Kis Ujság, 1946. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-26 / 22. szám

______Szombat, 1945 január 25 Tisztába tenni a „csecsemőt" Kaposvár, december hó A felszabadulás utáni hónapokban nagy lendülettel indult meg az or­­szág újjáépítésének munkája. Bár­mennyire is szeretnők, ha ezt a meg­állapítást most is alkalmazhatnók, sajnos, a tények mást mondanak. A munka meglassult, a lelkek megtor­pantak a fenyegető nehézségek előtt. Valahol elhibázták a fogalmakat, rosszul értelmezik és magyarázzák a demokráciát. Sokan a saját gyom­ru­­kon át pártoskodnak, szemernyi ön­­felelősségérzet sincs ezekben. Saját zsebükre dolgoznak s a „cél“ érdekében nem válogatnak az eszkö­zökben. S ezek az eszközök vesze­delmesen hasonlítanak a Szálas- legények eszközeire. A megtért „té­kozló fiúk“ egy-egy pártigazolvány­­nyal a zsebükben újra anarchiát akarnak az országban. Ez a panasz fogad, akármerre megyünk. Legutóbb Somogy vármegyében jártunk, azon a földön, ahol a leg­jobb megértéssel figyelik az esemé­nyeket. Józan fejű magyar emberek laknak itt, akinek szíve a nélkülöző néptársak felé dobog. — Adnánk mi nagyon sok éhező­nek, ha kapnánk a vasúttól teher­­szerelvényeket —- mondja Vidovics Ferenc főispán. — Mindent megten­nénk, csak indulna meg már végre az ipari termelés. A vármegye 12 mezőgazdasági szeszgyára szénhiány miatt leállt, a kaposvári cukorgyár sem működik, a vasútállomásokon felhalmozott cukorrépa mind ott pusztul. Komoly, súlyos szavak. Fájnak, mint az ütlegek­. Még komorabbak és vigasztalanab­bak a következő mondatok, amelyek a közállapotokról, a közbiztonságról, a korrupcióról szólnak. — Pártélet? Meglehetősen mozgal­mas, a hiba csak ott van, hogy nem a megfelelő irányban halad... Az együttműködésben nem tudjuk meg­­találni az összhangot. Akkor, ami­kor a Kisgazda Párt majdnem 80 százalékos győzelmet tud felmu­tatni, még mindig nem alakulhatott meg a törvényhatósági bizottság, mert a kommunista párt például mindössze 35 százalékot volna haj­landó adni... Nekik saját napi­lapjuk van, a kisgazdáknak pedig egy­­ kérvényük, amely négy hó­nap óta porosodik Kállai államtit­kár irodájában. — Mi a helyzet a közbiztonság terén?­­— A közbiztonság — folytatja a főispán — első helyen állt Somogy­ban, amíg dr. Szököndi János volt a megyei főkapitány. A rossz emlé­kezetű Zöld Sándor államtitkár ön­kényesen leváltotta s helyébe dr. Molnár Győző volt községi jegyzőt nevezte ki, ugyanakkor a fogalmazót főtanácsossá léptette elő. Megálla­pítható, hogy a rendőrség szelleme azóta leromlott. — Milyen okokkal magyarázza ezt főispán úr? — Az új főkapitány, sajnos, szűk pártszempontok szerint intézi az ügyeket. Előfordult, hogy súlyos bűn­ügyekben részes párthíveinek aktáit elsüllyesztette. Ezért a somogyi kép­viselők egyöntetűen interpellálni fog­nak ... Elmondja a továbbiakban még, hogy a főkapitány szívesen avatko­zik a mások munkakörébe, így pél­dául önkényesen élelmiszerszállítási engedélyeket ad, ő maga is gyakran Pestre rándul megrakott gépkocsiján. Legutóbb utasította a megyei rendőr­őrsöket, hogy az ő gépkocsiját nem szabad feltartóztatni és átkutatni.