Kis Ujság, 1947. február (61. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-01 / 26. szám

Magyarország a nagyhatalmaktól kér támogatást a csehszlovák lakosság-széttelepítés ellen Gyöngyösi János külügyminiszter nyilatkozata A Két Újság is beszámolt arról, hogy Gyöngyösi János külügyminisz­ter a napokban találkozott Clementis helyettes csehszlovák külügyminisz­terrel, hogy a lakosságcsere-egyez­mény végrehajtásával és a csehszlo­vákiai magyarság széttelepítésével kapcsolatban megegyezést próbáljon létrehozni. Gyöngyösi János külügy­miniszter csütörtökön fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt nyilatkozott a Csehszlovákia és Magyarország kö­zötti tárgyalások holtpontra jutásá­ról. Ismertette a mostani tanácskozás előzményeit, a csehszlovák-ma­gyai jegyzékváltást, amelynek során a ma­gyar kormány hangsúlyozta, hogy a maga részéről az eredeti lakosság csere­egyezményhez ragaszkodik és annak mielőbbi végrehajtását kíván­ja. Rámutatott arra is, hogy a cseh­szlovák részről az eredeti egyezmény­­ben vállalt alapvető kötelezettségeket n­em teljesítik. Az álláspontok közelebb hozása érdekében Gyöngyösi János külügy­miniszter január 25-én Pozsonyban Személyesen találkozott dementis külügyi államtitkárral. Kijelentette az újságírók előtt Gyöngyösi külügy­miniszter a találkozóra vonatkozólag a következőket: —­ A találkozás eredménytelen volt, minthogy a tárgyalásokon ki­derült, hogy csehszlovák részről csak akkor hajlandók egy nemzetközi szerződésből folyó érvényes kötele­zettséget teljesíteni, ha a magyar kormány újabb egyezményt köt. A magyar kormány azonban jogilag és erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja, hogy egy régebbi egyezmény teljesí­tését egy újabb egyezmény kötésétől tegye függővé. Elmondotta még a külügyminisz­ter, hogy a szigorúan bizalmasnak minősített személyes találkozás egy pozsonyi híradás nyomán nyilvános­ságra került. A hírhez a nemzetközi sajtó azt a megjegyzést fűzte, hogy magyar részről a csehszlovák köz­­m­unkarendelet felfüggesztését köve­tették. A magyar külügyminiszter ezt határozottan megcáfolja. Az említett rendelet alkalmazása ellen magyar részről kifogást nem emelnek. Nyil­vánvaló azonban az, hogy amikor a közmunka címén igénybevett mun­kások családtagjait is kényszerítik otthonuk elhagyására, amikor e munkások hátrahagyott földjeit és házait igénybeveszik és azokba leg­több helyen nyomban új birtokoso­kat költöztetnek be, akkor nem a rendelet végrehajtásáról, hanem erő­szakos széttelepítésről van szó. Az ilyen eljárás — mondotta végül Gyöngyösi János külügyminiszter — egyaránt sérti a lakosságcsere-egyez­ményt és a párisi békeértekezlet ama határozatát, amely a magyar kisebb­ség kérdésében a két államot közvet­len tárgyalásokra hívja fel. Az ilyen eljárás a kérdést egyoldalúan intézi el és mind Magyarországot, mind a nagyhatalmakat fait accompli elé ál­lítja. Az újságírók kérdéseire Gyöngyösi János külügyminiszter többek között kijelentette, hogy a tárgyalások holt­pontra jutása után a magyar kor­mány tájékoztatja a nagyhatalmakat és támogatásukat kéri az erőszakos Csehszlovákia széttelepítéssel szem­ben, a békeszerződés aláírása után pedig az Egyesült Nemzetek Szerve­zetéhez fordulunk. Nyomatékosan hangsúlyozta Gyöngyösi külügymi­niszter, hogy a magyar kormány minden rendelkezésére álló eszköz­zel igyekezni fog a csehszlovákiai magyarság sorsán segíteni és emberi jogegyenlőséget