és véglegesen akarják elintézni, mégpedig a megértés és nem a gyűlölet szellemében, az ország hasznára és nem kárára, akkor ez az egyetlen mérték, amellyel mérni szabad. Még nem késő a mostani javaslatot tűzbe dobni és megalkotni az újat, amely megvédi a keresztény magyarságot, de nem ítél éhhalálra máshitű magyarokat sem. t i aiíkuk folvoituivui lirico civil Barcelonában. Azana drámai hangú levélben jelentette be lemondását Súlyos szolgálati vétség gyanúja miatt felfüggesztették az ipari minisztérium elnöki osztályának vezetőjét Néhányhónap óta politikai körökben sok szó esik az iparügyi minisztériumról. Főleg ellenzéki oldalon azt rebesgetik, hogy az iparügyi minisztériumot vezető Kander Antal kereskedelemügyi miniszter és az iparügyi minisztérium egyes főtisztviselői között súlyos tárgyi és személyi ellentétek vannak. Mintegy nyolc héttel ezelőtt a szállongó hírek testet öltöttek egy nyugdíjazás iránti kérelem előterjesztésében. Petneházy Antal, az iparügyi minisztérium adminisztratív államtitkára levelet intézett Kunder Antal miniszterhez, amelyben azonnali nyugdíjazását kérte. Petneházy akkor kijelentette az újságírók kérdéseire, hogy nem nyilatkozhat addig, míg nyugdíjazása iránti kérelme elintézést nem nyer, közölte azonban, hogy Kunder miniszterhez intézett levelében pontosan felsorolta azokat a tárgyi és személyi ellentéteket, melyek elhatározására késztették. Közölte azt is, hogy ebben a levélben felhatalmazta a minisztert az okok nyilvánosságra hozatalára. Politikai körökben a szenzáció erejével hatott Petneházy elhatározásának híre. Mint ismeretes, az államtitkár megalakulásától fogva az iparügyi minisztériumban teljesített szolgálatot, néhol Gőpibös Gyula kívánságára került oda a honvédelmi minisztériumból és az iparügyi minisztérium megszervezése körül nagy érdemei vannak. A nyugdíjkérelem előterjesztése után Kunder és Petneházy között tanácskozások kezdődtek, amelyek eredményeképen az államtitkár április 16-ig szabadságra ment. Az ügy tehát — legalább is addig —, lezárult. Alighogy a Petneházy-ügy elintéződött, híre terjedt, hogy a minisztérium elnöki ügyosztályának főnöke Szily Lajos miniszteri tanácsos szintén nyugdíjazását kérte. Szily ma 17 éves és ő is a honvédelmi minisztériumban kezdte pályafutását. Később Gömbös Gyula áthelyezte a kereskedelemügyi minisztériumba, ahol az iparügyi minisztérium felállításáról szóló törvény előkészítésében vett részt és később maga is az új minisztériumba került, ahol hamarosan az elnöki osztály vezetője lett s e minőségében munkáját elismerő módon végezte. Politikai körökben Szily nyugdíjazási kérelme szintén nagy feltűnést keltett és azt Petneházy Antal elhatározásával hozták összefüggésbe. Arról beszéltek, hogy Szily is politikai okok miatt kíván nyugdíjba vonulni. Ilyen előzmények után minden bizonnyal a szenzáció erejével fog halni az a hivatalos közlemény, amelyet a Magyar Távirati Iroda kedden délután adott ki. Ez a hivatalos jelentés így szól: A m. kir. iparügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter dr. Szily Lajos miniszteri tanácsost súlyos szolgálati vétség alapos gyanúja miatt állásától felfüggesztette és ellene a szabályszerű eljárás megindítását elrendelte. Ebből a hivatalos jelentésből megállapítható és ezt mértékadó körök is megerősítik, hogy Szily felfüggesztése és Petneházy elhatározása között tulajdonképpen összefüggés nincs. Megállapítottuk, hogy Szily Lajost nem politikai okok miatt függesztették fel és azok a híresztelések sem helytállók, amelyek szerint az iparügyi minisztérium elnöki osztályának főnöke a Hungarista Párt tagja lett volna és nevét megtalálták volna a párt feloszlatásakor az úgynevezett titkos taglistán. Kunder míniszer este jelentést tett a miniszterelnöknek Politikai körökben sokat kommentálják a közleményt, de remélik, hogy ennek az ügynek kapcsán véglegesen rendeződik az iparügyi minisztérium sokat szereplő ügye is. A miniszterelnök egyébként hosszan tárgyalt az esti órákban Kunder Antal miniszterrel, aki az iparügyi minisztériumban történtekről tett jelentést.