Kis Ujság, 1945. szeptember (59. évfolyam, 124-148. szám)
1945-09-05 / 127. szám
Szerda, 1945 szeptember 5 A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja „Szabad nép független házában“ Adomág házából, a parlament Ülésterméből indult ki a Független Kisgazda Párt választási küzdelme. Ennek hagyományos légköréből, emelkedett szelleméből fakadtak azok az alapvető gondolatok, amelyeket pártunk vezérei a vasárnapi gyűlésen hangoztattak és ezzel kijelöltél a választási küzdelem irányvonalait. Nem mindennapi feladat előtt állunk. Hathónapos ideiglenes kormányzás után tisztázni kell a demokratikus népi Magyarországnak, hogy milyen életforma szerint, milyen eszmények csillagképét követve, akarja berendezni jövendő életét. A magyar függetlenségi front pártjai vállvetve küzdöttek, hogy elindítsák az álétt és agyonránzott ország vérkeringését, hogy életre galvanizálják a tetszhalottat. Teljes stler koronázta törekvésüket Megegyeztek a közvetítő feladatok, az újjáépítés módozataiban, közös munkaprogramot dolgoztak ki, megkeresték mindazokat a gondolatokat, gyakorlati célkitűzéseket, amelyek együttműködésüket lehetővé teszik és ennek jegyében dolgoztak az élet megindításán. Kikristályosodott a szertehullott, darabokra tördelt magyar életből egy új államiság kezdeti formája, mi eljutottunk odáig, hogy immár döntenünk kell végleges berendezkedésünk mikéntje felett. Meg kell hallgatnunk a magyar népet, hogy a napi feladatokban egyező munkaprogramon túl milyen eszményeknek, politikai elgondolásoknak juttatja az elsőbbséget s hogy a népi, demokratikus Magyarország melyik pártnak eszmei tartalmát, szellemi és lelki világát kívánja előtérbe juttatni. Soha talán nem volt oly mélyreható jelentősége egy országot választásnak, mint a mainak! Mert túl azon a napi programon, amelyben tökéletesen megegyeznek a fügyelenségi front pártjai, határozni fog az ország népe afelett, hogy melyik demokratikus párt gondolatvilágát, eszmei célkitűzését választja útmutatóként a jövőre. A Független Kisgazda Párt tizenötéves múltjával, hősi harcaival olyan programot jelent, amelyet immár nem pontokban, szólamokban, aszfaltra mázolt jelszavakban kell közhírré tenni, hanem amelyet erkölcsi babérokat szerző harcok, az ország sorsára döinte jelentőségű politikai cselekedetek, tizenöt év politikai magatartása, szóval: tettek hirdetnek és fejesnek ki. Jelenti, hogy — mint ahogy azt oly szépen kifejezte Varga Béla, a fővárosi tagozat vezetője — „A Kisgazda Párt emberies, biztonságos magyar életet akar minden magyar számára. Az ember minden körülmények között a cél. Férle van minden és nem megfordítva. Az állami berendezkedés csak akkor teljesítheti hivatását, ha az ember boldogulását szolgálja“. „Legyen egyszer vége ebben az országban az erőszaknak, gyűlöletnek. Tanulja meg mindenki, hogy a népet embertelen eszközökkel nem lehet boldogítani.“ Ez a magasztos, a szabad embert az állami élet központjába állító felfogás, tizenöt év harcainak nagyszerű tartalma. És ugyancsak dicső küzdelmek, nagyszerű áldozatok tanúskodnak arról, hogy a Független Kisgazda Pántettekkel és cselekedetekkel tett tanúbizonyságot a Tildy Zoltán által vasárnap is meghirdetett legfőbb programpontja mellett, amellett, hogy „Szabad nép szabad és /ügyelten hazában“. Nekünk egyformán elalkudhatatlan s az étel értékét és tartalmát jelentő nem programpontunk, hanem hitvallásunk