Kis Ujság, 1947. február (61. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-14 / 37. szám

S­zenteli­­tés megkezdi a köö­tségvetés részletes tálát A nemzetgyűlés szerdai ülésén foly­tatták a költségvetés tárgyalását. Vásári­ István (Szabadságpárt) fog­lalkozott a mezőgazdasági adóterhek­kel és a közigazgatási tisztviselők létszámának kérdésével. Erdei Mihály (kommunista) beszédében rámutatott a magyar parasztság nagy szerepére az újjáépítésben. Szeder Ferenc (szoc.-dem.) beszédében hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a diktatórikus irányzatokkal és azt nem is óhajtja. Viszont egyesek mindjárt proletár­diktatúráról beszélnek, ha az ország dolgozói valamilyen jogokhoz jutnak és azt társadalmi és gazdasági téren érvényesítik. Őszintén vallja a klasz­­szikus szabadságjogok feltétlen ural­mát. Ezután foglalkozott a föld­reformmal, a szövetkezeti kérdéssel, végül az összeesküvéssel kapcsolat­ban kiemelte, hogy azért a Kisgazda Pártot nem lehet kollektíve felelőssé tenni, de azok, akik bűnösök, egyen­ként vegyék el büntetésüket. A költ­ségvetést elfogadja. Gulácsy György (Pk.) foglalkozott a Kisgazda Párt­ból való kilépésének történetével, majd kijelentette, hogy a jövőben csak olyan pártnak lehet a tagja, amely a baloldali blokkon belül küzd a demokráciáért. A békeszerző­déssel kapcsolatban megállapította, hogy annak gazdasági terhei erősen igénybe veszik a magyar nép teljesítő­képességét. Schlachta Margit (Pk) szólalt fel ezután, majd Károlyi Mihály félre­értett szavait kívánta helyreigazítani, amikor reflektált Im­plon Ferenc kis­­gazdaképviselő beszédére. Impsonnak arra a kijelentésére, hogy Károlyinak a kiegyenlítő szerepet kellett volna játszani az ellentéteknél, azt vála­szolta, hogy ennek a kiegyensúlyo­zásnak vannak határai és ő nem haj­landó a kiegyenlítő szerepet betöl­teni az összeesküvők és az azokat elítélők között. (Tiltakozás a Kisgaz­dapárton: Ilyenre nem is kértük.) Felszólalását azzal fejezte be, hogy fő célja a puritanizmus biztosítása és nagy súlyt fektet arra, hogy a Kis­gazda Párt és általában a paraszt­pártok megmaradjanak, mert Ma­gyarország ezeket a pártokat nem nélkülözheti. Utána Implon Ferenc szólalt fel félreértett szavai helyre­­igazítása címén. Hangoztatta, hogy örömmel fogadja Károlyi helyreiga­zító szavait, de szerette volna, ha a helyreigazításból félreérthetetlenül ki­tűnik, hogy szavait nem a Kisgazda Párt, hanem a bűnösök ellen irányí­totta. (Ez természetes, szólt közbe Károlyi.) Utána Vásáry József (Sza­badságpárt) a korrupció letöréséről beszélt. Hat órakor áttértek az interpellá­ciók meghallgatására, amelynek so­rán többek között Lévai Zoltán (Sza­badságpárt) Szent-Györgyi utazásá­nak elmaradásával kapcsolatban szó­lalt fel. Nagyiván János (Szabadság­­párt) a beszolgáltatás helyessége tárgyában a közellátásügyi minisz­terhez intézett kérdést. Erőss János közellátásügyi miniszter nyomban válaszolt az interpellációra. Károu­­tálott arra, hogy a hozzá intézett kérdéssel kapcsolatosan már intéz­kedett is. Rendeletek biztosítják, hogy más terményekkel legyen tel­jesíthető a gabonabeszolgáltatás. Erőss János ezután Pásztor István (Szabadságpárt) régebben elmondott interpellációjára válaszolt. Pásztor István (Szabadságpárt) interpellált ezután Mil­ók Sándor hazahozatali kormánybiztos „különös“ autószer­zése tárgyában. Balogh István állam­titkár azonnal válaszolt az interpel­lációra, azért, mert — mint mon­dotta — a közhivatalnok becsületét egy percig sem szabad téves beállí­tásban hagyni, már­pedig Milick tel­jesen ártatlan az egész autóü­gyben. A nemzetgyűlés mai ülésén a pénzügyminiszter válaszol az el­hangzott felszólalásokra és ezzel a költségvetés általános vitája véget ér. Utána áttérnek a miniszterelnök­ségi tárca költségvetésének tárgyalá­sára. A Kisgazda Párt képviselői csoportjának értekezlete .A Független Kisgazda Párt kép­viselőcsoportja szerdán délelőtt ülést tartott. B. Szabó István hangoztatta, hogy a miniszterelnök és pártja kö­zött teljes az egyetértés, ha félreértés is keletkezett abból, hogy a képvise­lők csak későn kaptak pontos érte­sítést a szombati és vasárnapi tár­gyalásokról. Ezek után küldöttség ment Nagy Ferencért, akit a csoport teljesen fogadott. A miniszterelnök megokolta, miért vetette fel a bizalmi kérdést és hangoztatta, annak fon­tosságát, hogy közte és a párt között teljes legyen az egyetértés. Kiemelte a közgazdasági problémák döntő je­lentőségét, amit belpolitikai válsá­goknak nem szabad megzavarniok. Biztosította a képviselőket, hogy mindig pontosan fogják őket tájé­koztatni a helyzetről. Ezek után a képviselői csoport melegen ünnepelte Nagy Ferencet és neki egyhangúan bizalmat szavazott. " Horn lett a *Janika* 600.000 forintos bevétele? A Magyar Színház ismét válságba került. Az ősszel Sárosi Ferenc pék és tésztagyáros, meggyúrván­­ az illetékeseket, megkapta a színházi koncessziót. Sárosi bemutatta a „Janikát“, amelynek páratlan sikere volt és bankjegykötegeket varázsolt az elmúlt hónapokban üres pénztári pultra. Úgy látszott, hogy a Magyar Színház végre helyes útra került, de már a hetvenötödik előadásnál azt beszélték, hogy ismét, a nagy be­vételek ellenére, bajok vannak a Magyar Színházban! A „Janika“ után a „Mimóza“ című zenés vígjátékot tűzték műsorra és ekkor teljes erő­vel tört ki a válság. A színészek szakszervezete Bán Ernőt bízta meg az ügyek tovább­vitelével. Kiderültek a következők: Sárosi Ferenc alig 20.000 forinttal lett a Magyar Színház tőkése és ezt az összeget idők folyamán nemcsak hogy kivette, hanem még összesen nyolcvan-kilencvenezer forintot for­dított saját céljaira! Ennek az ösz­­szegnek a hiányát erősen megérezte a színház, annál is inkább, mert ugyancsak megállapították, hogy Sá­rosi tartozik a vigalmi adóval, tarto­zik az adóközösségnek és különösen jelentős összeget tesznek ki a MABI és OTI járulékok. A köztartozásokat százezer forintra becsülik. A szakszervezet nem akarta „meg­enni“ a Sárosi által gyártott „tész­tát“ és tovább akarta folytatni a vizsgálatot. Sárosi azonban kijelen­tene, hogy rendezi a színház ügyeit és haladékot kért. A haladékot, szom­batig kapta, de szakkörök nem hisz­nek abban, hogy a Magyar Színház ügye tisztázódhat. A „Junika“ 11­1 előadásának kö­rülbelül 600.000 forintos bruttó be­vételének elszámolásáról van szó. A szakértőknek az a véleménye, hogy