Kis Ujság, 1939. március (53. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
4* Eckhardt Tibor bírálata Eckhardt Tibor (Független Kisgazdapárt) volt a következő szónok, aki azzal kezdte beszédét, hogy a feldúlt Európa közepén egy felizgatott országban nem mindig a nyugodt józan ész parancsszava, hanem gyakran pillanatnyi nyomások súlya alatt kell törvényt hozni. A zsidójavaslatnál súlyosabb és a nemzet jövője szempontjából nagyobb horderejű törvényjavaslat még nem feküdt a Ház előtt. A kérdést azonban végérvényesen és tisztességesen egyszersmindenkorra meg kell oldani, mert nem tűrhetjük, hogy minden két évtizedben egyszer a zsidókérdésből kifolyólag forradalmi kockázatok zúduljanak az országra, máskor pedig bizonyos külföldi irányzatnak hódolva kerüljön veszélybe Magyarország rendje és békéje. Ezután arról beszélt a szónok, hogy a javaslat nem tesz különbséget a zsidók között érdemesek és érdemtelenek szerint. Ezen a téren az olasz törvény sokkal helyesebb úton jár. Nincs szó a javaslatban a zsidó bevándorlás eltiltásáról, pedig ez lenne a legfontosabb intézkedés. Nemcsak a zsidók, hanem általában az idegen bevándorlás ellen kell védekezni. Meg kellene állapítani minden zsidóra nézve bevándorlásának időpontját, mert ennek a beolvadás szempontjából lényeges jelentősége van. Meg kell állapítani, hogy a zsidóság faj-e, felekezet-e, nemzetiség-e. Hazai zsidóság vezetői hibásak abban, hogy a maguk körén belül a válaszvonalat soha nem állították fel. Az 1914 óta bevándorolt zsidókat ki kell szorítani az országból és kivándorlási lajstromra tenni. Akinek a kezéből kihúzom a kenyeret, azokat át kell tiltania holland trónörökösnő, férje Bernát herceg és gyermeke. Beatrix. Crindilwald svájci fürdőhelyen üdülnek. i vér- és tanelméleteiben Makray Lajos: Európában általában, de különösen Magyarországon inkább lehet nemzetről, mint fajról beszélni. A fajiság kérdése ma a legszenvedélyesebb harcok középpontjában áll és zavarok sűrű köde üli meg. Bizonyos, hogy vannak fajok, de nem tartom tudományosan megalapozottnak azt a felosztást, hogy vannak magasabb rendű és alacsonyabb rendű fajok. Isten az emberiséget egynek teremtette és egyenlő értékűnek minden népfajt Tagadom, hogy a fajiság főalkotó eleme a vér. Tagadom, a vér mindenek fölé való emelését, cmely sivár és meddő anyagias gondolkodáshoz vezet, a faj istenítésére, új pogányságra, faji elzárkózásra és határtalan faji gőgre. Én a lélek elsőbbségét hirdetem. A faj éltető eleme elsősorban a lélek. A közös leszármazás, a földrajzi adottság és a művelődés, a nyelv, csak előfeltételek, lényeges a lélek, vagyis az az akarat, hogy nemzetté akarunk öntudatosan tömörülni. A magyar lélek alkotó eleme elsősorban az áldott magyar föld, másodsorban a kereszténység. Akiben él a magyar föld lelke és a keresztény gondolat kisugárzása, az már önmagában megindította a beolvadási folyamatot. A kereszténység nem változtatja meg a test összetételét, de megváltoztatja a lelket. Felvetődik tehát a kérdés, hogy nem elég-e az, hogy valaki lelkileg tartozik ehhez a nemzethez, szükséges-e, hogy testileg is hozzátartozzék? — A felelősség kérdésével is foglalkozni kell. A zsidóságról a kereszténységre áttérteket az állam is, az egyház is hívta. . Hatszázezer zsidónak a kérdését megoldani emberfeletti feladat, miért kell azzal súlyosbítani, hogy ehhez még kétszázezret hozzáadok? Milyen alapon, milyen szerv segítségével t tudjuk