biztosítani. Ezer gyermeket látnak­ vendégül a belga katolikusok A belga katolikus társadalom, amely már az első világháború után is Magyarország segítségére sietett, a második világháború befejezésekor az elsők között jelentkezett, hogy vendégül lássa a rosszul táplált ma­gyar gyermekeket. A belga Caritas Catholica gyermekosztályának veze­tője, Mme Fermees háromnegyed év­vel ezelőtt értesítette a magyar S­tesio Catholica központját, hogy ezer ma­gyarországi gyermek üdültetését vál­lalják a belga katolikusok. A budapesti központ a sokezer je­lentkező közül az egészségileg leg­rosszabb állapotban lévő fiúkat és leányokat választotta ki a belgiumi üdülésre, majd összeállította az első gyermekcsoportot. Ebben a csoport­ban 1 ö0, hat és tíz év közötti gyer­mek foglal helyet. A csoport csü­törtökön indult el Belgiumba a Ke­leti pályaudvarról a menetrendszerű gyorsvonathoz kapcsolt két külön kocsiban. Ausztriában az osztrák ka­tolikusok gondoskodnak a csoport ellátásáról, Svájcban a Caritas Ver­band fogadja a gyermekeket. A gyer­mekek hat hónapot töltenek belga katolikus családoknál. „ Művi mpand­zsént”” leszolgálta kollégájának katonaidejét egy magántisztviselő Egy megvont „apanázs“ körül ke­letkezett bonyodalmakat tisztázott ma délelőtt Markóciy Miklós dr. vizs­gálóbíró, amikor letartóztatásba he­lyezte Szilágyi László magántisztvi­selőt közokirathamisítás bűntette cí­mén. Az ügy előzményei néhány hó­nappal ezelőtti eseményekre nyúlnak vissza, amikor Szilágyi László meg­ismerkedett Paksi János hivatalnok­kal. Paksi elmondotta kollégájának, hogy behívót kapott és be kell vo­nulnia. Paksi a továbibak során fel­ajánlotta Szilágyinak­: amennyiben hajlandó helyette bevonulni, úgy busás ajándékokkal és havi apanázs­­zsal látja el. Szilágyi, Paksi okirataival bevo­nult a katonasághoz. Minden hó else­jén pontosan megérkezett a jó, ízes falatok a havi apanázzsal együtt. Mindez a múlt év szeptemberéig tart­o­tott, amikor is elmaradtak a posta­küldemények és a pénz is. Szilágyi egy ideig várt, majd meg­állta a várakozást és hazautazott Debrecenbe menyasszonyához. Az i __ egyik debreceni étteremben szórako­zott Szilágyi, kissé felöntött a ga­ratra. A szórakozásból mulatozás lett, amelynek végén Szilágyi bot­rányt csinált. A vendéglőben rend­őrök tértek be, akik Szilágyit igazol­tatták. Szilágyi elővette levéltárcáját, abból több okiratot nyújtott át az igazoltató rendőröknek: nagy megle­petésre, hol Szilágyi László magán­­tisztviselő, hol pedig Paksi katonai okmányai kerültek elő. A rendőröknek gyanús volt a do­log, Szilágyit előállították a rendőr­ségre. A turpisság kiderült , Szilágyi kénytelen volt bevallani, hogy Paksi katonai okiratai milyen célt szolgál­tak. Szitágyit felszállították Budapestre. Itt sem tagadott. A vizsgálóbíró le­tartóztatta. A felbujtó Paksi ellen is megindult az eljárás. Ezzel azonban a bonyo­dalmaknak még nincs vége, mert az ügy iratai átkerülnek a katonai ha­tóságokhoz, ahol Paksit és Szilágyit egyaránt felelősségre vonják. (2) Szombat, 1947 február 1 Baromfitenyésztő telepeket és minilakösségeket szervez a földm­ivelésügyi miniszter A földmivelésü­gyi miniszter a hazai baromfitenyésztés fellendítése érde­kében állami ellenőrzés alá von olyan baromfitenyésztő telepeket és községeket, amelyek ezt kérik és a minisztérium által megszabott felté­telek betartására vállalkoznak. Állami ellenőrzés alá vételét kérheti az a tenyésztő, aki legalább 100 