Kis Újság, 1946. június (60. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-15 / 133. szám

Hajnalban elfogták a délelőtt statureális bíróság elé állították a templomrabló magántisztviselőt A hajnali órákban az őrszemes rendőr a Krisztina­ téri templomban világosságot látott, bement a temp­lomba, s legnagyobb meglepetésére egy fiatalembert talált, aki éppen a szentségtartót csomagolta bőröndbe. Nyomban előállította a főkapitány­ságra, ahol megkezdték kihallgatását. Kiderült, hogy ifj. Tabáni Istvánnak hívják, magántisztviselő, veszedelmes betörő, aki az utóbbi hetekben több templomfosztogatást követett el. Kihallgatása során beismerte, hogy az utóbbi napokban három temp­lomba tört be, kelyheket, szentség­tartókat és más kegyszereket rabolt el. Bevallotta azt is, hogy legtöbb he­lyen úgy követte el bűncselekményét, hogy esténként, templomzárás előtt elbújt a templom hajójában és ami­kor a hívők eltávoztak, fogott hozzá a fosztogatáshoz. Reggel azután el­vegyült a közönség között és távozott zsákmányával. Az államügyészség sorozatos bűn­cselekménye miatt ma reggel már a statáriális bíróság elé állította az el­­züllött magántisztviselőt, akit a rög­tönítélő bíróság vlád­tanácsa vonja felelősségre. A vádhatóságot Perec László dr. államügyész képviseli. A szekszárdi cigány soron a szentesi múzeum arany és ezüstkincseit Hogyan pusztult Szentes, június. Sokat jártunk gyermekkorunkban ebben a hatalmas évszázados szen­tesi parkban, ahol a múzeum épü­lete elterül. Hatalmas földszintes épü­let, amelyben tizenhárom hatalmas termet töltött meg Csallány Gábor bácsi gyűjteménye. Ott volt a gye­rekek kedvence, a nyolclábú malac, a messze földön híres madárritka­ságok, Rózsa Sándor dohányzacs­kója, Kossuth apánk asztali órája, rengeteg csontváz, képek, szobrok, könyvek és a gyermeki szem előtt annyira csodálatos sok érdekesség. Pedig nem ezek a szemre szép, de lényegében közepes értékű tár­gyak tették világhírűvé a szentesi múzeumot. Csallány bácsi több mint hatezer sírt bányászott elő a föld­ből, amelyek a szentesi és csongrádi világ egész történelmét tükrözték. Messzeföldről jártak itt neves régé­szek és a világ túlsó felére is el­vitték a hírét annak, hogy ez a kis tiszamenti város mennyi kincset, történelmi dokumentumot rejt ma­gában. Oldalas cikkeket közöltek a londoni, helsinki és párizsi lapok Csallány bácsi ásatásairól és amikor az öreg tudós régészi munkájának ötvenéves jubileumát tartotta, az egész európai kontinens és a ten­gerentúli tudományos intézetek meg­emlékeztek arról, hogy a szentesi múzeum a népvándorlás korának egyik legdúsabb gyűjteményét öleli fel. „Elmenekül" a múzeum... 1944-ben, amikor a sorozatos bombázások már a szentesi vidéket is fenyegették, Csallány Gábor mú­zeumigazgató féltő szeretettel csoma­golta be 20 ládába a múzeum leg­értékesebb leleteit. Az volt a terve, hogy valamelyik távolabbi tanyába vagy iskolába viszi ki az értékeket, hogy így megvédje a pusztulástól. Hónapokig gondolkodott azon, hogy mitévő legyen. Nem juthatott elha­tározásra, mert közbeszólt a háború, a front egyre közeledett Szentes felé. A felettes hatóság kiadta a paran­csot, hogy a múzeum tárgyait fel kell pakkolni és elszállítani a fővá­rosba. Október 6-án, a kiürítés utolsó napján fel is pakkolták a húsz lá­dát a vármegye szállítóeszközeire és elvitték­­ egészen Kiskunfélegy­házáig. Csallány Gábor, aki a szál­lítmányt kísérte, innen még vissza­ment Szentesre, hogy a családját is felpakkolja és felvigye a fővárosba. Amíg az igazgató Szentesen járt, ad­dig dr. Dobay Andor vármegyei alispán a múzeum anyagát újból ko­csira rakatta és elvitte Szekszárdra, ahol az ottani múzeumban helyez­ték el. Csallány