Kis Ujság, 1946. április (60. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-02 / 75. szám

Varga Béla a magyar parlament harmincadik elnöke A minap egy cikk keretében már említettük, hogy az 1887. évi kiegye­zés óta, amely az alkotmányosság helyreállításának örökre nevezetes időpontja, a 23. parlamenti ciklust éli a magyar törvényhozás. Ezalatt személyenként 30. házelnöke volt a parlamentnek Varg­a Béla. Nagy­nevű előadók székében, a dunaparti márványpalotában, ahol először 1902 október 8-án elnökölt gróf Apponyi Albert, már a 21. házelnök Varga Béla, aki egyébként a Független Kisgazda Pártnak a harmadik ház­­elnöke, Gaál Gaszton, a párt apostoli jelentőségű vezére már 1921 ben, még a Nagyatádi-féle Kisgazda Párt programjával került az első nemzet­gyűlés élére, viszont az új, demo­kratikus nemzetgyűlésnek Nagy Fe­renc volt az első elnöke. Nagy magyar speaker-ex A házelnöki tisztség mindenkoron nagy tekintélynek örvendett. A ma­gyar speaker-t angol kartácsának nimbusza vette körül és nem egy­szer került ki az elnökök sorából a kormányelnök: Bittó István (1874- ben), Bánffy Dezső (1895-ben) és Tisza István (1913-ban) hagyták el a nyugodalmas elnöki széket a mi­niszterelnökség éppen nem túlságo­san nyugodt pozíciójáért. Viszont nem egy elnök személye felé ismé­telten fordult a többség bizalma. Péchy Tamás, a W­enckheim- és Ti­sza Kálmán-kormányok közmunká­és közlekedési minisztere, akinek ne­véhez fűződik hazai vasutaink ügy­kezelési nyelvének magyarosítása, 1880-tól 1892-ig, vagyis 12 éven át volt Házelnök — négyizben válasz­tották meg. Ghyczy Kálmán, aki Deák Ferenc mellett volt 48-ban ál­lamtitkár, majd Deák távozása után később maga is igazságü­gyminiszter és akit már az 1881-iki országgyű­lésen a képviselőház elnökének vá­lasztottak, 1875-től 1879-ig három­szor egymásután lett házelnök. Szi­lágyi Dezső, Perczell Dezső, Justh Gyula, Gaal Gaston, Zsitvay Tibor és Almássy László két-két cikluson vol­tak házelnökök. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy a feudális jellegű é a régi Magyarországon a megyei közéletből, majdnem min­dig az alispáni székből az országos politikába vonult földbirtokosok szolgáltatták a házelnököket is. Ta­gadhatatlan, hogy kiváló egyéniségek is akadtak soraikban. Bánffy Dezsőt, miután több választáson megbukott és csak 1892-ben jutott mandátum­hoz, mint egynapos képviselőt vá­lasztották meg elnöknek. Sajnos, Perczell Dezső, aki má­sodszori elnöksége idején Apponyi Albertet követte a házelnöki székbe, mint a hírhedt zsebkendőszavazás hőse vonult be a történelembe. 1904 november 18-án éjjel ugyanis az el­nöki székből — miután a többség­nek zsebkendővel adott jelet szava­zásra — a vita berekesztése nélkül elfogadottnak jelentette ki a Dániel­­féle ideiglenes házszabály indítványt és királyi kézirat felolvastatásával rekesztette be az ülést. Aki visszaküldte a királyi kéziratot A királyi kéziratnak mégsem volt mindig ilyen sikere.. Megtörtént más­kor is, hogy királyi kézirattal igye­keztek a gordiusi csomót (értsd: a hazafias ellenzék kemény állásfogla­lását) átrágni. Rakovszky István, a későbbi I. nemzetgyűlés elnöke, mint alelnök elnökölt a Fejérváry-féle da­­rabavi korszakban 1908 február 19-én a Ház nevezetes ülésén. Nyíri Sán­dor „teljhatalmú“ királyi biztos adta át az elnöknek Európa egyik legha­talmasabb fejedelmi