a kérdést véglegesen le kell zárni, m­­ég­pedig úgy, hogy a színházat hat hónapra becsukják és a jogutódlás megszűntével új vezetéssel induljon meg a munka az Izabela-téren. Pataky Károly Sajátkezű­leg szer­kesztett villamosszékben végzett magával egy nyilas-barát szerelő A Röppentyűi­ utca 39. számú ház­ban fantasztikus öngyilkosság tör­tént. A házban lakó Nagy Ferenc a saját maga által szerkesztett villa­­mosszékbe ült s magasfeszültségű áram segítségével végzett magával. Bergmoser Ágoston dr. vizsgálóbíró kihallgatásokat foganatosított a példa nélkül álló öngyilkossági ügyben. Kiderült, hogy a villanyszerelő egy konnektorba villanydrótot dugott, a drótot többször a nyaka köré csa­varta, majd a testét körülfonva a huzallal, egész a bokáig beburkolta magát dróttal A 110 voltos áramot egy transzformátorral él0 voltra erő­sítette fel és a gyilkos áramot magára engedte. A nyomozás adatai szerint nyomban meghalt. Nagy Ferenc nyilván hosszabb ideje készült az öngyilkosságra. Ne­hogy avatatlanok is áldozatai legye­nnek szörnyű tettének, a „villamos­­szék“­ fölé hatalmas táblát függesz­tett a következő felírással: „Vigyázz, nagyfeszültségű áram! Életveszélyes, ne nyúlj hozzám!’* Kihallgatták Nagy Ferenc egyik hozzátartozóját, aki megoldolta az öngyilkos rejtélyét is. Nagy Ferenc a rémuralom idején üresan exponálta magát a nyilasok érdekében, félt a következményektől, ezért végzett ma­gával. (2) Péntek, 13. február 14 A penicillin gyógyífja a sariackof is Norvég kórházakban eredményes kísérleteket folytattak a vörhenynek penicillinnel való gyógyítására. A betegek általában nyolc nap alatt teljesen felépültek. (MTI) Pardon A villamos lassan fékez a Márvány­utca sarkán. Az öreg úr és a szatyo­­ros idős hölgy a megszokás lendüle­tével mérsékelt rohamot intéz a be­szállás érdekében. Nincs is különö­sebb baj: az öreg úr boldog meren­géssel letett van tíz ablakmenti ülő­helyre, az idős hölgynek pedig át­adja a helyét a perzsabundás divat­dáma. A 4. idős hölgy szemére illeszti csontkeretes pápaszemét és száját csü­csörítve előveszi kötését. Az unoká­jának kötheti a kesztyűt, mert olyan szépen, olyan szelíden mosolyog. Afféle idillikus hangulatban ringa­­tódzik a villamos közönsége, de hir­telen, amint a kocsi zökken, kajla lendülettel beviharzik egy fiatalem­ber, aki dagadó önérzettel tör utat a villamos présébe került utasok közt. Elsöpri a kalauzt, odébb löki a ka­lapos leányt, az ölében rejtegetett kalapok hirtelenjében szétröppennek, s rátapos a száguldó förgeteg a fo­gantyúba kapaszkodó rosszlábú úr tyúkszemére. — Éjjél — nyög fel a leliport tyúkszem boldogtalan tulajdonosa —, a lábam! — Oppardon —, süllyenti féléje a zivataros jelenség, bocsána­t — és egy újabb lendülettel mellbevágja az elötte álló utast. — De azt a mindent­ magának —, robbanna a tyúkszemes úr, de köz­be­n hasítani kezd, nyilas a fájdalom. — A lábam, a törött lábam, pont a törött, hozzá még fagyos is — nya­valyog a szerencsétlen. — Mit nyafog? — mordul most rá a lábkipró pökhendiség. — mond­tam, hogy pardon. Ha magának ez sem elég, adhatok még egy fiem­­met is! — Micsoda? ... izé ... flemm ... — dadog a tyúkszemes elképedten, de