Kis Ujság, 1946. február (60. évfolyam, 27-44. szám)
1946-02-01 / 27. szám
75 éves a magyar bélyeg Döngetik kínai ' " ~ ^ XT 1,1— l,/,/tnnnn?7«ilti 7,* mncnn madvaltnTtamni hp. éK I. A posta fejlődése a gyalogfutártól a repülőpostáig Az üzenetközvetítés, vagyis a posta, egyidős az emberiséggel. Művelődéstörténetekben olvashatjuk, hogy az emberiség történésének hajnalán, a kőkorszakban, egy-egy nagyvad elejtésére üzenetvivők útján hívták össze a szomszédos törzsek fegyverforgatóit. Természetes, az emberi kultúra fejlődésével egyenes arányban fejlődik az üzenetközvetítési mód is. A modern államok üzenetközvetítési szolgálata ma, ha a háború utáni nehézségeket nem számítjuk, a lehető legtökéletesebb a tudomány jelenlegi állása szerint. Igaz, vannak még ma is primitív népek, így pl. az óceániai szigetek egyes nehezen hozzáférhető részein, ahol a törzsek még ma is a régi üzenetközvetítést használják. Ilyen többek között az üres fatörzsből készült dob szaggatott ütögetése, füst- és fényjelek. Ez azonban, ahogy az emberi civilizáció terjeszkedik, úgy adja át helyét a modern hírközlő szolgálatnak, a postának. De míg eddig eljutottunk, sok fázisa volt az üzenetközvetítésnek. Gyalogos és lovasfutárok Az üzenetközvetítés első formája a szóbeli üzenetek hírüladása volt Amikor az írást a népek megismerték, rátértek az írásos üzenetek váltására. Az ókorban csak egyes fejedelmek és nagyurak engedhették meg maguknak, hogy rendszeres postát válthassanak. A perzsa uralkodók már gyalogos és lovas futárszolgálatot létesítettek üzeneteik továbbítására. Egykorú adatok szerint ezek a perzsa futárok a jól kiépített utakon napi 40 kilométert is megtettek. A rómaiak külön rabszolgákat, az úgynevezett gyalogos küldöncöket tartották erre a célra. A rómaiak nagy államférfija Cicero írja egyik levelében, hogy gyalogos rabszolgája 3 nap alatt hozta el a levelet Rómából a Nápoly melletti birtokára. A levelet vivő tehát naponként átlagban 60 kilométert tett meg. A kereskedők és a magánosok ekkor még csak úgy tudtak levelet küldeni, ha valaki éppen arra ment, ahová levelüket akarták küldeni. Tehát majdnem ugyanúgy, mint a felszabadulást követő napokban, amikor postánk még,, nem működött. Kutyabőr őseink Ázsiából hozták magukkal a posta fogalmát. Az egyes törzseket lovas „futó követek“ kötötték össze. Ezeknek gyors és akadálytalan közlekedésére nagy gondot fordítottak. Árpádházi királyaink alatt egyes szabad emberek, akik a király vagy az egyház birtokain telepedtek le és földet kaptak, ennek fejében futárszolgálatot teljesítettek Gyors mozgásuk elősegítésére Szent László 1093-ban elrendelte, hogy útközben elvihetik bárkinek a lovát, hogy gyorsabban haladhassanak, kivéve a templomba, a püspök vagy az ispán (a megye vezetője) udvarába igyekvő emberek, vagy a papok és egyházi személyek lovát. A futó követ azonban a lovat csak három mérföld távolságra vehette igénybe és ott ki kellett cserélnie. III. Béla korában ezek a futó követek átalakultak lovas futárokká és már nem szóbeli üzeneteket, hanem kutyabőrre vagy pergamentre írt levelet visznek. (A rongyból készült papír nálunk csak a XIV. században válik általános használatúvá.) A Taxis-család Az első rendszeres postajáratot I. Ferdinand állítja fel, amikor megbízza Taxis Antalt, hogy Bécs