urának, I. Fé­rje József királynak, a Házat felosz­lató királyi kéziratát. Rakovszky Ist­ván az elnöki székből nem arra adott jelet, hogy pojáca­ módjára üléseik­ről felugorva hallgassák a honatyák az államfő üzenetét, mert egyetlen demokratikus parlamentben sem di­vat az ilyesmi, hanem indítványozza, hogy a király kéziratot felbontatla­nul küldjék vissza . Nyíri Sándor királyi biztosnak, végeredményben tehát I. Ferenc Józsefnek. Vaskos köteteket lehetne írni ma­­gyar házelnökök méltó nyugalm­á­sáról. Ha valaha, ma talán kétszere­sen szükséges és bölcs dolog is, hogy a zsenge korát élő magyar de­mokratikus parlament elnöke meg­tisztelje a múlt olyan tanulságait, amelyek csak előnyére válhatnak a demokráciának is. Varga Bélától ezt várja az egész politikai közvé­lemény. Voltak már nála fiatalabb elnökei is a Háznak: Gál Sándor és Návay Lajos 41, Zsitvay Tibor és Nagy Ferenc 42 éves korukban ke­rültek a házelnöki székbe. Varga Béla a legszebb férfikorban, 43 éves korában őrködik a magyar parla­ment méltóságán és őrzi annak ha­gyományait is. Néhány esztendővel ezelőtt a pesti humor este kilenc órakor ezt mon­dotta: — Bucsinszky már alszik ... Ennek a mondásnak az volt a hát­tere, hogy a rendőrség utasítására Bucsinszkynak, a Bucsinszky-kávéház tulajdonosának este 9 óra után nem volt szabad elhagyni a lakását, mert kártyaüzelmei miatt házi őrizetre itélték. Bucsinszky Tivadar, a kávés fia, akiről már annyit cikkeztek annak­idején a budapesti újságok, most — a Bécsből hazaérkező magyarok sze­rint — ismét fényűző életet él és az osztrákok, valamint a bécsi magya­rok megkopasztására rulettklubot nyitott. A pssi kártyaalvilég Bacsinszky Tivadarnak a nevét minden kártyás ismerte a magyar fővárosban. A körúti kávéház tulaj­donosának fia először hentes volt, majd birkózó és boxoló lett, később pedig teljesen a kártyának szentelte az életét. Ez alatt azt kell érteni, hogy apjával együtt egész Budapes­tet behálózó nagy kártyaszervezetet létesített. A szerencsejáték lovagjai egyidőben négy Bucsinszky-féle tú­léli- és kártyáid abban veszthették el a pénzüket. A Wesselényi-utca 48. szám alatti házban, a nagymezőn teai Rádius-házban, a Newyork-palotá­­ban és a Filmklubban volt egyszerre nyilvános kártyázóhelyiség, ahova könnyűszerrel bemehetett mindenki , ha pénze volt. Ugyanakkor négy másik kártyaklubban is volt érde­keltsége. Rengeteg botrány zajlott le a Bucsinszky-féle pinka körül és eredménye az volt, hogy Bucsinszkyt internálták. Baj volt vele három év­vel ezelőtt is, lefogták és akkor tu­dott újra szabadlábra kerülni, ami­kor a németek bejöttek... Az I. számú nyilas Bucsinszky Tivadar sohasem ta­gadta, hogy milyen rokonszenvet érez a nyilasok iránt. Barátainak mindig azzal dicsekedett, hogy az ő birtokában van az elsőszámú nyilas pártigazolvány. Az ideológia azonban tettekkel is párosult. Bucsinszkyék az Erzsébet-körút és Wesselényi-utca sarkán levő kávéházukba Hitler és Göring fényképét akasztották ki, horogkeresztes zászlókkal díszítették fel a helyiséget és a baloldali eleme­ket távozásra szólították fel. Blacsin­­szky Tivadar szoros összeköttetésben állt a nyilasokkal. Kovarcz titkára lelt és vele együtt járkált nyilas formaruhában. Amikor Szálasi ki­szabadult a Csillagbörtönből, Bu­­csinszky Tivadar saját autóján uta­zott elé, hogy Budapestre hozza. A felszabadulás Budapesten