egységes fajtájú, állandó tojóállománnyal és megfelelő számú kakassal rendelkezik A baromfitenyésztő községben vagy annak összefüggő részén a tenyész­tőknek legalább 1000 tojóval és hozzá megfelelő számú kakassal kell ren­delkezniük, hogy a község állami ellenőrzés alatt álló baromfitenyésztő mintaközséggé nyilvánítható legyen. Az állami ellenőrzés alatt álló baromfitelepek és mintaközségek fertőzéstől megtisztított állománya után származó fájtiszta, egészséges tenyésztojásokat a gazdák az állami baromfikeltetőközpontok részére kö­telesek szállítani, ahol azok a piaci­nál mindenkor magasabb áron érté­kesíthetők. Az állami ellenőrzött te­lepeken nevelt egészséges fajtájú te­­nyészbaromfit az állam a tenyész­­baromfikiosztási akcióra a piacinál lényegesen magasabb tenyészállat­­áron felvásárolja és a tenyészba­­romfi-kiosztási akció keretében az igénylők között kedvezményes áron kiosztja. A komoly tenyésztők tehát számottevő jövedelemtöbblethez, elegendő baromfival nem rendelkező parasztok viszont mina-Sr.,-, baromfi­­állományhoz jutnak. Roosevelt halálának évfordulójja Az amerikai rádió jelenti, hogy az emberi jogok alapokmányának kidolgozására alakult nemzetközi bizottság csütörtökön a Hyde-parktia, néhai Roosevelt elnök születési he­lyérg­ ment, hogy testü­letileg rótja le kegyeletét Roosevelt elnök em­léke iránt. (MTI) A 35. kongresszus, amelyre a Szociáldemokrata Párt összeül, nem csupán azért jelentős, mert azt mutatja, hogy egy nagy­­mamú párt tart itt seregszemlét s beszéli meg a jövő utait. Azt kell itt elsősorban figyelembe venni, hogy ez a párt az idők viszontag­ságai között a legkülönbözőbb tak­tikai és stratégiai helyzetekben hű maradt emberi és tudományos ideál­jaihoz és éppen ez teszi könnyűvé annak, aki mint mi, nem áll velük azonos elméleti alapon, hogy fenn­­tartás v­érki őszintén üdvözölje ezt a pártot és ezt a mozgalmat. Ha nem is vagyunk marxisták, nem tudjuk elképzelni, hogy egy őszin­tén demokratikus párt ne dolgoz­hatna őszinte barátságban együtt a szociáldemokratákkal, a nemzet és az emberiség nagy céljai érdekében. Ez a párt ugyanis befelé és kifelé vitatkozó párt, az igazi alkotmá­nyosság és parlamentarizmus elvei­nek megfelelően tör céljai felé és ezen nem változtat, többségben van-e, vagy kisebbségben. Húsz éven át egy sötét ellenforradalmi korsza­kon keresztül reménytelen kisebb­ségben ültek a szocialista képviselők a párlament soraiban, de a haladás­nak, az emberiességnek, a szociális igazságnak minden híve reményke­dett bennük, mert tudta, hogy ők politikai sikerek kedvéért ezeket az ideálokat el nem árulják. Lapjuk pedig, a Népszava hetven­ötéves fennállása a brit szüntelenül és megalkuvás nélkül harcolt a munkásosztály és általa a nemzet neveléséért, műveléséért és felemelé­séért. Jórészt ennek is köszönhető, hogy a szocialista magyar tömegek, ha számuk meg is csappant az ül­dözések következtében, soha nem hallg sí­ltek az uszításra, a félreveze­tésre és a demokratikus éra kezde­tekor már egységesen állíthatták szervezettségüket és fegyelmezett lelkesedésüket az újjáépítés szolgá­latába. Ez­ért Magyarország és a nagyvilág minden haladó partja és embere őszintén kíván szerencsét további munkájukhoz és kéri, hogy továbbra is jelszavaktól, kordivatok­­tól meg nem tántorítva szolgálják az igazi haladást, a f­űzötten demo­krácia és szabadság ügyét. Rádió mivmKwmaxaM*smwnxjiM\mi hiMiHIwbiihii—hiiito Február 1. Szombat. 