az, hogy szabad és független országban szabad emberkém akarunk is tudunk csak élni. A mi erőnket az adja, hogy eszméink és gondolataink mellet nemcsak 1t főváros polgársága, keveskekedője és iparosa, kétkezi munkásainak tábora sorakozik fel, hanem az egész magyar vidék hatalmas többsége. Ennek az óriási tömegnek nevében szólott Nagy Ferenc, amikor közvetítette a parasztság üzenetét a főváros munkásságának, mondván: „Kövesse a maga politikai meggyőződését, de legyen nyugodt, fia a munkásság kisebb vagy nagyobb rétegét meggyőződése ide hova e mellé a politikai párt mellé. Készítsen minden kisgazdapárti szervezet gazdasági tervet az őszi szántás és vetés elvégzésére Nagy Ferenc és Kovács Béla felhívása a magyar parasztsághoz Nagy Ferenc, a Független Kisgazdapárt országos elnöke és Kovács Béla, a párt országos főtitkára felhívást intéztek valamennyi helyi szervezet elnökéhez és a párt tagjaihoz. A felhívás a Kis Ujságon keresztül jut el a magyar falu népéhez. Az országos vezetőség felhívása a következő: — Pártunk évtizedes küzdelme során mindig a magyar falu népének gazdasági elnyomásán, társadalmi elesettségén akartunk segíteni olyan formán, hogy szívós ellenzéki harcunkkal rászorítsuk, a múlt rendszer bűnös kormányait a falu népe érdekében történő cselekedetekre. Köztudomású ez az ellenzéki magatartásunk és munkánk. A múltban hiábavaló volt küzdelmünk, sőt követeléseink egy része még ma is fennáll és problémáink egy része még ma ismegoldatlan. Pártunk azonban ma abban a helyzetben van, hogy részese a kormányzatnak és így erejét nem hiábavaló ellenzéki harcban kell elfecsérelnie, hanem felelősségteljes alkotómunkára kell felhasznánia. A kormányzatban való részvétellel nemcsak lehetőségeket nyertünk a programmunk megvalósítására, hanem kötelességeket is vállaltunk. Éppen ezért a jövőben állandóan tájékoztatni fogjuk helyi szervezeteinket mindazokról a teendőkről, amelyeket minden egyes tagjának vállalnia és pontosan teljesítenie kell. Mivel pártunk tagjait főképpen és nagy többségben a földművelő parasztság alkotja, így ebben a körlevelünkben a parasztságot érintő egyik legfontosabb kötelességteljesítésről szólunk. Ez pedig a törvénybeszolgáltatási kötelezettség. Szeretettel kérünk mint helyi szervezet elnökét, sürgősen hívd össze a helyi szervezet minden egyes földművelő tagját értekezletre is nyomatékosan hívd fel figyelmüket a terménybeszolgáltatás, elsősorban a kenyérgabona beszolgáltatás sürgősségire. Tudomásukra kell hozni, hogy a sürgős termésbeszolgáltatás hazafias kötelesség, amellyel elsősorban tudjuk szolgálni a demokratikus újjáépítést és az erejében napról-napra gyarapodó új magyar demokráciát. Érezni és tudni kell minden egyes paraszttagunknak, de az egész magyar parasztságnak is azt, hogy csak pontos és sürgős beszolgáltatással lehet biztosítani az adott lehetőségek között minden magyar ember asztalára az életet adó mindennapi kenyeret. Tudnunk kell azt is, hogy az újjáépítés, sőt az egész demokratikus átalakulás feladatában minden egyes magyar ember munkájára szükség van és ez a munka csak úgy végezhető el, ha a mindennapi kenyeret mindenki számára biztosítottuk. Ennek biztosítása pedig a magyar parasztság feladata, a feladat teljesítésében pedig a Független Kisgazda Párt parasztembereinek elől kell járniok. A mindennapi kenyér megteremtésével kapcsolatosan másik sürgős feladat is hárul a magyar parasztságra. Ez pedig az őszi szántás és vetés munkájának sürgős és pontos ellátása. Arra kérünk, hogy az összehívott értekezleten erre is hívd fel paraszt tagjaink figyelmét. Pártunk vezetősége és a magyar kormány tisztában van azzal, milyen nehézségekkel küzd a parasztember megfelelő igóerő, sőt egyes helyeken vetőmag hiánya miatt, azonban mégis arra kérünk minden egyes tagunkat, kövessen el mindent, hogy egyetlen talpalatnyi föld se maradjon szántatlanul és vetetlenül. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy addig, amíg a kormány segítsége — az adott lehetőségek keretében — megérkezik, helyi szervezetünk paraszt tagjai vegyék számba, mennyi igaerő áll rendelkezésükre. A rendelkezésre álló igaerőt úgy használják fel, hogy mindenkinek a földje meg legyen munkálva. "Kívánatos, hogy a KisgazdaPárt helyi szervezetének vezetősége a tagokkal egyetértően készítsen tervet, mely Közép- és Délkelet-Európa problémái mellett mindinkább előtérbe nyomul a nemzetközi érdeklődésben Nyugat-Európa kérdése is. A gazdasági és politikai kérdések közötti szerves összefüggés talán sohasem mutatkozott meg világosabban, mint azokon a tárgyalásokon, amelyek most részben különböző külföldi kölcsönök, másrészt a nyugateurópai újjászervezés ügyében párhuzamosan — mondhatnák úgy is, hogy együttesen — folynak. De Gaulle tábornok rövidesen a francia felszabadulás után tudvalévőiig Moszkvában járt, ahol szerződést kötött a Szovjetunióval. Ezzel a megállapodással azonban Franciaország csak kelet felé rögzítette le külpolitikáját, hátra volt még a nyugati orientáció kérdésének rendezése. Legutóbb a francia miniszterelnök tudvalévőig Amerikában járt, ahol tárgyalásokat folytatott úgy politikai, mint gazdasági kérdésekben. De Gaulle amerikai útjának egyik célja az volt, hogy hosszúlejáratú hitelt szerezzen az Egyesült Államoktól és ugyanekkor árucsereegyezményt is kötöttek. Francia körökben úgy tudják, hogy az Egyesült Államok 700 milliós hitelt nyújtanak Franciaországnak harminc éves törlesztésre és hasonló feltételek mellett 350 milliós hitelt kap Franciaország Kanadától is. Az 1763. évi párizsi béke után, amelyet Anglia diktált és amelyben Franciaország csaknem egész gyarmatbirodalmát elvesztette, Choiseul hatalmas újjáépítési terveihez a francia parlamenttől erőszakolta ki az újabb és újabb összegeket. De Gaulle a németek által kifosztott, elszegényedett Franciaországban nem keresheti azt a tőkét, amelyre szüksége van és így kénytelen külföldi hitelekhez folyamodni. Az angol sajtó csak a legutolsó napokban állapította meg, hogy az amerikai kölcsönbérleti szerződés felmondása után az Egyesült Államok az egyes államokkal külön-külön folytatandó gazdasági tárgyalásokon most ütőkártyának használják fel ezt a kérdést. Franciaország csak úgy kaphatja meg, a jelek szerint, az amerikai hosszúlejáratú kölcsönt, hogyha politikai tekintetben is beleilleszkedik az angolszász hatalmak elgondolásaiba. A washingtoni tárgyalások során De Gaulle most Angliával is megkezdi politikai és gazdasági megbeszéléseit és Eidault külügyminiszter társaságában még a szeptember 10-iki londoni külügyminiszteri értekezlet előtt az angol fővárosba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson az angolfrancia viszony ügyében. Ezt a viszonyt taglalva a Times megállapítja, szerint a rendelkezésre álló fogatok olyanformán nyerjenek a