érte Bu­­csinszkyékat. Az idősebbiket elfogták és internálták, a fiatal Bucsinszky pedig elbújt. Utoljára a hűvösvölgyi Belvederében látták, de mire a nyo­mozóközegek odaértek, már nem ta­lálták meg. Schubert Ring 6. A bécsi magyarok között elterjesz­tették az utóbbi hetekben azt a hírt, h­ogy ha jól akarnak vacsorázni és jól akarják magukat érezni, látogas­sanak el a Schubert Ring 6. számú házba Bucsinszky Tivadarhoz. A gyönyörű palotában inasok fogadják az érkezőt. Faburkolatú előcsarnokba ér az ember. Az asztalokon narancs, kaviár, hideg húsok és halak várják a vendégeket. Beljebb­ az ördög bib­liája. Dollárokban römiznek, fontok­ban játszanak d­emin de fér-t és ami a legfontosabb — ott van a rulettgép is, amelyen mindenki meg­próbálhatja a szerencséjét. Forog a rulett, pereg a kis golyó. — Mindenki tett? Nincs tovább.. Kristóf Károly ---—----­BUCSÍNSZKY TIVADAR fényes rub­ttkhibát nyitott Bécsben Kovarcz Emil volt titkárának kalandos élete az osztrák fővárosban (4) Kedd, 1946 április 2 Vasúti merénylet Csehszlovákiában Prága, április 1 (AFP) Lengyel egyenruhát viselő m­erényyzők szeri­nt este a csehszlo­vákiai Ozsstary állomáson megtá­madtak egy veszteglő vonatot és kilenc vonatkísérő szovjet katonát megöltek. (MTI) 1­ 5% BRILIÁNST, KítlSTM Jrak­asByESl veszek, eladok Jeuvuvaiól ékszert készítek Javításuk mtzvíi bot Alt Hahánu­ii 991/4 SCUWARZ aranyműves K­UIb­ilY U. U.V * Budapesten drágább a cipő és a ruha mini Newyorkban Dantel kép Az öltözködési cikkek ára az utol­só időben minden különösebb ok nélkül szinte ugrásszerűen emelke­dik. Akik Bécsből, Prágából, Buka­restből érkeznek Budapestre, sőt Pak­sból vagy Netwyorkból, még azok is csodálkoznak a belvárosi luxusüzletek magas árainak láttán. A kereskedők egy része, akik import­anyaggal dolgoznak, nem elégszenek meg a magas pengőárak adta nye­reséggel, hanem igyekszenek dollár­ban árusítani bizalmas vevőiknek. A gazdasági rendőrség tőle lelhetőleg akadályozza ezeket a dollártranz­­akciókat, de mivel az eladó és a vevő négyszemközt bonyolítja le az üzleteket, nehéz megállapítani, meny­nyi dollárt kér az eladó a ruháért. Cipőért vagy női kosztümért. Ter­mészetesen új, konjunkturális kere­sőkről van szó, akik gyorsan reali­zálni igyekeznek hasznukat, amikor ruházati cikkeket vásárolnak. Ezek­nek a konjunkturális vásárlóknak semmi sem elég drága és részben ez a körülmény is idézi elő, illetőleg könnyíti meg az áremelkedéseket, amelyeket egyébként a legtöbb eset­ben indokolatlanoknak kell tartani. Ami tulajdonképpen emelkedik, az elsősorban a munkabér. Ezenkívül emelkednek az adóterhek, a házbér és egyéb üzleti rezsi, ami azonban nem olyan horribilis, mint ahogy egyes cikkek ára emelkedik. New­­ yorkból Budapestre érkezett a na­pokban egy bankár, aki Budapesten a múltban gyakran megfordult s most csodálkozva látta, hogy amikor Newyorkban 28—30 dollárnál kez­dődik a kész férfiruha ára, 40—50 dollárért már igen jó minőségű­ ruhát lehet kapni, akkor nálunk 70—80 dollárt is elkérnek egyes cégek férfi­­ruháért. Finomabb nyári anyagból készült nadrágért már most elkérnek 20—25 dollárt, egy jobb felöltőért pedig 60—80 dollárt. Amerikában, ahol ezidőszerint sokkal kevesebb az angol posztó, mint az előz­ő években, általában olcsóbb a férfiruha ára. Ugyanez áll a cipőre is, amely gyári minőségben 5—6 dollárnál kezdődik. A Balig-cipőket Magyarországnak 30 svájci frankért kínálták, míg nálunk a varrott­ talpú cipőért ugyanekkor 60 frankot kértek. De vannak pesti cégek, amelyek 16 dollárt kérnek egy pár férficipőért A legnagyobb béké­ben nálunk a híres és régóta meg­szűnt Agu­ár-cég 4,5 koronáért hir­dette férficipői­. 