és Buda között postavonalat létesítsen. A Thurn és Taxis család szervezi meg a XV. században Nyugateurópa postaszolgálatát. Lovasokkal és kocsikkal bonyolítják le a forgalmat az általuk megszervezett vonalakon. (Innen ered a taxi elnevezés.) A család tagjai a történelem későbbi időszakában jelentős összegekért adták el az államoknak postajogokat. Egyik sarjuk 1867-ben 3 millió tallérért adta el Poroszországnak néhány német fejedelemségben lévő postajogát. Ez az összeg mai vásárló értékben 12 millió dollár. (Mai pengőben szinte kimondhatatlan összeg.) A háborús viszonyok miatt a postavonalak állandóan változnak, de egyre újabbak nyílnak meg. 1558-ban a Taxis család lemond a magyarországi postavonalak igazgatásáról és ezért a király Paar Péter pozsonyi postamestert bízza meg a postavonalak szervezésével és igazgatásával. A felállított vonalakon a rendszeres postajárat ez időben hetenként kétszer közlekedett és a hivatalos, levelezést ingyen szállította. A magánosok leveleit súly szerint 6 illetve 8 krajcárért vitte el. Ennek a felét a feladó, felét a címzett fizette. A soron kívül szállított levélért mérföldenként, ha gyalogos vitte 4 krajcárt, ha lovas úgy SS krajcárt kellett fizetni. Külön díjazás mellett a posta olyan helyekre is vitt levelet, amelynek postaállomása nem volt. Kolduló-barátok Magyarországon a posta ebben az időben nem volt népszerű. Egyrészt mert a postamesterek idegenek voltak, másrészt mert Bécsből irányították. Hatóságaink, de főleg a vármegyék ezért inkább hajdúikkal küldték el leveleiket. A közönség pedig a céhek vándorlegényeit, a kolostorok koldulóbarátait és a vásárokba igyekvő mészárosokat használta fel a levelek továbbítására. Különösen a hajdúsági és a szegedi mészárosokat bízták meg szívesen a levelek vitelével. Ezek természetesen alku szerint megállapitott díjért vitték el a leveleket. Halálbüntetés a levél felbontásáért Rákóczi korában az átkos német postát a kurucok feldúlják és ekkor a magyar postamesterek szervezik meg az új magyar postát Soha addig olyan gazdag postahálózata nem volt Magyarországnak, mint ekkor és fejedelem nem törődött annyit a postával, mint Rákóczi. írások bizonyítják, hogy jobban ismerte a posta viszonyait, mint főpostamestere. Súlyos büntetés várt a postásra, ha késett a levéllel, arra pedig halálbüntetés várt, aki elvesztette vagy felbontotta a leveleket. A kuruc szabadságharc után ismét a Paar-család vette át a magyar posta vezetését. 1722-ben III. Károly állami kezelésbe vette a postát és a Paar-család kárpótlásul évente 66.000 forintot kapott a posta jövedelméből. A postát ezután a bécsi udvari főpostahivatal igazgatja, de ennek legfőbb tisztviselője mindig a Paar-család legöregebb tagja. A család tagjai portamentesen levelezhettek és ingyen utazhattak. A király annak ellenére, hogy az országgyűlés a postát magyar állami hivatalnak minősítette, a postahivatalokat a bécsi udvari postahivatalra bízta, így lett a magyar posta, minden törvényes alap nélkül, Ausztriával közös intézménnyé. Az első szekrény Eddig a postával pénzt és csomagot nem lehetett küldeni. Lilien báró javaslatára Bécs és Brünn közötti gyorskocsin kísérleti járatot indítottak pénz és csomag szállítására. Ennek olyan nagy sikere volt, hogy hamarosan a többi vonalon is rendszeresítették. II. József alatt állítják fel a levélszedő helyeket, ahol összegyűjtötték a leveleket és hetenként kétszer a legközelebbi postaállomáshoz vitték. 