elképed a villamos is. A fiatalúr mindezzel nem törődik. Fütyörészve pingálja a befagyott ablak jegére egy Miéi nevű úri hölgy nevét. Erre már elkapja a düh a tyúk­­szemes urat, az arca megdagad, ki­vörösödik. — Az ilyen bitangot ki kell rúgni... kirúgni, kérem, — fröcsköl a nyála. — Értik, kérem, kirúgni. . . Az én lábamat, kérem bombaszilánk zúzta össze ... ez az izé meg, ez a nyikhaj... ez a... — ...Kalapjaimat szórta széjjel — sivít a kalaposlány —, a drága ka­­lapokat. Hát ez mehet? — Az anyja, térdit... hát persze. Az ilyen alak. .z ilyen fráter. En­gem mellbevágott... ez a jampec ... No, gyere csak, kisapám. Karok emelkednek, fenyegetések lobbannak. — Üssük, üssük — hallatszik in­nét is, onnét is. .. nagymama leteszi a kötést. .az öreg úr abbahagyja a mosolygást. A kalauz békit: „de, ké­rem, demokrácia van!“ .4 kalapos­leány meg kiabál: „üssük, üssük!*“ .4 mellbevágott úr félelmetesen kö­zeledik. Közben a villamos fékez, a tyúkszeméé úr hirtelen ugrik, aztán az egészséges lába teljes erejével rá­hág a pökhendi fiatalember láb­fejére. — Oppardon! — kiált rá dühösen és leszáll. — Bocsánat! — harsogja még ak­kor is utána, amikor a villamos már elindult. — Auvét — kiált fel a fiata­l hős. A kalaposleány, a mellbevágott úr, a kalauz és az utasok együttesen harsogó­­ nevelésbe törnek ki. A4 villamos röhögve rohan tovább .. . Cséry Dezső ÜZENNEK A HADIFOGLYOK A moszkvai rádió útján az alábbi monvm­ hadifoglyok üzenik, hogy egészségesek, jól érzik magukat, sze­­retettel köszöntik hozzátartozóikat és kérik, mielőbb válaszolj­anak a következő címre: Moszkva, Kmsznij Kreszi, Pocskovi Jascsik 168/15. Ha­nos­ár Imre üzen csnyid­ának Battonyára, Lakat''" József Tárnok­ra, Mester Gyula Salgótavára, Kell! József Kecskemétre, Patai József Újszegedre, Olt Lajos Nemesoroszi­­ra, Gémesi Rezső Nyitranovákra, Szűcs József Ertényre, Vasvai András Nagysomkulra, Fóka Bálint Pápára, Szabó Lajos Esztényre, Fó­ti­­r György Dévaványira, Pabula Mihály Pusztaföldvárra, Deli Miklós Zsunkra, Kovács József Újszászra, Gerei Ferenc P­-ra, Nagy István Vértesszölösre, Sándor László Ka­zárra, Molnár Vince Neműre, Han­gár Mihály Já­­­zsi­ról, száll­ásra, Fa­zekas Sándor Mezőmadarasra. — Az IPOK összeállította a kéz­művesiparban foglalkoztatott tanon­­cok számát. Magyarországon a kéz­­művesiparban ezidő szerint a fiú­tanulók száma 30.755, míg a leány­iparostanulóké 5471. — A Seregélyes­ Vadásztársaság gyűjtést rendezett a dorogi bánya­­robbanásnál hősi halált halt bányá­szok hozzátartozóinak javára. A gyűjtés eredményét, 50.20 forintot (ötven forint 20 fillért) a Kis Újság a Dorogi Bánya Üzemi Bizottságá­hoz jutatta. A hála és megbecsülés jegyében ünnepelte a főváros a felszabadulást Budapest felszabadításának máso­dik évfordulóját ünnepelte tegnap a főváros. Az ünnepségek sorozata délben a felszabadítási emlékkiállí­tással kezdődött, amely a Budapest ostromára vonatkozó érdekes és ta­­nulságos anyagon kívül a felszaba­dító Vörös hadsereg iránti h­ódolatot juttatta kifejezésre. Az emlékkiállításon Kővágó József polgármester üdvözölte a megjelen­teket, utána Tikig Zoltán köztársa­sági elnök mondott megnyitó beszé­det. Hangsúlyozta