Gábor a főváros ostro­makor meghalt. Ezeket az adatokat részint Kátay József múzeumi szakaltiszttől, ré­szint pedig özv. Csallány Gáborné­­tól tudtuk meg. Kátay József ugyan­is nemrégiben kutatóúton volt Szek­­szárdon, mert mozgalom indult, hogy a szentesi múzeum elhurcolt tárgyait adják vissza a múzeumnak. A vármegye alispánja megbízta a megye egyik magasrangú tisztviselő­jét és Kátay altisztet, hogy menjenek Szekszárdra és tegyék meg az elő­készületet a ládák hazaszállítására. Mi történt Szekszárdon? Az alispán küldöttei el is mentek Szekszárdra, a ládák hazaszállítására azonban csak részben tehettek elő­készületeket. A szentesi múzeum anyagával ugyanis nagy baj történt, mint azt a nyomozás megállapította­ .A ládák anyagának legnagyobb ré­sze hiányzik. Az történt ugyanis, hogy amikor az orosz csapatok el­foglalták Szekszárdot, a múzeum épületét kórházzá alakították át és az ott lévő tárgyakat el kellett távo­lítani. A húsz szentesi ládát is kihordták a termekből és a közönség feltörte, majd a ládák legnagyobb részét ki­rabolta. A mintegy nyolcvan márkás festményből álló képtárat lakásokba hordták szét, a ládákat kiforgatták és a használható holmikat elvitték, a látszatra értékteleneket pedig szét­szórták. Aranytallérok a cigány­soron A szentesi múzeum elhurcolt kin­csei között azonban volt egy kicsi láda, a húsz láda valamelyikébe el­rejtve, ebbe tette bele Csallány igaz­gató a legértékesebb kincseket, a mintegy hatkilónyi arany és ezüst­tárgyakat. Hogy melyik ládába tet­ték ezt a kincsesládát, azt csak Csallány, Kátay altiszt és Dobay al­ispán tudják, az elhelyezésekor ugyanis csak ők hárman voltak jelen. Már az első vizsgálatkor is meg­állapították, hogy ennek a ládiká­jának nyoma veszett. Eltekintve at­tól, hogy pénzértéke ennek a kis­­ládának óriási, a benne lévő tárgyak régészeti értéke felbecsülhetetlen. A népvándorláskortól kezdve minden korból voltak benne ékszerek, pén­zek, hun, gepida, gót, germán, szkyla és egyébb ritkaságok. Kátay altiszt hosszasan nyomozott a kincsek után és pár héttel ezelőtt sikerült neki ötmillió pengőért a szekszárdi cigánysoron egy darab V. Ferdinánd korából származó aranytallért vásárolni. A tallér a szentesi múzeum leleteiből való. To­vább nyomozott az altiszt és megál­lapította, hogy a cigánysoron rend­szeresen árusították a szentesi mú­zeum numizmatikai osztályából szár­mazó arany- és ezüstérméket. Gyak­ran jöttek le fővárosi üzérek, akik itt csereberélték el azokat a pótolha­tatlan régiségeket, amelyeket Csallány Gábor csaknem hat évtizednyi szor­galmas munkával kapart elő a tit­kokat rejtő földből. A Kátay altiszt által megvásárolt aranytalléron kívül eddig nem is került elő a kincsesládából több da­rab. Nagy a valószínűsége annak, hogy a legnagyobb részét már pesti aranyolvasztók kemencéjében fel­olvasztották. Így tűnt el az az arany­­serleg is, amelyből a régészeti szak­értők megállapítása szerint Attila hún fejedelem itta a borát. Ki a felelős? Dr. Zalotay Elemér régész, akit a Közgyűjtemények Országos Főfel­ügyelősége küldött le Szentesre, hogy a szétzüllesztett múzeumot tőle telhetőleg hozza rendbe, most dol­gozik azon, hogy a megmaradt anya­got újra távlatképessé tegye és a nagyközönség rendelkezésére bo­csássa. A Szekszárdon rekedt mara­dék ládák hazahozatala egyelőre bi­zonytalan, mert a rettentően magas fuvarköltséget senki sem vállalja. A szentesi anyagot már nagyjából rendbehozták, ez azonban negyed­részét sem teszi ki annak, amit a szentesi múzeum régen jelentett. Elmondotta Zalotay dr. a Kis Új­ság tudósítójának, hogy az ott­maradt anyagot is nagyon megron­gálta a csőcselék. A könyvtárat ki­dobálták, a madarakat összetépték, a néprajzi