1830-ban külföldi minta alapján nálunk is felállítják az utcai levélgyűjtő szekrényeket. 1818-ban Klauzál Gábor minisztersége alatt végre teljesen magyar szellemű lesz a posta. A szabadságharc bukása után ismét német vezetés alá kerül postánk. Ekkor jelennek meg az első bélyegek a küldemények bérmentesítésére. A kiegyezés végre meghozza az önálló magyar postát. A technika fejlődésével hatalmas iramban fokozódik a levelek továbbításának gyorsasága. A vasút, a hajózás szinte mérföldnyi léptekkel vitte előre a postaszolgálatot. A légipostával küldött levél szinte egyidős az első repülőgépekkel. 1913-ban már továbbítanak repülőgéppel levelet. • Az akkori kezdetleges gépek azonnal csak alkalomszerűen és rövid távolságra vitték a leveleket. Az első világháború után a légiposta hatalmas fejlődésnek indult. A 30-as években már többszázmillió levelet szállítottak évente a különböző államok repülőgépei. A repülőgépen továbbított posta különösen a jelenlegi háborúban mutatta meg létjogosultságát. A világ különböző hadszínterein működő szövetséges csapatok néhány nap alatt válthattak levelet hozzátartozóikkal. Olyan távolságok voltak ezek, amit azelőtt hetekig járt be egy levél. A posta fejlődése azonban még hatalmas lehetőségek előtt áll. A képrádió, ha majd általános használatnak örvend, percek alatt fogja Amerikából Európába az üzenetet továbbítani. Itt említjük meg még azt, hogy Henri Busignies, a newyorki távbeszélő- és rádiótársaság kutatóintézetének igazgatója kijelentette: azok a kísérletek, amelyek a Holddal való radarkapcsolat tökéletesítésére irányulnak, új lehetőségeket nyitnak a távoli országokkal való érintkezésre. Az új rendszer megszüntetné a napsugarak és a mágneses viharok által okozott zavarokat. New Yorkból radarkészülékkel a Hold közvetítésével például 12 órán át lehetne küldeni jelzéseket abban az időben, amíg mind a két városban látható a Hold. A hírközvetítés a másodperc töredéke alatt történik. Nemrég cikkeztünk belforgalmunk akadályairól s azóta örvendetes javulás van e téren. Mind több tünet mutatja, hogy a forgalom barikádjait sikerül az útból eltakarítani. Szimbóluma ennek a híd, de van sok más bizonyíték is. A rendőrség sorra fogja le a közlekedést veszélyeztető banditákat. A vonatokat fegyveresek őrzik s már meg is érkezett az első cukorszállitmány. Nagy a baromfi- és tojásfelhozatal és a nyúl népélelmezési cikk lett. Javul a faellátás is (bár erdeink felelőtlen pusztítása árán). Annyi veszteség után még mindig vannak készleteink és csak jogbiztonság kell, hogy piacra kerüljenek. Még nagyobb jelentőségű, hogy mind több rés nyílik a kínai falon, mely Magyarországot a nem-német külvilágtól elzárta. Már 1939-ben külkereskedelmünk kétharmada bonyolódott le a tengelyhatalmakkal, főkép Németországgal, 1942-ben pedig már háromnegyede. 