a köztársasági el­nök, hogy az egész magyar nemzet, a magyar nép őszinte és mély hálát érez a felszabadító Vörös Hadsereg és az egész Szovjetunió iránt. Délután 3 órakor az­ Újvárosházán, rendkívüli közgyűlésen emlékezett meg a főváros törvényhatósága , a fasiszta elnyomás alóli felszabadulás­ról. A rendkívüli közgyűlésen a kor­mány tagjai is megjelentek. Az ünnepségek sorozatát este 7 órakor operai díszelőadás zárta be, amelyen Kővágó József polgármester nagyhatású beszédet mondott. Ssetilissül a forintmérleg-ren­­elet 150.000 forint a legkisebb alaptőke • Április 30-ig kell nyilvánosságra hozni a megnyitó mérleget A hivatalos lap mai száma közli a kormány legújabb rendeletét a fo­rintmérleg készítéséről. A rendelet, amelynek egyes intézkedéseit a Kis Újság több alkalommal ismertette, mindenekelőtt közli az értékelési sza­bályokat, majd a részvénytársasá­gokra vonatkozó rendelkezéseket és ismerteti a mérlegtételek csoportosí­tását. A megnyitó mérleg megállapí­tásával egyidejűleg a részvények név­értékét forintban újból meg f­ell álla­pítani. A részvény névértékének leg­alább 30 forintot kell kitenni. Ha a részvénytársaságnak alaptőkéje 150.000 forintnál kisebb, úgy azt egy év alatt 150.000 forintra ki kell egészíteni. Ellenkező esetben a vállalatnak fel kell számolnia. A részvénytársaság alaptőkéjét nem lehet 150.000 forint alá szállí­tani. Az igazgatóság által készített meg­nyitó mérleget, valamint a közgyűlés elé terjesztendő jelentést hites könyvvizsgálónak kell felülvizsgálnia. A megnyitó mérleget és az évi mér­leget közgyűlés állapítja meg. Az igazgatóság a megnyitó mérleget kö­teles legkésőbb 1897 április 30. nap­jáig megtartandó közgyűlés elé ter­jeszteni. A pénzügyminiszter ezt a határidőt indokolt kérelemre meg­hosszabbíthatja. A rendelet hatály­balépése után háromsz­izezer forint­nál kisebb alaptőkével rész­vénytár­saság nem alakulhat. Vetőmagtermelésre kell berendezkednünk A magyarvári növény­nemesítő ankét mezőgazdaságunk korszerűsítését sürgette Villa­r Ödön dr.-nak, az Országos Növény­nemesítő Intézet kísérletügyi főigazgatójának kezdeményezésére Magyaróvárott néhány napos növény­­nemesítő és vetőmagtermesztési an­­kilót rendeztek. Az ankétón meg­jelentek a földművelésügyi miniszté­rium képviselői, egyetemi tanárok és az ország legjobb szakemberei. Az előadók közül többen rámutat­tak arra, hogy gabonagazdálkodási rendszerünk az ország életét nem tudta biztosítani, s ezért minőségi termelésre, de­­ méginkább vetőmag­­termelésre kell berendezni. A ma­gyar búzának nagy a termelési költ­sége, ezért a gépesített orosz és ame­rikai mezőgazdaság sokkal olcsób­ban előállított búzájával nem tud majd versenyezni. A magyar mező­­gazdaságnak tehát azt kell termel­nie, ami­ a külföld részére fontos és a természeti adottságoknál fogva ná­lunk termelhető. Termelésünk kor­szerűsítésének első, legfontosabb fel­adata, hogy gazdáink minőség­­ter­melésre rendezkedjenek be. Kidol­gozták a vető­mag neme­sítési tervet, amelynek alapján az egész országot nemesített vetőmaggal látják el. A tervezet szerint három év alatt az ország egytized részén már nemesí­tett vetőmaggal dolgoznak termelő­­i­­nk. Ennek óriási jelentőségét eve he akkor tudjuk igazán értékelni, 1.»