Kis Ujsag, 1946. szeptember (60. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-22 / 214. szám

Hamvas püspök pásztorlevélben tiltakozik a Mariaviták kevermesi templomszerzési kísérlete ellen Akik szavazni akarnak, szavaztassák meg a temetőben a halottakat is, hogy kinek építették a templomot — írja a püspök Néhány héttel ezelőtt feltűnést keltett a jelentés, hogy Hamvas Csa­nádi püspök a paphiányra való hi­vatkozással bezáratta Kevermes ró­mai katolikus templ­onát, mert a falu plébánosát elvitték Kevermes­­ről s internálási eljárás indult el­lene. A püspök intézkedése után Ke­vem­es munkáspárti bírája kinyit­tatta a templomot, harangoztatott, a kántorral litániát mondatott, azon­ban intézkedései távolról sem nyug­tatták meg a­ község katolikusait.­­Sok vita és villongás után a múlt héten Mariavita-szerzetesek jelentek meg Kevermesen, a bezárt templom előtt istentiszteletet tartottak, kísér­letet tettek, hogy a katolikus híveket áttérítsék a Mariavita-egyházba, ugyanakkor hirdetni kezdték a gon­dolatot, hogy népszavazással kell dönteni: kié legyen a kevermesi templom, a katolikus egyházé-e, vagy pedig a Mariavitáké. Ez a vita természetesen megint nem szolgálta a falunak és környékének köznyu­galmát. Közben — egy héttel ezelőtt —­ a kevermesi plébánossal szemben indí­tott internálási eljárást megszün­tet­ték, a plébános visszatért falujába és megkezdte a lelki harcot híveiért a Mariavita-szerzetesekkel szemben. Eb­ben a helyzetben adta ki dr. Hamvas Endre Csanádi polispök legújabb pász­torlevelét, amelyet kevermesi hívei­hez intézett. A pásztorlevél Bevezető szavaiban hangoztatja, szomorúan értesült arról, hogy az úgynevezett Mariavita papok zavart keltenek a hívek között. — Krisztus az egyház fejévé Pé­tert tette és ennek halála után, mert semmilyen társaság nem lehet ve­zető nélkül, úgy Krisztus egyháza sem, utódja a mindenkori római püspök, vagyis a pápa, — írja. — Immár csaknem kétezer esztendő óta székelnek a pápák Rómában és ugyanannyi idő óta támadják őket Isten és az egyház ellenségei. Most titeket kísértenek, hogy szakadja­tok el tőle, akinek atyáitok Szent Istvántól kezdve hű fiai voltak és térjetek új hitre, amelyet eddig nem ismertetek és amelyet a háború utó­hullámai sodortak közétek. Rá akar­nak bírnti, hogy elhagyjátok Krisz­tus nagy családját, amelynek tagjai öt világrészen elterjedve dicsőséget szereznek a katolikus névnek bátor hitvallásukkal és a felebaráti szere­tet gyakorlásával és rá akarnak bízni, hogy legyetek tagjai homályos­­társaságnak, amely néhány évvel ezelőtt keletkezett .Lengyelországban engedetlen papok lázadásából. Ezek azzal akarnak rászedni titeket, hogy ők „nemzeti egyházat“ képeznek. Krisztus nem alapított minden nem­zetnek külön egyházat, hanem csak egy általánosat minden népnek. — A világ proletárjai egyesülnek és ti, mint katolikusok a világ ka­tolikusaitól elválni akartok? Sok magyar Moszkva felé tekint és ez nem bűn, s most egyszerre bűn lenne Róma felé tekinteni? Nehéz kimondanom, de bizony úgy van, ha hallgattok az eretnekekre, úgy ki lesztek közösítve az egyházból. — Régi módszere az egyház ellen­ségeinek, hogy a papokat erkölcste­lenséggel vádolják. Ezt teszik a mac­aviták is kevermesen. De ezt tette Hitler is. Megindította az úgy­nevezett erkölcspöröket és felhaj­szolt