1943/44-ben a nácik arra kényszerítettek, hogy ellenszolgáltatás nélkül, hozamra szállítsunk élelmet és hadianyagot. Pedig tudtuk: ha Németország győz, nem akar, ha veszít, nem tud fizetni. Az utóbbi következett be. Számunkra pedig döntő fontosságú, mi történik Németországgal. A náci imperializmus erőszaka nélkül is természetes kereskedelmi partnerünk volt a 70 milliós közeli nagyhatalom, nyerstermékeink legjobb vevője, ipari berendezésünk és használati cikkeink szállítója. Ha minket megkímélt volna a háború, akkor is kereskedelmünk legnagyobb problémája volna, hová szállítsunk ezután és hogyan szerezzük meg exportunkkal a behozatalunkhoz szükséges külföldi fizetési eszközöket? Pedig soha oly nehéz nem volt exportálnunk és soha akkora behozatali szükségletünk nem volt, mint ma. Ma annyink sincs, hogy saját népünk legszűkösebb igényeit kielégíthetnők. Nyersanyagkiviteli országból egyelőre importország lettünk, amelynek ma az animális léthez szükséges javakat is nagyrészt külföldről kell kapnia. E szemszögből kell értékelnünk, hogy már most, békekötés előtt, egyre több rés nyílik hazánkból az igazi nagyvilág felé. Amerikából, Svédországból, Dániából, Svájcból megindultak felénk a szállítmányok és ha még nincs is szó békebeli mennyiségekről, csupán az UNRRA első segélye a kétszeresét éri milliárdokban felduzzadt, de értékben katasztrófálisan lecsökkent bankjegyforgalmunknak. Ma még kölcsön és ajándék jön be s még sokkal több kölcsön és ajándék kell, míg összeszedjük magunkat. De az első nehézségeken túl helyzetünk nem lesz reménytelen , észszerű politika mellett. Más országoknak is át kellett már állítaniuk külkereskedelmüket és ehhez képest termelésüket is. Anglia rövid idő alatt agrárországból a világ műhelye lett. Kanada kivitele előbb a halon, majd a szőrmén, a fán, ma a búzán és az érceken alapul. Dánia kiszorult a gabonapiacról, de vezet az állati termékek kivitelében; ugyanígy fogja a legújabb ipari forradalom rohamosan megváltoztatni be- és kivitelünk tárgyát és irányát. Ki mérhetné fel például a jelentőségét, hogy pár év alatt Euópa fontos kőolajtermelői közé kerültünk s ma már e téren fedezhetnék saját szükségleteinket? Ki tudta nemrég, mily kincs rejlik bauxit-telepeinkben? Ki tudhatja előre, milyen lehetőségek várnak feldolgozó- és kikészítő iparunkra? Mert ha például az USA mindenben lekonkurrálhat bennünket, a költségek összehasonlításának elve alapján, mégis érdemes lehet a sokkal fejlettebb termelésű nemzeteknek is nálunk dolgoztatni ama termelési ágakban, amelyekben viszonylag a legkisebb hátrányban vagyunk velük szemben. Sajnálatos előnyünk is van e téren: munkabéreink alacsonysága, de arra törekedjünk, hogy he ez biztosítsa versenyképességünket, hanem termelésünk fejlettsége és kereskedelmünk élelmessége. Messze néző terveknek kell e fejlődést elősegíteni, de alig hihető, hogy bármiféle állami tervgazdaság erre egyedül képes lehetne. Nem egyes kereskedelmi szerződések, hanem a mindennapi kereskedői munka, az egyéni piackutatás, a vevők szükségleteinek kitapogatása, a hasznossági kalkuláció az, ami termelésünk kívánt átalakításához és racionalizálásához a rugalmasságot megadja. A nemzetgazdasági hasznot akkor biztosíthatjuk, ha a gazdálkodó személyek maguk viselik üzleti kockázatukat és nem mint ma, veszteséges (mert sokszor nem gazdaságos) termelésükhöz anyagi segítséget a közhatalomtól várnak és veszteségüket reá hárítják. Fel kell tehát készülnünk arra, hogy a pénz stabilitásának helyreálltával önmagukért felelős termelők és kereskedők vívják meg majd a külfölddel a termelési csatát. Addig