­­ A rendőrség tagjai egyébként rendszeresen orvvadásznak. A szán­­tódi révnél például maga az őrs ve­zetője mutat példát: kézigránáttal fog halakat. A balatonszemesi rendőr­őrs tagjai másképpen szórakoznak. Szemtanúja voltam, amikor az it­­tenni rendőrök az őrs előtt elvezető országúton kártyáztak, nem kis meg­botránkozására az utazó közönség­nek. Sok a panasz, hogy az elkob­zott élelmiszereket minden jegyző­könyvezés nélkül veszik el a kihá­gást elkövetőitől, hogy saját cél­jaikra fordítsák azokat. De levesz­nek pokrócokat, csizmákat is a falu­siaktól. Megkérdezzük: mi a helyzet Cson­grádi Bélával, a politikai rendőrség vezetőjével. Megtörtént-e már levál­tása? — Köztudomású, hogy a vármegye közönsége elégedetlen Csongrádi Béla működésével — hangzik a vá­lasz. — A közgyűlés három hónap­pal ezelőtt bizalmatlanságot szava­zott személyének és mást választott utódjául. Csongrádi azonban mind­máig nem adta át helyét törvénye­sen megválasztott utódjának. A me­gyei képviselők ebben az ügyben is interpellálni fognak. ❖ Tildy Zoltán nemrégiben csecse­mővel hasonlította össze fiatal de­mokráciánkat. Itt vona már az idő tisztába tenni végre ezt a csecse­mőt ... Merly István Iferom világotmentő csodagyógyszer . Tenyésztett speciális penészgom­ba: ez a penicillin. 1929-ben fedezte fel Victor Flamming amerikai profesz­­szor, aki rájött, hogy bizonyos fino­mítással olyan csodálatos gyógy­szerré alakítható át ez a penész­gomba, amely a legnagyobb bizton­ságban semmisíti meg az emberi szervezetben végzetes pusztításokat előidéző mikrobákat. A penicillin csodálatos gyógyszernek bizonyult, tüdőgyulladást, nemi hajókat, gennye­­déses fertőzéseket, tetanuszt, vérbajt, agyhártyagyulladást, gyermekágyi fertőzéseket, urológiai megbetegedé­seket átlag három­-nyolc napon belül gyógyít. A Medical Bulletin közlése szerint a penicillin a jövőben min­denki számára könnyen hozzáférhető lesz, mert egy különleges víj eljárás alapján minden orvos a saját labo­ratóriumában maga is sikerrel elő­állíthatja ezt a rendkívül fontos gyógyszert. A szintetikus úton elő­állított mű-penicillin tisztább és fo­kozottabb baktériumölő hatásúnak bizonyult, mint a penészgombából megfinomított orvosság. Ismeretes, hogy eddig injekció formájában tör­tént a pe­nicillinkezelés, de kísérlete­zések folynak már tablettás meg­oldásokra is, amelyek a gennyfertő­­zéses gócok leküzdésében már eddig is igen nagy sikert mutattak fel. Az emberiség, különösen az Euró­pán kívüli ember irtózatos átka a malária. A trópusoknak ezt a ször­nyű betegségét csak nehezen lehetett leküzdeni addig, amíg Davey angol biológus fel nem fedezte az általa palladrinnak nevezett csodálatos gyógyszert. Az eddigi kezelések azt bizonyítják, hogy szinte varázslatos tökéletességgel, százszázalékos biz­tonsággal szünteti meg ez a gyógy­szer a­ maláriát. Az amerikai gyógy­szeripari vállalatok máris hatalmas tömegben szállították ezt a gyógy­szert a trópusi vidékekre. Eddig fő­ként ott alkalmazták, ahol amerikai csapatok harcoltak a dzsungelek mé­lyén, most azonban végre a békés polgári lakosságnak is kincsévé válik ez az új csodaszer. Az orvosi közlé­sek szerint a legsúlyosabb maláriai esetekben néhány óra alatt megszűnt a betegség. Ez a szer egyik legna­gyobb