osztályról is minden hasz­nálhatót elloptak, még az épület ablaküvegeit is kiszedték. Talán so­hasem lehet ezt a vandál kártevést helyrehozni. Fel kell vetni a kérdést, hogy Csallány bácsi hagyatékának elpusz­tításáért ki a felelős? Mert bár­mennyire is hivatkoznak az illeté­kesek a háborúra, mégsem lehet a háborút felelősségre vonni azért, hogy a szekszárdi cigánysorra ke­rültek azok az arany- és ezüst­­kincsek, amelyeket eddig áhítattal és tisztelettel nézett a művelt világ és eszébe nem jutott volna senki tisztességes embernek, hogy gonosz szándékkal hozzájuk nyúljon­ el egy világhírű régiséggyűjtemény? Newyorkban 15.000 önkéntes gyűjt az UNRRA-nak Newyork, június 14 Az amerikai rádió közlése szerint csütörtökön Newyork város egész területén hatalmas arányú új segítőmozgalom indult meg, 15.000 ön­kéntes gyűjtő közreműködésével. A segélymozgalom célja: kiegészíteni az UNRRA Intézményes segítségét a világ élelmezési ínségének leküzdé­sére. A gyűjtésben csak magánosok vesznek részt. Eljárást lehet indítani a múltban elkövetett árdrágításért Elvi jelentőségű ítélet a Kúrián Nagyjelentőségű elvi döntést ho­zott a legfelsőbb bíróság. Kimon­dotta, hogy külföldi fizetési eszkö­zökkel elkövetett visszaélések bün­tethetősége akkor is fennáll, ameny­­nyiben azt a hatóságok időlegesen tűrték. Az uzsorabíróság az ügyészség vádja alapján tárgyalta egy keres­kedő bűnügyét, akit árdrágítással vá­dolt. A vád szerint abban az időben, amikor a hatóságok még nem üldöz­ték az árdrágítókat, a kereskedő a megengedettnél magasabb áron ho­zott forgalomba elsőrendű élelmicik­­keket. A vádlott kereskedő beismer­te, hogy túllépte a maximális árat, azzal védekezett, hogy abban az idő­ben nem voltak érvényben az árdrá­gításról szóló törvények. A Kúria ezt az álláspontot nem tette magáévá és elítélte a vádlottat. Elvi jelentőségű döntést hozott: ki­mondotta, hogy a bűnüldözésnek a hatóságok által történt elmulasztása a bűnvádi felelősség alól nem men­tesít. Tehát — mint a Jogtudományi Közlöny jelenti — bárki ellen eljá­rást lehet indítani a múltban elköve­tett árdrágításért. Nyolcévi kényszermunkára ítéltek egy rendőrfelügyelőt Virág György volt rendőrfelügyelő a csepeli rendőrkapitányságon telje­sített szolgálatot. A nyilas rémura­lom idején, amikor a csepeli mun­kásság a város kiürítése ellen tün­tetett, a tömeget brutális módon osz­latta fel. Virág megjelent rendőrei­vel, akiknek parancsot adott, hogy szuronyt szegezve oszlassák fel a tüntetőket. Egyebeket bántalmazott. A népbíróság népellenes bűntest­el­mén 8 évi kényszermunkára ítélte. Ifjúsági nap Pátkán, Lovasberény, Pákozd, Sukoró és Veréb községek részvételével jól sikerült ifjúsági na­pot rendezett a pátkai Független Ifjú­ság. Az ifjúsági napon többek közt bátorospot né­pi bemutató volt Ezer adópengő • 3600 milpengő A pénzügyminisztérium június 14. napjával kezdődő hatállyal 1000 adópengő értékét 3600 milpengőben állapította meg. Viharos idő Élénk, időnként viharos délkeleti déli, később nyugati szél. Többfelé, főleg nyugaton záporeső, zivatar. A meleg még fokozódik, holnap való­színűleg már csökken. Szombat, 1946 június 15 (3) Levél Tiszafüredre A tiszafüredi sokgyermekes és szoptatós anyák nevében levelet kaptunk, amelyben felpanaszolják, hogy a külföldi segítségből csak a főváros kap, pedig a vidéken is vannak ellátatlanok, kivált a fen­tiek szorulnak sürgős segítségre. Eléggé ismerjük a vidéket, hogy a levél tartalmát aláírhassuk mi is. A külföldi segélyt úgy kell el­osztani, hogy abból minden el­látatlan lehetőleg egyformán kap­jon. Vonatkozik ez különösen azokra a gyógyszerekre, tápsze­rekre, ipari cikkekre, amelyek a faluban is majdnem, vagy teljesen