felhasználás tekintetében beosztást, hogy a szántási és vetési idő alatt a jogártulajdonos földje, a fogattal nem rendelkező pártbarátaink földje és nem utolsósorban a most földhözjutott, de fogattal nem rendelkező bármilyen párthoz tartozó paraszthogy a francia-angol szerződés az angol-szovjet szerződés kiegészítése, mert ezzel a három európai hatalmat benső egységre hozná. Utal a lap arra, hogy Belgium is be akar lépni a biztonsági rendszer keretén belül létesítendő nyugateurópai csoportba. A Times szerint a folyamatban lévő keleteurópai újjászervezést Nyugat-Európában hasonlóval kell kiegészíteni. A lap hangsúlyozza, hogy Európa csak mint egység virágozhat és így helytelen lenne európai tömbök kialakítása. Foglalkozik a franciaországi politikai helyzettel a moszkvai Krasznaja Zvejzda című lap is, amelynek diplomáciai tudósítója a többek között ezeket írja: „Az egyeduralmi érdekek képviselői a francia nép demokratikus törekvéseiben mindig komoly akadályát látták a nyugateurópai reakciós rendszerek megteremtésére irányuló terveik megvalósításának. De Gaulle amerikai útjának célja a francia politika bizonyos irányzatainak megerősítése volt. A francia lapok cikkeiből kitűnik, hogy a francia politika vezetői Franciaországot az amerikaiak szemében „a nyugati művelődés előőrseként“ igyekeznek feltűntetni. Gazdasági segélyt kérnek az amerikaiaktól, ennek az „előőrs“-nek a megerősítésére“. A moszkvai lap ezután hivatkozik az „Economic“ című francia folyóirat cikkére, amelyet demokrataellenesnek bélyegez. Nemcsak Franciaországnak, hanem Nagybritanniának nyújtandó amerikai hitelről is folynak a tárgyalások. Mint a Reuter-iroda washingtoni különtudósítója jelenti, az Egyesült Államok pénzügyminisztériumában amellett vannak, hogy Nagybritannia dollárhitelt kapjon és így megelőzhetők legyenek azok a komoly nehézségek, amelyek a kölcsönbérleti szállítmányuk megszűnéséből eredhetnek. Végleges döntés az ügyben még nem történt, de úgy tudják, hogy ez a gyorssegélyként nyújtandó hitel nem érinti az angol-amerikai pénzügyi kapcsolatokra vonatkozó hosszúlejáratú terveket. Anglia gazdasági helyzetéről érdekes adatokat hoztak éppen tegnap nyilvánosságra. A brit rádió megállapította, hogy a győztes háború során Anglia nagyon elszegényedett. Nagybritannia eladta a külföldi befektetéseinek nagy részét és nemzeti adóssága több mint 22 milliárd fontra rúg. Byrnes amerikai külügyminiszter, aki ugyancsak Londonba utazik a külügyminiszterek tanácsának szeptember 10-én kezdődő megbeszélésére, valószínűleg néhány napol előbb érkezik az angol fővárosa és ugyancsak tárgyal majd gazdasági kérdésekről is. Kattlee brit miniszterelnök hétfőn este a japán fegyverletételi egyezmény aláírása alkalmából hosszabb rádióbeszédet mondott. Bevezetőben hangoztatta a japán vereség nagy jelentőségét, majd többek közt kijelentette: „A leckét, hogy a béke oszthatatlan és csupán a jog uralmának megőrzésére tartható fenn a Világ bármely részén, 1918-ban, ember földje megmunkálható legyen. ■— Amikor helyi szervezetünk ezt a tervet összeállította, kívánatos, hogy utána összeüljön a nemzeti bizottsággal, vagy a községi elöljárósággal, a többi pártok vezetőivel, hogy esetleg az általuk is összeállított tervvel a kisgazdapárt tervezetét összehangolja. Szeretettel arra kérünk, hogy mindkét kérdésben az értekezletet sürgősen egybehívni és a fentiek értelmében