20 koronáért már csodaszép cipőket lehetett kapni. Messze túlvagyunk tehat cipőnél a békeparitás háromszorosán. Még nagyobb áremelkedések van­nak a női divatcikkek terén. Itt ter­­mészetesen az anyag minőségétől függnek az árak, azonban már fa­zonért is óriási összegeket kérnek dollárban. Dolgozó ember ezeket az árakat nem fizetheti meg. A kollek­tív fizetésekből luxuscikkekre nem jut, még kevésbé ilyen horribilisen­ túlhajtott ruházati cikkek vásárlá­sára. Ilyeneket új keresők, sikerek, áruspekulánsok vásárainak manap­ság és azok a cégek, amelyek ilyen vevőkörrel rendelkeznek, a kon­junktúra megtorpanásának első pil­lanatára vevő nélkül maradnak. Lát­tuk már ezt a régi infláció­s időben, amikor egyik napról a másikra szrír­­számra szül­tek meg azok a cégek, amelyek alkalmi vevőkre építenék ki üzletkörüket. De megmaradtak azok a cégek, amelyek tisztességesen kalkuláltak, régi vevőiket előzéke­nyen kiszolgálták és nem spekulál­tak idegen valutákban. Az öltözködési ipar, a konfekciós kereskedelem a mai árak mellett nem is tudna külföldre exportálni. A tisztességes kereskedelem érdeke megkívánja, hogy a valutában dol­gozó cégek mindenekelőtt térjenek vissza a pengőszámításra, a reális kalkulációra és szorítsák le az ára­kat. Elégedjenek meg kisebb haszon­nal, mert a mai idők nem alkalma­sak arra, hogy egyesek a dolgozó tömegek rovására milliókat harácsol­janak össze árdrágítással, valuta­­spiulációval és egyéb ártalmas ma­chinációval. A régi arisztokráciát, a föld mammut-birtokosait elsöpörte a tör­ténelmi idők vihlára. A birtokhoz és joghoz tapadó feudalizmus elvesz­tette ezeréves játszmáját, utolsó csö­­kevényeit lassan-lassan felszámol­ják. A dologtalanok, másokból élők Magyarországa szemünk láttára érik a dolgozók Magyarországává. S mégis mit látunk. Új feudalizmus nő a másik árnyékában: az arany, a Napóleon, a dollár, a pénz feudális mása. A dolgozó tömegek, a tisztviselők, munkások, szegényparasztok úgy járnak kelnek ebben az új feudaliz­musban, mint valami elzárt menny­országban Hiszen van már élet min­denütt. Ezernyi jelét láthatjuk váro­san, falun. Fényes portálok minden felé, talmi bőség, ragyogás árad épületeinkből, amelyeknek romjai sötét sziluettként fogják keretbe a csalóka látszatot. Van már közleke­dés, amely újból egymás közelébe hozta a várost s a falut. Van a bol­tokban ipari cikk a mezőgazdának, van vaj és szalonna a fogyasztónak Mégis éhezik az ország, mégis két­ségbeesetten várjuk a felénk nyúló, segítő kezet s a legfontosabb mező­gazdasági ágak, a vérkeringést meg­indító ipari és bányatermelés sorra fennakadnak. A parasztnak nincs fogata, traktora, üzemanyaga, állat­állománya, a bányásznak nincs ru­hája, a város éhezik. Látszatra min­den van,­­ a valóságban végtelen és szomorú szegénység fojtogatja a magyar népet. De íme, az új feudalizmus, a Na­­póleon arisztokratái vidáman élnek a mélység felett. Új felső tízezrek, új arisztokraták nyomultak a régiek helyére: a konjunktúra kafárjai, a német­ nyilas wittschaftban, háború­ban megn­yomorodo­ ország