Kis Újság, 1946. június (60. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-01 / 122. szám

Százezer dolláros volutasípfe Példátlanul nagyarányú bűnügy Szálainak kibogozását kezdte meg az államügyészség valutaosztálya. A nyomozás eddigi adatai szerint több­­sezezer dollár kisibolásáról van szó. Az ügynek eddig egy letartóztatottja és számot gyanúsítottja van. A gya­núsítottak között szerepel a Futura több vezető tisztviselője is. A bűnügy szálai néhány héttel ez­előtti eseményekre nyúlnak vissza. Május első napjaiban két svájci rendszámú hatalmas teherautó nagy értékű rakománnyal lépte át Bécs idői a magyar határt. A teherautók megérkeztek a fővárosba és egyene­sen a Kun-utcai tűzoltó-laktanyába futottak be. Abban a pillanatban, amikor a soffőrök elhelyezték a te­hergépkocsikat, a Kun-utcai lakta­nya kapuja előtt egy személyautó torpant meg, a volán mellől egy ci­vil ugrott le és a soffőröket igazo­lásra szólította fel. Kiderült, hogy a soffőrök svájciak, egy szót sem tudtak magyarul, mire a polgári ru­hába öltözött férfi a közeli rendőr­őrszemet hívta segítségül, akivel együtt egy másik civilruhás férfi is érkezett. A polgári ruhás detektív a kö­vetkező pillanatban benyúlt a teher­autó egyik rekeszébe és onnan egy csomagot húz­ott elő. Azt magához vette, majd felszólította a sofőröket, hogy üljenek át autójába. Az öttagú társaság azután elrobogott a gazda­sági rendőrségre. A gazdasági rendőrségen nyomban megkezdték a sofőrök kihallgatását, akik elmondották, hogy Svájcban kaptak megbízást a textiláruk szállí­tására. Megnevezték megbízóikat is, arra azonban, hogy a kocsi rekeszé­ből előkerült csomag hogyan került hozzájuk, nem tudtak felvilágosítást adni. A gazdasági rendőrségen fel­bontották a csomagot. Kiderült, hogy abban közel 10.0OO dollár és nagy­mennyiségű Napóleon-arany volt. Címzettként Altermann Alfréd, Hon­véd­ utca 24. alatti lakos szerepelt a csomag borítólapján. Alter­mannt nyomban előállították a gazdasági rendőrségre. Kihallgatása során beis­merte, hogy a valutákat neki küld­ték. Azzal védekezett, hogy valutá­it Romániába kellett volna továb­bítania. Fény derült arra is, hogy Alter­mann mintegy tizennégy hónapja él Magyarországon. Magyar útlevele van, de nem magyar állampolgár. Óriási üzleteket bonyolít le kompenzációs alapon Magyarország, Románia és Svájc között. Az alig 27 éves fezőr különösen a Futurával, a Lardolinnal és Weiss Manfréddel kötötte csere­üzleteit. Legutóbb egy háromezer vagonos kukorica importüzletet bo­nyolított le, amelynek ellenében üve­get szállított Budapestre. Altermann­­nak a legnagyobb szerepe volt a ma­gyarországi növényi magvak kiszállí­tásában. Mindezeken az üzleteken sokszázezer dollárt keresett A gazdasági rendőrségen gyanú merült fel arra nézve, hogy Altermann ezeket az üzleteket tiltott valutaüzér­kedésre használta fel és ezért szüksé­gessé vált azoknak a vállalatoknak ve­zetőinek kihallgatása, akikkel Alter­­mann összeköttetésben állott. A Fu­tura egyes tisztviselőivel szemben ter­­helő adatok kerültek a gazdasági rendőrség tudomására, őket gyanú­sítottként hallgatták ki, míg a Weisz Manfréd több főtisztviselőjét és más vállalatok magasabb beosztású tiszt­viselői tanúként szerepeltek. A nyo­mozás adatai szerint már eddig is jó­val több mint százezer dollár az az összeg, amit Alt­er­maim kisí­bolt az országból. A nyomozásba most már bekapcsolódott a valutaügyészség is, amelynek detektívjei