­szántba vesszük, hogy Magyarország hétmillió hol­dnyi gabonaterület,­s átlagosan húszmillió métermázsával emelkedne gabonatermelésünk. Az állami gazdaságok idei vétes­ előirányzatát úgy állították be, hogy az ország vetőmagszükségletét eny­hítsék. Ennek megfelelően a szántó­­terület 40 százalékát gabonatermésre állították be,­ 12 százalékán pedig a kendergetőmag termelését biztosít­ják. Nagy súlyt helyeznek az őszi bükkönymag elszaporitására és a különféle ipari növények termelé­sére is. Ugyanakkor a­ cukorrépamag termelését is rendkívüli módon szor­galmazzák az állami gazdaságokban. Az idén SOO kataszteri hold cukor­répa anyatövet termelnek, amiből a jövő esztendőben ezer hold területet lehet beültetni. Az­ országban e pillanatban fű­­magtermelés sehol sincs. Az állami gazdaságok száz kataszteri holdon most újra megindítják a fömagter­­melést és a következő években eze­ket a területeket mindjobban kiszé­lesítik, hogy az ország tak­armány­­ellátásához szükséges fűféléket fenn-­­­akadás nélkül lehessen termelni. Kiegyeztetőan a vádlottak lel­aflolása a­ perben A népibíróság Pálosi-tanácsa — mint ismeretes — teg­jep megkezdte az orgoványi Kármen tárgyalását. A legna.­.­ nap a vádlottat­ szeratívazo­­nossági adatainak felvitelével telt el, majd szivsba vették a tanukat és a felárnyalást mára halasztották. A mai napon megkezdték a vádlottak egyenkénti kihallgatását. A cukorrépa is a dohány beváltási érának rendezését felveteti a bátiszentm­ihályi parasztszövetségi A Magyar Paraszt­szövetség büd­­szentm­ihályi szervezete felhívást in­­tézett a szövetség országos és vár­megyei központjaihoz, az összes vi­déki szervezetekhez és az ország minden parasztjához. Felhívásában a cukorrépa és a dohány termelé­sére vonatkozó követeléseit foglalja össze. Követeli és az ország minden pa­rasztjával követelteti többek közt, hogy a feldolgozó ü­zem a cukorr­épa minden mázsája után 5 kg adómen­tes cukrot díjmentesen szálítson le és adjon át a termelőnek. Követeli továbbá, hogy a dohány beváltási ára a különféle dohánygyártmányok középarányos­ának 25 százaléka le­gyen. Az összeesküvők első csoportja a népügyészségen Az államvédelmi, illetve a katona­politikai osztály a köztársaságellenes összeesküvés ügyében letartóztatott személyek közül szerdán a követke­zőket adta át a népügyészségnek: Uzonyi-Bünköszi László volt vezér­kari százados, Berczy-Bédi Gyula székesfehérvári püspöki irodaigaz­­gató, Végi­ Imre, a Székesfehérvári Kis Újság volt szerkesztője, Kaffan Elemér volt alezredes, pécsi tanár, Volgóczy Imre volt százados, szom­­bathelyi biztosítóintézeti tisztviselő, Képes-Marjay András volt vezérkari őrnagy és T­ipcsey László dr. buda­pesti ügyvéd. A fenti személyek ellen a népbíró­sági törvényrendelet 13. §-ának he­tedik pontjába ütköző bűncselek­mény miatt emeltek vádat. Az idé­zett rende­letszakasz szerint ,.népek háború utáni békéjének megzavarása iránti kísérleteit követtek el a letar­­tóztattak. Uzonyi-Pünkösti László ellen még külön háborús bűncselek­mény címén is vádat emeltek, mert a két honvédségi személy meggyilkolá­sában vett részt.

Next