új vám­szedői. Az ideán lépten-nyomon pil­icskesillik a nyomor. Gyermekek kó­szálnak otthon nélkül, nők zuhan­nak mind mélyebbre a meredélyen, dolgos férfiak szemében alszik ki a nagy szándékok teremtő tüze. Dantel kép: rongyos, hadifogság­ból megtört katonák, nyomorékok, beesett szemű apróságok, megtört öregek koldulják a garast az utcán, a kávéházakban, eszpresszókban és jaj, új forduló felé tart a magyar glóbusz népe, hacsak megálljt nem parancsolunk: a Dózsák ivadékai is­mét az utcára kerülnek s a fényes palotákban tovább viszi az életet az új feudalizmus kártékony, henye népsége, az új Werbőczik sisera­­hadai * Csepel—Ferencváros 4:2 (4:0) Az ü­llői úti sporttelepen húszezer néző előtt izgalmas és érdekes küz­delmet vívott a két csapat. Különö­sen a 11. félidőben kerekedett nagy játék. A ferencvárosi játékosok ólom­lábakon mozogtak az 1. félidőben, viszont a II. félidőben több gólhely­zetet nem tudták értékesíteni, Mike egy 11-est rosszul helyezett. Gólzápor Újpest—Budai MSE 10:0 (1:0). A bajnokcsapat csatárai könnyedén rúg­ták a gólokat. UMTE—ETO 3:0 (­2:0). Az újpesti munkásegyesület szép játékkal­­ kényszerítette meg­adásra a könnyedén mozgó győri­eket. Salgótarjáni BTC—Kispest 1:0 (0:­0). Egy gól, más semmi. Diósgyőri VTK—d­erminamezei AC 3:2 (0:2). A diósgyőriek a II. félidőben nemcsak hogy kiegyenlítettek, de a győzelmet jelentő gólt is megszerezték. Szeged -Zuglói MADISz 2:1 (1:0). MTK— Szolnok 4:4 (3:2). Határozott volt a pesti csapat csatársora. Kőbányai Ba­rátság—Pécsi Vasutas 3:1 (1:0). Ért­hetetlenül erőtle­nü­l és létek nélkül játszottak a pécsiek. Debrecen—Va­sas 3:3 (2:1). Védőőrséget szerveznek a balatoni vilatulajdonosok Érdekes összejövetelt tartottak az egyik fővárosi vendéglőben, ahol ta­lálkozót adtak egymásnak a bala­­tonszéplaki villatulajdonosok. Az egyik villatulajdonos bejelentette, hogy a széplaki villák berendezésé­nek legnagyobb részét a környék­beliek elhordták. Az utolsó napok­ban már a cserepeket, faanyagot, ajtókat, téglákat is elvitték a villák­ból és éppen ezért a villatiula­jdo­n­­goknak most már saját érdekükben sürgősen védekezőtök kell, hogy ne a puszta telkük maradjon meg El is határozták, hogy úgy mint a Ma­­latonújhelyi is a balatonzamárdi vilatulajdonosok, a balatonszénlaki villatulajdonosok is állandó védő­­őrséget szerveznek, hogy a villákat széjjel ne szedjék. A helybeli ható­ságok kijelentették, hogy a védőőr­ség működését a legnagyobb mérték­ben támogatják is és minden eszköz­zel igyekeznek megakadályozni az építőanyagok széthordását. A telepítési törvény a minisztertanács előtt A kormány tagjai hétfőn délben a miniszterelnök elnöklete alatt mi­nisztertanácsra ülnek össze, amelyen, mint a Kis Újság munkatársa érte­sül, a földművelésügyi miniszter be­nyújtja a telepítési törvényjavasla­tot, a kereskedelmi és közlekedési miniszter pedig az ipar­jogosítvá­nyok felülvizsgálatának végrehajtá­sáról szóló rendelettervezetet. Magyar gyermekek­­ Dániában Beszélgetés dr. finnut­dssa asszonnyal, a dán konvoj vezetőjével Mint a Kis Újság megírta, a dán szerelésadományok legnagyobb része gyógyszer, melyeknek használatával a budapesti gyermekhalandóságot je­lentős mértékben le lehet csökken­teni. A dánok által hozott ambulan­cia vezetésére dr. Buus-liansen orvos és segítőtársai előreláthatólag három hónapig maradnak nálunk. De