néhány bűnös papot. Hogy ta­lált ilyeneket, azt nem kell monda­nom, lévén a papok is gyarló embe­rek és akadt közöttük is nagyon méltatlan. Hiszen még az apostolok közt is voltak vétkesek. Hitlernek azonban az erkölcspöröket abba kellett hagynia, mert csak oly kevés megtévelyedett papot talált, hogy ezeknek kis száma csak még jobban feltüntette a papi testület becsüle­tességét. Azt is hallottam, — folytatja pász­torlevelében Hamvas Endre — hogy a kevermesi hívek közül némelyek szavazni akarnak, kié legyen a templom. A templom isteni és em­beri jog és törvény szerint csak azé lehet, aki azt száz esztendeje hasz­nálja és birtokolja, a római katoli­kus egyházé. Akik pedig mégis sza­vazni akarnak, azok menjenek ki a temetőbe, szavaztassák meg a halot­takat, azokat is, akik a templomot építették és kérdezzék meg őket, hogy­­ kire szavaznak. Templomunkat katolikus hitünk szerint építettük és akarjuk, hogy jövőben is hitünk sze­rint misézzenek és imádkozzanak ér­tünk abban és aki ettől minket meg­fosztani akar, az ellenségünk és el­lensége a mi Urunk Istenünknek egy­aránt. Ami kevermesen történik, az nem új dolog, mert minden időben voltak szakadárok és botrányok, amint ezt az Úr előre megjövendölte. Ti azon­ban legyetek erősek és okosak, mind pártkülönbség nélkül és tartsátok tá­vol magatokat a botránykeltőktől — fejezi be főpásztori szózatát a Csa­nádi püspök. NYILTTÉR (E rovatban közlöttekért nem vállal fele­lősséget a szerksztő,cég és kiadóhivatal) Óvás Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy fiunk Völgyi Imre (aki Budapesten, 1917 aug. 25-én született), semmi néven nevezendő cselekedeteiért, valamint adósságai­ért felelősséget nem vállalunk VÖLGYI ISTVÁN ÉS NEJE VIII., Karácsony Sándor­ utca 2/1 Megszökött Gömbös Gyula fia a szegedi Csillagbörtönből Pénteken délután futótűzként ter­jedt el a hír Szegeden, hogy a Csil­lagbörtön egyik nyilas­­foglya, Gömbös Ernő 30 éves százados, Szá­­lasi szárnysegéde megszökött. Gömbös Ernő, Gömbös Gyula volt rosszemlékű miniszterelnök fia. Bécsben született, katonai pálya­futását a Horthy-éra alatt kezdte és Szálasi rövid uralkodásával be is fejezte. 1946 tavaszán a budapesti Népbíróság 10 évi fegyházra ítélte és a szegedi Csillag-börtönbe szállí­tatta. * ‘ Gömbös Ernő csütörtökön délután 1—2 óra között szökött meg a bör­tön asztalos műhelyének tetején. A börtönőrség a rendőrséggel együtt széleskörű nyomozást indított ifj. Gömbös kézrekerítésére. Balla miniszter beszéde Kossuth Lajosról A Kossuth Szövetség Kossuth-em­­lékünnepélyén Balla Antal tájékoz­tatásügyi miniszter Kossuth szemé­lyével foglalkozva hangoztatta, hogy az újkor egyik legnagyobb embere volt. Két nagy gondolatot egyesített magában: az európai haladásnak és a nemzeti feltámadásnak a gondo­latát. A magyarság 1848-ban nem érte volna el azokat a nagy eredmé­nyeket, ha nem lett volna Kossuth. A népek életében vannak igen válsá­gos pillanatok, amikor engedni kell a létfenntartás inkább tudatalatti mint tudatos törvényeinek. A közel­múlt magyarságának a legnagyobb katasztrófára vezető egyik legna­gyobb hibája a gyávaság volt. Kos­suth alatt a magyar nép bátornak mutatkozott. Ha nem áll ellen 1848-ban, nem jön létre a 67-es ki­egyezés és Magyarországot bekebelez­ték volna Ausztriába, 1941-ben is bátraknak