egyre súlyosabb és kompromizálóbb adatokat jelente­ttek Kleitsch Imre dr. vezető­ ügyész­nek, aki a felszabadulás óta a legna­gyobb arányú valutaüzérkedés ügyé­ben irányítja a nyomozást. Altermann letartóztatásával a bűn­ügy aktái még nincsenek lezárva, még sok rejtélyes részlet felderítésére van szükség. A nyomozás érdekében azonban ezeket nem hozzák nyilvá­nosságra. Mátrai Sándor Futó Dezső: így élitek Biharban Báránd eseményei: A­ rejtélyes villámhárító, a gázlíróválasztás és a hörcsögöntés Ne higye senki, hogy a mai világ­ban vidéken kiveszett volna a hu­mor és a kedély. A magyar ember tele van egészséges humorérzékkel. Nézzük meg például hogy mit csi­nálnak Báránd községben, ebben a kicsi bihari faluban. Itt most a templom újjáépítésén dolgoznak. Az új torony alig több pár méternél és a tetejébe a minap rakták fel a vil­lámhárítót és a csillagot. Ha már a kakas elveszett, legalább a csillagot kellett felrakni, mert mit ér az olyan református templom, amelyiken még csillag sincs. Ez pedig igaz is. Egy szép napon azt mondja­­Papp Mihály kurátor uram Varga Albert­­nek, az egyházfinak: — Hallod Albert, el kéne már vinni ezt a csillagot meg a rézrudat Katona Miskához (így hívják a kovács­­mestert) és megmondani neki, csi­nálja meg alaposan, takarosan az ú­j torony tetejére. Az egyházfi szólt is mindjárt Gal­­góczi Jóskának, a harangozónak, és egy délben látják a népek, hogy a harangozó menkis nagy csillagot cipel a hátán végig a falun. — Állj meg már Jóska, mondták neki itt is, ott is. De a harangozó nem állt meg, mert a csillag nem volt könyv és a súlyos teher alatt nehéz lett volna beszélgetni. Katona Miska, a kovács jó mun­kás ember, ha nem iszik. — Szerencse, hogy igen drága a bor, mondja mostanában a felesége, de mégis megtörténik a mesterrel, hogy azért elkeni a szeme alját. Ilyenkor aztán nagyon cifrákat mond, de hát részeg embertől nem veszi azt senki rossznéven. Szóval, délben vitte a csillagot a harangozó. Este már Rövik Albert (ingyenes napszámos) cipelte vissza a parókiára. Büszke is volt rá, mert mégsem mindennapi dolog az, ha valaki cipelheti a falu tornyáról a csillagot. Mi van a rézrúd végében Természetes, akkor délután sokan megfordultak a kovácsműhelyben, megnézték a munkát. Elment az egyházfi is a barangolóval. Azt mondja a harangozó: — Csak aztán vigyázzon már Miska bácsi a rézrúd végére, mert hogy abban higany van, nehogy ki­­folljon. — Briggy már te Jóaka — ezt már az egyházfi mondta. — Nem higany van a rézrúd végén, hanem gyé­mánt, mert az húzza le a villámot. Ezen azután sokáig elvitatkoztak. Az úton is erről folyt a szó. Végül a tiszteletes úr tett igazságot, mond­ván, hogy se nem higany, se nem gyémánt, hanem platina, ami rette­netes drága, szinte megfizethetetlen. Akkor éjszaka a harangozó plati­náról álmodott. Azt álmodta, hogy neki legalább fél kiló platinája van. Ez volt éjszaka. Hajnalban első dolga volt, hogy a rézrúd végén a villámhárítón megkeresse a pla­tinát. Nem találta. Nyomban elsietett a kurátorhoz, Galgóczy Jóska. Azt mondta: — Baj van Mihály bátyám. — Nem este meg a fene... Talán összedőlt a templom. — Nem dűlt az, hanem hiányzik a platina. — Hiányzik? Hallod Jóska ez csakugyan baj. Idost már együtt nézték meg a rézrudat, de bizony a drága kincs akkor is hiányzott. Mindez kora reggel történt s még mielőtt jelentette volna a dolgot a kurátor a lelkésznek, elsietett Ka­tona Imréhez, aki a Termelési