jótevője az emberiségnek. Mi európaiak el sem tudjuk képzelni, milyen mértékű pusztítást végez, a malária a trópusi vidéken. Maga Davey, aki leírja a palladrin fel­fedezésének történetét, megjegyzi, hogy szem előtt tartotta Pasteur megállapítását: „A leggazdagabb, a legrendezettebb ország is elpusztul­hat, ha a közegészségügye rendezet­len.” Különösen fontos volt tehát, hogy éppen az egészségügyön ke­resztül tegyék rendezetté a trópusi államokat. Az amerikai pilóták azokban az időkben, amikor zúgó gépeikkel megjelentek a német utánpótlási vo­nalak felett, nagyon hamar elfárad­tak volna a fárasztó út alatt, ha nem kapták volna a benzidrin nevű orvosságot. A fáradtság, álmosság, közöny és étvágytalanság gyötrő ér­zésétől szabadította meg őket ez a különös szer. Három milligrammos adag ötven óráig érezteti hatását. Az ébrenlét ez idő alatt felfokozott szellemi aktivitás jegyében történik, az ember egyszerűen nem tud ál­mos lenni és az agy pillanatról pil­lanatra mind tökéletesebb precizitás­sal működik. Utána azonban a fá­radtság igen erős mértékben jelent­kezik, úgy hogy a pilóták maguk is egy-egy hosszútávú repülés után negyvennyolc órás „alvási szabadsá­got“ kaptak. Mióta a háború véget ért, azóta ezt a csodaszert nem a pilóták szedik, hanem azok, akik addig benzidrin helyett az alkoholt élvezték nagyobb mennyiségben. Az amerikai orvosok igen nagy siker­rel alkalmazzák a benzidrint az al­kohol- és morfiumelvonó eljárások­nál. Az elmegyógyászattal foglal­kozó tudományos világ a mániákus depresszió terén akarja a benzidrin eredményességét felhasználni. 1. 2. 3. Penicillin Palladrin Benzidrin A­T. Úgy látszik akármit csinál ez a nemzetgyűlés, minden tevékenysé­gére ráillik az a jelző, hogy törté­nelmi. Történelmi volt, amikor a felszabadulás után először Debrecen­ben, majd Budapesten összeült az ideiglenes nemzetgyűlés, történelmi volt mindegyik törvény, amit eddig hozott, akár a földreformról, akár a választójogról volt szó, történelmi volt, amikor az első demokratikusan megválasztott népképviselet tagjai megjelentek az országház nagyter­mében és — megint csak ezt kell mondani — történelmi ebben a percben is, amikor pár pillanat múl­va a miniszterelnök beterjeszti Ma­gyarország államformájáról szóló törvényjavaslatot. Érzik ezt a kép­viselők is: az előző nemzetgyűlési üléseken több volt a szürke ruha, mint a fekete, most viszont majd­nem mindenki feketében van és a folyosón is kis megilletődöttséggel emlegetik az ónodi országgyűlést, vagy a debreceni trónfosztó határo­zatot. Mert ezeknek a gyűléseknek egyenes folytatása ez a mai ülés. Az államforma pillanatig sem kér­déses, nehezen lehetne találni a folyosó bármelyik zugában olyan képviselőt, aki habozna azon, hogy köztársaság legyen-e Magyarország. Azonban az államformával, de még inkább az alkotmányjoggal szerve­sen összefüggő érdekes hírt, azt mondhatunk a folyosóról. Bár ta­gadják a kommunista képviselők, de az összes többi pártban erősen tartja magát a hír, hogy az állam­forma tárgyalásánál kommunista­részről felvetették a nádorság fel­újítását. A hír egészen érdekes, kü­lönösen azért, mert a nádori szék­ben Magyarországon csaknem kizá­rólag