is azonban ne tegyünk olyat, ami ezt az egészséges fejlődést veszélyeztetné. Ne üldözzük válogatás nélkül azokat, akik bár a maguk üzleti érdekében, de honfitársaik szükségleteinek kielégítése végett árut igyekeznek behozni. Ha például valaki cukrot hoz be ma az országba, meg lehet vizsgálni, törvényes úton történt-e ez, de önmagában a cukorbehozatalt úgy hiszszük, ma senki se tekinti károsnak. Ha válogatás nélkül letartóztatják azokat, akiknek sikerül valamit behozni, ezzel csak áruéhségünket növelik. Ha ellenben jogállamhoz méltóan pontosan körülírjuk, mivel és hogyan szabad kereskedni, akkor egy lépést tettünk azon az úton, amelyen eljuthatunk a jogos közérdek és a jogos magánérdek harmóniája, az átfogó tervszerűség és az egyéni vállalkozási lehetőség összhangja irányában. Mert mindent meg kell tennünk, ami mai gazdasági ostromállapotunkban kellő beosztással és tervszerűséggel valamennyiünknek biztosítja a betevőfalatot, de ne tegyünk semmi olyat, ami a jövőben veszélyeztetné és akadályozná életbevágóan fontos belső és külső forgalmunk és kereskedelmünk szabad, akadálytalan, rugalmas és természetes fejlődését. Major Róbert Emlékmélyes! használ a poste a köztársaság kikiáltásának napján A magyar posta február 1-én, a részét a Magyar Köztársaság 1943 köztársaság kikiáltásának napján a február 1. Budapest postahivatal budapesti 4, 7, 57, 62, 72 és a 114-es számú“ feliratú kékszínű bélyegzővel postahivataloknál a küldemények egy bérmentesíti. A köztársasági ünnep ÉS8!ü1ÍSZ0rferSé| — SzílSrikában A newyorki rádió közli, hogy az ésolajból. Harmincegy hónap után Amerikai Egyesült Államokban végre megszüntethették ezeknek az élelmielegendő készletek állanak rendelke- cikkekben az adagolást az élelmizésre húsból, halkonzervből, zsírból szerbőség miatt. Reggelig tartó zárórát kérnek a vendéglátó iparosok Fellobogózzák Budapest házait A magyar köztársaság kikiáltásának történelmi nevezetességű napját méltóképpen ünnepli meg az ország és a magyar főváros is. A főkapitányság rendeletére február 1-én a Parlament előtt rendezendő ünnepség tartamára a közlekedésben a következő korlátozások lesznek: Délután 13—16 óráig a 6-os villamos közlekedése a Marx-tér és a Kossuth Lajos tér között szünetel. A 8-as és 2-es járatok délután 13—15 óráig szünetelnek. A 49-es villamos vonalát délután 14—16-ig a Rudolf-térig hosszabbítják meg. A Kossuth-hídon 13—15 óráig pénteken gyalogosok csak a budai oldalról a pesti oldalra közlekedhetnek, míg a járműforgalom déli 12—15 óráig a Kossuthhídon teljesen szünetel. A Magyar Házfelügyelők és Segédházfelügyelők Központja felhívja az összes házfelügyelőket, hogy február elsején a házak fellobogózásáról gondoskodjanak és jelentkezzenek illetékes kerületük helyi csoportjánál délután fél egy órakor. Onnan együttesen a Parlamenthez vonulnak fel. A Magyar Kereskedők Országos Központi Szövetsége felhívja a főváros összes kereskedőit, hogy február elsején üzleteiket legkésőbb 12 órakor zárják be és 1 órára jelenjenek meg a KOKSz Dorottya utca 1. szám alatti helyiségében. A vendéglátó iparosok szakszervezete ma délelőtt azzal a kéréssel fordult azilletékes hatóságokhoz, hogy a köztársasági ünnep alkalmából zárórameghosszabbítást engedélyezzen. Péntekről szombatra virradó éjszakán reggelig