megállapítani, hogy ki zsidó, ki nem! Belemennénk abba a megoldásba, hogy a jövőben a vegyesházasságot akadályozzák meg, de azokat, akik már keresztények, nem szabad kiközösíteni a keresztények társadalmából. Azt sem tudom, hogyan lehet indokolni azt, hogy a hadiárvákat ne állítsák a kivételek sorába? Ha a magyar nemzet elfogadta annak a zsidónak az életét, aki a harctéren elesett, akkor hol van a magyar nemesi érzés az árvák iránt? Itt a nemzet becsületéről van szó. — Végül van egy szavam a megkeresztelkedett zsidókhoz. Mi egyenlő értékű testvéreinknek tartjuk őket és megértő lélekkel állunk mellettük. Hisszük hogy a kérésztségben nyert kegyelem erőt ad nekik arra, hogy nehéz keresetüket elviseljék és nem szőnünk meg érdekükben és igazságukért tovább dolgozni és harcolni. Abban a reményben, hogy az általunk beterjesztett módosító indítványokat a kormány magáévá teszi, a javaslatot elfogadom. Makray Lajos beszédét az egész Ház nagy figyelemmel, úgyszólván közbeszólások nélkül hallgatta végig. Utána Gertler Dénes felvidéki képviselő mondotta első beszédét a Házban, Fábián Béla és Vázsonyi János közbeszólásainak kíséretében. Gürtler azt hangoztatta, hogy a felvidéki zsidóság a cseh uralom alatt csak hat és fél százalékban vallotta magát magyarnak. KIS ÚJSÁG SZERDA, 1930 MÁRCIUS 1 Makray Lajos fis Eckhardt Tibor fellonő beszéde a zsidfiavaslat viifilfiban A képviselőház kedden délelőtt 10 órakor folytatta a zsidójavaslat vitáját. Az első szónok Makray Lajos (Kereszténypárt) volt, aki azzal kezdte beszédét, hogy a törvényjavaslat indokolását több okból nem tartja szerencsésnek. Felvetődik az a kérdés mondotta — váljon helyes-e kiemelni a magyar társadalomnak egy részét, a magyar nemzet közösségéből"? Megfontolás tárgyává kell tenni azt is, hogy váljon az az őrségváltás, amelynek be kell következnie a törvényjavaslat következtében, keresztül vihető-e 1943-ig anélkül, hogy súlyos megrázkódtatások érjék a magyar gazdasági életet, amely teljesen át van szőve zsidó tőkével? Ez olyan adottság, amellyel számolnunk kell. Foglalkozni kell a törvényjavaslattal az emberiesség szempontjából is, elvégre keresztény civilizált és kulturált államban élünk, ahol barbarizmusnak nincs helye. .A törvényjavaslat mélyen belenyúl a keresztény alapigazságokba, tehát a keresztény hit szempontjából is foglalkoznunk kell a javaslattal, amely két fontos kérdést vet fel: új keresztség és a fajiság kérdését. A törvény-javaslat szerkezetét nem tartom szerencsésnek, mert téves alapból indul ki. Ha a honpolgárságot vette volna kiindulási alapul, nem zavarta volna meg a kérdést a keresztség és a fajiság kérdése és nem idézett volna elő súlyos lelki válságokat éppen az igazi keresztény lelkekben. Nemkerült volna a következetlenségek, lehetetlenségek hínárjába. A javaslat vissza akarja zsidósítani azokat, akik vallásilag és lelkileg kereszténnyé lettek. Előfordulhat az a képtelenség, hogy évszázadok óta itt lakó zsidók, akiknek ősei ki voltak téve a magyar lélek és a keresztény gondolat hatásának, be nem olvadtaknek minősülnek, de ha valaki 1136-ban bevándorolt, megkeresztelkedett, magyar honpolgár lett és keresztény nőt vett feleségül, annak gyermeke, már teljes jogú keresztény. A mostani javaslat különbséget tesz keresztség és keresztség között. Az egyik esetben elfogadja a beolvadást, a másik esetben nem Vagyis bizonyos mértékben határt szab a keresztség kegyelmi hatásának tenni a határon, különben