6.30: Falurádió — 5.45: Reggeli torna. — 7: Hírek. — 7.20: Reggeli zene. — 8: A savanyúkáposzta felhasználása. — 8.15: Szórakoztató magyar muzsika.­­— 9: A Szociáldemokrata Párt kongresszusa. — 12: Déli harangszó. Hírek. — 12.15: Szalon­zenekar. — 13.15: Hétköznapi gondok. — 13.30: Várhelyi Antal játszik a Zeneművé­szeti Főiskola orgonáján. — 14: Hírek. — 14.10: Áldd meg Isten a hegedűt. — 15.10: Skandináv humor. — 15.25: Egyetlen út a tervgazdálkodás. — 15­55: Műsorismer­tetés. — 16: Dunavölgyi népek hangja. — 10.30: Gyermekrádió. — 17: Hírek. — 17.10: Vöröskereszt. — 17.30: A Munkás Kulturszövetség műsora. — 18: Magyar zenekari művek — 18.30: Három magyar köztársaság — 10: Szalonzenekar. — 19.30: Ma egy éve... A magyar köztársaság év­fordulója. — 0: Hírek Sporthírek. — 20.20: Engel Iván zongorázik. — 21: Han­gos heti híradó. — 21.56: Hírek és kró­nika oroszul - 22: Mit hallunk holnap? — 22.30: Bartók: Harmadik zongoraver­seny. — 23: Táncdalok magyar énekesek és muzsikusok előadásában. — 24: Hírek. — 0.19: Hírek és krónika franciául. —­­ 20: Hírek és krónika angolai. BUDAPEST n. — 17: ötórai tea. — II: Hírek. — 18.85: Magyar operett részletek. — 19.10: Közve­títés a Nemzeti Kamaraszínházból. „Hul­lámzó vőlegény* Vígjáték három felvonás­ban, írta Tamási Áron. — Hírek. — 21.50: Hanglemezek. — 22.15: Magyar ze­nekari művek. Február 2. Vasárnap. 7: Reggeli zene. Közben: Naptár. — 8: Hírek. — 8.20: Still: Old California. Szim­­fonikus költemény. — 8.30 Kopeczky Ala­jos játszik a Zeneművészeti Főiskola or­gonáján. — 9: Református vallásos félóra. — 9.20: Unitárius istentisztelet. — 10: Római katolikus egyházi ének és szent­­beszéd. — 11: Emberek­­a gőzben. — 11.20: Rádió kamarazene. — 12: Déli harangozó. Hírek. -­ 12.15: Anyák öt perce. — 12.20: Bach: ötvenhatodik kantáta. — 13: Ver­sek az utcazajban. — 13.30: Forró meló­diák. — 14: Hírek. — 14.10: Magyar Mű­vészek muzsikálnak. 15: Az elbeszélés magyar mesterei. — 15.20: A BBC­ aján­­déklemezei. — 15.45: Vasárnapi krónika. — 16: Vöröss Sári és Varga Imre énekei. — 17: Hírek. — 17.10: Magyar Parnasszus. — 18: Fritz Kreisler hegedül. — 18.10: Vasárnapi beszélgetés az utazási lázról. — 18.30: Népszerű operaest. - 19.30: A Ho­­léczy-együttes játszik. — 20: Zenés rész­letek a ..Fekete liliom*'-ból. — 21: A Rádió hangja. - 21.10: Walter Rózsi énekel. — 21.30: Rádióankét. — 21.50: Hírek és kró­nika oroszul — 22: Hírek Sporthírek. — 22.25: Mit hallunk holnap? — 22-35: BBC, tánclemezek. — 23: USA ajándéklemezek­— 24: Hírek. — 0.10: Hírek és krónika franciául. — 0.20: Hírek és krónika an­golul. BUDAPEST II. 10: Vasárnapi muzsika. — 17: Ötórai tea. — IS: Hírek. — 18.05: Falurádió. — 19: Előadás a Stúdióban „Christine.“ — 20.30: Könyvszemle. — 21: Hírek. — 21.15: Ci­gányzenekar. — 22.15: Richard Strauss: Hősi élet. Manilával ünnepli meg az ifu­ság 1848 centendriumát Az Országos 48-as Ifjúsági Bizott­ság csütörtökön délután tartotta ala­kuló gyűlését a Győrffy-kollégium­­ban. Kemény Gábor, a kultuszminisz­ter képviselőjének megnyitó szavai után a Magyar Ifjúság Országos Ta­nácsa nevében Non György előter­jesztette az ifjúság 1848 centenáriu­mára kitűzött munkaprogramját. — A magyar ifjúság feladata 1818 ban az volt, hogy harcoljon a sza­badságért — mondotta — 1948-ban pedig az a feladata, hogy tudjon élni a megszerzett szabadsággal! A ma­gyar ifjúság 1948-ra szóló munkater­vének egyik legfőbb pontja: aunkásbrigádokkal és