Bi­zottság elnöke és főirányítója a templom újjáépítésének. Katona Imre egyből rosszat sej­tett, ahogy meglátta kora reggel a kurátort, jóllehet az mit sem szólt, csak a szőlő tövét nézte a ház előtt jódarabig. Később együtt mentek a kovács­hoz keresni a platinát. De annak már hittek. Annyit sikerült megálla­pítani, hogy a rézrudat a csillaggal a kovács veje szedte széjjel, de je­len volt a kovácsmester leendő veje is, akiről csak annyit tudnak a falu­ban, hogy. ..pesti pasi“. A dolog ám nem ilyen egyszerű, mint amilyennek látszik. Még alig volt frisslök idő a faluban, már mindenki tudta a nagy újságot. Volt is izgalom. A Boruzs úton azt ise­­szélték a népek, hogy a platinát a kovácsműhelyben egy gyerek nyelte le kockacukor helyett. Annyi bizo­nyos, hogy később az egyház részé­ről küldöttség ment Katona Mihály műhelyébe és ott összeseperték a szemetet, átszitáltak. Hiába. A pla­tina nem került meg, így aztán platina nélkül tették fel a villámhárítót. És amikor Bárándon megdördült az ég, mindenki a csonka tornyot nézi, hogy mikor üt bele a mennybe... Ki a reakciós! Báránd község nemrégen választott új gátbírót. A gátbíró tulajdonképpen esküdt ember, aki az elöljáróság ré­széről hites szakértő szokott lenni kü­lönböző dolgoknál. A faluban három esküdtet választanak , ebből az egyik lesz gátbíró. Igaz, nincs most válasz­tás, mert koalíciós alapon került be Szilágyi János is a községházára. Kö­telessége, hogy tisztán tartsa az ár­kokat, levezesse a vadvizeket és ha­sonlót Egyszóval Szilágyi lett a gáz­bíró, arról ne beszéljünk, hogy azelőtt milyen ember volt, mert mindjárt fel­borulna a koalíció, legalább is Bárán­don. Arra pedig vigyáznunk kell job­ban, mint a hím­es tojásra, így aztán csupán tudomásul vették az emberek. Legfeljebb annyit jegyeztek meg: ez volt a legkülönb­ köztük. Igen ám, de a gétbírónak egyből felnyílt a szeme s kijlentette, hogy most már ő parancsol a község­házán. Beleakaszkodott Katona Im­rébe is, aki meg nem az az ember, hogy lenyelje, a oktalanul­­ piszkál­ják. Amúgyis éppen mérges volt, mikor ez történt, mivel az egyik párt titkára kijelentette: Katona Imre reakciós. A vád ellene, hogy a libák lelegelték az említett párttitkár ko­­lompérindáját. Már­pedig ez provo­kálna és ennek az oka Katona Imre, a termelési bizottság elnöke, aki nem vigyáz a libákra, s ha nem vi­gyáz, akkor reakciós. Szabó Gyula esküdt ember sorolta ezt Katona Imrének. Szabó ismert ember a faluban, mert télen a da­lárdában baritont énekel, máskor meg tojást szokott szedni a piacon Azt mondja válaszul Katona Imre: — Hallja Szabó Gyula, mondom magának, hogy csak a bolond nem tudja, hogy a liba két dolgot nem eszik. És pedig a folyófüvet, meg a kolompér-indát. " Megbolondítják itt maguk a világot. Hogy dolgozzanak az emberek, hogy legyen újjáépítés, mikor csak abból állnak ki, inter­­náltatjuk, felakasztatjuk, Csillagbör­tönbe záratjuk... még az a legeny­hébb, ha azt mondják valakiről: reakciós. Majd így folytatta: — Itt van a gátbíró. Azt mondja nekem, hogy úgy sejti ő, hogy nem tudom mi a demokrácia. Szilágyi Já­nos mondja ezt, aki szerint a demo­krácia azt jelenti: ami a tied, az az myém, ami az enyém, az a sajátom. Ilyen a maguk pártja Szabó Gyula. Azzal kifordult a tanácsteremből, s úgy vágta be az ajtót, hogy beléröme­­gett az egész községháza. A koalíciónak azonban nem tör­tént baja. A hörcsög és a tehervonat Komolyabb baja is van Báránd