tolvaj, betörő, vagy bolsevista agitátor lesz belőle. Az 1867. előtt bevándorolt zsidókkal szemben csak azt kellene megvizsgálni, hogy elkövettek-e bizonyos bűncselekményeket. Ha igen, őket is ki kell vándoroltatni. Ilymódon megszabadulnánk a zsidóság salakjától. — A százalékarány megállapítása nem helyes — folytatta. — Ha a hadseregben és egyéb területeken egyáltalán nem adunk helyet a zsidóságnak, akkor a gazdasági pályákon magasabb százalékot lehet nekik megszabni. Nem hiszem, hogy a nemzet érdekében cselekszik az, aki jobban gyűlöli a zsidót, mint amennyire szereti saját fajtáját Nem lehet helyeselni olyan intézkedéseket, amelyek ártanak a zsidóságnak, de ugyanakkor a keresztény társadalomnak is. Ha a javaslatot általánosságban meg is szavazom, egyes rendelkezéseit sohasem tudnám elfogadni Ilyen például a félvérek kérdése. Hát olyan kevés zsidónk van, hogy számukat a félvérekkel és keresztény vallásban születettekkel is szaporítanunk kell? Abban a pillanatban, amikor áttérünk a faji álláspontra, olyan bomlasztó elemet viszünk az ország életébe, amely a legsúlyosabb megrázkódtatásokkal és katasztrófákkal fenyeget. A fajok keveredését magam is helytelennek tartom, de más dolog egy keverést megakadályozni és más egy hetvenkét éves folyamatot egyszerre elemeire bontani. A családfakutatás felháborító rendszere ellen tiltakozom. A vérkeveredésből egyenetlen és cikcakkos lelkű emberek származnak .. . Egy hang: Amérty hová kerül? Egy másik hang: A cikk-cakkha! (Nagy derültség.) Eckhardt Tibor: Mecsér András helyesli, hogy a félvéreket a zsidók közé sorolják. Szerinte a keresztezettek között tízszer nayobb arányban fordulnak elő őrültek, mint a tisztafajúak között. Ezt az embertelen elméletet nem tehetem magamévá. Kassay Károly: Tudománytalan őrültség! Eckhardt Tibor: Ezek a félnélek rosszabb helyzetbe kerülnének, mint a valóságos zsidók.. Hiszen a zsidóknak meglesz a maguk érdekképviseletük, de mi lesz azokkal a szerencsétlenekkel, akiket a zsidók sem fognak maguk közé tartozónak vállalni. Ez a fajelméleti bumeráng nagyon sok közéleti ember fejét töri be, ha letérünk a tisztességes magyar alapról. Keresztény nevelésű embereket taszítsanak a zsidók közé, mikor a zsidókat sem tudjuk teljes számmal kiszorítani. Magyar ember ilyen javaslatot nem szövegezhet és nem szavazhat meg. A négerek úgy gazdálkodnak, hogyha hozzá akarnak jutni a datolyához, kivágják a fát. Nálunk Imrédy vágta a fát és Mecsér ette a datolyát. (Óriási derültség és kitörő taps a baloldalon és a középen.) Eckhardt Tibor: Nem szavazhatom meg a javaslatnak azt a részét sem, amely a fronton létrejött bajtársi egységet böri meg. Nem tartom megengedhetőnek, hogy a frontharcosok, akik megtették hazájuk iránti kötelességüket, százalékarányok közé szoruljanak és esetleg kirekedjenek. A háború óta már húsz esztendő múlt el, méltányosabb megoldás lenne, ha ennek a kérdsnek az elintézését a kihalás folyamatára bíznánk és nem hoznánk le a tűzharcosokra hadiözvegyekre és hadiárvákra korlátozást mindaddig, amíg ilyen úton nem jön létre a hatszázalékos arány. Ezután azokról a felvidéki zsidókról beszélt, akik húsz éven át magyarénak vallották magukat, mire Rassay Károly közbeszól:— Mi lesz a keresztényekkel, akik szlovákoknak vallották magukat? Eckhardt Tibor a továbbiakban a zsidó kézen levő részvénytöbbségről beszél. Szerinte a javaslat nem nyúl hozzá azokhoz a zsidókhoz, akik a tulajdonjog erejénél