kellett volna mutatkoz­nunk, talán letiportak volna, de most a győztesek oldalán állnánk és r­ém várna ránk ez a szörnyűséges béke. A nyugati nemzetek Kossuthban látták a kor eszméjének megtestesítő­jét. Kossuthban megtestesült a kor haladó gondolata, az igazi demokrá­cia, amely nem egyéb, mint a nép kormánya a népért és a nép által. Az igazi szabadságon és az emberek szent jogain épül fel az igazi demo­krata társadalom. A demokráciát mi így értelmezzük.. A mi eszményeink megfogalmazójának Kossuth Lajost tartjuk, ő teremtette meg a mai kis­gazdaosztályt. Kossuth politikai éleslátásáról be­szélve, Balla Antal kiemelte, hogy Kossuth jóelőre látta a monarchia összeomlását, a Habsburgok trón­­vesztését és a Romanovok bukását. Kossuth demokráciájának van egy sarkalatos pontja: igazi demokráciát nem tudott elképzelni a községek, vármegyék autonómiája nélkül. Ame­rikában tartott beszédeiben kifejtette a népek önrendelkezési jogát. Az At­lanti Charta alapvető elvei szintén megtalálhatók beszédeiben. Most súlyos megpróbáltatások várnak a magyar nemzetre, az ilyen korszakban Kossuth törhetetlen op­timizmusára van szükség. Kossuth megtestesítője nemzete jó tulajdon­ságainak és gyengeségének. A nagy tapssal fogadott beszéd után Dániel Lajos, a Kossuth Szö­vetség főtitkára Kossuth konföderá­ciós tervéről beszélt és kijelentette, hogy az ma is időszerű. A duna­­menti népek megbékélését akarjuk, — mondotta — de akarják ezt a szomszédnépek is. Bella Antal hozzászólva Dániel beszédéhez, kijelentette, hogy a kon­föderációt meg kell valósítani, de még rengeteg akadályt kell leküz­deni. „Magyarország joggal számíthat Törökország barátságára“ Istambulból jelenti az Europa Ri­port. Dr. Fábry Pál, az új magyar ügyvivő tiszteletére Istambul főpol­­gármestere fogadást rendezett. A Journal d'Orient francia nyelvű demo­kratikus ellenzéki napilap meleg­hangú cikkben foglalkozik Magyar­­ország törökországi ügyvivőjének személyével. A lap azokról a történelmi kapcso­latokról ír, amelyek a múltban a két országot összefűzték. „Magyaror­szág, amely Romániával, Jugoszlá­viával kibékült és szomszédaival igyekszik a jóviszonyt fenntartani, Törökország barátságára is joggal számíthat." — írja a Journal d’Orient. Egész vonatokkal érkezik a burgonya a Vásárterepre Sok baromfi zúdult a pesti piacra Ma reggel ISO vágón burgonya gyűlt össze a nagypiacon, amelynek értékesítése vontatott lett, mivel a főváros területén a kiskereskedők bőven rendelkeznek áruval. A Máv­­kirendeltséghez érkező jelentések sze­rint egész vonatrakományok vannak útban a főváros felé. A káposztafelhozatal örvendetes mértékben javult, ma reggel 5 vágón tejeskáposzta futott be Szabolcsból és Győr vidékéről. Nagymennyiségű szőlő (15 vágón és 48 szekérfuvar) jött az ország minden vidékéről és a főváros környékéről is. A kerületi csarnokokban és nyílt piacokon már a kora reggeli órák alatt árubőség volt. A hízott és a so­vány baromfit egész éjszaka teher­gépkocsik szállították Bihar, Hajdú és Békés megyéből. Több csarnokban a hízott kacsát rögzített áron alul is kínálták. Letartóztatások árdrágítás, arannyal való üzérkedés címén A gazdasági rendőrség detektívjei fokozott erővel ellenőrzik a piaco­kat. Nap mint nap tömegesen kerül­nek rendőrkézre a gazdasági rend el­len vétők. Szerdán a Markó­ utcai fogházba került Raik István, Andrási Fe­­rencné, MÁV-pályamunkás felesége, Németh Imréné, özv. Friss Józsefné, Trombitás István, Bina Mártonné, Bay Boldizsár. Valamennyiük ellen az a gyanú, hogy különböző élet­szükségleti cikkekkel üzérkedtek. Dudás Zoltán hentes és felesége, Udvardy Sándor géplakatos, Szatta Imréné árdrágítás miatt letartózta­tásba került, mert a vád szerint­­ sertéshússal üzérkedtek. Bodor András felfüggesztett rendőr a Garay­ téren 12 forintos árban do­hányt vásárolt és 30 grammos cso­magonként 80 filléres áron árusí­totta. Bodor letartóztatásba került. Róth Rudolf gyógyszerész textil­­neműekkel, rézgáliccal és gyógysze­rekkel üzletszerűen árdrágításra al­kalmas módon láncolt, a Markába került. Muhr Ottmár, a Magyar Nemzeti Bank volt tisztviselője és Treda Já­nos, a Magyar Nemzeti Bank el­lenőre­­— az adatok szerint — húsz darab karikagyűrűt s három darab Napoleon-aranyat akart forgalomba hozni, de a gazdasági rendőrség de­­tektívjei leleplezték őket. Révész László bőrkereskedőnél 21 darab arany karikagyűrűt és 25 gramm törtaranyat találtak a de­tektívek, letartóztatták. Üzenet Aranyad halom­ra Írta: SIMÁNDI BÉLA Áldott legyen a búza-aranyad, s áldott légy messzi halom, Aranyad! Áldottak legyetek mind, Jánosok, Péterek, Máték, nagyon dolgosok. Apró tanyák, kis parasztgyerekek, utak, kutyák, áldottak legyetek. Pusztát szél, mely erőt fújt belém, a fájdalom a Kőkrisztus szemén, áldott legyen a tél és a tavasz, a nyári napfény, mely erőt fakaszt. Nekem már másom alig is ír­tad,­­m­int rád gondolni, messzi Aranyad. A sorsod tudni. Hogyan éltek és hogyan telelt át megint a vetés. Egy szebb jövőben hinni véletek s amit lehet, megtenni értetek. Hogy tiéd legyen búza-aranyad, te áldott messzi halom, Aranyad. Mectelenf­a is lépés A Kis Újság közkedvelt képes mel­léklete, a „Kis Képes“, ezúttal is Szebbnél-szebb képekben tájékoz­tatja az ország olvasóközönségét. A címlapon a párisi béke reánk nézve egyik legfontosabb mozzanatát mu­tatja be: szakértők jelölik meg Er­dély térképén azt a területet, me­lyeknek hozzánk való csatolását kér­tük. Érdekes és szinte izgalmas ké­pekben mutatja be azokat a helye­ket, tájakat, amelyekről tudjuk, hogy itt, e pontokon ütközik a világ­politika. Budapest gyomráról, to­vábbá az angolok heti fejadagjáról is ad képes tájékoztatót. Úgyszólván nincs a világnak olyan jelentős része, ahonnét ne közölne képeket, a „Kis Képes“, a Kis Újság mai számához csatolt képes melléklete. A szegedi földreform felülvizsgá­lása. Az Országos Földbirtokren­dező Tanács kiküldött bizottsága szep­tember első hetétől kezdve járta a szegedi tanyákat, hogy a földreform végrehajtását ellenőrizze és az esetle­ges visszaélések ügyében eljárjon. Minden községben és tanyaközpont­ban százszámra jelentkeztek a pana­szosok. A bizottság, ahol lehetett,­ helyrehozta a nagyobb hibákat. Filmrendező színiiskola Szegeden. Szeged város legutóbbi tanácsülésén Somogyi Imre tanácsnok ismertette Lévay Béla beadványát, aki film­rendező színi iskolát kíván létesí­teni Szegeden. A városi tanács örömmel fogadta a színiiskola létesí­tésének gondolatát és bár anyagi segítséget nem tud biztosítani, min­den erkölcsi támogatást kész meg­adni a jónevű filmrendező vezeté­sével létesítendő iskolának. A bankjegyforgalom a Nemzeti