községének, mint hogy elveszett a villámhárítójából a platina. A baj pedig az, hogy töménytelen a hörcsög és a kár óriási. Már csak eddig is több mint hatezret vertek agyon. Eb­ből négyezer felnőtt,­ kétezer gyerek­hörcsög sütt. Persze a hörcsög sem a sziken tesz kárt, hanem a határ leg­jobb részén, a Papírháton és a Lő­­rinc-majorban. A bárándiak szinte naponként ex­pedíciókat szerveznek s pusztítják a hörcsögöt. A pusztítási mód ugyanaz, ami volt Árpád apánk idejében és­pedig két veder víz a hörcsöglyúkba. Reggelenként két három tájt is ki­megy a határjra, utána az emberek vedrekkel. Úgy mondják, hogy a kani hör­csög kevés vízre kiugrik, annál ne­hezebben a koca, különösen, ha fiatal. És hogy fia van, azt már előre meg lehet tudni, mert sokáig kell rá várakozni. De megéri. Úgy jön ki a koca hörcsög a fiával, mint a kis tehervonat. A kis hörcsögök anyjuk farkába csimpaszkodnak és az ilyen látvány nem utolsó. Külö­nösen, ha nagy a család, tíz hör­csög is jőn az anyja után. A baj ott van, hogy ilyen látványosságnál nem halad az öntés, mert mindenki látni akarja a kiöntött hörcsögcsa­ládot. Bizony, a hörcsögöntés falán jó szórakozás. Hát még akkor, ha nem tenne annyi kárt a termésben ez a haszontalan kis állat. 30 éves vízügyi programmól dolgoz ki a földművelésügyi minisztérium A földművelésügyi minisztériumban Takács Ferenc államtitkár vezetése alatt értekezletet tartottak a vízügyek legfontosabb kérdéseinek megbeszé­lésére. Az értekezlet során a vízügyi műszaki főosztály főnöke nagy vo­nalakban ismertette a folyószabályo­zás, ármentesítés, víziutak, öntözés, talajjavítások, vízierők stb. kérdéseit és az ezekről készített 30 éves pro­gramot. Javasolták az értekezleten az összes vízügyi társulatok államosítá­sát. Az értekezlet végén bizottság ala­kult, amely­­a felvetett fontos kérdé­seken folytatja majd a további rész­letes tárgyalásokat. Ezer adópengő -103 rfollpengő Szombat, 1646 június 1 'RVV'HÖRI '^w.sr JSoBL. JBL JBcw^ A fegyelem A kultuszminiszter körlevélben hívta fel a tankerületi főigazi,'" kát a tanulók mulasztásainak fo­­kozatosabb ellenőrzésére. Az utóbbi hetek megdöbbentő diák­­jelenségei késztették a minisztert arra, hogy kemény szavakkal ítélje el a megtévelyedetteket és rámu­tasson azokra a veszedelmekre, amelyeket az ifjúság bűnözése az egész társadalomra jelent. Szülői értekezleteket tartatnak az isko­lákban a szülők felvilágosítására, a nevelők ezután gyakori otthon­látogatásokat, környezettanul­má­kat fognak végezni. A miniszter azt kívánja, a nevelő hasson oda, hogy a tanulók maguk vessék ki soraikból a bűnözőket. Ezért meg­engedi, hogy osztályonként bi­zottságok alakuljanak, amelyek­nek a kötelessége lenne a tanulók belső ellenőrzése és minden aggo­dalomra adó ok bejelentése. Azt kívánja a miniszter, hogy a neve­lők ne érezzék befejezettnek munkájukat az iskolai év végével, hanem a szünidőben is fejlesszék az iskola és­ a tanulók közötti kapcsolatokat. Éveken keresztül nem volt az iskola az iskoláé. Az elmúlt kor­szak a nevelőt minden másra felhasználta, csak arra maradt legkevesebb ideje, hogy nevelő tegyen. A háborús célok szolgála­tában legelőször az iskolát áldoz­ták fel. Ez bosszúlja most meg magát. De ahogyan rombolni köny­­nyű, építeni­­ azonban na­gyon nehéz, ugyanúgy ez a lélek­­­építés is nehéz munkát jelent. Mi életeinkben becsüljük meg a neve­lőt és adjuk vissza az iskolát tel­jesen az iskolának. .4 pénzügyminiszter