fogva uralják a magyar gazdasági életet. A törvényjavaslat csak a gépírónőket és a vigéceket érinti, de nem a zsidó tőke hatalmi helyzetét. A zsidóság értelmes rétegei belátják, hogy nekik is szükségük van keresztény nagytőkére és legalább a társulásra a keresztény társadalommal, belátják, hogy a gazdasági hatalmat a jövőben nem gyakorolhatják kizárólagosan. Én arra az álláspontra helyezkedem hogy részvénytöbbséget csak úgy lehet engedélyezni, ha az magyar kézben van és általában az idegen tőke térfoglalását meg kell akadályozni. (Nagy taps.) Peyer Károly: Csak hadd vásároljanak a németek részvényeket! Eckhardt Tibor: Nem szabad elfelejteni, hogy a zsidókérdésnek nemzetközi kihatásai is vannak Chamberlain és Mussolini is megállapították, hogy ez az ügy nemzetközi kérdés, amelyet egyetlen állam sem oldhat meg külön. Nem tudom, hogy ennek a javaslatnak megfelelő nemzetközi előkészítése megtörtént-e, hogy a magunk tisztességes szándékainak ismertetése tekintetében a világ hatalmasságai felé emelt fővel tekinthetünk-e. Hitler mondotta, hogy a német birodalom vagy exportál, vagy meghal. Azt kérdezem tehát , szabad-e nekünk politikánkat olyan vágányra átcsúsztatok ahol a külföld részéről súlyos megtorlások lehetőségeivel is számolnunk kell? Nemcsak a javaslatban látok hibákat, hanem abban a módban is, ahogyan a volt miniszterelnök úr a törvényhozás elé vitte ezt a kérdést abban a bomlasztó destruktív légkörben, amely szerteáramlott az országban. Teleki Bálban bízom, mert a zsidókérdésnek emberséges, európai, magyar és tisztességes megoldását remélem tőle. Semmiféle módosító indítványt nem nyújtottam be a javaslathoz, jogosznagian tehát azt kérni a kormánytól, fontolja meg azokat a nemzeti szempontból hasznos elveket, amelyek végrehajtható megoldást jelentenének, a világ egyeteme előtt nyílt fővel való kiállást tehetnének lehetővé és megteremtenék azt a békét, amelyet, mint minimumot meg kell adni a magyarországi zsidóságnak. Annak az izgatásnak, amely zsidónak, vagy zsidóbérencnek nyilvánít mindenki, aki a farkascsordával együtt üvötten nem hajlandó, véget kell vetni. Szűnjön meg végre ez a légkör. Van becsület, van keresztény, van magyar tisztesség, tessék azt helyreállítani és tessék a zsidótörvény után irgalmatlanul leszámolni a nemzeti nyugalom minden megbontójával. A következő felszólaló, Rajniss Ferenc (MKP) kijelentette, hogy szellemi mozgalmat kivívása mindig erős harccal jár. A zsidójavaslat majd rendet teremt az országban, előbb azonban igazságot kell szolgáltatni azoknak, akik börtönbe és internálótáborba kerültek, pedig sokan közülük a zsidók elleni harc előfutárjai voltak. Nincs igazuk azoknak, akik szerint a javaslatot az utca akarata vitte a parlament elé, mert a zsidótörvényt a nemzet összesége kívánja, a zsidókérdésen túl azonban földreformot is le kell tárgyalni. Van egy propaganda, amely el akarja hitetni, hogy a zsidókérdés törvényes megoldására irányuló cselekedetek sértik az ezeréves közjogi hagyományok szellemét, ő elfogadja a zsidójavaslatot, mert bármilyen nehéz is lesz végrehajtása, a nemzet jövője szempontjából mégis keresztül kell vinni. Darányi Kálmán elnök ezután bejelenti, hogy a Ház legközelebbi ülését szerdán délelőt 10 órai kezdettel tartja, amikor a zsidótörvényjavaslatot tárgyalják folytatólagosan, 12 órakor pedig áttérnek az interpellációkra. " l Ofoasserek Urai Jenő: Kossuth Lajos néplapjai című nagysikerű új könyvét.