önkéntes munkásszázadokkal megépítik a Duna-Tisza-csatorna egy szaka­szát. A nagyszabásúnak ígérkező munká­hoz még ebben az esztendőben kü­lönleges csapatok kezdenek hozzá. A MIOT 1948-ra általános munkaver­senyt hirdet! Minden dolgozó ifjú, a saját munkahelyén fokozottabb mun­kát fog kifejteni és aki szakmájában a legnagyobb többletmunkát végzi el, március 15-én megkapja a „Jó mun­káért“ érdemrendet. A fizikai munka­teljesítmények sorába tartozik még az Ifjúság Országos Tanácsának az a terve, hogy az ország összes hely­ségében megalakítandó ifjúsági bi­zottságok 1948 március idusára meg­ajándékozzák székhelyüket egy „köz­munkával“. Utak, középületek, sport­pályák, parkok újjáépítését, vagy rendbehozatalát célozza ez a terv. 1848 centenáriumára a szellemi újjáépítés legfőbb kérdése a magyar ifjúság demokratikus átnevelése. Szervezett bizottságok járják majd az országot, hogy felkutassák a szabadság­­harc idejének minden dokumen­tumát. A kutatóbizottságok munkája után végre tiszta képet alkothat magának az ifjúság a 18-as történelmi időkről 1943-ban Budapesten megrende­zik a Demokratikus Ifjúság Világ­kongresszusát, továbbá a Dunai Né­pek Kulturális Versenyét is. A nyári hónapokban megtartandó londoni olimpiai játékok után a világ spor­tolói európai körutat lesznek és ennek az útnak a során ellátogatnak majd a magyar fővárosba is, ahol nagyszabású „kis olimpiai“ ver­senyeket rendez a MIOT. Va,Ismeri* gengsztereit a £lég«j»ost a­u*e&íban kifosztották "tfr. Kenedi Géza orvosi Január 29-én az esti órákban pél­dátlan vakmerőségű rablótámadást követtek el eddig még ismeretlen, szö­késben lévő tettesek dr. Kenedi Géza orvos Régiposta­ utca 12. számú la­kásán. A banditák este fél kilenc órakor törtek a Régiposta­ utca­ 12. számú házra, három bandita revolverével a ház lakóit tartotta sakkban, míg négy Kenedi­ki lakásába ment be. Az or­vost és feleségét revolverrel kénysze­rítették, hogy értékeiket átadja ne­kik, sőt le is vetkőztették őket. A lakást kirabolták és magukkal vitték az orvos értékes műszereit is. Ezután egy szekrényt félre tolva a mögötte lévő ajtót felfeszítették és behatoltak az orvos társbérlőjének özv. Frapp Salamonnénak szobájába is. Az idős asszony már ágyban fe­küdt, amikor rátörték az ajtót és megijedve a rablóktól, kiugrott az ágyból, a lépcsőházba rohant, hogy segítségért kiáltson. A banditák utána vetették magukat, visszahur­colták a szobába, majd takaróval le­kötötték a fejét. Ezt a szobát is ki­fosztották, majd a kapu előtt vára­kozó kocsiba ülve, elrobogtak. Azonnal rendőri bizottság szállt ki a helyszínre, hogy az amerikai ízű gengsztertámadás résztvevőinek kinyomozását azonnal megkezdjék. A kocsit, amelyen a gonosztevők el­menekültek, már sikerült megtalálni. A nyomozás folyamatban van. Tűzszerészek harca A földművelésügyi minisztériumban a termelési miniszteri biztosok Ta­kács Ferenc államtitkár elnöklésével az ország területén parlagon heverő 128.000 hold ügyében értekezletet tar­tottak. Ennek a kérdésnek legérde­kesebb pontja az, hogy miképpen jussanak ahhoz a 10—12.000 ka­tasztrális holdnyi földhöz, amelyet a háború folyamán elaknásítottak. Bár a honvédelmi minisztérium tűzszeré­szei gondos és hősies munkával ed­dig már nagy területeken felszedték 12.000 hold földért az aknákat, mégis igen sok helyen előfordult, hogy a traktorok rásütöt­tek a már veszélytelenített területre s felrobbant. Az ország termelési biztosa