május­­10. nap­jával kezdődő hatállyal 1000 adó­­pengő értékét 108 milpetsgeben álla­pította meg. Mit nevellek is Igazságnak?1 .4 tévedést, amely évszázadokon át tart. És tévedésnek? Az Igaz­ságot, amely csak egy percig élt. SPINOZA A pápa rádióbeszédet mond. A pápa szombaton nevenapja alkal­mából rádióbeszédet mond a szent kollégium­­tagjai előtt. A pápa neve­napja ugyan június 2-án lesz, va­sárnap, megünneplését azonban egy nappal korábbra tűzték ki az olasz választások miatt, amelyeket vasár­nap tartanak meg. A beszéd rádió­közvetítése greenwichi idő szerint 8 óra 45 perckor lesz. Halálozás: özvegy nagyenyedi Gillyén Sándorné szül. Hallóssy Pálma ny. miniszteri tanácsos, a Rábaszabályozó Társulat volt igaz­gató főmérnökének felesége május 27-én délután elhunyt. Temetése május 31-én délután fél 3 órakor volt a kerepesi temetőben. Lelki üdvéért június elsején reggel 8 óra­kor rekviemet mondanak a Margit­­körüli Ferences-templomban. Szétosztották a német kereske­delmi hajóhadat. A német kereske­delmi hajóhad zömét szétosztották tizennyolc szövetséges nemzet között. A szétosztásra került hajóhad 249 hajóból áll, összesen 680.286 re­gisztertonna űrtartalommal. Nagy­­britannia 90 hajót kap, 354.512 bruttó regisztertonna tartalommal, Franciaország 7 hajót 60.142 tonna űrtartalommal, Hollandia 20 hajót 51.916 tonna űrtartalommal, Belgium 11.195, Ausztrália 1279 tonna űrtar­talomban részesül. Részesedést kap még többek között Kanada, Dánia, Egyiptom, az Egyesült Államok, Gö­rögország, India, Újzéland, Norvégia és Jugoszlávia is. A szétosztásra ke­rült hajótér a német kereskedelmi hajózás kétharmadát teszi ki. A fenn­maradó egyharmadrész a potsdami egyezmény értelmében a Szovjet­­úniónak és Lengyelországnak jut. Földrengés Svájcban. Genf lakóit vasárnap hajnalban súlyos földren­gés ébresztette fel. A rengést, ame­lyet­­Genfben, valamint Közép- és Kelet-Svájcban is éreztek, sorozatos kisebb lökések követték. Kárról nem érkezett jelentés, Richard Strausst megoperálták. A 81 éves Richard Strauss ismert né­met zeneszerző aki 1945 óta Svájc­iján és­­a lausanne-i kórházban vak­­­bélműtéten esett keresztül. Állapota súlyos. A szesz eladási ára. A pénzügy­­miniszter a szesz eladási árát hekto­literfokonként 300.000 adópengőben állapította meg. Szeszfőzésnél május 30-1ól ez az ár fizetendő. + HÚSZÉVESEK BESZÉLGETNEK Manci: Én 1926 ban születtem. Juci: Érdekes, én is. Te most hány éves vagy? Az Európa-gőzöst Franczeowrig­nek ítélték. Az Európa nevű 50.000 tonnás német gőzöst Fr­n­ciaország­­nak ítélték a jöv. U­­ keretében. A francia személyzet már úton van. Bremenhaven felé, hogy Cherburgba vigye a hajót. A debreceni gyakorló gimnázium új igazgatója. A debreceni gyakorló gimnázium és az állami Fazekas Mihály gimnázium különválasztásá­val a gyakorló gimnázium viszza­­költözik régi épületébe. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a deb­receni gyakorló gimnázium igazga­­tói teendőinek ellátásával Nagy Bé­a tanárt bízta meg. A hántolási és őrlési díjak szabá­lyozása. A közel­látásü­gyi miniszter újból szabályozta a hántolási és őr­lési, valamint a malmi termékek árát. A borsó-, árpa-, köles-, takar­­mányliszt ára 100 k­g-ként 6400 mű­­pengő. Babkorpa és szómakorpa 5000 mű­pengő. Azonos a margarin és a sertészsír hivatalos ára. A­ közellátásügyi mi­­niszter most megjelent rendeletének értelmében a beszolgáltatott sertés­zsír legmagasabb fogyasztói