hiányoznak. Tudomásunk szerint ezek eloszlásánál a vidékre is fog­nak gondolni s ezúton hívjuk fel erre még egyszer az illetékesek figyelmét. Ami azonban a közélelmezést illeti, kétségtelen, hogy még mindig van­nak falusi szegények, akiknek a a fővárosiaknál is rosszabb soruk van, mert ott nincsenek ember­baráti és jótékonysági intézmé­nyek. Az emberről, a dolgokról, az életről és annak értékéről alko­tott legkeserűbb vélemény bá­mulatosan összhangzik a tevé­kenységgel és a tevékenység kö­vetelte optimizmussal. Ez az európai. PAUL VALÉRY * Aratóü­nnep Debrecenben. A kis­gazdapárt debreceni és hajdúmegyei szervezete június 30-án Debrecenben országos aratóünnepet rendez. Az aratóünnep a tiszántúli gazdanép nagyarányú megmozdulásának ígér­kezik. A székesfehérvári Aba-Novák fest­mények sorsa. A Kis Újság annak idején beszámolt arról, hogy nagy feltűnést keltett a székesfehérvári deportáltak egy indítványa, amely a világhírű Aba-Novák falképek le­­vakarását sürgette. Az indokolás szerint ezeken a falképeken Horthy Miklós és néhány háborús bűnös arcképe is szerepel, ezért szükséges, hogy a háború alatt elhunyt kiváló festőművész alkotása semmisüljön meg. A város Nemzeti Bizottságához érkezett indítvány ügyében nem hoztak döntést, hanem elhatározták, hogy a Művészeti Tanács véleménye után hoznak végleges határozatot. Székesfehérvár közvéleménye érthető érdeklődéssel várta az illetékesek döntését, most azonban váratlan fordulat állott be az ügyben. A de­portáltak szövetsége ugyanis vissza­vonta indítványát, így Aba-Novák világhírű falképei helyükön marad­nak , hacsak az idő nem végzi el pusztító munkáját. A harcok során erősen megsérült mauzóleumban ugyanis hullani kezd a vakolat, s valószínű, hogy idővel tönkremen­nek a hatalmas képek is. Illetékes közlés a szlovák bá­nyászcsaládok soronkívüli átköltö­zésével kapcsolatban. A csehszlovák sajtóban, valamint a magyarországi Slobodában legutóbb olyan hírek je­lentek meg, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar—csehszlovák vegyesbizottság magyar tagozatának kivételes hozzájárulásával lehetővé tett 141 magyarországi szlovák bá­nyászcsalád soronkívüli átköltözését Szlovákiába úgy tüntessék fel, mint­ha ezzel megkezdődött volna a la­kosságcsere tulajdonképpeni végre­hajtása. Magyar illetékes helyről származó értesülés szerint magyar részről hangsúlyozzák, hogy a ma­gyar—csehszlovák vegyesbizottság magyar tagozata kivételesen hozzá­járult a szóbanforgó családok soron­kívüli átköltözéséhez amellett a cseh­szlovák részről vállalt kötelezettség mellett, hogy ez az eset nem alkot precedenst és csehszlovák részről a lakosságcsere tulajdonképpeni végre­hajtásának időpontjáig nem fordul­nak hasonló kéréssel a vegyes bizott­ság magyar tagozatához. * SZU. A RI­ JELLEM — Úgy látszik te ugyancsak kitar­tasz a véleményed mellett... — Miből gondolod? —■ Mert valaki azt mondta rólad, hogy úgy válogatod a véleménye­det, mint az ingedet Kézi gazdasági eszközökhöz fog­nak jutni a telni­lük. Az agrárlakos­ság kézi eszközökkel való sürgős ellátása érdekében a miskolci Gazda­­homam korábbi előterjesztés kap­csán azt a felvilágosítást kapta, hogy a kormány az új pénz megjelenésé­nek időpontjára, augusztus 1-re tö­rekszik a vidéki szövetkezeti boltok útján, a termelők ellátása céljából, megállapított árban, készpénzfizetés ellenében megfelelő mennyiségű ipar­cikkeket biztosítani. Kilencvennyolcbilliót lopott lakó­jától. Incze Károly budapesti keres­kedő bevásárlás céljából Szegedre utazott. E célra 98 billiót vitt magá­val. A kereskedő Szabó Valéria szövőnőnél szállt meg. Reggel, ami­kor felébredt, megdöbbenve vette észre, hogy pénze eltűnt. Jelentést tett a rendőrségen. A