ki­jelentette, hogy mindent megtesz an­nak érdekében, hogy a sok helyi életveszéllyel­­ járó mezőgazdasági munkák veszélytelenné váljanak s tűzszerészeink fokozott ütemben foly­tassák tevékenységüket, hogy minél több föld álljon a mezőgazdasági termelés szolgálatába. Súsyssssi elí­rik a jsíMpsztssssKsS elülsőt Trutzl Adolf, a pékipartestület volt elnöke állt vádlottként az uzsora­bíróság Lukács-tanácsa előtt. A vád­indítvány szerint Trutzlnak felesle­ges lisztjegyei maradtak és ebből ti­zenkét mázsát kitevő mennyiségű liszt­jegyet kilónként 40 filléres áron különböző ismerőseinek eladott. A bíróság előtt azzal védekezett, hogy a jegyfölösleghez jogosan jutott hozzá, tagadta, hogy pénzért adta volna a jegyeket és azt hangoztatta, hogy ismerősein akart csak segíteni. A bíróság nem adott helyt ennek a védekezésnek és Trutzit egyévi bör­tönre, Budapestről háromévi kitil­tásra, iparengedélyének elvesztésére, a szakmabeli kereskedéssől öt évre való eltiltásra és üzlethelyiségének igénybevételére ítélte. ■ Nyomatékos súlyosbító körülmény­nek tekintette a Lukács-tanács, hogy neki, mint az ipartestület volt vezető­jének, fokozottabban kellett volna ügyelnie a szabályok és rendeletek betartására. ÚJ ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYOK a forintsnérleg-rendeletben Az üzemi berendezések és ingatlanok értékelése Nagyobb szabadság a tartalékolásnál A forintmérleg-rendelet megjelené­sét nagy érdeklődéssel vár­ja a gazda­sági élet. Hogy közelebbit megtudjunk róla és hogy a már ismertetett tervezeten keresztülvezetett változásokról is tá­jékozódást szerezzünk, Antos pénz­ügyi államtitkárhoz fordultunk, aki a következő felvilágosítást adta: — A Gazdasági Főtanács elé ke­rült e héten a forintmérleg-rende­­let, amelyet még december első he­tében elkészített a pénzügyminiszté­rium és az igazságügyminisztérium, de a kérdés nagy horderejűre való tekintettel a rendelet megjelenése előtt a legfontosabb alapelveket nyil­vános vita alá bocsátották. — Milyen változás történt a ren­delet-tervezeten? — kérdeztük az államtitkárt. — A vita során a rendelet ere­deti szövegezése több módosításon ment keresztül. A legnagyobb hord­erejű módosítás az, amelyik az üze­mi berendezéseknél és üzemi ingat­lanoknál az eredeti tervezettel szem­ben az 1939-es pengőérték hármas szorzószámmal való átértékelését teszi lehetővé.­­ Módosult a nyugdíjalapok fel-­­ töltése tekintetében elfoglalt állás­pont is. Tekintettel ennek a problé­mának általános jogi rendezetlensé­gére, a mérlegrendelet nem­t vágha­tott elébe a későbbi szabályozásnak és ezért itt az a szabályozás nyert elfogadást, hogy a vállalatok az el­ismert vállalati nyugdíjpénztár va­gyonát egyelőre meglevő állagában veszik fel mérlegükben és így ezek­nek tiszta vagyonterhére történő tel­jes összegű feltöltésére most nem kerül sor. — A tartalékolás tekintetében is nagyobb szabadság érvényesül — folytatta az államtitkár. — Az ere­deti tervezet szerint a vállalatoknak a tiszta vagyon 20 százalékát lehe­tett volna tartalékolni. A rendelet szerint most már a mérleg szerint adódó tiszta vagyon 50 százaléka erejéig van módjukban a vállalatok­nak tartalékolni. Ez a kívánság azért volt indokolt, mert túlságosan magas névértékek esetén a kedvezőtlenebb jövedelmezőség a vállalatok egész soránál a tőke aláértékelésére vezet­ne és így az alaptőkeemelés lehető­sége erősen megnehezülne, — fe­jezte be nyilatkozatát az államtitkár. (Karen)

Next