Habsburg-főhercegek ültek és a koalíció elvénél fogva a nádori szék nyilvánvalóan az ország máso­dik legnagyobb pártjának, a kom­munista pártnak jutott volna meg­valósulás esetén. Úgy látszik, a terv csak terv maradt. A szociáldemokrata képviselők rög­tön megjegyzik, hogy ők akkor az országbírósághoz ragaszkodnak és a folyosón összeült nemhivatalos párt­­közi értekezlet rögtön megszavazza az ozorai bánságot Illyés Gyulának, a Parasztpárt egyik vezetőjének. Bár a bánság jobban illene a szociál­demokrata párthoz, nekik már van is egy Bán­juk. Az ülés előttről jegyezzük még fel a következő igazi demokratikus je­lenetet. Rácz Lajos, a kisgazda képviselő odafordul a folyosón Rónai minisz- terhez: — Mikor szabadult a toloncból, miniszter úr? A kérdés bármilyen meglepő, de tökéletesen fedi a tényállást. Rácz Lajos és Rónai Sándor a nyilas éra alatt valóban együtt ültek a tolonc­­ban. A legnagyobb a Parasztpárt körei­ben az izgalom, valószínű a földre­form végrehajtása miatt. Kovács Imre lelkesen magyarázza: — Figyeljük meg a tömegeket, most már a politika helyett inkább az irodalom érdekli őket. A mi pár­tunkra azt mondják, hogy az írók pártja, én pedig állítom, hogy éppen ezért miénk a jövő. Bognár József, az élesnyelvű kis­gazdapárti képviselő szól közbe: — Csakhogy az iróik ebben a pil­lanatban az indokolatlanul és jogo­sulatlanul kisajátított parasztbirto­kok listáját írják össze ... Times .... Daily Herald... Daily Express ... Daily Mail... Daily Worker ... Ezúttal nem a friss híradásokat keressük benne. Az „Obituary“A néz­zük, amely nálunk Magyarországon így szerepel a lapokban: halálozás. Érdekes szokás Angliában, hogy egy-egy elhúnyt hírességről, vagy kitűnő emberről a család egyik ba­rátja ír nekrológot levél formában abban az újságban, amely hozzá kö­zel áll. Így az „Obituary“-bail szinte naponkint olvashatunk ilyen baráti gyász­cikket. A legtöbb angol lap a halálozási híreket (az „Obituary“­­részen kívül) az első oldalon jelen­teti meg Deaths címmel. Például: „Crowther. ” 1945 december 10-én, igen rövid betegség után­, Marion, B. H. Crowther, hőn szeretett felesége,­­iolcarban, Anddersfield mellett. Csendes, családi temetés.“ A tiszteletbeli asszony Bőven aratott a halál egy hét alatt... Olvassuk, hogy 62 éves korában elhúnyt a két királykisasszonynak, Erzsébetnek és Margaretnek nevelő­­nője, Mrs. Clara Knight. Igaz, hogy kisasszony volt, de az udvarban a „Missz“ helyett „Misszisz“-nek szó­lították, mint tiszteletbeli asszonyt. A gyászjelentés úgy ír a királyi csa­lád „nörszéről“, mint az igazi jó ba­rátról, aki a trónörökösnőt kisbaba korától nevelte ... Engels barátja Nagyon meggyászolták Angliában Miss Eleanor Rathbonet, a nőmoz­galmak egyik ismert hölgyvezérét, az első képviselőnőt. Kitűnő politikai érzéke volt, aki számos nehéz prob­lémát tudott megoldani. 