Bank szeptember 15-i kimutatása szerint a szeptember 7-i forgalom­mal szemben 44.552.850 forinttal 460.149.770 forintra emelkedett. Hatalmas fásítás Cson­grádban. A szegedi erdőigazgatóság ez év őszé­től kezdve évi 10.000 hold­ terület fásítását határozta el. Ennek a fá­sításnak nagy jelentősége van a ma­gyar belterjes gazdálkodás jövője szempontjából. A fásítást elsősorban Hódmezővásárhely határában kez­dik el. Békéscsaba magyar és szlovák tagozatú népi kollégiumot szervez. Békés megyében ezidőszerint négy népi kollégium szervezése folyik: Tabán, Békésen, Gyulán és Oroshá­zám lesznek legelőször ilyfajta kö­zépiskolás otthonok. A békéscsabai Nemzeti Bizottság egyik vezető tagja most azt javasolta, hogy a Csabán létesítendő kollégiumban legyen szlovák tagozat is. Az indítványt elvben elfogadták. A fakitermelés fokozódása. A földbirtokreform során Tolna és Ba­ranya vármegyék területén 130.000 kat. hold erdő került az állam tulaj­donába. A fakitermelés e területen megközelíti a békeszínvonalat és örvendetes javulás mutatkozik a bányafatermelés terén. A téli fa­szükséglet fedezésére is megtörtént az intézkedés. Internálták Edelény nyilas fő­szolgabíróját. Az államrendőrség főkapitánysága a politikai osztály előterjesztésére internáltatta Bizony Emil volt edelényi főszolgabírót. A 40 kilón aluli sertéseket szabad eladni. A közellátásü­gyi miniszter rendelete értelmében a 40 kilogram­mon aluli sertés továbbtartás céljá­ból való adás-vétele nem esik korlá­tozás alá. A 40 kilogrammon aluli sertés szállítása — a Budapest szé­kesfőváros területére történő szállí­tás kivételével — ugyancsak szabad. Változatlanul érvényben marad a közellátásügyi miniszternek az a ren­delete, hogy a száz kilogrammon aluli sertést — kivéve a kényszer­­vágás esetét — levágni nem szabad. • ' ** f • " ■ Felvétel a Somogyvári Állami Gyógypedagógiai Gazdasági és Fog­lalkoztató Intézetbe. Felvételért fo­lyamodhatnak azok a siketnémák, akik valamely hazai siketnéma inté­zetnek V., VI., VII., VIII. osztályát elvégezték; azok a normális szellemi képességű siketnémák, akik önhibá­jukon kívül intézeti nevelés-oktatás­ban nem részesültek; azok a gyen­gébb felfogású halló gyermekek, akik gyógypedagógiai (kisegítő) iskolát végeztek, vagy kislétszámú osztá­lyokban nyerték nevelés-oktatásukat és gyakorlati munkák elvégzésére képesek. Súlyosabb szellemi fogya­tékosságú és fizikai munkára képte­len, testileg fejletlen, vagy nyomo­rék gyermekek az intézetbe nem vehetők fel. A felvétel alsó­­korhatá­­ra a 12. életév. Az intézetben mező- és kertgazdaság, állattenyésztés és a háziipar különböző ágazataiban nyernek kiképzést és lesznek foglal­koztatva a növendékek. A felvételi kérelmet az intézet igazgatóságának címére kell postán beküldeni. A szombathelyi országos vásár. Szombathelyen a felszabadulás után most tartották az első országos állat- és kirakodóvásárt. Igen nagy volt a felhozatal gyümölcsfélékben és ba­romfiakban. A csirke párja 6—8 forint, a tyúk darabja 8—10 forint, a kacsa darabja 9—15 forint, a liba darabja pedig 10—20 forint volt.. A környező falvakból 30 marhát haj­tottak fel, amelynek darabja 700— 1000 forintos áron kelt el. Lóból 40 volt a felhajtás, az árak 1200—2000 forint között mozogtak. A malac­piacra 200 malacot hoztak; a tíz­hetes malac ára 50 forint körül moz­­gott.