ára azo­nos a margarin hivatalos fogyasztói árával, jelenleg 3200 adópengő. A be­­szzlgáltatott szalonna 12 százalék­kal, a sertéshás pedig 5 százalékkal alacsonyabb a beszolgáltatott sertés­zsír legmagasabb fogyasztói áránál. Meginent a nyíregyházi gyorsvo­nat. Június elsején Bu­dapest-Nyu­­gati­ pályaudvarról délután 4 órakor indul az első gyorsvonat Nyíregy­házára. A gyorsvonat egy motor­kocsiból és két négytengelyes sze­mélykocsiból áll. Június elsejétől mindennap fog közlekedni ez a gyorsvonat, mégpedig úgy, hogy Nyíregyházáról kora reggel indul és már délelőtt 10 órakor Buda­pesten van. Budapestről­­délután 4 órakor indul vissza. Ez a menet­rend lehetővé teszi, hogy a vidéki utasok rövid idő alatt elintézhessék ügyes-bajos dolgaikat Budapesten. . Megmentik a Duna-medrében lé-.ő hajóroncsokat. Az iparügyi minisz­térium jelentése szerint a meginduló dunai forgalom akadálytalan lebo­nyolítása érdekében szükségessé vált a Duna-medrében több helyütt he­verő hajóroncsok kiemelése. Első­sorban a Baja mellett elsüllyesztett, még felhasználható, szállításra ,S alkalmas hajókat kívánják a fel­színre hozni, itt több kilométeres vonalon számos hajó fekszik a Duna fenekén. Ugyancsak ki akarják emelni a bajai kikötőhidat is, amely jelenleg a Duna jobbpartján félig el­merült állapotban hever. A kiemelt­.­ munkákat még a tavasszal meg­­kezdik. Felépítik a soproni pályaudvaro­kat. A soproni MÁV és GySEV pályaudvarokat, amelyeket a múlt év tavaszán a háború alaposan elpusz­tított, a vasutasok áldozatkész mun­kával részben helyreállították és rész­ben most építik újjá. Az újjáépít­őt július 15-re teljesen befejezik. F.'sfi feladat a* állomás belső terület M.'k megtisztítása a romoktól és a. olt heverő 28 kocsironcstól. Helyre'ó.it­­­ják mind a hat sínpárt, helyreál:.. . 'k a fűtőházi vágányhálózatot és ú­j­á­­építik a víztartályt. A főapucára helyrehozzák a várótermeket s az előcsarnokot. A munkában rész­ vesz a város lakossága is. Íty b­ányászsztrájk fenyeget Ameri­kában. Ne­w­ Yorkból jelentik: Ame­rikában a 400.000 bányász sztré­ja véget ért. Alig fejeződött be a ció­­szénbányák munkásainak sztrájkja, máris új sztrájk fenyeget az antra­cit-bányászok részéről. Ez utóbb­i­k új kollektív szerződést követelne , mely hasonló lenne a kőszénbányák ritrikásaival megkötött szerződés­hez. Helyreállították a komáromi vas­úti hidat Pozsonyból jelentik. A háború alatt szétrombolt komáromi vasúti híd újjáépítését befejezték.­­ A hidat csütörtökön ünnepélyes ke­retek között átadják a forgalomnak. Vasútvonal Kecskemét és Kiskő­rös között. Újból előtérbe került a Kecskemét és Kiskőrös közötti köz­vetlen vasútvonal megépítésének kér­dése, amelyet a mai évben a pénz­romlás miatt egyelőre levettek a napirendről. Az új vasútvonal köz­vetlen kapcsolatot létesítene Kecs­kemét és Kiskőrös között és lehető­vé tenné, hogy a kecskeméti kon­zervgyárak beszerzési körzetéből ki­eső részt bekapcsolják Kecskemét gazdasági vérkeringésébe. A vasút­építéshez szükséges anyag rendelt­e­­zésre áll, a vasúti sínek már a hely­színen vannak és így az építkezést rövidesen megkezdik. Internálták a putnoki járásbíró­ság elnökét és egy járásbírót. A borsodvármegyei rendőrség politikai osztálya internálási végzést hozott Kádár József putnoki járásbírósági elnök és dr. Szentmiklóssy József járásbírósági bíró ellen. Mindketten szélsőjobboldali magatartást tanúsí­tottak a fasiszta időkben. (3)

Next