73 évet élt s Londonban halt meg. Egy másik politikai halott: William Thorne, a munkáspárt egyik vezetője, Engels barátja. Az első angol politikus, aki ellátogatott Szovjetoroszországba és az angol-szovjet barátság mellett fog­lalt állást a huszas években is. Írók Nálunk kevéssé ism­ert, de Angliá­ban sikeres és közbecsülésben álló író-kiválóságok elhunytáról számol­nak be a gyászrovatok. Így 79 éves korában meghalt Henry Dudeney re­gényíró. Sussex grófságban élt a szi­getország egyik legszebben berende­zett kastélyában, amelynek bútorait A további beszélgetés elől elmene­kül ő is és mi is. Bent a teremben megkezdődik a történelmi ülés, ami egyszersmind az első magyar nemzetgyűlés, ahol nő elnököl. Kéthly Anna majdnem ak­kora tapsot is kap, mint a beter­jesztett javaslat. Gulyás Gábor és képeit számtalan angol képeslap közölte, mint a tökéletes angol otthon mintaképét. A lewes-i Castle Presincts House kertje és interieurjei tökélete­sen gyönyörűek. Van egy írónő ha­lottja is a decembernek: Ellen Glas­gow, a richmondi születésű novellista, több, mint 50 könyv szerzője, ő Vir­giniába régebben költözött át és ott húnyt el hosszú betegség után. Freud tanítványa Több kiváló orvost gyászol Lon­don, akiket decemberben temettek. Meghalt 75 éves korában Sir Farqu­­har Buzzard, az angol király házi­­orvosa. Az oxfordi egyetem dísz­doktora is volt ez a kiváló ideg­­gyógyász, aki számos új gyógymó­dot alkalmazott sikerrel, és egyike volt a legnagyszerűbb orvos­tudó­soknak. Az angol orvostudomány vesztesége Kenneth Richmond pro­fesszor, a világhírű pszichiáter, Freud és Jung egykori tanítványa. Egy Nobel-díjas ... Hasábos cikkek parentálják el az angol lapokban F. W. Aston tanárt, a cambridgei egyetem világhírű tu­dósát, aki 1922-ben kémiai Nobel­­díjat kapott felfedezései jutalmául. Aston professzor tevékenyen közre­működött az atomkutatás terén is és az első világháborúban a Royal Air Force, a királyi légierők techni­kai szakértője volt. Nóra, imádlak!... A londoni bulvárlapok karácsony­­heti számának első oldalán meg­jelent egy 30 év körüli férfi képe, ezzel a felírással: — Ki ismeri? Az aláírás közölte, hogy ezt a férfit egy londoni parkban holtan találták meg. Írás, fénykép, igazoló irat nem volt nála. Csak egy búcsú­levelet találtak az öngyilkosnál, aki revolverrel vetett véget az életének. A búcsu­levél szövege így hangzik: — Nóra, imádlak! Most a Scotland Yard detektívjei keresik az ismeretlen Nórát, hogy megállapítsák az öngyilkos férfi személyazonosságát. (Kristóf Károly) Allanval briilianst, ezüstöt ""y«* " ESZEK. ELADOK , Jeavavarul ékszert készítekA Lan Dofiány-u. 22,14 NEMZETGYŰLÉS Angol halottak Böngészés a londoni napilapok gyász­­rovataiban Mac Cartney professzor Budapesten Mac Cartney oxfordi egyetemi ta­nár, aki a háború előtt hosszabb ideig Magyarországon tartózkodott és aki a háború alatt a londoni rá­dió hullámhosszain buzdítólag szó­lott a magyarsághoz, Budapestre ér­kezett. A professzor a csütörtöki nap fo­lyamán tisztelgő látogatást tett Tiláy Zoltán miniszterelnöknél és Balla Antal tájékoztatásügyi miniszternél. Két férfi beszélget _ /Nem akarok politizálni. Be­széljünk másról. Mit csináltok, ho­gyan éltek. Én csendes ember let­tem. Hazajáró lélek. Felfedeztem a családomat. Azelőtt este kis ven­déglő, borozgatás, tizenegykor, ti­zenkettőkor vetődtem haza. Az asszony rosszkedvű volt mindig. Reggel korábban mentem el, mint a gyerekek. Néha napokig szót se váltottam velük. Most az asszony már felkel öt óra után, készíti a reggelit. Melegíti a vizet