­­ • Bajok Szegeden a kukorica és a burgonya körül. Szeged város köz­­igazgatási bizottsága legutóbbi ülésén szóba került a gyenge terméseredmény. Megállapították, hogy a szegedi kuko­rica vetőmagnak alkalmatlan, a bur­gonyát pedig nem lehet télire ellenni. Az idei paprika nemcsak kévését ad, de minőségileg is­­gyönge. A rossz ter­més miatt általában az állatállomány is igen gyönge. A sertésállományban és a baromfiaknál nagy rész puszilt. A jelentést a közigazgatási bizottság hozzászólás nélkül vette tudomásul.­­ A Pártértesítő legújabb számában Isám Tibor nemzetgyűlési képviselő írt vezércikket a nagyválasztmány utáni po­­litikiai helyzetről. Saláta Kálmán nemzet­­gyűlési képviselő „Elvek és gyakorlat“ cím alatt a magyarság csalódását, juttatta kifejezésre a békeértekezlettel kapcsolat­ban. A Pártértesítő belpolitikai tájékoz­tatója a párt legközelebbi programjaként az önkormányzati választásokat, az am­nesztiát, valamint az összeférhetetlenség és közigazgatási javaslatot sorolja fel és is­merteti a párt elvi álláspontját a malmok küzségesítésélnek kérdésében. Ivándy Ernő Nagy Ferenc miniszterelnök második pá­risi útjáról írt cikket. Ezenkívül a­­Párt­­értesítő tartalmából megemlítjük az or­szágos központ utasításait a szervezetek­­hez, valamint a Kisgazda-hadifogolyszolgá­­lat jelentéseit. Megnyílik az Ady Endre népi kol­légium. Pécsről jelentik. A vár­megye alispánjának a belügymi­niszterhez felterjesztett jelentése sze­rint a Pécsett létesítendő Ady Endre népi kollégium szervezési munkálatai annyira előrehaladtak, hogy meg­nyitása már szeptemberben lehetővé válik. A megindított társadalmi gyűjtés eredménye a kollégiumba felveendő középiskolások zavartalan nevelését és ellátását egész évre biztosítja. Ezentúl nincs „szabad királyi vá­ros“. A belügyminiszter Debrecen városhoz intézett leiratában közölte, hogy bár tényleges jogszabály nincs rá, de a magyar államformaváltozás magával hozza a „szabad királyi­­cím törlését. A város tanácsa tudo­másul vette a belügyminiszter leira­tát és kimondta, hogy ezentúl nyom­tatványain stb. a „Debrecen város“ elnevezést használja. Ött olajütő működik Sopron me­gyében. Sopron megyében nagy a zsír- és olajhiány, mert az egész vármegyében csak egy olajütő mű­ködött. Szeptember 15. óta már öt olaj­ütőt foglalkoztat a vármegye közellátási hatósága. Ez az öt olaj­ütő immáron elégségesnek mutatko­zik Sopron város és a megye zsira­­dékszükségletének ellátására. Elkészült a Fertő-Hanság csatorna hídja. Az esztelen német pusztítás következtében a Fertő-Hanság csa­torna hídja is elpusztult. A robban­tás következtében akkoriban teljesen tönkrement a híd. A győr—sopron— ebenfurti vasútvonal alkalmazottai nagy erőfeszítéssel helyreállították a Mexico-puszta közelében lévő hidat. Patkány veszedelem Nyíregyházán. Nyíregyháza területén a háború kö­vetkeztében igen nagy mértékben el­szaporodott patkányok óriási pusz­títást visznek véghez az épületekben, élelmiszerekben és egyéb tárgyak­ban. Ezért a város vezetősége elha­tározta, hogy a patkányirtást szer­vezetten őr­kezteti el. Egy-egy város­ban ugyanabban az időpontban min­den ház udvarán elhelyezett pat­­kányüjsreggel kezdik meg a patká­­nyok­ tervezett irtásét. Vasárnap, 1946 szeptember 22 (5) v -v. •­* • • ••• .

Next