eljárni szíveskedjél. — Eredményes munkádban és tagtársaink megértésében bízva, paraszttestvéri szeretettel köszönt: Nagy Ferenc országos elnök, Kovács Béla országos főtitkár is meg kellett volna tanulni." Ezután hangoztatta a brit miniszterelnök, hogy az idei télen igen nehéz időszakra kell számítani, amikor a kikerülhetetlen élelmiszer-, üzem- és nyersanyaghiány súlyos zavarokat fog kelteni. „Ki kell vennünk részünket az európai állapotok helyreállításából — folytatta Attlee. — Kötelezettségeink vannak Délkelet-Európában, a Földközi-tenger térségében és a Közelkeleten. Ezek a felelősségek mint győztesekre hárulnak ránk. Egyetlen törekvésünk lehetővé tenni a népek érvényesülésére irányuló akaratát és minden olyan kormányok létrehozásánál segíteni, amelyek a közvélemény óhaján alapszanak. Ez talán nehéz és hálátlan feladat, de meg kell oldanunk.“ Attlee ezután főképpen a leszerelés kérdésével foglalkozott és hangsúlyozta, hogy a Japán elleni háború gyorsabb befejezése meggyorsítja a leszerelést is, azonban nem szabad túlságosan derűlátónak lenni. A leszerelésnél a Berin-féle tervet követik. Elsősorban a házépítésben, textiliparban és más elsőrendű fontosságú munkákban résztvevőket mentik fel azonnal a katonai szolgálat alól, azonban továbbra is behívják katonai szolgálatra a 18—30 év közötti férfiakat, elsősorban azokat, akiket éppen most bocsátanak el a hadianyagiparból. Hangsúlyozta Attleea következőket: „Nem szabad kudarcba fullasztani a világot, a demokráciáért harcoltunk, be kell tehát bizonyítanunk, hogy gyakorlati megvalósításának feltételei megvannak. Mindennek megvan a maga visszahatása a mi saját helyzetünkre.“ Beszélt végül Anglia mérhetetlen veszteségeiről és kijelentette, hogy ezek hiábavalók maradnak addig, amíg ay másik harcmezőn, ez emberi szellem küzdőterén, nem érnek el egy újabb győzelmet. A japán fegyverletételről Csang-Kai-Sek generalisszimusz is beszédet mondott és bejelentette a kínai népnek több újítás bevezetését, ezek közt a hírellenőrzés megszüntetését, a szólásszabadság biztosítását, a politikai gyülekezés és szervezkedés engedélyezését és minden politikai párt szabad szervezkedését. „Csak ‘pl egyengethetjük útját — mondotta Csang-Kai-Sek’ — az Egyesült Államokban és Nagybritanniában fellelhető demokráciának és csak így létesíthetünk a Távalkeleten mint ademokrata államot“. Csang-Kai-Sek tábornagy és Mao- Ce-Tung kínai kommunista vezér között egyébként ideiglenes megállapodás jött létre, eszerint a kínai központi kormány hozzájárult ahhoz, hogy valamennyi pán képviselőiből alakítsanak kormányt és a nemzeti tanácskozótestületet egy évre elnapolják. A központi hatalom továbbra is Csang-Kai-Sek kormányának kezében marad. László Ferenc Délkelet-Európa kérdései után Nyugat-Európa megszervezésének ügye kerül előtérbe Attlee brit miniszterelnök beszéde Anglia kötelezettségeitől Délkelet- Európában, a Fölközi-tenger mentén és a Közelkeleten akkor se visszafelé halad, hanem a tisztességes és becsületes magyar fejlődés vonalára áll.“ A Független Kisgazda Párt nem egy réteg érdekképviselete, hanem az egyetemes magyarság eszméinek és gondolatainak, célkitűzéseinek kifejezője. És mint ilyen áll sorompóba, hogy magasan lengetve az örök magyar eszmények, a hívő lelkiség mocsoktalan zászlaját, tizenötéves ellenzéki harc után diadalra juttassa az igazi magyarság programját. D. Gy. ÁRA 4 PENGŐ