a mosako­dáshoz. Motoz a lakásban. Eszembe jutott az anyám. Reggel mindig jó volt hallgatni a motozását, csendes járását. Észrevettem, hogy a felesé­gem is úgy járkál, mint az anyám. Este a gyerek kérdezi: „Apám, ugye te nagy ember vagy." Megmutatja, amit fúrni-faragni szokott. Ezt tő­lem örökölte. Szeret fúrni-faragni. Kérdez valamit, ami fontos, de mindig hozzáteszi, hogy én nagy ember vagyok. Olyan sokszor mondta, hogy már elhiszem neki. Most nyílik az esze. Jó figyelni, amikor a gyereknek nyílik az esze. A lányom két ágba fonja a haját. Puhán tud simogatni. A konyha jó meleg. Jó otthoni illat van benne. Jó otthon lenni. Jó nagy ember­nek lenni. Jó látni, hogy az asz­­szony még tud mosolyogni. Jó tudni, hogy az ember valahova tartozik. Sehova úgy, akint oda, ahol azt mondják neki: Ugye te nagy ember vagy? (Sz. A.) művészeti hírek A Szovjetunió állami táncegyütte­sének szombati előadása a Városi Színházban elmarad. A jegyeket vagy visszaváltják a pénztárak, vagy be­cserélik a csütörtöki, vagy pénteki előadásokra. A Rádió és a Színművészeti Aka­démia közös színházában, a Ma­dách Színházban, a Nemzeti Színház együttese kezdte meg vendégjátékát Moliére „A nők iskolája“ című víg­­játékával. A Filharmóniai Társaság január 25-ére hirdetett harmadik bérleti hangversenyét Ferencsik János kar­nagy betegsége miatt bizonytalan időre elhalasztották. A jegyeket kí­vánatra a Filharmóniai Társaság pénztára visszaváltja. A Budapesti Ének- és Zenekar­­egyesület Haydn „Teremtés“-ét szó­laltatta meg tegnap a rádióban. Ez volt az újjászervezett Magyar Rádió első oratórium-közvetítése. A nagy­­múltú, pompás együttes a mártírha­lált halt Lichtenberg Emil szellemé­ben végzi jelentőségteljes munkáját, a hazai oratóriumkultusz hagyomá­nyos ápolását. Az előadás Bat­hy, Rosier, Kálmán Oszkár szólóival, a Fischer Péter karigazgató alapot munkáját bizonyító kórus szép hang­jaival, a hirtelen támadt rosszallóiét hősiesen leküzdő Ferencsik János vezényletével érett, komoly teljesít­­mény volt. A meghívott sajtót Fell­­ner Alfréd köszöntötte meleg sza­vakkal. A Pesti Színházban pénteken, február 1-én Szomory Dezső emléke­zetére kerül színre a „Takács Alice“, az író egyik legnagyobb sikerű szín­műve, amelynek főszerepeit Mezey Mária, Orsolya Erzsébet, Hertelendy Hanna, Góth Sándor, Ajtay Andor, "­.. Molnár László, Szakáts Miklós, Tassy András és Zátony Kálmán játsszák. Rendező Góth Sándor. A Rádió igazgatósága közli, hogy a szerzők, szereplők és a közremű­ködők tiszteletdíjának szorzószámát január 28-tól kezdve 2000-ben álla­pította meg. Fodor László „Templom egere” című színdarabját nagy sikerrel játsszák a bukaresti Gioconda-szín­­h­ázban. A román rádió a nagy si­kerre való tekintettel műsorába ik­tatta a magyar szerző színdarabját. kis Újság 00. évfolyam 22. szám. Felelős szerkesztő: DESSEWFFY GYULA Szerkesztő: MARON FERENC Főmunkatárs: FUTÓ DEZSŐ Felelős kiadó: HALLÓSSY BÉLA Csekkszámlaszzám­: 7149 Az előfizetés díja: 1'hóra 25.000 M­P Kiadja a Független Kisgazda-, Földmunkás­és Polgári Párt Szerkesztőség, kiadóhivatal. Budapest, VI., Eötvös-uea. 12. Tel.: 420-­760 Nyomatott a Független­ nyomdában. Bpest, VI., Eötvös-utca 12

Next