körül­belül két hétig Budapesten marad még dr. Annundsen asszony is, aki Koppenhágában a Dán Vöröskereszt egyik elnöke. Ki tartózkod­ásának cél­járól a dán orvosnő — aki máris nagy népszerűségnek örvend főváro­sunkban — a következőket mondta munkatársunknak: — A magunkkal hozott gyógysze­­rek egy része ismeretlen itt, más ré­sze pedig az itteni szokásoktól eltérő adagolást igényel. A mi salvarsan­­készítményünk például töményebb, mint amit itt használtak. A gyógy­szerek dán nevei magyarázatra szo­rulnak, néhányat közülük különféle nagyságban csomagoltak. Szeretném megb­eszélni a magyar kollégákkal a su­lfaoiasol adagolását is, melyet ná­lunk leginkább gonorrhoea és torok­gyulladás ellen alkalmazunk. B-vita­­min-készítm­ényünk is különbözik az itteniektől. A felsoroltakon kívül na­gyobb mennyiségben hoztunk a hí­res dán Insulinból. A gyógyszerek jórészét különben itt fogjuk adagol­ni, mert Dániában kevés az ampulla s szeretnénk, ha ebből vihetnénk is magunkkal.­­ Mostani élelmiszerszállítmá­­nyunk lehetővé teszi, hogy az eddigi 2800-as létszám helyett körülbelül 5500 gyermeket hat hónapig megfe­­lelően tápláljanak. Reméljük, követ­kező szállítmányunkkal elérhetjük, hogy további időre sem lesz ellátá­sukban fennakadás, örömmel hajt­jál­, hogy a budapesti gyermekek, akik eddig csak kenyérhez voltak szokva, megszerették a zabpelyhet, amelyből nálunk is nagy tápértékű, ízletes ételeket készítenek. Ha légkö­reiésül idejövünk, szeretnénk meg­­valósítani azt a tervünket, hogy az arra rászoruló gyermekek egy részét magunkkal vihessük­ Dániába. Mol­nár Erik népjóléti miniszter úr ké­résére a jövőben nemcsak a buda­­pesti gyermekeket, hanem az ugyan­csak hiányosan táplált bányászcsalá­dokat is igyekszünk segélyezni. A doktornőt már várja egyik jó­tékony egyesületünk küldöttsége. Munkakészsége, fáradhatatlansága már közmondásos. Bizonyára nagy része lesz abban, hogy a dán népet nem­csak a budapesti éhező gyermeksereg, Inneni az ország lakossága jóleveő­­jeként örökre szivébe zárja. Better World — Reményi-Gyenes István Április 5-éig 44 pengős szercészáramad ide a lakásai! fizetni Az adópengőnek április 1-ére érvényes jelzőszámával, 44 pengővel kell a lakásadót kifizetni, ha a bérlő azt április 5-éig kifizeti. Később tör­ténő fizetés esetén már a kifizetés napjára érvényes jelzőszám,.1:1 i­ell az adópengőben megállapított lakás­adót fizetni. A március havi adó A március havi forgalom vagy üz­leti jövedelem alapján olyképpen kell az általános kereseti és társulati adót kiszámítani, hogy a pengő­­összegben megállapított adót, az adó­­pengőnek március havára érvényes középarányosával, 22-vel elosztjuk és az április 1-i jelzőszámmal, 44- gyel megszorozzuk. Ez a kiszámítási mód csak akkor érvényes, h­a az adózó az adót április 5-éig megfizeti. Később történő fizetés esetén már csak a fizetés napjára érvényes jelző­számmal lehet az adópengőt megszo­rozni. Akik hónap közben előlegeket fizettek az adójukra, az előlegeknek kiszámítási módja adó­pengőben átszámított összegét levonhatják és így mentesülnek az adópengő árfolyamának emelkedé­séből származó veszteség alól Amerikának 1500 atombombája van New Yorkból jelentik. De Lacy washingtoni demokrata szenátor szombaton elhangzott kijelentése szerint az Egyesült Államoknak ösz­­szesen 1500 atombombája van. A bomba gyártását folytatják.

Next