akarnak nyitvatartani a vendéglátó üzemek. A sütőiparban február 1-én csak négy órai munka lesz és ezért a sütőüzemek pénteken házikenyér sütését nem fogadják el. Mint a Kis Újság jelentette, a színházak és mozik ingyen játszanak a pénteki köztársasági ünnepen. Felhívjuk a Kisgazda Párt tagjainak figyelmét, hogy a Független Kisgazda Párt alábbi mozijaiban a műsort ingyen nézhetik meg pénteken: Fórum-mozi 6 és 8 órai előadás (jegyek kaphatók az országos propaganda-osztályán.) Capitol-mozi fél 5 és fél 7 órai előadás. (Jegyek kaphatók XIV. kerületi pártszervezetünkben, Thököly-út 73.) Stúdiómozi 5 és 7 órai előadás (jegyek a VIII. kerületi pártszervezetnél, Rákóczi-út 41.) Olimpia-mozi (5 és 7 órakor.) Damjanich-mozi fél 5 és fél 7 órakor. (Jegyek a VII. kerületi szervezetnél, Wesselényi-utca 49.) József Attila-mozi 5 és 7 órai előadás. (Jegyek a IX. kerületi pártszervezetnél, Üllői-út 19.) Béke-mozi 5 és 7 órai előadás. (Jegyek a XIII. kerületi szervezetnél, Váci út 161.) A mozikon kívül a budapesti színházak is ingyenes előadásokat rendeznek. A színészek erre az estére lemondtak fellépti díjaikról. A jegyet a közönségnek a színház pénztára adja ki. Személyenként egy-egy jegyet adnak az illető színház előadása előtt egy órával. A pénteki előadásra előre megváltott jegyek a színház következő, pénteki előadására érvényesek. A TFBE közli, hogy a köztársaság ünnepén, február 1-én, bankszünet lesz. Hatvan napon belül megérkezik az első UNRRA-szállítmány A Magyarországnak megadott UNRRA-szállítmányok ügyében jelentős lépés történt a tegnapi napon. Mr. Craddock, az UNRRA magyarországi főmegbízottja hosszabb tartózkodásra Budapestre érkezett. Mr. Craddock Key altábornagy és Kovach alezredes társaságában tegnap látogatást tett Tildy Zoltán miniszterelnöknél, majd Bárányos Károly közellátásügyiminiszternél, akikkel hosszabb megbeszélést folytatott. Az UNRBA-főmegbízott a mai napon már közli Londonnal, Washingtonnal és Pakissal, mi Magyarország szükséglete. Budapesten UNRRA-irodát állítanak fel, amelynek vezetőit rövidesen kinevezik. Az UNRRA-szállítások első részletei hatvan napon belül már meg is érkeznek Magyarországra. Itt írjuk meg azt is, hogy Tildy Zoltán miniszterelnök tegnap délelőtt ugyancsak hosszabb riegbzsklést folytatott Eric Olsenu, de Vöröskereszt kiküldöttével, a dán Vöröskereszt által Magyarországra indítandó élelmiszerszállítmányokról. Mit tett Amerika a Szovjetunióért A moszkvai rádió az elhunyt Harry Hopkins érdemeiről A moszkvai rádió Amerika számára közvetített adásában hosszasan méltatta Roosevelt elnök most elhunyt tanácsadójának, Harry Hopkinsnak érdemeit. A szovjet hírmagyarázó utalt arra, hogy Hopkins 1941-ben, az orosz történelem egyik legválságosabb időpontjában járt Moszkvában, amikor Hitler csapatai váratlan gyorsasággal törtek a szovjetunió szíve felé. Az amerikai államférfi Rooseveltnek adott beszámolója nyomán engedélyezte a „kölcsön és bérlet“ szállításokat a Szovjetúnió javára. A páncélosok, repülőgépek, ágyúk és gépkocsik, amelyek rövidesen áramlani kezdtek Amerikából a szovjet arcvonalra, halhatatlan emléket állítottak Hopkinsnek és megteremtették a második világháború során kialakult amerikai—szovjet együttműködés alapjait, amely ma is szilárd tényezője a nemzetközi politikának.