rendőrség gyors nyomozással kiderítette, hogy a tolvaj Szabó Valéria szövőnő volt. Vasutasszékház Orosházán. Az orosházi vasutasok székházat építe­nek. A székházban sportegyesületek­nek és Consum-szövetkezeteknek is helyet biztosítanak. Nyírábrányban megállt az i­TN. Nyírábrányban pár hónappal ezelőtt letelepedett egy magyarul beszélő ro­­mán állampolgár, aki órásnak adta ki magát. A község lakói nagyon megörültek az álózásnak, akihez egy­másután hozták javításra az órákat. Mikor az álózás a község óráit összegyűjtötte, szépen meglépett. A debreceni pályaudvaron fogták le, az órák nagy részét megtalálták nála. Börtönbe a csempészekkel! Mi­után a csempészés olyan hazai ter­­melvényekre is kiterjed, amelyek közélelmezési, közellátási és pénzügyi szempontból egyaránt fontosak az országra, a miskolci Gazdakamara felterjesztésben kérte a kormányzatot az ilyen csempészés minden eszköz­zel való megfékezésére és ezzel kap­csolatban a legszigorúbb megtorló intézkedések megtételére. A Gazda­kamara javaslatában rámutat arra, hogy kívánatos volna külön ellen­őrző szervek felállítása, amelyek a határvidékeken a visszaélés elkerülése végett, felváltva és nagy jutalom ellenében gyakorolnák az ellenőrzés munkáját. A felrobbant akna megölt két honvédet. Fehérvárról jelentik: Fel­robbant két akna szedés közben a gárdonyi határban. Két honvédet ölt meg a robbanás. Holttestüket Székesfehérvárra szállították. A két szerencsétlen honvéd a fehér megyei aknaszedés 50. és 51-ik áldozata. Pünkösdkor 33 esküvő volt Sze­geden. Szegedről jelentik: A pün­kösdi házasulók száma harminchá­rom volt. Az egybekelőknek majd­nem fele felsővárosi lakos, ami azt bizonyítja, hogy főleg munkásosz­tály tagjai kötöttek házasságot pünkösdkor Szegeden. Négerek is szavaznak egy ame­rikai szenátor-választáson. Az ame­rikai rádió jelenti Missisippi állam fővárosából, St. Louisból, hogy az Egyesült Államok történetében elő­ször négereknek is megengedték eb­ben a szövetséges államban, hogy szavazzanak egy demokratapárti szenátor kijelölő választásán. Mis­sisippi államban mintegy ötnegyed­millió amerikai állampolgárságú néger lakik. — Házasság: Dobos Filoménia és Püspöki László f. hó 14-én, pénte­ken este 7 órakor tartják esküvőjü­ket a Rózsák-téri r. k. templomban. — Halálozási hír. özv. báró Pász­thory Lipótné sz. Bánczyk Aranka f. hó 10 én, hosszas szenvedés után, 57 éves korában elhúnyt. Gyászolják lányai dr. Hargittay Béláné, Aczél Zoltánná, Toperczer Oszkárné, vejei, kis unokái s nővére Fükő Jenőné. (Minden külön értesítés helyett.) — Sopron idegenforgalma a jövő héten gyarapodni fog. Sok sörked­velő látogat el Dunántúlról június 16-tól 23-ig Sopronba, hogy meg­ízlelje a Soproni és Kőszegi Polgári Sörfőzdék r.­t. új, kőbányai mintára gyártott kiváló söreit. A „Soproni sörhét“ nagyszabású ünnepségei va­sárnap veszik kezdetüket. — Lapbetiltás. A belügyminisz­ter a Csongrádon Gerendi László fe­lelős szerkesztésében és Malcsik A. Nándor felelős kiadásában megje­lenő Csongrád Népe című időszaki lap további megjelenését 14 napi időtartamra betiltotta, mert a lap június 9-én megjelent száma az or­szág belső rendjét sértő közleményt tartalmazott.­­ A Budahegyvidéki Kisgazdák és Pol­gárok Beszerzsi- és Értékesítő­ Szöivetkezete június 16-án délelőtt fél 11 órakor a XII. kerületi pártszervezet Csaba­ utca 18. szám alatti helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, amelynek a napirendjén az új igaz­gatósági és ellenőrzőbizottsági tagok meg­választása és az üzletrészek névértékének adópengőben való megállapítása szerepel. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést június 30-án délelőtt fél 11 órakor tart­ják meg.

Next